Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-04 / 208. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! mmtmm 1969. szeptember 4. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 208. szám Ára 50 fillér Ludvík Svoboda hazafért Lengyelországból WROCLAW — LUDVÍK SVO BODA csehszlovák köztársasági elnök, miután elhagyta krakkói szálláshelyét, útban a repülő­tér felé kíséretével együtt megállt MALÉ BRONOWIÉBEN, ahol a második világháború idején a csehszlovák katonai egység nagyobb része volt elszál­lásolva. Az épületek nagyobb ré­szét ugyan már lebontották, ám a tervek szerint ezeken a helye­ken csehszlovák—lengyel ba­rátsági parkot létesítenek. A KRAKKÓI repülőtérről LUDVÍK SVOBODA és kísérete, valamint MARIAN SPYCHALSKI, a lengyel államtanács elnöke BRZEG NAD ODROU BA repült, ahol koszorút helyezett el a csehszlovák hazafiak sírján. Az 1939—45 között meggyilkolt an­tifasiszták sírjára Marian Spy­chalski elnök is koszorút he­lyezett ei. A koszorúzási aktu­son részt vett az antifasiszta harcosok küldöttsége MIROS­LAV SMOLDAS vezérezredes ve­zetésével. A WROCLAWBA vezető úton köztársasági elnökünk megállt k szovjet katonák sírhelyénél KI t Jf j A Jt \ jštef^l |Lv< 'jH fW - IHKÉ jJÉÉ.-; \ HrsT ** š Az eredményes munka jegyében ünnepelnek Bányászküldöttség az SZNT elnökénél Elnökünk krakkói látogatása során ellátogatott abba a ház­ba, ahol mint a csehszlovák katonai egység parancsnoka la­kott a második világháború idején. is, akik a helység felszabadítá­sakor estek el. Megérkezése után Ludvík Svuboda ellátoga tott az egyetemre, ahol M. Be rutowicz az egyetem rektora fugadta. Ezt követően Svoboda elnök koszorút helyezett el a lwowi egyetem tanárainak hősi emlékművére. A város főpolgármestere díszebédet adott Ludvík Svobo­da tiszteletére. (Folytatás a 2. oldalon) GYÜMÖLCSÖZŐ ESZMECSERE Közlemény a köztársasági elnök lengyelországi látogatásáról (CSTK) — Marian Spychalski marsall, a Len gyei Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghivására Ludvík Svoboda hadseregtábornok. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és neje szeptember l-e és 3-a között Lengyelország ba látogatott. A köztársasági elnököt Martin Dzúr vezérezre­des nemzetvédelmi miniszter, Václav Pleskot kül­ügyi államtitkár, Antonín Gregor, Csehszlovákia lengyelországi nagykövete, dr. Zója Klusáková, a köztársasági elnök leánya, Mikulás Galan. a köz­társasági elnök irodájának osztályvezetője és Vladimír Jankü elnöki tanácsos kísérte. A köztársasági elnök beszélgetést folytatott Marian Spychalskwal, a Lengyel Államtanács el­nökével, továbbá találkozott Wladyslaw Gomul kával, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárával és Józef Cyrankievicz­cel, a minisztertanács elnökével. A lengyel fél részéről a tárgyalásokon és a találkozókon jelen voltak még: Štefan Jedry chowski külügyminiszter, Wófciech jaruzelski hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, Zyg­fryd Wolniak külügyminiszter-helyettes, Wlodzi mierz faniurek, Lengyelország csehszlovákiai nagykövete és Wladyslaw Napieraj külügymi­nisztériumi szakágazati igazgató. Svoboda elnök rész vett Varsóban azon a ma nifesztáción, amelyet a hitleri támadás 30. év­fordulója alkalmából rendeztek. Csehszlovákia köztársasági elnökének részvétele Varsó lakóinak e nagyszabású háborúellenes tüntetésén kifejez­te azt az eltökélt szándékot, miszerint Lengyelor szág és Csehszlovákia népei — az első két or­szág, amelyet 30 évvel ezelőtt megtámadott a lll. birodalom — szövetségre lépnek egymás tá mogatására, valamint az európai és az egész vi lág békéjének megőrzésére és megszilárdítására. Svoboda elnök feleségével és kíséretével Var són kívül látogatást tett Krakkóban és Wroclaw ban is. A csehszlovák köztársasági elnököt és feleségét körútján Marian Spychalski marsall, a Lengyel Államtanács elnöke és felesége kísér­te. Az elnök krakkói látogatása alatt a városi nemzeti tanács ünnepi ülést tartott, amelyen Svoboda elnököt Krakkó város díszpolgárává vá­lasztották. Svoboda elnök meglátogatta a jagel­lo Egyetemet, valamint azokat a helyeket, ahol 1939-ben az első külföldi csehszlovák katonai alakulatot szervezte. Az Odera partján Svoboda elnök koszorút helyezett el a hitleri fasizmus csehszlovákiai áldozatainak temetőjében. Wroc­lawban a köztársasági elnök találkozott a város ipari üzemeinek képviselőivel, megtekintette a wroclawi egyetemet és részt vett a lengyel if­júság országos spartakiádjának ünnepi megnyi­tásán. A tár-g^alások folyamán terjedelmes ós gyü­mölcsöző eszmecsere folyt a mindkét felet ér­deklő kérdésekről. Megállapították, hogy ugyan úgy, mint 30 év­vel ezelőtt a csehszlovák—lengyel szolidaritás jelentős eseménye volt a csehszlovák katonai ala­kulat megszervezése Lengyelország területén az akkori Németország agressziója elleni közös harcban, úgy most az elmúlt évek tapasztalatai után és farkasszemet nézve a nyugatnémet mili­tarizmus és revansizmus aktivizálásából eredő re­ális veszéllyel, Lengyelország és Csehszlovákia szoros együttműködése óriási jelentőséggel bír a két ország biztonságának, a szocialista or­szágépítés eredményeinek magőrzése és mind­két állam további sikeres fejlődése Szempontjá ból. A csehszlovák—lengyel együttműködés a két ország rendíthetetlen barátságának kifejezője és részben a történelmi tapasztalatokon, részben az időszerű szükségleteken alapul. Ez az együttmü . ködés megszilárdítja a hagyományos baráti kö teléket és hozzájárul a szocialista közösség ál­lamainak egységéhez. A szoros kölcsönös kap­csolatokra, valamint a Szovjetunióval kötött tar­tós szövetségre, a Varsói Szerződésre és a szo­cialista államok egységére támaszkodva Len­gyelország is és Csehszlovákia is lényegesen hozzájárulnak Európa tartós békéjének meg őrzéséhez. E célkitűzés elérése terén jelenleg nagy jelentősége van a budapesti felhívásban hangsúlyozott gondolat megvalósításának — egy európai biztonsági és együttműködési kon­ferencia összehívásának. A konferencia —amely­nek gondolalát az európai nemzetek elfogadták — mielőbbi megtartása meg fogja teremteni azt az alapot, amelyen a kollektív biztonság rend­szere nyugszik majd az európai kontinensen. A beszélgetések, amelyek a szívélyes barátság légkörben folytak le, teljes nézetazonosságról ta­núskodtak valamennyi megtárgyalt kérdésben. Megerősítették, hogy Lengyelország és Csehszlo­vákia számára, akárcsak a többi szocialista or sžág számára is alapvető jelentőséggel bír a szocialista államok közössége egységének meg­szilárdítása a marxizmus—leninizmus és a pro­letár nemaetköziség. elveinek alapján. Mindkét fél egyetértve megállapította, hogy a barátság és az együttműködés kölcsönös kapcso­lata amely a fasizmus elleni közös harcban, a közös célkitűzésekben és az érdekegységben ed­ződött ineg — Lengyelország és Csehszlovákia népei kitartó munkájának a gyümölcse. Hangsú­lyozták, hogy a továbbiakban is szükség van a két országot összekötő széles skálájú kapcsolatok megszilárdítására és rendszeres kibővítésére. Lengyelországi látogatása alatt Svoboda elnö­köt a lengyel közvélemény mindenütt őszinte rokonszenvvel és meleg szeretettel fogadta. (CSTK) — Ondrej Klokoč, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke szerdán, a bányásznap alkalma ból 30-tagú bányászkiildüttséget fogadott a bratislavai várban. A fogadáson jelen volt Šte­fan Sádovský, az SZLKP KB el­ső titkára, dr. Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke és dr. Szabó Rezső, az SZNT* al­elnöke. A bányaipari vállalatok és a geológiai kutatócsoportok kép­viselőit Stanislav Lupták, az SZSZK iparügyi minisztere mu­tatta be az SZNT elnökének. Hangsúlyozta, hogy a bányá­szok hagyományos ünnepüket az idén a jól végzett munka tudatában ülik meg, mert rend­kívüli nehéz viszonyok között is valamennyi ágazatban teljesí­tették feladataikat. A szlovákiai szénbányászok az év első nyolc hónapja folyamán szombati és vasárnapi rendkívüli műszakok­ban csaknem 100 000 tonna sze­net termeltek terven felül, eb­ből 50 000 tonnát a lakosság fogyasztására, amivel hozzájá­rultak gazdasági nehézségeink leküzdéséhez. Ugyancsak siker­rel teljesítették feladataikat a magnezit- és az ércbányák dol­gozói is. A bányászküldöttség tagjai a szívélyes .beszélgetés folyamán tájékoztatták politikai és köz­életünk vezetőit problémáikról és megígérték, hogy a követke­ző hónapokban is úgy fogják teljesíteni feladataikat, hogy hozzájáruljanak a népgazdaság konszolidálásához. A bányaipar korszerűsítésre vár Kevés a bányász £ A geológusok derülátók £ 371 bányász kitüntetése Szlovákia mintegy 20 U00 bánya­ipari dolgozója ünnepre készül. A fontos népgazdasági ágazat al­kalmazottjai szeptember 9-én ün­neplik a 20. bányásznapot. Ebből az alkalomból a szlovákiai bá nyaipar vezető dolgozói sajtókon ferenciát tartottak, hogy a la kosságot tájékoztassák az iparág eredményeiről és gondjairól. Je­len volt Pavol Murin mérnök, a szénbányák szlovákiai vezérigaz­gatója és ott volt Zoltán Kalinay mérnök, az ércbányák szlovákiai Igazgatója. Rajtuk kívül a sajtó­konferencián megjelentek a geo lógiai kutatóintézetek dolgozói is. Pillanatnyilag a népgazda ságban a szénhiány okoz sok gondot, így a jelenlevők a leg­nagyobb érdeklődéssel Murin mérnök szavait hallgatták. Ki jelentette, hogy Szlovákia szén­bányáiban nem csökkent, ellen­kezőleg, növekedett az idén a termelés. Az elmúlt bányászév­ben Szlovákia területén a ter­vezettnél 120 000 tonnával több szenet jövesztettek. Ez a telje­sítmény — sajnos — az orszá gos ellátás pozitív befolyásolá­sára nem elegendő, tekintve, hogy Szlovákia szénbányái az országos produkciónak mind­össze 4,5 százalékát adják. A cseh országrészekből — első­sorban az észak-csehországi barnaszénbányákból — évente mintegy 12 millió tonna szenet szállítanak Szlovákiába. A szénbányákban a legtöbb gondot pillanatnyilag q bá­nyászhiány okozza. Az elmúlt néhány évben ugyanis több gazdasági vezető meggondolat­lanul kijelentette: a szénbányá­szatnak nincs jövője. Sokan azt hangoztatták, hogy a kor­szerűbb fűtőanyagokat kell elő­térbe helyezni, de a korszerűsí­tés érdekében vajmi keveset tettek. Az elmúlt húsz esztendő alfttt Szlovákia szénbányáinak pro­dukciója az évi 900 000 tonná­ról 4 millió 800 ezer tonnára növekedett. Jelentősen fokozó­dott a munkatermelékenység is. 1949-ben 1000 tonna szén kibá­nyászására 170 műszak kellett. Ma 1000 tonna szenet átlag 100 műszak alatt jövesztenek a bá­nyászok. A vasércbányászatban ís hasonló a fejlődés ütems. Húsz esztendeje egy-egy bá­nyász óránként átlag 410 kg vasércet termelt ki. Ma az egy órára eső teljesítmény már 1100 kg. A sajtóértekezleten részt vett geológusok véleménye szerint Szlovákia területén még jelen­tős ásványkincsek hevernek ki­használatlanul. Különösen a mélyebb rétegek feltárása azon­ban időbe és — jjénzbe kerül. Nézetük szerint azonban mind a geológiai kutatásba, mind pe­dig a bányák korszerűsítésébe fektetett összeg csakhamar visszatérül. A bányászok munkájának el­ismeréseképpen a közeljövőben 371 szlovákiai bányászt tüntet­nek ki állami kitüntetésekkel. T. M. Kémia a mezőgazdaságban (CSTK) — A bratislavai Szlo­vák Műszaki Főiskola gépész­mérnöki karán tegnap megnyi­tották a kémiának a mezőgaz- , daságban betöltött szerepével foglalkozó első nemzetközi kongresszust. A résztvevőket a Szlovák Iparügyi Minisztérium, a Szlo­vák Agrártudományi Akadémia és egyéb intézmények nevében — amelyek a kongresszus véd nökségét vállalták — dr. Imrich Minár, až Incheba mintavásár igazgatója és a kongresszus elő­készítő bizottságának elnöke fo­gadta. Az ünnepi beszédet Jú­lius Hanus, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese mond ta. Többek között hangsúlyoz ta, mennyire indokolt volt a mintavásár megrendezése, és kifejezte meggyőződését, ho««v e tudományos szimpózium ered­ményei gyakorlati alkalmazásuk révén rövidesen hozzájárulnak világviszonylatban is az ismere­tek bővítéséhez. A 220 tudományos dolgozatot tartalmazó előadássorozat fán Plesnik professzornak, a Szlo­vák Agrártudományi Akadémia elnökének előadásával kezdő­dött meg. Az előadások általá­ban a mezőgazdaság kemizálá­sának és az élelmiszerek tartó­sításának új módszfereivel fog­lalkoznak. A kongresszuson 700 szakem­ber vesz részt 22 országból. A kongresszus egybekapcsolása az Incheba vegyipari mintavá­sárral elősegíti az elmélet és a gyakorlat intenzív együttmü? 1 ködését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom