Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-24 / 225. szám, szerda

(Folytatás az 1. oldalról} Jeinek" kialakítása nacionaliz­mushoz vezet, és meggyengíti az egész kommunista mozgalom egységét és együttműködését. A mai bonyolult nemzetközi politikai helyzetben a szocia­lista közösséghez tartozó orszá­gok és az egész kommunista mozgalom egységének rendkí­vüli jelentősége van. A forra­dalmi erők egységes fellépésé­nek megbontása az imperializ­mus elleni közös harcban meg­erősíti a reakciós és opportu­nista erőket. Ezért fejezték ki a kommunista pártok a moszk­vai értekezleten, hogy határo­zottan nem értenek egyet a Kí­nai Kommunista Pártnak és ve­zetőségének magatartásával, amely megsérti a proletár in­ternacionalizmust, szovjetelle­nességet, szeparatista és nacio­nalista tendenciákat terjeszt az egész nemzetközi kommunista mozgalomban. it Vlagyimir Iljics Lenin 100. születési évfordulójának alkal­mából megemlékezünk arról ls, hogy milyen hatalmas befolyás­sal volt a leninizmus a CSKP megalakulására, és mint lenini típusú pártnak kialakulására. Megemlékezünk Lenin szemé­lyének és tanításának jelentő­ségéről Csehszlovákia dolgozó népének élete szempontjából. Népünk e tanítást összekötötte szociális felszabadítására vonat­kozó ősi vágyával. A CSKP mint a munkásosz­tály vezető ereje alkotó módon érvényesítette tevékenységében Leninnek a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetről szóló gondolatát. Csehszlovákia konkrét feltételei között — a fasizmuson aratott győzelem után és hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszaba­dítása után — a kommunista párt a néptömegek támogatásá­val mélyreható forradalmi vál­tozásokat hajtott végre és hoz­zálátott a szocializmus építésé­hez. A szocializmus építésének el­múlt időszaka — bizonyos hibák és tévedések ellenére is — je­lentős sikereket hozott Cseh­szlovákia népeinek a szocializ­mus építésében. Alapvető szo­cialista osztály- és szociális vál­tozások következtek be, s a szo­cializmus mély gyökereket eresztett. Csehszlovákia sikere­ket ért el a termelőerők, a tu­domány és a kultúra fejlődésé­ben, lényegesen emelkedett a dolgozók életszínvonala és meg­valósult szociális biztonságuk. Szilárdan biztosított Csehszlo­vákia nemzetközi helyzete szo­ros politikai, gazdasági és ka­tonai szövetségben a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal. Ezt a szövetséget a Varsói Szerződés tagállamai szerződéses kötelezettségei ga­rantálják. Ma már ismeretes, hogy mi­lyen tragikus következmények­kel járt 1968 januárja után az ellenforradalmi, antiszocialista és jobboladli opportunista erők tevékenysége. Annál határozot­tabban fordulunk tehát ma Le­nin szellemi hagyatékához — tanuljunk az ő alkotó, dialekti­kus gondolataiból, hogy képe­sek legyünk megvilágítani és megoldani fejlődésünk bonyo­lult és nehéz feladatait, s így hozzájáruljunk a szocializmus megszilárdításához Csehszlová­kiában és nemzetközi méretek­ben. A csehszlovákiai kommunis­ták, a munkásosztály és a töb­bi dolgozók most valósítják meg a CSKP KB áprilisi és májusi plenáris ülésén kitűzött politi­kai irányvonalat. E tevékenység alapvető értelme az, hogy hely­reállítsa a párt megbomlott egységét a marxizmus-leniniz­mus, a proletár internacionaliz­mus elvei alapján, visszaállítsa a párt vezető szerepét a társa­dalomban, és megoldja az igé- . nyes gazdasági problémákat. A CSKP KB jelenlegi politikai irányvonalának a megvalósítá­sában a párt egyik legfontosabb feladata az elvtársi kapcsola­tok teljes mértékű megújítása a kommunista testvérpártokkal, különösen a Szovjetunió Kom­munista Pártjával. A Lenin-ünnepségek alkalmat adnak arra, hogy az emberek megértsék az együttműködés és a hagyományos barátság megújí­tásának és megszilárdításának je­lentőségét a Szovjetunióval, amelynek népe az SZKP vezetésé­vel elsőként vitte győzelemre és védte meg a szocialista forradal­mat az imperializmussal szemben, és gazdaságilag elmaradott erszá­A CSKP KB elnökségének nyilatkozata Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatban gát történelmileg rövid időn be­lül fejlett nagyhatalommá változ­tatta. A szovjet nép áldozta a legtöbbet a szocializmus ügyéért. A világ nemzetei örökké hálásak lesznek a Szovjetuniónak a német fasizmus leveréséért a II. világ­háborúban. Az egész kommunista mozgalom a múltban és a jelen­ben is a szocializmus és a kom­munizmus építését a Szovjetunió­ban nemcsak a szovjet nép felada­tának, hanem egyúttal az impe­rializmus ellen és a szocializmus­nak az egész világon való győzel­méért vívott közös harc legfonto­sabb szakaszának tekinti. A kom­munisták a gyakorlatban meggyő­ződhettek a Szovjetunió jelentő­ségéről valamennyi szocialista ország, a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom, valamint a világszerte megnyilvánuló for­radalmi mozgalmak további fej­lesztése szempontjából, és ezért nagyra becsülik bőséges tapasz­talatait és állandóan merítenek belőlük. A január utáni fejlemények egyik fő torzulásának tartjuk, hogy erősen korlátozta a tájékoz­tatást a szocialista országokról és problémáikról, nevezetesen a Szovjetunió bel- és külpolitikájá­val kapcsolatban gyakran átvet­ték ax imperialista propaganda érveit, és a Szovjetunió örökös el­lenségeinek nézeteit terjesztették. A CSKP politikájának és ideoló­giai munkájának egyik jelentős tényezője jelenleg a határozott küzdelem a sxovjetellenességgel, amely a világimperializmus kom­munistaellenes ideológiájának az alapja. A szovjetellenes platform társadalmi bázisai a belső kizsák­mányoló és kispolgári erők csö­kevényei, amelyek nem tudtak na­pirendre térni politikai vereségük felett, valamint azok is, akiket így vagy úgy kedvezőtlenül érintet­tek a szocialista országépítés fo­lyamán bekövetkezett változások. Ezek a erők a szocialista orszá­gok egységének megbontására tö­rekednek, elvelve a Szovjetunió elleni gyűlölet és bizalmatlanság magvát. A párt határozott kü­lönbséget tesz azon szovjetelle­nesség között, amely a számunk­ra ellenséges osztály- és politikai érdekből igyekszik megbontani szövetségünket a Szovjetunióval, és azoknak az embereknek az ál­láspontja köpött, akik átmenetileg az antiszocialista erők propagan­dájának hatása alá kerültek és becsületesen keresik a választ a jelenlegi problémákra. A kommunisták és nrszágunk öntudatos polgárainak többsége megérti a Szovjetunióval való ba­rátságunk és szövetségünk jelen­tőségét, s lenini elvhűséggel és határozottsággal vivják eredmé­nyes küzdelmüket a szovjetelle­nes és jobboldali opportunista erőkkel, valamint azokkal az áramlatokkal, amelyeknek hirde­tői 1968 januárja után visszaéltek a pártnak a múlt negatív jelensé­gei felszámolására, valamint a szocialista demokrácia elmélyíté­sére irányuló törekvéseivel, tá­madva a párt ideológiai és szer­vezeti elveit, vezető szerepét a társadalomban, politikájának nem­zetközi jellegét. Egyre több ember érti meg, hogy ezeknek az erők­nek a befolyása, ellenzéki és fel­forgató tevékenysége társadal­munkat katasztrófa szélére sodor­ták. A CSKP KB elnöksége elvárja, hogy Lenin születése 100. évfor­dulójának ünnepségei hozzájárul­janak a politikai-ideológiai tevé­kenység fokozásához, a munka­kezdeményezés növekedéséhez társadalmi életünk minden vona­lán, különös tekintettel a nehéz politikai feladatok megoldására és gazdasági viszonyaink konszo­lidációjára. Ezekben az időkben a legfontosabb követelmény a le­nini elvek megújítása a párt tevé­kenységében, valamint a párt ve­zető szerepének maradéktalan ér­vényesítése a társadalomban. Az új típusú pártról, belső fel­építésének elveiről, vezető szere­péről és a tömegekhez valő viszo­nyáról szóló lenini tanítás alkot­ja Lenin életművének alapvető részét, nagyszerű bővítése a mar­xista elméletnek és gyakorlatnak, s döntő befolyással van a kom­munista pártok alakulására. A párt felépítésének és tevékenysé­gének ilyen értelmezése mindig is támadás és bírálat tárgya volt az opportunista erők részéről. Az 1968. januárját követő hóna­poktól fogva a CSKP harcban áll az ellenforradalmi, antiszocialista, jobboldali, opportnnista és ellen zéki áramlatokkal, amelyek tá­madják vezető szerepét, program­ját, és politikáját. Olyan törekvé­sek kaptak lábra, amelvek semmi­be veszik a demokratikus centra­lizmns lenini elvét, amelynek he­lyességét és elkerülhetetlenségéi megerősítette a kommunista pár­tok múltbeli és jelenlegi gyakor­lata. A pártban elharapódzott a fegyelmezetlenséf!, sőt a különféle követelmények keresztülvitelének Lenin által mindig olv határozot­tan elítélt frakciós módszerei is. A CSKP tagságának túlnyomó többsége őrömmel fogadja a CSKP Központi Bizottságának ez év áp­rilisában és májusában hozott határozatait, melyek szerint az an­tiszocialista, jobboldali opportunis­ta erőket politikailag és ideoló­giailag le kell leplezni, politikai­lag le kell győzni és teljes mér­tékben fel kell újítani a párt ve­zető szerepét és marxista—leni­nista jellegét. ... - • A CSKP politikai irányvonalá­nak megvalósításában abból a lenini nézetből indul ki, misze­rint a munkásosztály forradal­mi marxista pártja csak akkor képes teljesíteni történelmi fel­adatát a hatalomért vívott harcban és a szocialista ország­építésben, ha munkájában a marxizmus—leninizmus tudo­mányos elméletéhez teljes hű­séggel igazodik, amely ideoló­giai és politikai tevékenységé­nek alapja. Az elmélethez fűző­dő lenini kapcsolat az alkotó marxizmus—leninizmus elvá­laszthatatlan egységét jelenti. Lenin minden tevékenységében következetesen oltalmazta a marxizmus tisztaságát és kö­nyörtelenül harcolt a forradal­mi elmélet és gyakorlat min­denfajta burzsoá, revizionista, sőt dogmatikus elferdítésére irányuló kísérlet ellen. A CSKP, híven Lenin öröké­hez, a lenini évforduló előké­születeivel kapcsolatban feltét­lenül szükségesnek tartja Le­nin műveinek mélyreható ala­pos tanulmányozását, továbbá a marxizmus—leninizmus utóbbi években megzavart politikai és ideológiai értékeinek követke­zetes megújítását dolgozóink tudatában. Feltétlenül szüksé­gesnek tartja, hogy erélyes har­cot folytasson a burzsoá ideo­lógiai és az opportunizmus min­denfajta megnyilvánulása ellen, amelyek gyengítik a proletár nemzetköziséget, az osztályhar­cos helytállást, terjesztve a szovjetellenességet és a nacio­nalizmust. A lenini szellemben végzett ideológiai munkának aktívan elő kell segítenie a dol­gozók eltévelyedésének leküz­dését, hozzá kell segítenie őket a szocializmus és a kapi­talizmus közötti osztályharc törvényszerűségének megérté­séhez, és meg kell győznie a dolgozókat szocialista köztársa­ságunknak a szocialista közös­séghez való tartozásának elő­nyéről. A jobboldali opportu­nizmus ellen, a tudományos forradalmi ideológiánk tiszta­ságáért vívott harcot kötelessé­gének kell éreznie pártunk va­lamennyi szervének és szerve­zetének, mert az egyike politi­kai viszonyaink konszolidálása alapvető előfeltételeinek. A CSKP a jobboldali opportu­nizmus döntő politikai és ideo­lógiai legyőzésében felbecsülhe­tetlen tanulságot merít Lenin­ből, aki sok fáradságot fordí­tott a párt minden ellensége ellen vívott döntő harcra. Le­ninnek az elméletben megnyil­vánuló reviziomizmussal és a politikai gyakorlatban felme­rülő reformizmussal vívott har­ca végigkíséri a leninizmus egész történetét és jelenkorunk számára is levonhatjuk belőle a tanulságot. Különösen az első világhábo­rú idején és az októberi forra­dalom alatt, valamint a forra­dalom győzelme után érte el tetőfokát a jobboldali opportu­nizmus — amelynek egyik je­lentős teoretikusa a háború előtt a közismert Bernstein volt, a háború után pedig az „ortodox" K. Kautzki — elleni harc. Ezek­ben az időkben születtek a le­ninizmus alapvető elméleti mű­vei, amelyek közül a legjelen­tősebb az „Állam és a forra­dalom", továbbá „A proletár­forradalom és a renegát Kautz­ki", amelyekben Lenin élesen bírálta a jobboldali opportuniz­must. Ezek a művek számunk­ra rendkívüli jelentőséggel bír­nak, és ismét minden kommu­nista ideológiai és gyakorlati­politikai tevékenységének ve­zérfonalává kellene válniuk. A leninizmu^ egyik alapvető vonása a megalkuvást nem is­merő elméleti és politikai harc a jobboldali opportunizmus és ennek minden formája ellen. Lenin azonban állandóan hang­súlyozta, hogy ez a harc soha­sem . lehet következetes, így te­hát eredményes sem, ha nem folytatjuk e nézetek apostolai­nak konkrét személye ellen. Ezért erélyesen Igyekezett meg­tisztítani a pártot az opportu­nista elemektől, főleg pedig ak­tív vezéreiktől. A mi pártunk­ban is ugyanebben az irányban kell folytatnunk a küzdelmet a jobobldali opportunizmus ellen, ha nem akarunk huzamos vál­ságok közepette vergődni". A lenini ünnepségek egye­dülálló alkalmat nyújtanak Le­nin örökének tanulmányozásá­hoz a gazdasági elmélet terén is. Különösen a szocialista gaz­daság kiépítésére, a gazdasági élet és a politika kapcsolatá­ra, a párt szerepére a népgaz­daság irányításában és hason­lókra vonatkozó gondolatai tük­rözik a gazdasági fejlődés tör­vényszerűségét, s bírnak álta­lános érvénnyel az új szocialis­ta termelési viszonyok, vala­mint a termelőerők fejlesztésé­ben mind a Szovjetunióban, mind a többi szocialista állam­ban. A történelem nem adott Leninnek elég időt arra, hogy a szocialista országépítés elmé­letét teljes egészében kidol­gozza, azonban ennek ellenére sok, a szocialista gazdaság irá­nyítására vonatkozó gondolata ma is a lehető legnagyobb mér­tékben időszerű. A párt konszolidációs prog­ramjának megvalósításában gazdasági téren, a konkrét fel­adatok megoldását célzó terve­zetek kidolgozásában a lenini gondolatok mérhetetlenül érté­kesek számunkra. Sok monda­nivalójuk van, a gazdasági irá­nyítás tökéletesítése, a terme­lés effektivitásának fokozása, a munkakezdeményezés kibonta­koztatása, valamint a munka­fegyelem megszilárdítása és a népgazdaság folyamatos effek­tív fejlődéséhez szükséges elő­feltételek kialakítása érdeké­ben végzett munkánkkal kap­csolatban. A CSKP politikája számára mérhetetlen jelentőséggel bír Leninnek a szocialista állam­ról szóló tanítása. A szocialis­ta állam folyamatos megszilár­dításában és működésének tö­kéletesítésében, a párt vezető szerepének megszilárdításában, az államgépezetben látta Le­nin a munkásosztály és a töb­bi dolgozó érdekeinek tartós védelmét. A CSKP ezeket a ta­pasztalatokat alkotó módon ér­vényesíti gyakorlatában. A je­lenlegi időszakban igyekszik helyreigazítani a lenini tanítás­ra vonatkozó téves nézeteket, és e tanítás egyenes eltorzítá­sát igyekszik helyrehozni, amely 1968 januárja után az állam­hatalom meggyengítését és bomlását idézte elő. A párt fi­gyelmének homlokterében ezért a CSKP KB áprilisi és májusi plénuma után a szocialista ál­lam megerősítésének, főleg az államgépezetnek az állam irá­nyításában való funkciójának mind gazdasági, politikái és kul­turális vonalon, mind pedig a megsértett államfegyelem és a közrend felújításának terén va­lő funkciója megszilárdításá­nak kérdései állnak, különös tekintettel a szocialista törvé­nyesség tiszteletben tartására. A párt azonban minden tevé­kenységében nem óhajt vissza­térni a már túlhaladott admi­nisztratív módszerekhez. A jelenlegi politikai gyakor­latban nagy tanulságot merít­hetünk a leninizmusnak a szo­cialista demokrácia fejlődésé­ről szóló következtetéseiből. A szocializmus azzal, hogy a dol­gozókat megszabadítja a ki­zsákmányolástól, a társadalmi, osztály- és nemzetiségi elnyo­mástól, aktív köz- és politikai életet tesz számukra lehetővé, tág politikai és anyagi lehető­séget teremt meg ahhoz, hogy a munkások, a parasztok és az értelmiség részt vegyen az ál­lam igazgatásában és a köz­ügyek intézésében. Am a szo­cializmus megszilárdításához és kibontakoztatásához feltétle­nül szükséges, hogy minden egyes állampolgár helyesen ér­telmezze nemcsak jogait, ha­nem az állammal szembeni kö­telességeit és felelősségét is. A szabadság elképzelhetetlen a polgároknak a társadalommal szembeni felelősségtudata nél­kül. A demokrácia és a huma­nizmus elveinek absztrakt és osztályjelleget nélkülöző befo­gadása, valamint a szabadság­ról, demokráciáról, egyenlőség­ről szóló helyes jelszavak k&­rül folyó licitáció bizonyos kö­rülmények között nem a mun­kásostzály és a társadalom ér­dekeit szolgálja, hanem az el­lenzéki ellenséges erőketapárt politikája és a szocialista ál­lamrendszer ellen, vívott (de­magóg) harcukban, mint ahogy ennek tanúi lehettünk az elmúlt időszakban. A Lenin-ünnepségek alkalmat adnak nekünk arra, hogy újból fényt derítsünk a burzsoá és a szocialista demok­rácia közötti alapvető ellentét­re és arra, hogy bebizonyítsuk a szocialista demokráciának dolgozóink legszélesebb rétege­it és nemzeteink jivát szolgáló előnyeit. Lenin különösen ulolsó munkái­ban nagy figyelmet szentelt a tu­domány és a műveltség kérdései­nek, a munka tudományos és ész­szerű irányításának. Csehszlová­kia Kommunista Pártja ? szocia­lista társadalom építésére vonatkn­zó idevágó következtetéseket igeo fontos elemnek tartja. Napjaink ban sokkal nagynbb figyelmet kell fordítanunk a művelődés, a tudo­mány és a kultúra fejlesztésére. Ezért a párt egyik fő feladatának tekinti, hogy mind nagynbb helyet adjon az alkotó tudományos mun­kának, hogy a tudomány eredmé­nyeit minél hamarabb és minél hatékonyabban alkalmazhassa a társadalmi gyakorlatban életünk minden szakaszán. A CSKP KB má­jusi plénuma maradéktalan támo­gatásáról biztosította a tudomá­nyos és kulturális munkát. Ezzel egyidejűleg a plénum következte­téseiben feltétlenül szükségesnek tartatta, hogy meghúzza a határ­vonalat a tudomány, a művészet és a kultúra terén végzett érdem­dús és alkotómunka között, va­lamint az ezeken a területeken működő egyének vagy csoportok részéről megnyilvánuló pártellenes Vagy antiszocialista és szovjetel­lenes célzatú politikai visszaélé­sek között. Lenin születése 100. évforduló­jának ünnepségeit ne csak a párt,, a pártszervek és -szervezetek te­kintsék saját ügyüknek, hanem hnzzá kellene járulniuk a politikai ideológiai tevékenység kibontakoz­tatásához valamennyi államszerv­b>n, a Nemzeti Front szervezetei­ben, főleg a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalomban és az ifjúsági szervezetekben. Pártunk mindenkor nagyra be­csülte és most is nagyra becsült a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom hozzájárulását a szocialista országépítés feladatainak megnldá­sához, és a munkásosztály érde­keinek kielégítéséhez. A CSKP a munkájában mindenkor a munkás­osztály és a többi dolgozó érde­keit, illetve szükségleteit tartja szem előtt. Napjainkban a párt ar­ra törekszik, hogy fokozza befo­lyását és hatását az üzemekSea és a vállalatokban, és hogy fel­számolja a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom egyes szervezetei­ben mutatkozó negatív irányzato­kat, amelyek gátolják a munkás­osztály forradalmi küldetésének valódi teljesítését. Hasonlóképpen az ifjúság szocialista nevelésének problémáit illetően is meg kelle­ne ragadnunk a Lenin-ünnepségek nyújtotta alkalmat. A szocialista társadalomnak a szocialista nem­zetköziség, hazafiasság eszméinek szellemében nevelt ifjúságra van szüksége, a forradalmi hagyomá­nyok szelleméb'en nevelt, szak­mailag képzett és alkotó erőtől duzzadó ifjúságra van szüksége. Olyan ifjúságra, amely értékelni tudja az időséül) nemzedékeknek az osztályharc nehéz körülményei között s a szocialista országépítés­ben szerzett tapasztalatait. A ESKP KB elnöksége felhívja a kommunistákat, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek tagjait, a munkásokat, a parasztokat, az értelmiséget, az ifjúságot, a diák­ságot és az asszonyokat, hogy mél­tóképpen készítsék elő Vlagyimir Iljics Lenin születése 100. évfor­dulójának ünnepségeit, hogy sajá­títsák el a marxista—leninista el­mélet alapjait, fejtsenek ki mun­kakezdeményezést és aktívan ve­gyék ki részüket a pártnak a CSKP KB áprilisi és májusi plénumán el­fogadott határozatok megvalósítá­sában, hozzájárulva Igy a jelenle­gi nehézségek mielőbbi felszámo­lásához. A CSKP KB elnöksége felhívja a közéleti dolgozókai, tudósokat, művészeket, a párt- és állami szer­vek dolgozóit, a társadalmi szer­vezetek dolgozóit, a tömegtájékoz­tató eszközök dolgozóit, az egész tudományos-kultnrális és ideoló­giai frontot, hogy legyenek aktiv résztvevői a lenini eszmék alkal­mazásának és népszerűsítésének a dolgozók legszélesebb tömegei kö­rében, hogy erélyesen harcoljanak a kommunista párt politikájáért, a burzsoá kispolgári ideológia és a jobboldali opportunizmus ellen, hozzájárulva igy a dolgozók egy­ségének megszilárdításához, s a marxizmus—leninizmus és a pro­letár nemzetköziség talaján a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal, valamint az egész nemzetkőzi kommunista és mun­kásmozgalommal folytatott együtt­működés megszilárdításához ls. 1969 IX. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom