Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-18 / 246. szám, szombat

Hétvégi hírmagyarázatunk VÁLTOZÁSOK NÉLKÜL Négy év múltán ismét „választások" lesznek Portugáliában. A politikai légkör, amelyben október 26-án az urnákhoz járul­hatnak az arra érdemesítettek, azaz a 23 milliós lakosságból 1800 000 személy, annyiban változott, hogy a portugál kor­mány élén nem Salazar, az elaggott diktátor áll, hanem a látszólag liberálisabb Marcela Caetano, aki tavaly októberben vette át a kormány vezetését. Az 1965-ös választásokat egy liberális személyiség találóan így jellemezte: „az országos vá­lasztás kisebb figyelmet keltett, mint egy rendes hét végi lab­darúgó bajnoki forduló". Most az a kérdés, vajon nagyobb fel­tűnést keltenek-e a mostani választások, s főként változással járó választások lesznek-e? % Európa legrégibb diktatúrája Salazar, az egykori egyetemi tanár, aki 36 éven át volt Por­tugália teljhatalmú diktátora, kormányzása alatt olyan sötét középkori állapotokba süllyesz­tette országát, hogy ebben egy juntafigura sem vetekedhetett volna vele. Alárendelte magá­nak „a társadalom minden tá­maszát": a latifundistákat, a hadsereget, az egyházat... A PIDE, a fasiszta titkosrendőr­ség a sötét uralom jelképe lett, az anyaország börtöneiben és a gyarmati büntetőtáborokban százával és ezrével pusztultak el a rendszer ellenfelei. 1963 óta ismét megnyitották a leg­rettenetesebb büntetőtelepet, a Zöldfoki-szigeteken levő Tarra­falt. A börtönrendszer, a gyil­kos klíma, az embertelen kény­szermunka liamarosan végez azokkal, akiket azért küldött ide a lisszaboni rendszer, hogy sohase térjenek vissza. A kom­munista párt és a polgári el­lenzék nem egy harcos vezető egyénisége pusztult el itt, ahol a börtönorvosnak nem a gyó­gyítás, hanem a halotti bizo­nyítványok kiállítása a fő fel­adata. Salazar már régen keresett magának megfelelő utódot, de a tavaly, 76 éves korában be­következett agyvérzése egészen váratlanul érte a diktátor tábo­rát. Meglepő, hogy a hatalmi harcból olyan egyén került ki győztesen, akit belső körökben a diktátor opponenseként, ugyanakkor barátjaként tartot­tak számon, kinn a közvéle­ményben pedig liberális politi­kus hírében állt. Caetano éve­ken át Salazar kormányának gyarmatügyi minisztere volt, s ez a tisztség Portugália eseté­ben kényes, de nagyon fontos tárca: kényes, mert Portugália elsősorban gyarmati politikája miatt jó évtizede az Egyesült Nemzetek Szervezetében a bírá­lat pergőtüzében áll, fontos, mert nagy természeti kincseket hivatott biztosítani Portugáliá­nak afrikai gyarmatairól. Kincseket, de kinek? Ugyan­is Portugália (hivatalos nem­zetközi statisztikai adatok sze­rint) Európa legszegényebb or­szága. A lakosság egyharma­da írástudatlan, ötszáz földbir­tokosnak ugyanannyi földje van együttvéve, mint félmillió pa­rasztnak. Vagy más statisztikai meghatározással: az összes föld­területek 0,9 százalékát a pa­rasztok 51 százaléka birtokolja. 800 ezer paraszt pedig föld­nélküli. A nyomorúságos viszo­nyok között élő nincstelen fa­lusiak tömegével hagyják ott a falvakat, a városokba költöznek, hogy gyárakban kapjanak mun­kát. Ám milyen munkát kaphat­nak a gyárakban, ha a szak­tudás is kiváltság. Ezek a be­vándorolt tömegek eleve ki van­nak zárva minden döntésből, ugyanis írástudatlanok és va­gyontalanok, tehát nem választ­hatnak. # Mi változott? A jövő vasárnap esedékes vá­lasztások megfelelő alkalmul szolgálnak a Caetano-kormány egységes működésének mérle­gelésére. Változott-e valami az­óta, hogy az agg diktátor tá­vozni kényszerült a politikai színpadról? Látszatra igen. A PIDE fel­ső utasítást kapott, hogy be­avatkozásainál finomabb le­gyen, képletesen úgy is mond­hatnánk, hogy burkolja posz­tóba a gumibotot, mielőtt ütne vele. Egyes politikai foglyokat is szabadon engedtek, mint pél­dául Soarez ügyvédet, aki an­nak Idején a Delgado-ügy hát­terének megvilágításával kel­lemetlen perceket szerzett Sa­lazamak, aki az ügyvéd hfres színésznő feleségét, a baloldali Maria Burossót is kitiltatta a Nemzeti Színházból. A polgári ellenzék más irányzatainak képviselői is szóhoz juthattak (bizonyos korlátok között), mint például fosé de Felicidad lelkész, aki az egyház demok­ratizálásáért kardoskodik stb. Ma talán nem történhetne meg az, ami tavaly júniusban, a XX. század balettje elnevezésű fran­cia együttes vendégszereplése­kor. Maurice Bejárd, az együt­tes tagja június 6-án este elő­adás után felkérte a közönsé­get, néma felállással rója le ke­gyeletét a meggyilkolt Róbert Kennedy emléke előtt, s köz­ben e szavakat intézte a nézők­höz: „Mindenkor elleneztem a nyers erő kultuszát, a fasiz­mus és a diktatúra bárminő for­máját". Ezért a PIDE még az éjjel megbilincselve a határra szállította és kitoloncolta az országból Bejard-t. # Mi nem változott? A látszat-liberalizálódáson túl maradt minden a régiben. Régi a választási törvény, mely csak írástudónak és adófizetőnek biztosítja a választójogot, régi a rendőrség hatásköre, és to­vábbra is lehetetlen helyzetben van bármilyen színezetű ellen­zék. S végül változatlan a Nem­zeti Unió, a már majdnem négy évtizede változatlanul kormány­zó párt. Caetano szabad válasz­tásokat ígért. De hogyan?! Hi­vatalosan szervezi az „ellenzé­ket", s a szónokokkal előre jól átfésült szövegeket mondat el. A belügyminiszter külön a lel­kére kötötte az esélyes jelöltek­nek, hogy feltétlenül el kell ismerniük az érvényes alkot­mányt s a fennálló társadalmi rendet. Vagyis a salazarizmus Salazar nélkül is tabu. A jelöl­tek utolsó rostálását (akár köz­vetlenül a választások küszö­bén) a PIDE végzi. A portugál titkosrendőrség e héten már be is avatkozott a választási kam­pányba, s feldúlt egy baloldali ellenzéki választási központot. Az igazi ellenzék teljesen le­hetetlen és tehetetlen ebben a helyzetben. Viszont miféle el­lenzéket képviselhet dr. Alcada Baptista „ellenzéki jelölt", aki „odadobta a kesztyűt" Caeta­nőnak, hisz tudják róluk, hogy különben kebelbarátok. Tekintve a szigorú cenzust, október 26-án mintegy 1 800 000 választó járulhat az urnákhoz. A hivatalos ellenzék a legjobb esetben legfeljebb hat mandá­tumot szerezhet, s így már most nyilvánvaló, hogy a Nem­zeti Unió képviselői most is majdnem olyan zavartalanul be­vonulnak a parlamentbe, mint 1965-ben. Elvégre a pénz, az államapparátus most is megte­szi a magáét. Caetano nem vezeti ki Por­tugáliát a középkori viszonyok­ból, ez ma már biztos. Az is bi­zonyos, hogy a lisszaboni rend­szer csak pártfogóinak, az im­perialista hatalmaknak köszön­heti fennmaradását. Azoknak ugyanis ilyen Portugáliára van szükségük. Amerikai és nyugat­német, valamint NATO-támasz­pontok, ipari társulások a gyar­mati kincsek kiaknázására — ez tökéletesen megfelel az im­perialista érdekeknek, azért vé­dik az ENSZ dekolonizációs nyilatkozatával dacoló Portugá­liát minden nemzetközi fóru­mon. A portugál gyarmatok né­pe közben sok-sok nehézséggel és ármánnyal szembenézve vív­ja a maga felszabadító harcát, s ezzel a szabadabb Portugáliá­ra váró anyaországi tömegek mozgalmát is erősíti. Ez azon­ban Caetano látszat-liberallzá­sát tekintve csak később fog­ja megmutatni erejét. LŐRINCZ LÁSZLÓ Megnyílt a VII. szakszervezeti világkongresszus Budapest — Pénteken délelőtt a magyar fővárosban megnyílt a 7. szakszervezeti világkong­resszus. A szakszervezeti moz­galom kiemelkedő nemzetközi eseményére a világ minden tá­járól — összesen 124 országból — érkeztek küldöttek, több mint 200 országos szakszerve­zet, valamint 33 nemzeti szer­vezet képviseletében. A 10 napig tartó tanácskozás megnyitójául a szakszervezeti székház kongresszusi termében ünnepélyes ülést tartottak, amelynek elnökségében, helyet foglalt a házigazda tisztét betöl­tő Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, Louis Saillant, a Szak­szervezeti Világszövetség főtit­kára és a világszövetség főbb tisztségviselői. Meghívott ven­dégként részt vett a megnyitó ünnepségen és ugyancsak a díszelnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a kormány elnöke, Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, Bertil Bolin, a nemzetközi munkaügyi hivatal főigazgató­helyettese. Gáspár Sándor megnyitóbe­széde után Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára üdvözölte a vi­lágkongresszus küldöttjeit. Utalt azokra a bensőséges kap­csolatokra, amelyek a Szak­szervezeti Világszövetség és a magyar szakszervezetek között a közös munka során kialakul­tak. A továbbiakban a világszö­vetség közelgő negyedszázados jubileumáról szólt. Az 1970-es évet a világ dolgozói számára egy másik, még jelentősebb ese­mény teszi majd emlékezetes­sé: Lenin születésének 100. év­fordulója. Lenin életműve szoro­san összefügg az emberiség mai történelmével, nélkülözhetetlen és hasznos útmutatás a szak­szervezetek számára a munkás­osztály érdekeinek védelmében. A főbeszámolót Pierre Gen­sous, az SZVSZ főtitkárhelyet­tese mondta el. Felszólalt és köszöntötte a kongresszust Fock jenő magyar miniszterelnök is. A csehszlovák események külföldi visszhangja Moszkva — A moszkvai Prav­da tegnapi számában kivonatot közöl dr. Gustáv Husákriak, a CSKP KB első titkárának a pl­zeňi Skoda Művekben, a párt­dolgozók aktíváján mondott be­szédéből. A TASZSZ jelentése alapján közölt tudósítás címe — „Cél a konszolidáció". Husák elvtárs beszédét ismer­tetik más szovjet központi la­pok is. A moszkvai Pravda és a töb­bi lap hírt közöl továbbá a Szövetségi Gyűlés üléséről és új elnökének megválasztásáról, valamint az 1969. augusztus 21-i és 28-i nyilatkozatokra vonat­kozó határozatáról. Szófia — A pénteki bolgár sajtó bőséges terjedelemben foglalkozik a CSKP KB titká­rának a szeptemberi plénumon elhangzott záróbeszédjével. Részleteket közöl továbbá Hu­sák elvtárs plzeňi beszédéből, és tájékoztat a Szövetségi Gyű­lés, valamint a két kamarája üléséről és e szervekben eszkö­zölt változtatásokról. A Rabotnyicseszko Delo, a BKP KB lapja, csaknem teljes újságoldalt szentel a csehszlo­vákiai anyagoknak. Husák elv­társnak, a Központi Bizottság plénumán elmondott zárszavát a következő cím alatt közli: „Egy párt, egy politika". Ugyan­csak lényeges részleteket kö­zöl a plzeňi Skoda Művekben elmondott beszédéből. Varsó — Valamennyi lengyel lap pénteken terjedelmes kivo­natot közöl a szövetségi kor­mány programnyilatkozatából, amelyet Oldrich Cerník kor­mányelnök adott elő. A Trybuna Ludu idézi Cerník miniszterelnök szavait a kor­mány fő feladatairól, valamint a kormány irányító és koordi­náló tevékenységének bővítésé­ről. A LEMP központi lapja hangsúlyozza továbbá a kor­mány elhatározását, hogy eré­lyes és megfontolt intézkedése­ket tesz a gazdasági helyzet megjavítására, valamint az or­szág belső és külső rendjének biztosítására. Csehszlovák felszólalások az ENSZ bizottságaiban New York — Dr. P. Pavlík csehszlovák küldött felszólalt a különleges politikai bizottság ülésén, a tudományos bizottság jelentéséről szóló vitában. Csehszlovákia aktív tagja en­nek a tudományos bizottságnak, amelynek alelnökévé dr. Zele­ný csehszlovák küldöttet vá­lasztották meg. A csehszlovák küldöttség ér­tékeli a rádióaktív sugárzás hatásait vizsgáló tudományos bizottság eddigi munkáját — jelentette ki a csehszlovák küldött. Dr. Pavlík javasolta a külön­A japán külkereskedelmi miniszter Csehszlovákiába látogat Tokió — Ohira japán külke­reskedelmi miniszter tegnap háromhetes európai körútra in­dult. Négy országban: Bulgáriá­ban, Magyarországon, Lengyel­országban és Csehszlovákiában tesz hivatalos látogatásokat, és ezenkívül rövid időre megsza­kítja útját Olaszországban, Ausztriában, Franciaországban, Nagy-Britanniában és a Szov­jetunióban. Először látogat Japán külke­reskedelmi miniszter Csehszlo­vákiába — mondotta Ohira mi­niszter elutazása előtt a ČSTK tokiói tudósítójának. Hangsú­lyozta, hogy Japán valamennyi országgal fejleszteni akarja ke­reskedelmi és gazdasági együtt­működését. Pozitívan értékelte fapán és Csehszlovákia keres­kedelmi kapcsolatainak fejlő­dését és a jövőt Illetően rámu­tatott, hogy megvannak a fel­tételek ahhoz, hogy ezeket a kapcsolatokat tovább bővítsük. (ČSTK) leges politikai bizottságnak, hogy hagyják jóvá a tudomá­nyos bizottság jelentését és a további tevékenységének tervét. A jelentés részletesen tájékoz­tatást ad a rádióaktív anyagok mozgásáról és a rádióaktív su­gárzás kis adagainak biológiai hatásáról. Az ENSZ gyámsági bizottsá­gában Hulinský csehszlovák küldött tegnapi felszólalásában komoly aggodalmát fejezte ki Zambiában, Dél-Rhodésiában és az afrikai portugál gyarma­tokon uralkodó helyzet miatt. Rámutatott, hogy a csehszlovák kormány az ENSZ-határozatok­kal összhangban mindig támo­gatta a gyarmati területeken folyó nemzeti felszabadító mozgalmat és teljesítette az ENSZ közgyűlésének és Bizton­sági Tanácsának e területekre vonatkozó rendelkezéseit. A csehszlovák küldöttség az ENSZ-közgyűlés idei üléssza­kán is támogatni fogja a gyar­matosítás ellen harcoló orszá­gok javaslatait. Az ENSZ-közgyűlés második bizottságának általános vitájá­ban tegnap felszólalt dr. Ras­tislav Lacko csehszlovák kül­dött. A bizottság a gazdasági­műszaki és szociális együttmű­ködés programjával foglalko­zik. A második fejlesztési dekád sikere — jelentette ki többek között dr. Lacko — elsősorban attól függ majd, hogy a fejlő­dő országok kormányainak ho­gyan sikerül mozgósítaniuk bel­ső forrásaikat és azokat saját maguknak kiaknázniuk. Meg­győződésünk szerint — mon­dotta a csehszlovák küldött — a fejlődő országok csak akkor küzdhetik le gazdasági elmara-, dottságukat, ha a fejlődés nem kapitalista útján haladnak. (GSTK) A