Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-19 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

t Milyen filmeket láthatunk a DFF őszi szakaszában Széles skálájú, igényes program várja a nézőket a mozikban. Októ­ber 24-től december 11-ig tart ugyanis a jubileumi, XX. DFF őszi sza­kasza, amelyet Szlovákia 38 városában rendeznek meg. A Dolgozók Filmfesztiváljának ez évi, negyedik őszi szakaszára az igényes váloga­tás jellemző. Az előkészítő bizottság gondolatgazdag, mondanivalójá­ban és kifejező eszközeiben újat kereső alkotásokból állította össze a műsort. A bemutatásra kerülő 11 ország 16 játékfilmje a nézőkben ak­tív partnerra számít, a közönséget gondolkodásra ösztönzi. » filmek ismertetését Peter Brook ô hírneves rendező Marat-Sade cí­• mű angol filmjével kezdjük, mely Peter Weiss közismert drámájának a filmváltozata. A modern kísérletező jellegű alkotás a francia forradalom extrémistái vezéralakjának, Jean-Paul Marat-nak a meggyilkolását kelti élet­re. A dráma a Királyi Shakespeare Színház előadásában eredeti formájá­ban kerül a nézők elé. A cseh szárma­zású Karel Reisz rendezte a másik an­gol filmet, amelynek címe: Morgan, egy klinikai eset. A film — melynek női főszereplője a kiváló Vanessa Redgrave — egy „megszállott" festő komor története. Rangos, szenvedélytől fűtött, gondolatokban és fordulatokban kétségkívül gazdag, igényes ez az al­kotás. Diderot-nak, a 18 század egyik cso­dálatos elméjének klasszikus regényé­ből Jaeques Rivette rendezésében ké­szült az Apáca című francia film. Ami kor a film forgalmazását 1966-ban Franciaországban betiltották, valóságas kultuiális botrány tört ki. Az apácako­lostorok légkörét árasztó film főhőse szinte fanatikusan küzd személyi sza­badságáért, természetes jogaiért. Az szerző a leginaibb filmnyelvet és kife­jezési eszközöket alkalmazva egyéni sajátos meglátásokkal ábrázolja az em­beri kapcsolatok bonyolultságát, a mai civilizáció sekélyességét és lel­ki ürességét. Alekszandar Petrovics a Találkoztam boldog cigányokkal is című nagy sike­rű film rendezője legújabb filmjével a Nemsokára világvége lesz című alkotá­sával jelentkezik, mely az idei can­nes-i filmfesztiválon a jugoszláv új hullámot képviselte. A mélyen jelképes népi figurákat ábrázoló film egy pa­lasztfiúról szól, akit az igazságtalanság bűnbe és pusztulásba sodor. A rendkí­vül szuggesztív hatású, döbbenetes drámai erejű és objektivitásban is fáj­dalmasan megborzongató film egyszerű dolgokról beszél —- keményen. A köl­tői film színvonalát a kiváló színészi alakítások — a francia Annié Girardot, Eva Rasz és a tehetséges Ivan Palúch szlovák színész játéka — még csak fo kozzák. Ivan Pirjev, a neves szovjet tendező élete utolsó évtizedét Dosztojevszkij műveinek a megfilmesítésére szentel­te. A félkegyelmű-t és a Fehér éjsza kák-at követően filmre vitte a Kara­mazov-testvéreket, melynek forgatását munkatársai fejezték be, mivel a ren­dezőt munka közben érte a halál. Az alkotás központi alakja Dimitrij, az apa meggyilkolásával vádolt testvér alakja. A film a nagy oiosz realista író legtragikusabb hangú művének filmre alkalmazása, melyben az emberi szenvedély mélysége jut kifejezésre. A kétrészes színes, nagyszabású alkotás főszereplői: Lionyella Pirjeva, Mihail Uljanov, Kirill Lavrov és Andrej Mjag kov. Lombhulláskor a címe Otakar lösze lianl grúz rendező a szovjet filmgyái tás átlagából kiemelkedő művének mely nem a bőség Grúziáját, hanem azt az országot mutatja be, ahol „akadnak még hibák". A film legfőbb erénye, hogy hadat üzen az egykori sémáknak, finom iróniával leplezi le egy nagy borkombinát igazgatójának és benfenteseinek mesterkedéseit. A szatíra őszinte hangja a hasonló jelle­gű filmek átlaga fölé emeli ezt a mű vet. Witold Leszczynski lengyel rendező egy fiatal gyengeelméjű férfi és leány­testvére elhagyatottságát és tragédiá­ját vázolja fel a Máté élete című film­jében. A drámai hangvételű, megiázó történet zenei aláfestése csak fokozza a mű hatásosságát. A román filmgyártást Gheorghe Vi­tanidis Lány egy szezonra című alko­tása képviseli. Egy orvos szerelmi tragédiáját és érzelmi sivárságát mesé­li el. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után egy alföldi tanyán játszódik Jan­csó Miklósnak, a magyar filmművészet egyik nagy egyéniségének a Csend és kiáltás című filmje. Az alkotás az em­beri becsületet és szabadságot védelme­ző forradalmi harcos magatartásáról szól, akit az ellenforradalom terrorja sem tör le, nem lesz a rendszer kiszol­alkotás legfőbb erénye a főhős, a Si­moné Simonin alakját megtestesítő An­na Karina mélyen átélt, bel9ő emberi tisztaságot sugárzó, átszellemült játé­ka. Éhség a címe a modern norvég iro dalom egyik legjelentősebb műve, a Knut Hamsun regénye alapján forga­tott dán filmnek, melyben Per Oscar­son és Gunnel Lintíblom játszik fősze­repet. A szerző poétikus képet fest egy testileg-lelkileg agyongyötört csalódott éhezőről, aki szörnyű nyomor közepet te elkeseredett harcot vív az emberi méltóságért. Jones Cornell fiatal svéd filmkriti­kus és publiciszta Pacsi és puszi cím­mel forgatta első filmjét, melyben egy jómódú fiatal házaspár történetét tár­ja elénk. A filmalkotást fiatalos hév és lendület, könnyedség hatja át. A kaland című olasz filmet Monica Vitti és Michelangelo Antonioni neve fémjelzi. A kivételes rendező ebben a művében akárcsak a tetralógia többi részében is (Éjszaka, Napfogyatkozás, Vörös sivatag) az elidegenedés..modern formáinak a problémáit fejtegeti. A film, mely Szicíliában játszódik, egy rejtélyes körülmények közt eltűnt fia­tal nő keresése körül bonyolódik. A 3 y<= r FESZTIVÁL IJacsi és puszi acime annak o-sVed filmnek, amelynek főszerepé* Agneta Ekmönnér játsszaí " gáltatottja, s a legviszontagságosabb időkben is megőrzi gerincességét. A tangos film mondanivalója világos és igaz. Jancsó Miklós rendkívül szug­gesztív filmnyelvével, az egyének konf­liktusának mesteri ábrázolásával, di namizmusával, jellegzetes stílusával minden filmjében újat ad. A Magyar Tanácsköztársaság 50. évofrdulója al­kalmából az első magyar proletár­diktatúra hőseinek emlékére készült Markos Miklós Pokolrév című filmje. Az alkotás Pille Máriának, egy kapzsi révész tudatos foiradalmárrá érlelődő lányának a története. A film főszerep­lője Széles Anna, a kolozsvári Állami Színház fiatal művésze természetes lé­nyével, belső szépségével meggyőzjen érzékelteti hűségét a foradalomhoz. A DFF szakaszában három hazai film szerepel. Az egyik František Vlá~ (il cseh rendező Adelheid című alkotá­sa, mely a külföldi ellenállási mozga­lom egyik részvevőjének és egy német gyáros lányának különös szerelmét vb szi vászonra. A szerelmi kapcsolat bo­nyolultsága a két egyén eltérő társa­dalmi helyzetéből és legbensőbb énjük, életszemléletük különbözőségéből adó­dik. A mi hétköznapunk című film Oto Krivánek rendező műve, mely egy család hétköznapjait, örömmel, bánat­tal teli napjait, serdülőkorú gyerme­keik életét tárja elénk. Ľubor Dohnal forgatókönyve alapján Elo Haueffö ren­dezésében készült az Ünnepség a bot a­nikus kertben című szlovák film. Egy bortermelő falucskában játszódik s egy nyolcgyermekes leányanya tör­ténetét és az ember életében történő csodák szükségességét mutatja be, színes, mulatságos képekben. A XX. DFF őszi szakaszának változa­tos műsora sokat ígérő, s reméljük, hogy a várakozásoknak eloeot tesz. M. Ema Cerná oz Adelheid című cseh filmben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom