Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-01 / 231. szám, szerda

A naiv művészet második biennáléja A pozsonyi vár egy, a nemgetek békés megértését szolgáló nagyszabású tárlat színhelye. Három évvel ezelőtt a Nemzeti Galéria kezdeményezésére jött létre itt, Pozsonyban a naiv művészet első, tehát úttörő jelentőségű nemzetközi bemutatója. A világ naiv művészetének ez volt eddig a leggazdagabb seregszemléje, melyen 22 ország vett részt. Akkor a fent említett művészetnek klasszikus és jetenkori termésével ismerkedtünk meg. Ezúttal újból huszonkét ország, — de más öszszetételben — küldte el hozzánk idevonatkozó újkeletű anyagát. Az ünnepélyes megnyitásnál a vár hatalmas termeiben a külföldi vendégek csoportjai másmás nyelven szólnak, s a légkör mégis egységesen harmónikus. Mert egymásra találnak a nagy emberi összetartozás hívei, s a kultúra meg a művészet értői. A falakon színesen, biztatóan sorjáznak az egyszerű ős szívből jövő érzéseket árasztó képek, melyek mintha a népek megértő együttélésének szószólói lenBének. A naiv művészet ereje napjainkban egyre erősödik, esztétikai értékeit mindjobban megbecsülik. Művelői jórészt „homo ludens"-ek, a játékot kedvelő emberek, akik visszatérnek a gyermekkor szép, s ártatlan örömeihez, emlékeihez. Szomjaznak a melegségre, a gyöngédségre, a tisztaságra, amely annyira hiányzik a világfirhódító mának nem mindig derűs valóságából. A különböző korú és foglalkozású „tiszta szívű" művészek zömében'költői érzésű, szenvedélyes képzelettel megáldott emberek, akik olyasmit akarnak létrehozni, ami maguknak és másoknak is örömet okoz. A hétköznapok egyhangú, kimerítő munkája után kielégülést, felüdülést jelent számukra, ha képbe foglalhatják a kívülről jövő ösztönzéseket, vagy bensőséges érzéseiket. Nincs művészeti előképzettségük, éppen ezért friss látással, érzékeny reagáló készséggel, szabványosság nélkül tárják elénk a konkrét valóságból fakadó élményeket s a tudatuk mélyéből felmerülteket. Az élet terhes kötelezettségeiben kifáradtak, akik rendszeres foglalkozás nélkül magányosnak, s fölöslegesnek érzik magukat, öreg korukban Is teremteni szeretnének valamit. Még egy csöppnyi boldogságra, emberi melegségre vágynak. Utolsó képeikben ők is közölni akarják, amiről eddig hallgattak. S ilyenkor elemi erővel kívánkozik ki belőlük a sok felgyülemlett, visszafojtott szó. Így jött létre a sok festmény, metszet és szobor, melyekben emberi sorsok mutatkoznak meg. S mi egyforma érdeklődéssel, szeretettel nézzük végig valamennyit, a világ bármely tájáról is származzanak. A kilenctagú nemzetközi bíráló bizottság <s közöttük három hazánkbeli s egy magyarországi is — napokig tartó értékelő munkája a következő eredménnyel zárult: a H. Rousseauról, a naiv művészet atyjáról elnevezett 10 000 csehszlovák koronával járó I. díjjal Iran Rabuzint (Jugoszlávia) tüntették ki. A II. 7000 koronás díjat O. Steberl (Csehszlovákia), Süli MILAN RAIC: MEDVETÁNCOLTATÁS András (Magyarország) és Erich Bödecker (NSZK) nyerték el. A Jugoszlávia fejlett népművészetében gyökerező magas szintű naiv művészet világszerte ismert. Rabuzin a természet lelkes rajongója, fák és virágok lényének érzékeny tolmácsolója. Egységes kompozlciójú képeinek tündöklő színei valóban megragadóak. Az ország másik kiválósága a hlebinai paraszt: Generalič a költészetté varázsolt valóságot festi üvegre. Nagyrészt munkások és parasztok közvetlen fogalmazással rögzítik olajjal a tél s a nyár ritmikusan változó szépségeit, környezetüket, népük szokásait és típusait. Kitűnőek M. Generálié és M. StanislavjeviC meglepően érett formaadású, egyéni hangvételű fafaragásai s a hivatásos szobrász, D. Kreča remekbe készült portréfejei. Felfigyeltető Csehszlovákia néhány roppant eredeti munkája. Q. Steberl, a 72 éves bazinl postás képi látással, fantáziával alakítja a természeti katasztrófákat s az Ojtestamentum Jeleneteit. M. Žilavá malackai nyugdíjas kitűnő plasztikai érzékkel bölcselkedő hajlammal formázza az Élet oszlopát totemszerűvé. J. Jerman kladnői szabó szövetdarabkáikból építi finom szín- és formavilágú, rátétmunkájú kompozícióit. Süli András Algyőn, Csongrád megyében született 72 évvel ezelőtt. Kiskora óta rajzolgatott, s a hat elemi után napszámos és mezőgazdasági munkás, majd az első világháború katonája volt. Bemutatott harminc képén naiv természetlátással, kedvesen részletező modorban ábrázolja a Tiszát, faluját, családtagjai tevékenységét, otthonát, önmagát és barátait. A franciáknál nincs folklór, de az erősen egyéni jellemvonású naiv művészetnek náluk van a legrégibb hagyománya. Kulturált festői érzékkel, gazdag palettával, fejlett ornamentális érzékkel, jelképes fogalmazásban juttatják kifejezésre az átköltött valóságot s egyeseknél megnyilvánul a természetmisztika s a panteizmus is. Az ősi görög kultúrájú, sokrétff civilizációjú Ciprus-szigetén az egykori paraszt M. Kasialos, ma népművész olajképeí a múlt s a jelen légkörét idézik s érzéssel magasztalják a falusi élet békés nyugalmát. Kuba különböző érzékenységű három naiv festője a táj és emberei sajátos szépségét jelenítik meg. A lengyel faplasztika erős népművészeti hatást jelez. Hel-Enri, bár több mint nyolcvanéves, akvarelljei életkedvről temperamentumról vallanak. Romániában virágzik a népművészet, s a naiv művészet is bő terméssel dicsekedhet. M. Vaduva volt bognár sűrű festőiséggel, összefoglaló erővel elevenít meg egy buja növényzetű folyópartot. M. Popa földműves erőteljes szobrászteiietség. A svájciak legfontosabb primitív festőjüknek a favágóból lett piktort, A. Dietricht tartják. Kiválik még A. Bernhardsgritter tanító, aki benyomásokból, álmokból szövi össze képeit. Sibilla Neff az appenzelli parasztfestők hagyományait folytatja. Táj- és életképein a lelkében élő békét, szelídséget, a természettel való összhangot érezteti. Az itáliai A. Ligabue küzdelmes gyermekkor után későn vette kezébe az ecsetet. Megkapóak Jellegzetes önarcmása, s a díszítő modorban festett, stilizált vadállatok képei. Nagy-Britannia specialitása J. Lloyd, aki sokféle kétkezi mesterséget folytatott, s később látott a festéshez. Az angol vidék sajátos szépsége ihlette. Majdnem ötvenéves volt, mikor a híres műbíráló, H. Read elé kerültek képei, aki ezeket pozitívan értékelte. Azóta kizárólag a piktúrának él Lloyd. Afrikát egyrészt Tunisz számunkra egzotikus művészete képviseli. Majd széles körű tájékoztatást kapunk a Nigériából jött bőséges válogatás alapján. Egy európai magángyűjteményben szereplő, az ország atmoszféráját emberközelbe hozó naiv festményekkel, arcmásokkal és különös cégtáblákkal találkozunk, melyeken nyoma veszett a hazai törzsi művészetnek. Eredetiek a Lagosz közelében fekvő Ikoroduból, s a klasszikus bronzművészetéről nevezetes közép-nigériai Beninből származó üvegfestmények. Ma a legnépszerűbb művészük Asiru Olatunde. Eredetileg kovács volt s egy osztrák festőnő ösztönzésére kezdett apró rézfigurákat s ékszereket készíteni. Majd nagy alumlniumlemezeken, az iszlám előírásait félretéve, emberi s állati alakokat ábrázol. Szakítva a hazai hagyománnyal, a sávokra tagolt lemezen elbeszélő modorban, fémdomborító technikával szülőföldje múltjának és jelenének történetét, a mindennapok eseményeit, s bibliai jeleneteket elevenít meg képzelettel, jó stilizáló készséggel. Hatásos alumínium- és rézdomborltásait díszítő elemekként alkalmazzák az új főváros modern épületeinél. Munkáit európai és amerikai gyűjtők is vásárolják. A vonzó és kiállításaink arcélét gazdagító tárlat látogatóira bízzuk, hogy az említésre méltó, de fel nem sorolt országok anyagát se hanyagolják el. BÄRKÄNY JENÖNÉ O

lyan ideges vagyok, mint egy édesanya, amikor megtudja, hogy serdülő leánya, aki mindig úgy idegenkedett a férfiaktól, két egészséges, fiúgyermeknek adott életet, anya és gyermekei jól érzik magukat. En ugyan nem a gyermekáldás miatt vagyok ideges, hanem a csap miatt. Történt ugyanis, hogy két héttel ezelőtt, amikor munka után benyitottam otthonom összes termeibe, szerető hitvesem a következő szavakkal fogadott: „Gyulai Folyik a csap!" Meglepődtem, mert ez újdonság volt számomra, a hitves ugyanis eddig a csapot csak velem kapcsolatban emlegette olyan formában, hogy „Gyula, részeg, vagy, mint a csap!" (Ez ugyan női logikátlanság, mert én még részeg csapot nem láttam, de részeg Gyulát már igen!) Ez esetben azonban a nej szabatosan fejezte ki magát, mert a konyhában a vízcsap csendesen folydogált. Azért folydogált, mert nem lehetett elzárni. Azért nem lehetett elzárni, mert az a kis bőr vacak, ott a csapban bévül — elkopott. Azért kopott el, mert... mit tudom én, miért kopott el, mi vagyok én, lángelme? A következő felszólítás így hangzott: „Gyula, csináld meg a csapot!" Hát kérem: én konyítok valamit a sumér kultúrához, tudok egyet s mást a szaszanidák államszervezetéről, sejtem, hogy mi a relativitás elmélete, de a csapról csak annyit tudok, hogy ha balra csavarom, víz folyik belőle, ha pedig jobbra csavaA csap rom, akkor nem folyik víz belőle. De az én konyhámban a csap megunta ezt a szabályt, mert ez egy rendhagyó csap, egy anarchista csap, ezt csavarhatom amerre akarom, ebből mindig folyik a víz. Kerestem egy művelt embert, aki ezt a csapot jo belátásra bírja, de ilyen művelt embert nem találtam. Akkor megkértem a házkezelőséget, mondván, hogy küldjenek valakit címemre és költségemre, aki jó útra téríti a csapot, de azt felelték, hogy adjam be kérésemet írásban, ők majd iktatják, megszámozzák, megvitatják, kiértékelik és egyszer, talán, esetleg, -küldenek valakit, aki ha nem Is javítja meg, de mindenesetre szemrevételezi a csapot. Egyébként okmánybélyeget nem kell' ragasztanom a beadványra, ámbár megérdemelném, mert minek csavargattam azt a nyavalyás csapot, ha nem csavargattam volna azt a nyavalyás csapot, akkor most az a nyavalyás csap nem folyna. Azt akartam mondani, hogy a vízért vízdíjat kell fizetni, hogy ha a csap ilyen öncélúan, mondhatnám l'art pour l'art folydogál, akkor az népgazdasági kár, de nem szólhattam semmit, mert letették a kagylót. M

ég jó, hogy a konyhámban a csap és így minden további nélkül hideg vízzel hűtöttem le a fejemet és kiröhögtem a gutát, mert megint csak kerülegett. PÉTERFI GYULA A Bratislavai Dimitrov Vegyiművek nemzeti vállalat alkalmaz: munkásokat A o vegyiművekben, váltott műszakban 10-14 koronás átlagórabérrel, A az építkezéseken, 14 koronáig terjedő óránkénti akkordbérrel -fkülönélési pótdíjjal és útiköltség megtérítéssel, A vasúti tolatómunkára, 10 koronás átlagórabérrel, A ki- és berakodó munkára, 14 koronás akkordbérrel. Továbbá felvesz: # lakatosokat — hegesztőket # villanyszerelőket # szerelőket # mérlegkarbantartókat # asztalosokat # ácsokat a munkaszakosok szerinti, kb. 10 koronás átlagbérrel, 0 takarítónőket, havi 1100 koronás fizetéssel, # 17 éven felüli lányokat a fonalsodróüzembekétműszakos munkára, betanítás után havi 1200 koronás btto keresettel, # 18 éven felüli női munkaerőket a műfonalgyártó üzembe és a csomagolóba, btto 1300 koronás és magasabb havi keresettel. Az alapbéren kívül a munka eredménye szerinti nyereségrészesedést fizetünk. Étkezés és lakás - függetleneknek a munkásszállóban - biztosítva. Bővebb tájékoztatást nyújt az üzem személyzeti osztálya. ÜF-933 Felhívfuk a nagyközönség figyelmét, hogy tekintse meg bőrdíszműáru üzletünket Bra^ŕsSavában a Duna utca 38 szám alatt, mely generáljavítás után újra a vásárlóközönség rendelkezésére áll teiex Gazdag választék a legújabb divatújdonságokban