CSEHSZLOVÁK Külügymi­nisztérium sajtóesztályának képviselői befejezték tárgyalá­sukat az NDK külügyminiszté­riuma sajtó- és tájékoztatási osztályának képviselőivel. A tárgyaló felek megerősítették, hogy a szocialista országok megszilárdítása érdekében el kell mélyíteni a két ország együttműködését a sajtó- és a propagandatevékenység terü­letén. A KÖZÖS PIAC külügyminisz­terei tegnap Luxemburgban a közös dohánypiacról tárgyaltak. Ezenkívül a tagállamok nem­zetközi kapcsolatait, valamint Nagy-Britannia, Dánia és Nor­végia tagságának kérdését is megvitatták. MOSZKVÁBAN november 17­től 20-ig konferenciát tartanak a kommunista ifjúsági interna­cionálé megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Ray­mond Guyot, a Francia Kom­munista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, és a kommunista ifjúsági internacionálé más ve­teránjai vesznek majd részt e nemzetközi szervezet félévszá­zados jubileuma alkalmából rendezendő konferencián. PJOTR ABRASZIMOV, a Szov­jetunió NDK-beli nagykövete Nyugat-Berlinben megbeszélést folytatott Klaus Schütz nyugat­berlini kormányzó polgármes­terrel. J. JOHNSON munkáspárti képviselő Dar es-Salaamban ki­jelentette, hogy Nagy-Britannia addig fog fegyvert szállítani Nigériának, amíg Biafra nem csatlakozik újból Nigériához. A MEGGYILKOLT szomáliai elnök ideiglenes utódja az al­kotmány értelmében Husszein, a parlament elnöke lett. Első beszédében a törvények, a rentl és az alkotmány megtartására hívta fel a lakosságot. AZ ÜJ BONNI parlament kép­viselőinek több mint 50 tagja szakszervezeti tag. A képvise­lők átlagos életkora 49 év, és minden második képviselőnek főiskolai végzettsége van — közölték Bonnban. PINTO brazíliai külügyminisz­ter lemondott — jelenti a Cor­reio de Manha. Pintót az eddigi kormány egyik legbefolyáso­sabb politikusának tartották. JAPÁN egymillió dollár érté­kű rizst szállít Indonéziának — jelentette be Aicsi japán kül­ügyminiszter. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki Kek­konen elnök társaságában or­szágjáró körutat tesz Finnor­szágban, Imatra városába láto­gatott. NIXON amerikai elnök pén­teken, közép-európai idő sze­rint este 21 órakor, rádióbeszé­det intézett az amerikai nép­hez „az árakról és a magas megélhetési költségekről". AZ INTERPOL 38. közgyűlé­sének résztvevői megállapod­tak abban, hogy bizottságot hoznak létre a világszerte is­mert csempészek és kábítószer­üzérek követésére. Húsz éve ismerte el Csehszlovákia az NDK-t Berlin — Ma húsz éve annak, hogy Csehszlovákia hivatalosan elismerte a Német Demokrati­kus Köztársaságot és a két or­szágban diplomáciai missziókat létesítettek. Négy évval később a csehszlovák kormá.iy javasla­tára a missziókat nagykövetsé­gi szintre emelték. Az NDK elismeiésü megte­remtette a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok fejlődésének előfeltételeit. A két ország első szerződését 1950-ben kötötték meg az ártrorgalom 50 százalé­kos növeléséről. Ezt számos megállapodás követte a tudo. mányos-műszaki együttműkö­désről és a kulturális együtt­működésről. A két ország barát­ságát az elmúlt évek során nemcsak a szerződések, hanem a vezetők kölcsönös látogatásai is megerősítették. így a barát­ság elmélyítéséhez hozzájárul az NDK 20 éves fennállása ün­nepségein résztvevő csehszlo­vák párt- és kormányküldött­ség látogatása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom