Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-16 / 244. szám, csütörtök

A Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülése Érvénytelenített ék a Nemzetgyűlés múlť évi politikailag helytelen dokumentumaiť (ČSTK) — Szerdán 14.30 óra­kor Karel Neubert, a Szövetsé­gi Gyűlés alelnöke a prágai vár Spanyol-termében megnyi­totta a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája együttes ülését. Üdvözölte a két kamara képviselőit és bejelentette, hogy a Népi Kamara ülésén elnökül dr. Soňa Pennigerovát és a Nemzetek Kamarája ülésén el­nökül Vojtech Mlhálik képvise­lőt választotta meg. Ezután fel­olvasta azoknak a nevét, akiket a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája megválasztott a Szö­vetségi Gyűlés elnökségének új tagjaivá. A Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának a Szö­vetségi Gyűlés elnöki és alel­nöki tisztsége betöltésére vo-: natkozó javaslatát Evžen Erban képviselő, a CSNF KB elnöke terjesztette elő. Erban elvtárs beszédében a többi között a következőket mon­dotta: „Tárgyalásunk tartalmát illetően szorosan összefügg a CSKP KB szeptemberi ülésének eredményeivel, melyen többek között személyi változásokra vo­natkozó határozatot hoztak. Ez­zel kapcsolatban Alexander Dubček képviselő és Josef Smr­kovskt/ képviselő egyetértettek a Szövetségi Gyűlésben betöl­tött vezető funkcióikból való leváltásukkal. Előterjesztem a Szövetségi Gyűlés új elnökének, első alelnökének, továbbá alel­nökének megválasztására vo­natkozó javaslatot Neubert képviselő helyett, aki más fon­tos politikai tisztségbe tör­tént kinevezése miatt kérte az alelnöki tisztségből való fel­mentését. Pártmunkásságára való tekintettel kérelmének ele­get tettek azzal, hogy a Szövet­ségi Gyűlés elnökségi tagja marad. A csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény 56. cikkelyének 5. bekezdésével összhangban favaslom, hogy a Szövetségi Gyűlés elnökévé dr. Dalibor Hanes elvtársat válasz­szák meg, aki eddig a Nemze-. tek Kamaráfának elnöki tiszt­ségét töltötte be. A Szövetségi Gyűlés első alelnökének tiszt­ségébe dr. Soňa Pennigerová képviselőt javasolták. Továbbá kérem, fogadják el a javasla­tot, melynek értelmében a Szö­vetségi Gyűlés alelnökévé Voj­tech Mihálik képviselőt és Old­fich Voleník képviselőt válasz­szák. Javasoljuk, hogy az elő­terjesztett javaslatokat fogad­ják el, és szavazatukkal fejez­zék ki az elvtársak iránti bi­zalmukat. A választások megejtése és a szavazólapok összeszámlálása után Karel Neubert felolvasta a Népi Kamara választási bizott­sága által beterjesztett jegyző­könyvet. A Népi Kamara kép­viselői között 244 szavazólapot osztottak ki, a szavazásban részt vett 241 képviselő, átad­tak 241 szavazólapot. A jelölt­re 235 képviselő, ellene 6 képviselő szavazott, 3-an tar­tózkodtak a szavazástól. A Nemzetek Kamarája vá­lasztási bizottsága jegyzőköny­ve szerint kiadtak összesen 126 szavazócédulát, a választá­son részt vett 124 képviselő, átadtak 124 szavazólapot. A je­löltre szavazott 122 képviselő, ellene 2 képviselő, és ketten tartózkodtak a szavazástól. Karel Neubert, a Szövetségi Gyűlés alelnöke megállapította, hogy mind a Népi Kamatának, mind a Nemzetek Kamarájának képviselői dr. Dalibor Hanest választották meg a Szövetségi Gyűlés elnöki tisztébe. A két kamara képviselői tapssal fo­gadták a választás eredményét Karel Neubert szívélyesen gra-. tulált az új elnöknek megvá­lasztásához, és átadta neki a szót. Dr. Dalibor Hanes, a Szövet­ségi Gyűlés új elnöke ezután átvette az ülés vezetését. Tájé­koztatta a képviselőket a Szö­vetségi Gyűlés első alelnöke és alelnökei megválasztásának eredményéről. Megállapította, hogy dr. Soňa Pennlgerovát mindkét kamara szavazattöbb­séggel megválasztotta a Szö­vetségi Gyűlés alelnökévé. Ugyancsak nagy szavazattöbb­séggel választották meg mind­két kamara képviselői a Szö­vetségi Gyűlés két alelnökét, Vojtech Mihálik és Oldfich Vo­leník képviselőket is. A képviselők ezután meg­kezdték a harmadik napirendi pont megtárgyalását. Dr. D. Ha­nes professzor, a Szövetségi Gyűlés elnöke többek között hangoztatta, hogy a Szövetségi Gyűlés hatáskörébe tartozik ál­lamunk bel- és külpolitikája alapvető kérdéseinek a megtár­gyalása is. A múlt év — mondotta — fontos eseményeket hozott ál­lamunk, nemzeteink és nemzeti­ségeink fejlődésében. Pártunk becsületes törekvését, hogy rendet teremtsen és a felgyü­lemlett és megoldatlan problé­mákat saját céljaikra használ­ták ki az antiszocialista és szovjetellenes erők. Alapjaiban megzavarták szocialista ren­dünket, a szocialista országok­hoz, elsősorban a Szovjetunió­hoz fűződő szövetséges baráti kapcsolatainkat. Ebben a hely­zetben az ellenséges erőknek sikerült a volt Nemzetgyűlés­ben is számos olyan határoza­tot elfogadtatniuk, amelyek nélkülözik az osztály szempon­tot, nem marxista határozatok, és ezért teljes terjedelmükben semmiseknek kell őket nyilvá­nítani. Dr. Hanes professzor ezután felkérte Jozef GabriSkát, a Szö­vetségi Gyűlés alelnökét, te­gyen javaslatot a volt Nemzet­gyűlés és elnöksége ide vonat­kozó határozatainak és doku­mentumainak érvénytelenítésé­re. A Szövetségi Gyűlés nyilatko­zata a volt Nemzetgyűlés és an­nak elnöksége által 1968. au­gusztus 21 és 28 között hozott ha­tározataival és dokumentumai­val kapcsolatban a következő­ket tartalmazza: a Nemzetgyűlés és elnöksége 1968. augusztus 21 és 28 kö­zött összesen 18 dokumentumot hagyott jóvá. Ezekben állást foglalt ahhoz a feszült politikai helyzethez, amely a Varsói Szerződés öt állama szövetsé­ges csapatainak területünkre va­ló belépésével végződött. Ezekben a dokumentumokban a szövetséges csapatok bejövetelét megszállásnak, a nemzetközi jog megsértésének, a Varsűi Szerző­dés rendelkezései és a nemzetek közötti egyenjogúság elvei meg­sértésének minősítette. Ezenkívül e dokumentumok a Varsói Szer­ződés öt állama kormányaihoz és parlamentjéhez intézett tiltako­zást, a szocialista országok nagy. követeinek küldött levelet, vala­mint a cseh ás szlovák nemzethez és az egész lakossághoz intézett felhívásokat tartalmazzák. A Nemzetgyűlés továbbá nyilat­kozatot hagyott jóvá, amelyben rendkívül pozitívan értékelte a sajtó, és a többi tömegtájékozta­tási eszköz dolgozóinak szovjetel­lenes és ellenforradalmi tevé­kenységét. E dokumentumok jóváhagyásá­nál a Nemzetgyűlés nemcsak a CSKP KB elnökségének 1968. au­gusztus 21-én hozott helytelen ha­tározatából indul ki, hanem meg­fogalmazásuk során ennél sokkal meszebb ment. Megnyilvánult ben­nük a Nemzetgyűlésben és elnök­ségében levő jobboldali erők na­cionalista és szovjetellenes aktivi­tása és más tényezők. E napokban a képviselők döntéseire közvetlen hatást gyakoroltak a Nemzetgyű­lésen kívül álló ellenséges erők is. Habár a képviselők egészséges gondolkodású része pozitívan be­folyásolta a jóváhagyott doku­mentumok egy részét, főként Csehszlovákia semlegesítésének elutasítását, e dokumentumok egészben véve politikailag telje­sen hibásak, és internacionalista­ellenesek. A nemzetgyűlés ezen állásfogla­lásai, amelyekkel a tömegtájékoz­tatási eszközök azonban irányza­tosan visszaéltek és terjesztettek, a nacionalista és szovjetellenes hangulat fokozásához vezettek ét mindjobban dezorientálták népün­ket. Komoly akadállyá váltak a Szövetségi Gyűlés, valamint a szocialista országok legfelsőbb képviseleti szervei kölcsönös kap­csolatainak normalizálásában is. A Nemzetgyűlés ugyancsak le­velet intézett a „vysočanyl kong­resszuson" megválasztott úgyneve­zett CSKP Központi Bizottsághoz, amelyben állást foglalt annak po­litikai nyilatkozata mellett és ki­sajátította magának azt a jogot, hogy e Központi Bizottság dönté­seit érvényes pártdoknmentumok­nak minősítse. A CSKP KB ez év szeptemberi ülésén az úgynevezett vysocanyi kongresszust a jobboldali csopor­tok illegális akciójának minősítet­te, amely ellenkezett a párt alap­szabályzatával; továbbá bírálta a CSKP KB elnökségének 1968. au­gusztus 21-i határozatát, és azt teljesen helytelennek minősítve elhatározta érvénytelenítését. A Szövetségi Gyűlés teljesen egyetért a CSKP KB értékelésével és megállapítja, hogy mindazok a határozatok, nyilatkozatok, állás­foglalások és levelek, amelyeket a Nemzetgyűlés elnöksége és a Nemzetgyűlés 1968. augusztus 21. és 28. között hozott, lényegükben, ellentétben állnak a köztársaság alkotmányával. Ugyanakkor ellen tétben állnak a CSSZSZK nemzet­közi kötelezettségeivel is, amelyek a Szovjetunióval kötött barátsági szerződésből és a Varsói Szerző­dés tagságából hárulnak rá. Ha­sonlóképpen ellentétesek a prole­tár internacionalizmus elveivel, és ennek folytán Csehszlovákia né­pének létérdekeivel is. Ezért a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése mindezeket a határoza­tokat, nyilatkozatokat és levele­ket visszavonja és érvényteleníti. A Szövetségi Gyűlés továbbá megállapítja, hogy a szövetséges csapatok hazánk területére lépé­sét csupán a szocializmus vé­delmének érdekei diktálták az an­tiszocialista, jobboldali és ellen­forradalmi erőkkel szemben és semmi esetre sem volt szó Cseh­szlovákia megszállásáról. A CSSZSZK Szövetségi Gyűlése meg van győződve arról, hogy a múlt év augusztusában jóváha­gyott helytelen dokumentumok érvénytelenítésével hozzájárul ál­lamunk belső helyzetének kon­szolidálásához, megteremti a fel­tételeket a szocialista államok­kal elsősorban a Szovjetunióval való baráti kapcsolatok és sok­oldalú együttműködés felújításá­hoz és továbbfejlesztéséhez. Ez létfontosságú arra nézve, hogy kibontakozhassék a Szövet­ségi Gyűlés és valamennyi kép­viselő rendszeres alkotómunkája és hogy a Szövetségi Gyűlés új­ból megkezdte az alkotmányból reá háruló feladatok következe­tes teljesítését. A CSSZSZK Szövetségi Gyűlése e nyilatkozatával döntő lépést tett egyértelműen, őszintén és nyíltan állást foglalva a CSKP KB máju­si plénumának irányelve és a szeptemberi plénum határozatai mellett. (ozef Gabriška alelnök ez­után felolvasta a határozati ja­vaslatot. Libuše Kubešová és jo­sef Plojhár képviselők csatlakoz­tak jozef Gabriška véleményéhez. A szavazás során a Szövetségi Gyűlés nyilatkozatát és határoza­ti javaslatát a Nemzetgyűlés és elnöksége 1968. augusztusi hatá­rozatának és dokumentumainak érvénytelenítésére teljes szava­zattöbbséggel jóváhagyták. Ezzel érvényüket vesztik az 1968. au­gusztus 21 és 28 között jóváha­gyott határozatok levelek és do­kumentumok. Az együttes ülés negyedik napi­rendi pontjaként megtárgyalták és elfogadták a nemzeti bizottságok, a nemzeti tanácsok és a Szövet­ségi Gyűlés, a legfelsőbb bíróság, a kerületi, járási és katonai bí­róság választási időszakának meg­hosszabbításáról szóló alkotmány törvényjavaslatot. A két kamara képviselői köz­felkiáltással jóváhagyták a Szö­vetségi Gyűlés elnökségének hatá­rozatát, amellyel leváltotta Fran­tišek Vodsloň képviselőt és Šte­fan Gašparík mérnököt a Közpon­ti Népi Ellenőrző Bizottság tag­ságából és Drahomír Koldert meg­választotta a bizottság tagjává. Mindkét kamara egyetértését nyilvánította a Szövetségi Gyűlés elnökségének 99 1969 Zb. számú törvényerejű rendelkezésével, amely a közrend megszilárdításá­ra és védelmére néhány átmeneti intézkedést tartalmaz. Ezután a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája együttes ülé­sét félbeszakították. Az ülést ma délelőtt folytatják. Lapzártakor érkezett: MEGEGYEZÉS BONNBAN Szerdán a Szociáldemokrata és a Szabad Demokrata Párt tárgyaló bizottságai befejezték a koalíciós megbeszéléseket. Mint Willy Brant a mintegy másfélórás tanácskozás után kijelentette, minden kérdés­ben teljes az egyetértés. Most már csak a kormánynyilatkozat vég­leges szövegének megszerkesztése van hátra. MEGGYILKOLTÁK SZOMÁLIA ELNÖKÉT Mint az AP hírügynökség jelen­tette szerdán délelőtt egy rendőri egyenruhát viselő ismeretlen sze­mély pisztolylövésekkel meggyil­kolta dr. Abdelrasíd Ali Ser-Mark­zot, a Szomáliai Köztársaság ol­nökél. Üléseznek a Szövetségi Gyűlés kamarái (Folytatás az 1. oldalról) J. Kouba elvtárs köszönetet mondott dr. Hanesnek, majd a kamara elnökségének megbízá­sából bejelentette, hogy tisztsé­ge alóli felmentését kérte Im­rich Piatnica, a Nemzetek Ka­marája honvédelmi és biztonsá­gi bizottságának elnöke is. Funkciójáról egyben lemondott a Szövetségi Gyűlés elnökségé­nek a Nemzetek Kamarája ál­tal megválasztott három tagja is, mégpedig Josef Špaček, František Bláha, valamint Voj­tech Hatala képviselő. A bejelentést követően Evžen Erban képviselő, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bi­zottságának elnöke indokolta meg Vojtech Mihálik képviselő jelölését a Nemzetek Kamarája elnöki funkciójába. Hangsúlyoz­ta, hogy olyan elnököt akartak jelölni, aki politikai magatartá­sával, kulturáltságával, gazdag közéleti tapasztalataival záloga lesz annak, hogy a Nemzetek Kamarája továbbra ls elősegíti államunk megszilárdulását és fellendítését. A Nemzeti Front ilyen jelöltnek tartja Vojtech Mihálik érdemes művészt, állam­díjast, aki nemcsak neves író és műfordító, hanem sok év óta politikai munkásságot is kifejt. Ezután következett a Nemze­tek Kamarája elnökének titkos választása. A választás lezajlá­sa után ismét Evžen Erban elv­társ ismertette a képviselőkkel a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának javasla­tát a honvédelmi és biztonsági bizottság elnöki funkciójának betöltésére, illetve a Szövetségi Gyűlés új elnökségi tagjaira vo­natkozóan. A Szövetségi Gyűlés elnöksége új tagjának a Szlo­vák Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők közül Vojtech Mihálik képviselőt ja­vasolta, míg a cseh képviselők sorából František Gervenka és Bohuslav Ungrád elvtársat. Hangsúlyozta, hogy a javasolt képviselők — akiknek rövid életrajzát ismertette — tapasz­talataikkal és képességeikkel hozzájárulhatnak a Szövetségi Gyűlés elnöksége munkájának Javításához, alkotmányos tisztje következetesebb érvényesítésé­hez. Jindrich Kouba, a Nemzetek Kamarájának alelnöke előter­jesztette az elnökség javaslatát, hogy Albert KoStál képviselőt válasszák meg a Nemzetek Ka­marája honvédelmi és biztonsá­gi bizottsága elnökéül. A titkos választás lezajlása után Mila Ptáöek képviselő, a választóbizottság elnöke tájé­koztatott az eredményekről, összesen 122 szavazólapot ad­tak ki. A szavazáson 121 kép­viselő vett részt. A szavazás után a bizottság megállapítot­ta, hogy az érvényes szavazatok száma összesen 121. Ebből Voj­tech Mihálik jeölt 119 szavaza­tot kapott, ellőne szavaztak ket­ten. Érvén szavazólap nem volt. A .vazástól egy képviselő taríózkodott. Ezt követően Vojtech Mihálik, a Nemzetek Kamarájának új el­nöke emelkedett szólásra. Be­szédében a többi között a követ­kezőket mondotta: „Elsősorban köszönetet mon­'dok az összes jelenlevő képvi­selőnek azért a bizalomért, hogy engem az NK elnöki tiszt­ségébe megválasztottak. Bizto­sítom önöket, minden erőmmel azon leszek, hogy az NK telje­sítse küldetését és feladatait, amellyel az alkotmány, nemze­teink és hazánk dolgozó népe megbízták." Kifejtette, hogy az NK prog­ramjában maradjanak meg mindazok a konkrét feladatok, amelyeket az elnökség és a bi­zottságok kitűztek, tiszteletben tartva a CSKP politikai irányel­veit, az alkotmányt és népünk szükségleteit. Hangsúlyozta, hogy a CSKP KB szeptemberi ülése rendkívüli határkövet Je­lent hazánk politikai és gazda­sági viszonyainak konszolidá­ciós folyamatában. A válság megismétlődésének megakadá­lyozására tett Intézkedések vég­rehajtása — mondotta — nem csupán a kommunisták felada­ta. A Nemzetek Kamarájával és a Szövetségi Gyűléssel szemben támasztott időszerű követel­mény: megszilárdítani a szocia­lista állam funkcióját, hozzáfog­ni államunk gazdasági problé­máinak megoldásához és meg­szilárdítani a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal va­ló barátságot. A beszéd elhangzása után a választóbizottság elnöke ismer­tette a korábban megejtett vá­lasztások további eredményeit: A Szövetségi Gyűlés elnöksé­gének új tagja lett a CSSZK­ban megválasztott képviselők közül František Gervenka és Bohuslav Ungrád, az SZSZK-ban megválasztott képviselők közül Vojtech Mihálik. Albert Košt'ál képviselőt megválasztották a honvédelmi és biztonsági bizott­ság elnökévé. A Szojuz-űrhajók kötelékrepiilésben folytatják útjukat (Folytatás az 1. oldalról) felelő manőverek után látótá­volságba is jutott. A csoportos repülés — fűzik hozzá — most vált igazán kötelékrepüléssé. Moszkvában a Szojuz-űrhajók tudományos teljesítményei ál­tal keltett jó hangulatot csak fokozta a „kozmikus nagyhét" újabb szenzációja: kedden föld körüli pályára bocsátották a szocialista országok első kö­zös mesterséges holdját az In­terkozmosz 1-et. Konsztantyin Feoktyisztov, aki öt évvel ezelőtt a Voszhod 1 űrhajóban már megjárta a világűrt, most a földi irányító központban teljesít szolgála­tot és ebben a minőségben számolt be a TASZSZ tudósító­jának a jelenlegi Szojuz űrha­jók kísérletének jelentőségé­ről. Most, amikor a három űrha­jó csoportos repülést hajt vég­re, különösen pontosan kell nyomon követni a kozmonau­ták tevékenységét. Ez annál Is inkább fontos, — mivel a je­lenlegi kísérlet kiemelkedik a korábbi kísérletek közül. A mostani kísérlet célja az — mutatott rá Feoktyisztov —, hogy minél több olyan gyakor­lati tapasztalatot gyűjtsünk össze, amelyet majd a hosszú élettartamú orbitális űrállomá­sok létrehozásakor használha­tunk fel. Igen fontosak azok a kísér­letek, amelyeket a Szojuzokon a csillagokra beállított tájoló berendezések végeznek. Rend­kívül körültekintően határoz­zák meg azoknak a csillagok­nak Jényleges fényességét, amelyeknek segítségével az űr-» ben repülő kozmikus testek tá­jékozódását biztosítják. Megje-i gyezte, hogy a Szojuz-típustI űrhajók sokkal tökéletesebbek ez egykori Voszhodoknál. Je­lentősen egyszerűsödött az űr­hajók vezérlése, s ezek az űr­hajók sokkal több tudományos berendezést vihetnek magukkal a világűrbe. Az autonom navigációs méré­sek adatai szerint az űrhajó­parancsnokok folytatják a köl­csönös manőverezést a kézi irányító berendezés felhaszná­lásával. Ezenkívül a Szojuz—6 űrhajón egészségi vizsgálatokat végeztek, amelyek a légzési, látási funkciókra, a fül belső járatainak működésére terjed­tek ki. Megfigyeléseket végez-s tek az űrhajón a földfelület kü­lönböző geológiai és földrajzi övezeteire vonatkozólag s eze­ket le is fényképezték. Vizs j gálták a ciklonok kialakulását és megvizsgálták az informá­ciós eszközök a hajtóberende­zések működését. A Szojuz—7 személyzete el­lenőrizte az űrhajó fedélzetén" elhelyezett berendezéseket, megfigyelte az űrhajó közelébe került világító testecskéket éš mozgásuk dinamikáját, ellen­őrizte a tájoló berendezés és az irányító berendezés működését, fényképfelvételeket készített a csillagos égboltról a Nappal szemközti Irányból. Vlagyimir Satalov és Alekszej Jelíszejev a Szojuz—8 űrpiló­tái megfigyelték a Szojuz—7 manőverezését és a Napra tör­ténő betájolását, különleges műszerek segítségével tanul­mányozták a Nap sugárzását. 1969­X. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom