Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-21 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

AKTUÁLIS KÉRDÉS: Az egyéni elkötelezettségről Sokszor beszélgettünk ifjúsá­gunk problémáiról. Klubgyűlé­seken, klubok találkozóin: ön­magunk által teremtett fórumo­kon. Égve, lankadva: egyszóval a magunk módján, öt év áll mögöttünk, mondogatjuk, öt év klubmozgalom. Az öt év napjai­ból kockákat formálhattunk, az öt év tapasztalataiból társada­lompolitikusokká válhattunk. Ezt is a magunk módján, képessé­geinkhez ás adottságainkhoz mérten. Lehetne felmérést vé­gezni, talán már lassan törté­nelmét is írni, de a lényeg, a leglényegesebb dolog számunk­ra jelenleg az, hogy mit értünk el az öt év alatt. Mozgalmunk szélesedett, egy­re többen és többen jelentkez­tek. Tapasztalatokban gazdagod­tunk. Ez szellemi termékenyí­tést jelentett, s egy magasabb fejlettségi fokra léptünk. Nem ünneplés ez, hanem meg­állapítás. Nem győzelemkiáltás, hanem bizonyos eredmények el­könyvelése. Nem jóleső érzés konzerválása, hanem támpont. Jobban mondva egy újabb kiin­dulópont. A társadalom is olyan, akár egy geometriai egyenes. Min­den pontja lehet kiindulópont és lényegében az is. Kiindulópont és egyben foly­tatás. Minden felépítmény lé­nyeges, de mégis az alap a leg­lényegesebb. Ami serkent: a ket­tő közötti ellentmondás. De ma­radunk a leglényegesebbnél, az alapnál, önmagunknál, az ifjú­ságnál. A csehszlovákiai magyar Ifjú­ság képezi az itteni magyarság folytonosságát, társadalmi lét­alapját. Ez a valóság követel­ményeket támaszt: önszigort. Kell, hogy elkerülhetetlenné váljon a pozitív tudatformáló­dás. Nagyon sok függ attól, hogy milyen körülmények kö­zött szerzi ifjúságunk társadal­mi tapasztalatait. Tudjuk: az adott körülmények összetettek. Viszont fontos, hogy az ed­digi tapasztalatokból a hasz­nosat válasszuk kl. Hasznosat, melyből tőkét lehet kovácsolni, melyre építenünk lehet. Ifjúsá­gunk társadalmi tudatformálása betegessé, de öntudatossá ís válhat. Attól függően, hogy ho­gyan reagálunk a társadalom mozgására, az együtthatók vál­tozásaira. Nem szabad, hogy pil­H HP­F !Í aPk' lanatnyi változások alapvetően befolyásolják hozzáállásunkat problémáinkhoz. Nem szabad, hogy a hites munkát hitetlen visszavonulás váltsa fel. Ugyan­is, ekkor társadalmi tudatunkat a „csakazértis", a sértődöttség jellemezné. Ekkor az egyéni és tömeges lelkesedés, odaadás, csoportos tanácstalansággá vál­hat, akár tömeges Igénytelen­séggé is. Persze, nem a szó legszoro­szabb értelmében vett igényte­lenség ez, hanem éppen a bi­zonyos mértékben kielégítetlen társadalmi igénynek a visszaha­tása. Igénytelenség ellenben, ha természetszerűleg nem törek­szünk a valós lehetőségek ki­aknázására. Igaz, ez viszont már a mérce kérdése. Fontos a va­lós lehetőségek mércéjének ki­érzése. Persze, a társadalmi tu­datot jellemezheti az „úgy sem érdemes" alapállás is. Ez a ne­gatív belenyugvás minden elkö­vetkező sikertelenségnek az él­tető alapja lehet, vagy akár a tökéletes igénytelenség is. Veszély leselkedik társadal­mi tudatunkra és egyáltalán a társadalomban elfoglalt he­lyünkre, ha állásfoglalásunk meghatározója a sértődöttség. Fiatalságunknak tovább kell folytatnia azt, amit elkezdett. A klubmozgalom legalizálódott. És a klubok aktivizálnak, em­bereket mozgatnak, cselekedet­re kényszerítenek, nevelnek. A nevelés fiatalságunk egymásra­hatásának minőségétől függ. Ez történhet a tánczenétől az iro­dalmon keresztül egész a tu­dományos foglalkozásig. Szórakozás és tanulás. Viszont e mellett legfontosabb tennivalónk az, hogy tartsuk ifjúságunk egységét. Akadályoz­zuk a szétszórődást, szakadást, mert ellenkezője könnyelműség, az ifjúság erejének a fecsérlé­se. Tudomásul kell vennünk azt, hogy az ifjúság helye elsősor­ban az ifjúsági mozgalomban van. Az ifjúsági mozgalmon be­lül kell megteremtenünk az ak­ciós egységet, nem pedig for­málisan, szétszóródva más ifjú­sági mozgalmon kívüli szerve­zeteknél. A csehszlovák magyar ifjúság társadalmi pozíciója el sősorban attól függ, hogy mi­lyen helyet foglal el az ifjúsá­gi mozgalomban. Jogosan meg illető helyünket kell elfoglal * nunk. Elsősorban ez lehet a je­len idő feladata. Ez szükséges ahhoz, hogy fiatalságunk társa­dalmi tényezője váljon. Szüksé­ges ez a mindennapi munkához és ifjúságunk társadalmi érvé­nyesüléséhez. DURAY MIKLÖS a MIKT vezető titkára 2. PRÓBÁLNI, NÉZEGETNI A szemorvos szerint a hiúságból nem hordott szemüveg miatt sok baj származhat. Azt viszont egyetlen fiú vagy lány sem akar­ja, hogy pár év múlva még több dioptriás szemüveget kelljen hordania. Mit lehet tenni? Próbálni kell. Ha egy nő kalapot akar vásárolni vagy cipőt, tízet is felpróbál, mielőtt választana. Odaállhat-e szemüveggel is az ember a tükör elé? — Természetesen — mondják a szemüvegkészítő helyen. Pró­bálni, nézegetni kell. Árcberendezéshez, hajviselethez, fejformá­hoz, alakhoz választani a szemüveget. Hogy is mondta a pszichológus? ^Kisebbségi érzés, amely ellen küzdeni kell." — És a napszemüveg? — Az más — mondja a miniszoknyás. Miért más? Miért mások azok a nagy kerekek, amiket manap­ság a lányok az orrukon viselnek? — Az a divat. És különben is akkor veszi le az ember, amikor akarja. De nem akarja. Békaszemüveges lányok járnak-kelnek az ut­cán. Arcukat alig lehet látni. Találgatni kell, hogy az az ismerő­söm-e, akire gondolok. SZERETIK EGYMÁST Egyébként rengeteg szemüveges fiú és leány van, akiket a két ablak cseppet sem zavar. — Szeretjük egymást — mondja a fiú a Duna-parti padon, és a lány felé fordul, aki szemüveget hord. — így is szeretem és ilyennek ... Hát persze. Az ízlések nem egyformák. Az érzések azonban igen. Szerelem — szemüveggel? Igen. Méghozzá nagyon. \ Az összebújó szemüveges párok nem nagyon hagyják zavartatni magukat. El vannak foglalva egymással, a budai hegyekkel a nyárral. A szemüveg „mint olyan" teljesen feledésbe merül. (Vége) Marina Vlády, Ann Margarét, josephiue Baker... Csupa ismert név és mind szemüvegesek! GYERMEKVILÁG B utafalva környékén nem volt 16, sem folyó, és a tenger is nagyon messze volt. A butafalvaiaknak ezért a távoli vá­rosba kellelt menniük, ha halra volt gusztusuk. A város olyan messze volt, hogy a hal gyakran megbüdösödött mire haza értek vele. Ezért egy nap összehívták a fa­lu lakösait és arról tanácskoztak, hogyan (áthatnának könnyebben friss halhoz. A tanácskozás sokáig tartott. Sok bölcs tanács elhang­zott, megoldást azonban nem és nem találtak. Egyszerre csak az egyik butafalvi felkiáltott: — A tó nem más mint egy nagy lyuk a földben. A legjobb lenne, ba ásnánk egy tavat. Lehet, hogy ágy mint a kút, az is megtelne vízzel. — A butafalviak szerint cz kitűnő ötlet volt, és már a kö. vetkező reggel hozzáfogtak az ásáshoz. Hetekig, talán hónapo­kig is dolgoztak. Amint elkészült a gödör, telehordták vízzel és már készítették is a horgokat. Reg­gel már az egész falu, a kisgye­rekek és a nagyapók is a gödör szélén guggoltak kezükben a hor­gászbottal. Ki-ki húzták a horgot, kicserélték rajta a kukacokat és körbe-körbe járták a tavat. Annak ellenére, hogy úgy csináltak, mint a született halászok, mégsem si­került halai fogniuk. A következő nap újból megpróbálták, aztán megint. — Valahnl hibát követtünk el jelentette ki a harmadik na­pon a legokosabb butafalvi. — A legjobb lenne, ha bemennék a vá­rosba és tanácsot kérnék Matti­tól. Matti, aki már többször tanácsot adott Butafalva lakóinak, nagyot nevetett, amikor meghallotta, ho­gyan ásták ki a tavat, és hogyan akartak halat fogni. — Kedveseim JORMA MÄENPÄA (Finn mese) — abban a tóban magától nem nőhetnek balak, azokat nektek kell oda telepítenetek — mondot­ta nevetve. A férfiak visszasiettek a faluba és elmondták, mit tudtak meg Mattitól. Cjból tanácskozást hív­ta kössze, mely veszekedéssel ért véget. Nem tudták eldönteni, mi­lyen halakat is telepítsenek a tóba. Mivel nem tudtak meg­egyezni, újból Mattihoz fordultak. — Mond Matti, véleményed szerint melyek a legjobb halak? — kér­dezte a falusiak küldötte, de el­felejtette megemlíteni, miért is kérdi ezt. Matti megvakarta füle­tövét és ezt mondta: — Kedvesem, nagyon szeretem a főtt halat, de a rántottat is szívesen megeszem. A legjobb azonban a sós és a füstölthal. — A küldönc azonnal elbúcsúzott és visszasietett Butafalvára. Elmond­ta, mit válaszolt Matti. A falu­siak csoportosan a városba siet­tek, vetlek egy hordó sós- és egy hordó füstölt halat. Hazacipelték a hordókat, a sós halakat a tó egyik végén, a füstölteket a tó másik végén dobták a vízbe. Az­tán néhány napig vártak, hogy a halmag kikeljen. Néhány nap múlva horgászbotjaikkal újból a tóhoz siettek. Most sem sikerült halat fogniuk és ezért újból Mat­tihoz fordultak tanácsért. Részle­tesen elmondták milyen halakat öntöttek a tóba és megkérdezték, hogyan lehetne most azokat ki fogni. Matti csak most értette meg a falusiak küldöncének legutóbbi kérdését. Megcsóválta fe|ét, mert ilyen nagy ostobaságot még a bu. tafalviaktöl sem várt. Végül ha­ragosan odavágta: — Teringettét, nem lenne ké­nyelmesebb, ha egyszerűen leülné­tek a tópartra, kezetekben tányér­ral és megvárnátok míg a sós vagy a füstölthal az orrotok elé ugrik? A butafalviak nagyon megörül­tek, megköszönték a jótanácsot és visszasiettek a faluba. Még aznap este tányérokkal kezükben a halastóhoz siettek. Valószínűleg még ma U ott guggolnak a tópar­ton. "" OC < O O OC z < O *o (A dl (A =0 C i2 Piombinóban egyszer cukor­kaeső esett: Színes nagy cu­korkák garmadával hullottak alá az égből — zöld, rózsa­színű, lila, kék cukorkadara­bok koppantak a köveze­ten ... Az egyik fiú szájá­ba vette a zöld cukorkát, s mentolos ízűnek találta, egy másik fiú a rózsaszínű cu­korkát kóstolta meg, az eper­ízű volt. Nem sokáig tartott az eső, de utána minden utca tele volt az emberek lába alatt csikorgó aromás cukorkával. Az iskolából hazatérő ta­nulók teletömték táskájukat. Az öregasszonyok ís tele­szedték kendőjüket cukorká­val. Csodálatos nap volt! Sokan még most ls várják, hogy cukorka fog hullani az égből. Csakhogy Ilyen felhő sem Piombino, sem Torino, s egész biztosan Cremona fölött sem fog megjelenni. TÖRD A FEJED 1 1 2 3 S T" á T" T" is­J M T" 1 1 • 1Í J • • V 1 l J • • 4 0 J • m • 23 • • | y • • io S P 1 T B Ĺ P p 1 • to p I L m T nr • i • 1 • m • <.4 so • 9 • • w i c, • S9 U <»o s 1 • U VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk el­ső része (a nyíl irányában foly­tatva). 14. Keszkenő. 15. Tengeri rabló. 18. Egyenlő Idegen szóval. 18. Női becenév. 20. Vita. 22. Lengyel város. 23. Kutya. 25. An­golna németül. 27. Üt. 29. Kötő­szó. 30. Idegen férfinév. 32. Ló­eledel. 34. Madárfajta. 36. Rejt­vényünk befejező része. 40. Kitün­tetés és régi, öreg. 41. Mezők. 42. Tisztit. 43. Latin kötőszó. 45. Menyasszony. 47. Az állatok ta­kácsa. 49. Bánat. 50. Trombita­hang. 52. Osztrák város. 54. Orosz uralkodó (ék. hiba). 56. Ünnepé­lyes hangú költemény és egy fö­lösleges E. 58. Túlzsúfolt, szeny­nyes városnegyed. 80. Nyomóle­mez. FÜGGŐLEGES: 1. Ha szlovákul. 2. Kenyeret vág. 3. Római 50 és jugoszláv város. 4. Nem ide. 5. Lányom férje. 8. Azonos mással­hangzók. 7. Számunkra a legfon­tosabb égitest. 8. Férfinév. 9. Bo­ráról híres magyar város. 10. Két ZZ1 11. Személyes névmás. 12. Szőfaj. 13. Hamis idegen szóval, [ék. hiba). 17. Rejtvényük máso­dik része (a nyíl irányában foly­tatva). 19. A legtöbb tű ilyen. 21. Közlekedési eszközök fontos ré­sze. 24. Átmeneti papírpénz. 25. Vissza* a legegyszerűbb mikrosz­kopikus nagyságú egysejtű élő szervezet. 26. Régi mértékegység. 27. Mezőgazdasági munkát végzek. 28. Vissza: ilyen gyilkos is van. 31. Ékl 32. A szocialista gazdaság­fejlesztés fontos iránytűje. 33. Szeretne valamit. 34. Magot hint és 0000. 35. Az 1948-as magyar szabadságharc ismert lengyel származású tábornoka. 37. Os . csehül. 38. Az országot alkotó em­berek összesége. 39. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 44. Királyi szék. 46. Fénytelen. 48. Tapasz­talatlan, gyerekes. 51. Híres ma­gyar költő. 52. Repülés szlovákul. 53. Apa törökül. 54. Vám Szlová­kiában. 55. Sár betűi. 57. Aranka, Ibolya. 58. Menj angolul. 59. Vá­ros a Kirgiz SZSZK-ban. 60. K. L. 61. Dísz. Beküldte: Lőrincz László, Berencs KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE Az Ön nevével, a szívével, a szívünkben eszmélünk, lélegzünk, verekszünk, élünk. KIK NYERTEK: Két hete megjelent fejtörőnk helyes megfejtői közül könyvju­talomban részesülnek: Jankó Már­ta, Boldog, Szeder Gyula, Tany, Bognár Judit, Várkony. Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: 0J SZO, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gor­kého 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom