Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-13 / 267. szám, csütörtök

Kínát továbbra is kirekesztik a világszervezetből New York — Az ENSZ közgyűlésén ismét meggátolták a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását a világszervezetben. A kedd esti szavazáson azonban az eddigiek során a legtöbb szavazatot adták le a Kína jogainak helyreállítására vonatkozó javaslat*melleft. 48 ország szavazott az eredeti javaslatra, 56 ellene, 21 ország képviselője tartózkodott a szavazásfól. A tavalyi arány 44 igen, 58 nem és 23 tartózkodás volt. A Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyieálításár^ vonatkozó javaslatot 17 ország terjesztette a közgyűlés elé. Az Egyesült Államok más országokkal együtt ismét azt követelte, hogy az előterjesztést minősítsék olyan fontos kérdésnek, amelynek elfogadásához a tagállamok két harmadának szavazatára van szükség. Ezt a javaslatot 71 igen szavazattal elfogadták. A kínai kérdés gyakorlatilag 1960 óta szerepel rendszeresen a közgyűlés napirendjén, bár Kína törvényes jogainak pi obiémája már 1950 óta felmerült. A keddi szavazáson a NATO államok közül Franciaország és Nagy-Britannia, a tavalyihoz hasonlóan ismét támogatta Kína ENSZ-tagságát, a francia delegátus azonban ellenezte a kétharmados többség kimondását is. Mint ismeretes Párizs és London diplomáciai kapcsolatot tart fenn Pekinggel, a római kormány pedig tárgyalásokat folytat a kapcsolat felvételéről. A koreai kérdés vitája Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága kedden Az utolsó előkészületek Kennedy-fok — Charles Conrad, Richard Gordon és Alan Dean amerikai űrhajósok tegnap a Kennedy-fokon szakemberekkel még egyszer ellenőrizték az űrkísérlet tervét, majd közös ebéden vettek részt az irányítóközpont vezetőivel. Az Apollo-12 felbocsátásánál jelen lesz Nixon amerikai elnök ls. nyolc szavazattal négy ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadta 18 szocialista és fejlődő ország javaslatát, hogy pótlólagosan tűzzék a közgyűlés 24. ülésszakának napirendjére a Korea egyesítéséről folytatott vita megszüntetésének kérdését: Ugyanakkor azonban egy amerikai módosítást is elfogadott, amely szerint a kérdést a politikai bizottságban a koreai kérdéssel kapcsolatos napirendi pont alpontjaként, nem pedig önálló napitendi pontként tárgyalják meg. A politikai bizottság már kedden megkezdte a vitát. Az ülésen felszólalt Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője. Sajnálkozását fejezte ki, hogy ismét megkülönböztető határozatot fogadtak el, amelynek értelmében a NDK képviselője nem vehet részt a vitában, holott a dél-koreai rezsim küldötteinek megadták a szót. Malik rámutatott, hogy ez ellentmond az elemi logikának. A szovjet küldött ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ENSZzászlaja alatt Dél-Koreában tartózkodó külföldi megszálló csapatok veszélyes tevékenységet fejtenek ki. Erői tanúskodnak olyan tények, mint pl. a Pueblo amerikai kémhajó incidense, valamint az ametikai fegyveres erők rendszeres behatolása a KNDK területére, felségvizeire és légiterébe. DélKorea megszállása a fő oka Korea megosztottságának, és ez jelenti a fő akadályt az ország újraegyesítésében — mutatott rá a szovjet küldött. ítéljék el a dél-afrikai kormányt Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága elé 26 ország javaslatot teijesztett. Ebben követelik, hogy az ENSZ-közgyűlés ítélje el a dél-afrikai kormányt, amely nem hajlandó lemondani a faji megkülönböztetés politikájáról és elnyomó intézkedéseket foganatosított Dél-Afrika népének felszabadító mozgalma ellen. A határozati javaslat felszólít valamenynyi országot, tegyenek megfelelő intézkedéseket a politikai foglyok szabadonbocsátása érdekében. arckép csarnok Emilio Garrastazu Medici Szeptember elején háromtagú katonai junta vette át a hatalmat Brazíliában, Costa e Silva marsall, az addigi elnök betegségére hivatkozva. Ez a junta csaknem azonos azzal a tábornoki csoporttal, amely 1964-ben megbuktatta a demokratikus reformokkal kísérletező Goulart elnököt. Brazíliában egyre többen követelik a kormánytól, lépjen fel erélyesen a korrupció ellen, és az Egyesült Államok egyeduralmát is bírálják. Gondoljunk csak a tavalyi diákmozgalomra, melyet ugyan véresen elnyomtak, de mégis azt bizonyította, hogy az országban egyre fokozódik az elégedetlenség. A Brazíliában minden téren vezető szerepet játszó hadsereg szélső jobboldala erélyesebb fellépést követelt az ilyen megnyilvánulások ellen Costa e Silvátöl. Az elnök nem tett egyértelműen eleget a fenyegető követeléseknek, és arra törekedett, hogy legalább látszatengeményeket tegyen a gazdasági és társadalmi reformokat sürgető polgári politikusoknak is. Bejelentette, hogy szeptember 15-én újra kinyittatja a parlament kapuit és új, az eddigitől demokratikusabb alkotmányt hirdet ki. Valószínű, hogy ez a bejelentése adott okot a puccsista tisztek fellépésére, akik az elnök betegségét csak ürügyül használták. A junta Emilio Garrastazu Medici tábornokot jelölte elnökké. Az alkotmányt megsértve október 25-re összehívta a kongresszust az elnök megválasztására. Ez a rendelet megfosztotta hivatalától az eddigi elnököt, és jellemző, hogy a junta az alelnöki tisztséget jelenleg betöltő Fedro Alexio polgári politikus személyét egyszerűen mellőzte. Az alelnöki tisztségre is magas rangú katonai tisztet jelöltek. A közelmúltban hivatalába beiktatott Emilio Garrastazu Medici 1305-ben a Rio Grandé do Sul állambeli Bagában született. Hivatásos katonatiszt. Az ötvenes Medici tábornok (bal oldalt) (St. Petráš felv. — ČSTK) években a harmadik hadseregcsoport parancsnoka lett. Főparancsnoka Costa e Silva volt, akinek legküzelebbi munkatársai közé tartozott már ebben az időben is. 1964-ben Washingtonba került Brazília katonai attaséjaként. Valószínű, hogy főnökének, az akkor hadügyminiszteri tárcát betöltő Costa e Silvának jó szolgálatokat fett, mert viszatérése után a titkosszolgálat vezetője lett. Ebben a funkcióban alkalma nyílott arra, hogy áttekintést szerezzen az pgész brazíliai politikai életről. Amikor 1964-ben Costa e Silva került a megbuktatott Goulart helyébe, az elnök tanácsadója lett. Medici Brazíliának 19S4. óta harmadik katona elnöke. Politikai nézetei nem ismertek, hisz eddig kizárólag a háttérben tevékenykedett, tanácsadói szerepet töltött be. Kinevezése után rádió és tvbeszédben ismertette politikai pogramját. Szabad sajtót, szabad egyházi és egyetemi életet ígért, de ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy keményen fel fog lépni mindenfajta „felforgató és terrorista tevékenység" ellen. Gyökeres változásokat helyezett kilátásba, és azt mondotta, hogy Brazília jelenleg olyan rendszer uralma alatt él, amelyet nem lehet teljességgel demokratikusnak nevezni. Medici tábornok első nyilatkozata, és az őt hatalomra juttató junta tevékenysége nem teszi valószínűvé, hogy az új elnök lényeges változást hozna a brazíliai politikai életben. Cs. E. néhány DZOCENIDZE, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese átadta tegnap Szklabonya három lakosának a Honvédő Háború érdemrend első fokozatát. Paulina Obozová, Vladimír Chmurný és Jozef Bobček a német fasiszta megszállók elleni harcban szerzett érdemekért kapták a kitüntetést. VIAUX tábornok börtönben marad — így határozott kedden a santiagói katonai bíróság az október 21-i chilei katonai lázadás vezetőjének ügyében. Viaux tábornokot a döntés értelmében nem helyezik ideiglenesen szabadlábra, és börtönben kell megvárnia, míg az ügyében folytatott vizsgálat befejeződik. MOSZKVÁBÓL elutazott Bogotába a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely Alekszandr Ljaskónak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökhelyettesének vezetésével a kolumbiai kongresszus meghívására tesz hivatalos látogatást a dél-amerikai országban. IVAN BASEV bolgár külügyminiszter kétnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. Harmel belga külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól és időszerű európai problémákról fog tárgyalni. SZOVJET műszaki szakemberek küldöttsége érkezett Tokióba B. Artyunov miniszterhelyettes vezetésével. A küldöttség tagjai tárgyalni fognak japán szakemberekkel és ellátogatnak több új vállalatba. JAPÄN és Nyugat-Németország folytatja eddigi tudományos-műszaki együttműködését — állapodott meg Kiucsi, a japán tudományos-műszaki hivatal főigazgatója Bonnban folytatott tárgyalásai során Leussinke nyugatnémet miniszterrel. AZ ANDREI GRECSKO marsall által vezetett szovjet katonai küldöttség Kubába utazva megállt Rabatban, ahol a marokkói hadsereg vezetői üdvözölték. IOSEPH MOBUTU kongói elnök befejezte egyhetes belgiumi látogatását. Elutazása előtt tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy tárgyalásai nagyon hasznosak voltak. ABERNATHY néger vezető kedden este Memphisben több mint 2000 főnyi tüntető tömeget vezetett. A tüntetők azt követelték, szüntessék be a faji megkülönböztetést az iskolákban és a hivatalokban. Kommentárunk Az európai biztonsági értekezlet összehívása a Varsói . Szerződés tagállamainak budapesti felhívása óta kontinensünk valamennyi országában beható vita tárgyát alkotja. Ez érthető .is, hisz arról van szó, hogy felszámolják az állandó feszültséget okozó gócokat Európában, ahol a két fő katonai tömörülés közvetlen érintkezése folyamán minden konfliktus egy harmadik világháború veszélyét rejti magában. A nagyfontosságú tanácskozás konkrét előkészítésében jelentős lépés volt a prágai külügyminiszteri értekezlet nyilatkozata, amely a Helsinkiben 1970 első felében megtartandó európai biztonsági értekezleten fontos egyezmények megkötését javasolta. Az európai biztonság elsődleges fontosságát és időszerűségét bizonyítja, hogy eddig 22 ország jelentette be, hogy kész részt venni az értekezleten. Míg a világ békére vágyó, haladó közvéleménye reménykedve tekint az értekezlet elé, a hidegháborús erők ismét tanúbizonyságát adták, hogy az európai enyhülés perspektívája egyáltalán nem vág számításaikba. Ezek az erők azonban tekintettel a budapesti felhívás és a prágai nyilatkozat Európaszerte keltett pozitív visszhangjára, már nem mernek nyíltan fellépni az összeurópai értekezlet gondolata ellen, hanem a halogatás, a csűrés-csavarás taktikájához folyamodnak. A NATO állandó tanácsának egy meg nem nevezett európai és egy észak-amerikai küldöttség javasolta, hogy „hűtsék le AZ ARAB CSQCSERTEKEZLET NAPIRENDJE Egyiptomi államférfiak Moszkvába látogatnak Kairó — Az Al Ahram közli, hogy az Arab Liga védelmi tanácsának most befejeződött kairói ülésén megállapodás jött létre az arab államfők Rabatban sorra kerülő csúcsértekezletének napirendjéről. A lap szerint három téma szerepel majd a csúcsértekezlet napirendjén: — az arab nemzet politikai, gazdasági és katonai tartalékainak mozgósítása a felszabadító harcra-, — a felszabadító harc erősítése; — a megszállt arab területeken működő palesztinai ellenállási mozgalom megszilárdítása. Ugyancsak az Al Ahram szerdai száma közli, hogy Nasszer elnök három magasrangú munkatársa: Anvar Szadat, az ASZÚ legfelsőbb végrehajtó bizottságának tagja, Mohamed Favzi hadügyminiszter és Mahmud Riad külügyminiszter a jövő héten Moszkvába utazik, hogy „fontos megbeszéléseket" folytasson szovjet vezetőkkel. Tel Aviv — Az izraeli megszállók rendőrsége kedden Gazában hat arabot vett őrizetbe azzal a váddal, hogy részesek egy izraeli polgár meggyilkolásában. Amman — Egy jordániai katonai különbíróság kedden hat embert ítélt halálra azzal a váddal, hogy őket terheli a felelősség a novenjber 4-én Ammanban és több más jordániai városban lezajlott zavargásokért. jeruzsálem — Golda Meir dezignált izraeli miniszterelnök kedden este a Nemzeti Vallási Front képviselőivel tanácskozott az új koalíciós kormány megalakításáról. Kairó — Adam Havvaz alezredes, líbiai honvédelmi miniszter kedden kijelentette, hogy Líbia teljes anyagi, gazdasági és katonai erejével bekapcsolódik az Izrael elleni harcba. Khartúm — Khartúmban kedden este befejeződött az arab jogászok négynapos értekezlete. A küldöttek zárónyilatkozatukban kijelentették, hogy az arabok előtt nincs más út a közel-keleti rendezéshez, mint a fegyveres harc. Szoízsenyicint kizárták az írószövetségből Moszkva — A Lityeraturnaja Gazeta jelentése szerint a Szovjet Írószövetség rjazanyi szervezete legutóbbi ülésén az eszmei nevelő munka kérdésével foglalkozott. Az ülés részvevői hangsúlyozták, hogy a mai körülmények között minden egyes szovjet írónak felelősséget kell vállalnia alkotásaiért és magatartásáért. A résztvevők megállapították, hogy Szolzsenyicin magatartása ellentétben áll a Szovjet írószövetség alapszabályzatával. Műveit az ellenséges, burzsoá propaganda rágalomkampányra használta fel a Szovjetunió ellen. Szolzsenyicin azonban a figyelmeztetések ellenére sem határolta el magát ettől a kampánytól, sőt egyes tetteivel és nyilatkozataival még elő is segítette. Tekintettel erre úgy döntöttek, hogy Szolzsenyicint kizárják a szervezetből. Az OSZSZK írószövetségének titkársága ezt a döntést megerősítette. Előrehaladtak a tárgyalások New York — Trudeau kanadai miniszterelnököt kedden ebéden látta vendégül U Thant ENSZ-főtitkár. A munkaebéden részt vett Yost amerikai ENSZdelegátus, Malik, a Szovjetunió és Lord Caradon Anglia ENSZképviselője. A munkaebéd után Trudeau kijelentette az újságíróknak, hogy a Kanada és a Kínai Népköztársaság képviselői között a diplomáciai kapcsolatok felvétele céljából Stockholmban folyó tárgyalások „gyümölcsöző és konstruktív módon haladnak és előrehaladott stúdiumban vannak". A kanadai miniszterelnök szerint a Kínai Népköztársaság őszintén együtt akar működni a világszervezettel. Trudeau örömmel üdvözölte a Helsinkiben november 17-én kezdődő amerikai—szovjet tárgyalásokat és kifejezte Kanada óhaját, hogy részt venne az európai biztonság problémáiról tartandó értekezleten. Hangoztatta, hogy a NATO rendelkezésére bocsátott kanadai haderők létszámának csökkentése pénzügyi és nem politikai okokra vezethető vissza. az enyhülésre áhítozó közvéleményt, amelyet esetleg túlzottan hatalmába keríthet egy ilyen értekezlet szinte mitikus gondolata". A tárgyalás alaphangját Thomson brit külügyminiszterA NATO és az európai biztonság helyettes adta meg. Kijelentette: úgy tűnik, hogy a Szovjetunió nem kíván komolyan tárgyalni az Európát megosztó alapvető politikai és katonai problémákról, és a prágai nyilatkozat sem érinti e problémák gyökerét. Pedig néhány nappal ezelőtt még a prágai felhívás előnyeként emlegették, hogy hiányzik belőle az éles, polemikus hang. Az Egyesült Államok képviselője, Richardson külügyminiszter-helyettes még ennél is tovább ment, s azt állította, a Varsói Szerződés országai „nem mutatkoznak felkészültnek arra, hogy komolyan foglalkozzanak a biztonság tényleges problémáival". Azt hangoztatta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai egyoldalú engedmények megtételére akarják rávenni a NATO-országokat. Richardson szerint a NATO-nak a következő kérdéseket kellene megvitatnia a „Kelettel": a fegyveres erők kölcsönös csökkentése, a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás. kifogásolta, hogy a prágai nyilatkozat nem említi az Egyesült Államokat és Kanadát. A NATO-államok képviselői közül azonban nem mind ellenezte a biztonsági értekezlet mielőbbi összehívását, és többen hangoztatták, hogy folytatni kell egy Ilyen konferencia előkészítését és azoknak a témáknak a kidolgozását, amelyeknek a megvitatása eredményre vezethet. Thomson, aki Richardson amerikai külügyminiszterhelyettessel együtt az elutasító vona fő képviselője volt, a bevált brit módszerhez híven ismét kijelentette, hogy bár az értekezletet korainak tartják, ez ne akadályozza a NATO-t abban, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok javítására törekedjék. E frázisok nem téveszthetik meg a közvéleményt. A New York Times szerint a NATO az európai biztonsági értekezlet összehívásának javaslatára „se hideg, se meleg" választ adott. Az összeurópai értekezlettel a NATO hamarosan újból foglalkozik. December elején a NATO kül- és hadügyminiszteri ülésén végleges választ kell adni a budapesti és prágai felhívásra. A mostani brüsszeli tanácskozás eredményéből azonban világosan következik, hogy a pozitív reagálás, az igazi őszinte jóakarat az európai biztonság megteremtésére ezúttal sem várható a NATO részéről. PROTICS JOLÁN