Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-23 / 250. szám, csütörtök

U ta Le' ka, a fiatal ne­mei filriszínésznő Ame­rikában a „Carmen Ba- by" című film egyik sze­repét játszotta. Utána „veszélyes" szerepet ka­pott a német „Wildes Training" című filmben, amely b versenyautósok életével foglalkozik. Uta Levka felvétel közben a lábát törte. Most Lon­donban forgatnak vele filmet, címe: „Ob'ong Box". Ebben sincsenek „jó kilátásai": könnyűvé­ríi lány szerepét játssza, aki áldozatul esik egy szörnyetegnek. Partnere: Vincent Price és Christo­pher Lee, a „rémfilmek" ism fíÄSiáSMWt • 'jifcä ^ 1 színház nyitja ineg kapuit. Ennek köszönhető, hogy például az el­múlt évben, a moszkvai moziláto­gatók száma 145 millió fölé emel­kedett és az előző évihez képest 7,5 millióval növekedett. A statisz­tikák azt is jelzik, hogy minden moszkvai évente 21—-22-szer láto­gat el egy-egy moziba . . . • Évente hat-hét filmszínház Moszkvában. Szovjet statisztikák szerint a szovjet fővárosban éven­te hat-hét új 35, illetve 70 mm-es filmek vetítésére alkalmas film­• 35 új egyiptomi film. Az egyiptomi filmstúdiók ismét tel­jes kapacitással dolgoznak és az előzetes becslések szerint idén harmincöt játékfilmet bocsátanak ki, amelyek közül tizennégy fog­lalkozik szociális vagy társadalmi problémákkal. A legnagyobb si­kert eddig Tewfik Saléh a „For­radalmár" című drámája aratta, valamint Hussein Kemal „Megha­tározott félelem" című filmje, mely az izraeli hatnapos háború­ról szól. Mindkét film a viták és bírálatok kereszttüzében áll — de minden eddigi egyiptomi filmnél nagyobb sikert arat. • Suzanne IV. Budapesten. Franz Antel, az Ismert osztrák filmrendező a közeljövőben Buda­pesten kezdi meg nagysikerű „Su­zanne"-sorozatának újabb folyta­tását. Az immár negyedik Suzan­ne-film pikáns és frappáns törté­nete, a régi jól ismert sztárok Pascal Petit, Tordal Teri és Han­nelore Auer főszereplésével és néhány űj nagy sztár bekapcso­lásával újabb nagy sikert Ígér. Egy svéd férficsilfag: Hat arca közül, melyet képünkön lát hatnak, valamelyiket bizonyára ismerik. 1950-től máig készült huszonhat filmjéből számos világhírű alkotás. Íme néhány pél­da: 1951 — Ingmar Bergman: „Várakozó asszonyok", 1955 Ingmar Bergman; „Egy nyári éj mosolya", 1960 Ingmar Bergman: „Az ördög szeme", 1964 Lars Magnus Ling­ren: „Drága Jolin", 1965 Vilgot Sjöman: „Nővérem, szerelmem". A képünkön látható hat arc közül az első, az 1961-ben készült Lars Magnus Lindgren filmben a „Hisz ön az angyalokban?" főszerepében mutatja. A felső középső kép világsikerének, a „Drá­ga John"-nak John alakjában ábrázolja. S félrecsapott kalappal a színpadok Danilő­jaként néz ránk Lehár „Víg özvegy"-ének főszerepében, a Stockholmi Oscars Színház bemutatóján, ahol 323-szor játszotta ezt az ugyancsak világhírű figurát. Az alsó sor balszélső képe Strinberg „II. Gusztáv" cí­mű drámájának címszerepében láttatja, a Királyi Drámai Színház előadásán, alul kö­zépen egy O'Neill darabban, jobboldalt pe­dig legújabb filmszerepében, huszonhatodik játékfilmjében látható. A film érdekessége Kulle nemcsak különös címe („A könyvügynök, aki nem fürtlik többé"), hanem az a tény, hogy a főszereplő jarl Kulle, maga is ren­dezi, s éppen ez a rendezői bemutatkozá­sa. Jarl Kulle: Ang'elholm városkában szüle­tett 1927-ben A stockholmi Királyi Drámai Színház ma már világhírű színiiskolájába járt, amelyet 1946-ban fejezett be. Néhány hónappal később már klasszikus drámák és komédiák főszerepét alakította. íme egy csokor parádés alakításaiból: Pirandello: „Liola", Aiszkülosz: „Oresztesz", Lennox, Shakespeare. ,,Macbeth"-jében, O'Neill: A hosszú nap utazása az éjbe" (Fiú). Moliére „Don jüan " ja, Shakespeare: „Hamlet" (címszerep). Kulle ugyancsak kitűnő mu­sical- és operett-színész is, a zenésszínhá­zak csillaga. Nyolcszázszorf!) játszotta a „My Fair Lady" Higginsét, szerepelt Bart „01iver"-jében, a „Tizenéves szerelem" cí­mű Bruun Olsen musicalban és Lehár „Víg özvegy"-ében. A szimpatikus és igen művelt színész, rendezői bemutatkozását nagy érdeklődéssel várja a világ... — en — Káidi Nóra tudják majd Önök is, ami­kor a Nagy Kék Jelzés című új magyar játékfilmet a csehszlovák mozikban is le­vetítik. A „Nagy Kék Jelzés" Ná­dasi László új magyar víg­játéka, új színészek új cso­portját avatja, a magyar művészeti élet számos rep­rezentánsát, ismert karmes­tereket, rádió- és tv-riporte­reket, filmrendezőket, a kü­lönböző hangszerek- művé­szeit és szólistáit, táncosait, ismert közéleti személyisé­geket léptet fel az üdülő­jelenetekben, melyek a film nagyobb részét teszik ki... Ugyanakorr a film a régi sztárok légióját is felvonul­tatja, mint például Darvas Ivánt és Latinovits Zoltánt (•a két f felettébb vonzó csá­bító szerepében), Psota Irént és Mezei Máriát és rajtuk kívül a magyar filmművé­szet további harminc csil­lagát, akik mind önmagukat alakítják ... És végül felvonultatja a Szerelmes biciklisták-ban megismert és már azóta más filmekben is látott Káldi Nórát, azaz Anusit, a buda­pesti Madách Színház fiatal színésznőjét, aki sikerült alakítást nyújt ezúttal is, mint korábbi filmjeiben. Hát egyelőre ennyit az új magyar játékfilmről, mely­nek ősbemutatóját a VI. Magyar Játékfilmszemlén, Pécs városában tartották meg. —I— Elkészült Sándor Pál új filmje, a „Szeressétek Odor Emíliát". A fiim, melynek felvételei a szabadkígyósi kastélyban és ha­talmas parkjában készültek, 1896-ban játszódik, ám kissé mai­ra formálva. A film — a rendező szavaival élve — sok min­denről szól, nem egy dologról. Nagy általánosságban arról, hogy mik az alkalmazkodás határai, hol válik az alkalmazko­dó képesség a személyiség eiárulásává ... A főszerepet, Údor Emíliát, Szabó Gabriella (a felvételen) alakítja. A többi sze­replő: Bulla Elma, Sulyok Mária, Töröcsik Mari, Békés Rita, Moór Mariann és Ronyecz Mária Anusi - azaz Néha az élet különös helyzeteket teremt. Itt van, például, Anusi esete. Fia­tal tisztviselőnő, egy köny­velőségben dolgozik, ám a számok világa nem elég színes számára. Otthon a házimunka várja és a férje, aki a turisztika szerelmese és akinek sokszor egy-egy túra már fontosabb, mint a családi élet. S egy nap, a szakszervezeti beutaló vélet­lenje, ezt az Anusit két­heti üdülésre egy alkotóház­ba vezérli, írók. művészek, szobrászok, zenészek, bo­hém természetű, meglehető­sen látványos életet élő em­berek közé. Anusi hamvas szépség, és lám, most össze­esküszik a bohémek világa, hogy meghódítsa magának. Egy író, egy színésznő és egy vonzó filmember tár­saságába kerül és — meg­kísértik. Vonzó asszony, a vonzó életben — és egyedül. Ez bizony nagy erőpróba. Rá­adásul a körülötte nyüzsgő férfiak is vonzóak. Ön, ked­ves olvasó, talán már ítéle­tet is mond, hiszen sejti, hogy mi történik ezután. De vajon valóban ez törté­nik? Ez nemcsak a mi kérdé­sünk, hanem annak a film­nek is a kérdése, amely az említett problémát, Hegedűs Zoltán forgatókönyvíró se­gítségével, az életből elles­te. A válasz ... nos, a vá­laszt ma még nem árulhat­juk el. De bizonyosan meg­Káldi Nóra, magyar sztár, franciás külső­vel ... (Endrényi Egon felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom