Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-11 / 240. szám, szombat

APROHIRDETES ÁLLAS • Azonnali belépéssel felveszünk' bedolgozott gépírónőt. Feltételek: tökéletes magyar nyelvtudás. Cím a hirdetőirodában. ŰF-1082 • A Trencséni Ruhagyár n. v. TOKNALJAI ÜZEMÉNEK SZAKIN TfiZETE tanítói állást kínál f— érettségizett, ipari középiskola ruházati szakán végzett férfi vagy női munkaerőnek, aki szaktantárgyakat tanítana ma­gyar és szlovák nyelven. Előnyben részesülnek a füg­getlen, a férft szabónak kita­nult és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelke­ző pályázók. Az érdeklődők jelentkezzenek írásban vagy személyesen köz­vetlenül a Tornaijai Rnhagyár Szaki ézeténél. Címünk: Odborné Učiliite pri n. n. ODEVNÉ ZÁVODY, ŠAFÁ­RIKOVO. ŰF-1Q31 Á D Ä S VÉTEL • Fürdőszoba-berendezés, fűt­hető vízmelegítővel, gázkáilyha, 150 és 300 literes boyler jó álla­potban eladó. Gáspár, Nové Zám­ky, Detvanská 26. Ű-1066 Í l Wartburg 1000 de Luxe. 45.000 m, jó karban eladó. Gyártási év, ISMERKEDÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szélviharok és orkánok Szélerőosztályozás a Beaufort-skála szerint # A szélviha­rok keletkezésének okai # A legerősebb széllökések ná­lunk # Trópusi ciklonok, női nevű hurrikánok A2 ELMÚLT HÓNAPOKBAN Eätópa-szerte hatalmas viharok •tomboltak. Igen nagy károkat okozott a szélvihar például Bratislava környékén. A város egyes negyedeiben a szél se­bessége elérte a 140 órakilo­métart, vagyis a 39,9 m/mp-et. Da nemcsak Európában, hanem a világ más részein ls hatalmas orkánok pusztítottak és pusz­títanak. Két hatalmas hurrikán Is végigsöpörte a Mexikói-öböl partvonalát. A Camille hurri­kánnak 240 halálos áldoza­ta volt. Az anyagi kár meg­közelítette a 250 millió dolláirt. Az ezt követő Debbie hurrikán is csaknem hasonló károkat okozott. A meteorológiában a szélerő osztályozására leggyakrabban a Beaufort-skálát használják. Ez azoknak a hatásoknak az alap­ján készült, amelyeket a külön­böző erejű szelek a növényzet­re, az épületekre és az ember­re gyakorolnak. A vihar a 8-as Beaufort-foknál (Boj kezdődik, amikor a szélsebesség 15,3— 18,2 m/mp, ez fákat meghajlít, nagyobb gallyakat letör. Követ­kezik az erős vihar, ez fákat kitör, és lehordja a tetőcsere­peket, a szélsebesség 18,3— 21,5 m/mp. Utána következik a szélvész, ez nagyobb fákat derékba tör, az épületek tető­zetében nagy károkat okoz, a szélsebesség 21,6—25,1 m/mp. Ennél is erősebb a pusztító szélvész, mely letépi a tetőt, kéményt dönt, a szélsebesség 25,2—29,0 m/mp. A legerősebb szél neve orkán, ez épületeket rombol, erdőket tarol le, s em­beréletben is kárt tesz. Leg­újabban az orkánok erősségé­nek részletesebb osztályozásá­val további szélerőfokokat ik­tattak be, egészen 17 Beaufort­fokig. A szárazföld belsejében igen ritka az orkán. A viha­roknál a maximális széllökések ereje általában nagyobb, mint az átlagos szélsebesség, amely­nek alapján a vihar erejét fo­kokban szokták megadni. A NAGYOBB TERÜLETEKRE kiterjedő viharokat legtöbbször az Atlanti-óceán fölött kialaku­ló s onnan a szárazföld belse­jébe áramló alacsony nyomású légtömegek okozzák. Ezek leg­gyakrabban a Brit-szigetek, Skandinávia és a Baltikum érin­tésével északkelet felé nyomul­nak, s nyomásuk emelkedésé­vel rendszerint vesztenek ere­jükből. Kisebb területre kiter­jedő, rövidebb tartamú viharok iatenzívebb zivatarok esetén keletkeznek. A szélerősség nö­vekedését ilyen esetben a vi­harfelhő belsejében és az elül­ső oldalán lefelé hatoló hideg légtömegek okozzák. A szél sebességére a meteo­rológiai feltételeken kívül ma­ga a terep is hatással van. Fel­erősödik a szél, ha a légtöme­gek útját valamely akadály áll­ja, tehát a hegy mentén fel keli szállniuk, majd nagyobb erővel buknak le ismét a hegy szélárnyékos oldalán. Nálunk a bukószelek a Lomnici-csúcs alatt, a Kőpataki-tó környékén a legerősebbek, ahol olykor or­kán erősségűek. Ezen a környé­ken a legnagyobb szélsebesség eddig 248 ôrakilométer volt, ami kb. 298 kg/m? nyomásnak felel meg. Bratislavában az ed­dig észlelt legnagyobb szélse­besség 156 órakilométer, ez kb. 115 kg/m 2 nyomásnak felel meg. A CIKLON eredetileg a kis területű, forró égövi heves for­gószelek, később a mérsékelt övi nagy területű, kis nyomású vándorló légörvények elnevezé­se is. A mérsékelt övi ciklonnál a kis nyomású terület déli ol­dalán könnyű levegő áramlik a keleti felén elhelyezkedő hi­deg légtömeg felé, és felsiklik a hideg levegő felületén. Ezál­tal réteges felhőzetet, valamint lassú, tartós, nagy területre ki­terjedő csapadékot hoz létre. A meleg légtömegek területén szép idő van, nyugati részén hideg légtömeg áramlik a me­leg szektorba, ennek me­legebb, tehát könnyebb le­vegője alá folyik, s azt több­bé-kevésbé hevesem felemeli. Ezt a fajta légmozgást nevezik az Atlanti-óceán vidékén torná­dónak. Ez nyáron az olykor 8— 12 kilométer magas hatalmas felhőkupolák oldalán keletke­zik. A tornádó — hatalmas for­gószél — tölcsérszerű alakula­tot mutat, olykor elefátnor­mányra vagy meghajlított gu­mitömlőre hasonlít, és a fel­szálló levegő sűrű, örvénylő poroszlopot ragad magával. Ez a légörvény a tölcsér szélein az 50 m/mp sebességet is el­éri. A levegő minden oldalról a középre áramlik, s ott nagy sebességgel felszáll. Ezért az ilyen forgószél szívó hatást is kifejt. Tornádó akkor keletke­zik az európai szárazföld fe­lett, ha a föld feletti légréte­gek hirtelen felmelegszenek, s ha azután az ilyen területre hi­deg tengeri levegő áramlik, amely megbontja a légkör egyensúlyát. A hőmérsékleti különbségek, vízszintes és füg­gőleges irányban is, a meleg és a hideg légtömegek között erős légörvénylés, tornádó for­májában egyenlítődnek ki. A tornádó elpusztít mindent, ami az útjába kerül. Derékba tör vagy tövestül kicsavar nagyobb fákat, letépi az épületek tete­jét, sőt egész épületeket is romba dönt. Előfordul azonban az is,, hogy a ciklon nehezebb tárgyakat: gerendákat, jármű­veket, állatokat, embereket is a magasba emel. A forgószelek viszonylag kis kiterjedésüek, de nagy intenzitásúak. Szerencsére nálunk csak ritkán fordulnak elő. A TRÓPUSI CIKLONOK át mérője néhány kilométer és több száz km között váltako­zik- Szélerősségük igen nagy, a centrum közelében eléri a Beaufort-skála 12-es fokát. A ciklonok a passzát övben az óceánok felett keletkeznek, mindkét féltekén a 6—12° föld­rajzi szélességek között, ahol jobban megnyilvánul a Föld forgásának kitérítő hatása. A tapasztalatok szerint a keleti irányba haladó ciklonok bizo­nyos útvonalakon, az ún. cik­lonpályákon gyakrabban jelent­keznek. A levegő minden oldal­ról a középre áramlik, ott azon­ban lecsillapodnak a szelek, se­bességük általában nem halad­ja meg a 15—50 órakilométert. Ez a szélcsendes, rendszerint derült égboltú központ a cik­lon szeme. A körülötte levő övben tombol a vihar és felhő­szakadásszerűen esik. A trópusi ciklonoknak Ke­let-Ázsiában tájfun, Észak-Ame­rikában, a Karib-tenger térsé­gében hurrikán, az Atlanti­óceánon — mint már mondot­tuk — tornádó és az Indiai­óceánon Mauritiusi-orkán a ne­vük. Az amerikaiak a hurriká­nokat női névvel — mint pél­dául Carla, Diana, Edna, Flóra stb. — szokták megjelölni, nyilván a könnyebb nyilvántar­tás miatt. Trópusi ciklonok csakis az óceánok felett keletkeznek és gyakran végigsöpörnek a part­vidék fölött is, de csak ritkán hatolnak be a szárazföld belse­jébe. A szélvihar, ha eléri a partvonalat, hatalmas tengeri víztömeget hajt maga előtt, a tengerár átlépi a védőgátakat s mindent elsöpör, ami útját állja. Az orkán pusztításán kí­vül a nagy kiterjedésű zivata­rok következtében a folyók is felduzzadnak. A mérsékelt öv­be jutva a trópusi ciklonok fo­kozatosan megszűnnek, úgy­hogy a mi égövünk alatt nem kell tőlük tartanunk. Dr. PETER FORGÄC A Bratislavai Dimitrov Vegyiművek nemzeti vállalat alkalmaz: munkásokat A a vegyiművekben, váltott műszakban 10—14 koronás átlagórabérrel, A az építkezéseken, 14 koronáig terjedő óránkénti akkordbérrel -j? különélést pótdíjjal és útiköltség megtérítéssel, A vasúti tolatómunkára, 10 koronás átlagórabérrel, A ki- és berakodó munkára, 14 koronás akkordbérrel. Továbbá felvesz: # lakatosokat - hegesztőket # villanyszerelőket # szerelőket 9 mérlegkaibantartókat # asztalosokat # ácsokat a munkaszakosok szerinti, kb. 10 koronás átlag­bérrel. 9 takarítónőket, havi 1100 koronás fizetéssel, # 17 éven felüli lányokat a fonalsodróüzembekétműszakos munkára, beta­nítás után havi 1200 koronás btto keresettel, # 18 éven felüli női munkaerőket a műtonalgyártó üzembe és a csomagolába, btto 1300 koronás és magasabb havi keresettel. Az alapbéren kivül a munka eredménye szerinti nyereség­részesedést fizetünk. Étkezés és lakás - függetleneknek a munkásszállóban - biztosítva. Bővebb tájékoztatást nyújt az üzem személyzeti osztálya. OF-933 Filé fagyasztott hal A fehérjék és ásványi anyagok — főként az élelmiszerekben ievő nél­külözhetetlen jód — gazdag forrása Biológiai értéke egyenértékű a sertés és marhahússal, s gyorsan elkészíthető Kérje a mi boltjainkban is! ZDR0J-MÄS0 ÜF-1042 1964. Ing. Štefan Horváth", Bratis­lava, ul. Fraňa Krála 7., telefon 330—16. Ű 1061 • 0-946 jelentkezzen. Jelige: Bí­zatom. Ú-1059 • 21/162 könyvelőnő megismer­kedne korban hozzáillő, komoly, értelmiségi fiatalemberrel, jelige: Egy férfi és egy nő. Ú-1065 • A Garamvölgyi Efsz, Kéménd, érsekújvári járás, korlátlan meny­nyiségű nyers répaszeletet ajánl eladásra. A nyers szelet ára meg­egyezés szerint. ÜF 1049 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik drága férje­met, édesapánkat, nagyapánkat, B o r 4 i c s Ferencet elkísérték utolsó útjára a szenei temetőbe és részvétükkel, virá­gaikkal Igyekeztek enyhíteni fáj­dalmunkat. A gyászoló család. 0-1067 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom