Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-21 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

AKTUÁLIS KÉRDÉS: Az egyéni elkötelezettségről Sokszor beszélgettünk ifjúságunk problémáiról. Klubgyűléseken, klubok találkozóin: önmagunk által teremtett fórumokon. Égve, lankadva: egyszóval a magunk módján, öt év áll mögöttünk, mondogatjuk, öt év klubmozgalom. Az öt év napjaiból kockákat formálhattunk, az öt év tapasztalataiból társadalompolitikusokká válhattunk. Ezt is a magunk módján, képességeinkhez ás adottságainkhoz mérten. Lehetne felmérést végezni, talán már lassan történelmét is írni, de a lényeg, a leglényegesebb dolog számunkra jelenleg az, hogy mit értünk el az öt év alatt. Mozgalmunk szélesedett, egyre többen és többen jelentkeztek. Tapasztalatokban gazdagodtunk. Ez szellemi termékenyítést jelentett, s egy magasabb fejlettségi fokra léptünk. Nem ünneplés ez, hanem megállapítás. Nem győzelemkiáltás, hanem bizonyos eredmények elkönyvelése. Nem jóleső érzés konzerválása, hanem támpont. Jobban mondva egy újabb kiindulópont. A társadalom is olyan, akár egy geometriai egyenes. Minden pontja lehet kiindulópont és lényegében az is. Kiindulópont és egyben folytatás. Minden felépítmény lényeges, de mégis az alap a leglényegesebb. Ami serkent: a kettő közötti ellentmondás. De maradunk a leglényegesebbnél, az alapnál, önmagunknál, az ifjúságnál. A csehszlovákiai magyar Ifjúság képezi az itteni magyarság folytonosságát, társadalmi létalapját. Ez a valóság követelményeket támaszt: önszigort. Kell, hogy elkerülhetetlenné váljon a pozitív tudatformálódás. Nagyon sok függ attól, hogy milyen körülmények között szerzi ifjúságunk társadalmi tapasztalatait. Tudjuk: az adott körülmények összetettek. Viszont fontos, hogy az eddigi tapasztalatokból a hasznosat válasszuk kl. Hasznosat, melyből tőkét lehet kovácsolni, melyre építenünk lehet. Ifjúságunk társadalmi tudatformálása betegessé, de öntudatossá ís válhat. Attól függően, hogy hogyan reagálunk a társadalom mozgására, az együtthatók változásaira. Nem szabad, hogy pilH HPF !Í

aPk' lanatnyi változások alapvetően befolyásolják hozzáállásunkat problémáinkhoz. Nem szabad, hogy a hites munkát hitetlen visszavonulás váltsa fel. Ugyanis, ekkor társadalmi tudatunkat a „csakazértis", a sértődöttség jellemezné. Ekkor az egyéni és tömeges lelkesedés, odaadás, csoportos tanácstalansággá válhat, akár tömeges Igénytelenséggé is. Persze, nem a szó legszoroszabb értelmében vett igénytelenség ez, hanem éppen a bizonyos mértékben kielégítetlen társadalmi igénynek a visszahatása. Igénytelenség ellenben, ha természetszerűleg nem törekszünk a valós lehetőségek kiaknázására. Igaz, ez viszont már a mérce kérdése. Fontos a valós lehetőségek mércéjének kiérzése. Persze, a társadalmi tudatot jellemezheti az „úgy sem érdemes" alapállás is. Ez a negatív belenyugvás minden elkövetkező sikertelenségnek az éltető alapja lehet, vagy akár a tökéletes igénytelenség is. Veszély leselkedik társadalmi tudatunkra és egyáltalán a társadalomban elfoglalt helyünkre, ha állásfoglalásunk meghatározója a sértődöttség. Fiatalságunknak tovább kell folytatnia azt, amit elkezdett. A klubmozgalom legalizálódott. És a klubok aktivizálnak, embereket mozgatnak, cselekedetre kényszerítenek, nevelnek. A nevelés fiatalságunk egymásrahatásának minőségétől függ. Ez történhet a tánczenétől az irodalmon keresztül egész a tudományos foglalkozásig. Szórakozás és tanulás. Viszont e mellett legfontosabb tennivalónk az, hogy tartsuk ifjúságunk egységét. Akadályozzuk a szétszórődást, szakadást, mert ellenkezője könnyelműség, az ifjúság erejének a fecsérlése. Tudomásul kell vennünk azt, hogy az ifjúság helye elsősorban az ifjúsági mozgalomban van. Az ifjúsági mozgalmon belül kell megteremtenünk az akciós egységet, nem pedig formálisan, szétszóródva más ifjúsági mozgalmon kívüli szervezeteknél. A csehszlovák magyar ifjúság társadalmi pozíciója el sősorban attól függ, hogy milyen helyet foglal el az ifjúsági mozgalomban. Jogosan meg illető helyünket kell elfoglal * nunk. Elsősorban ez lehet a jelen idő feladata. Ez szükséges ahhoz, hogy fiatalságunk társadalmi tényezője váljon. Szükséges ez a mindennapi munkához és ifjúságunk társadalmi érvényesüléséhez. DURAY MIKLÖS a MIKT vezető titkára 2. PRÓBÁLNI, NÉZEGETNI A szemorvos szerint a hiúságból nem hordott szemüveg miatt sok baj származhat. Azt viszont egyetlen fiú vagy lány sem akarja, hogy pár év múlva még több dioptriás szemüveget kelljen hordania. Mit lehet tenni? Próbálni kell. Ha egy nő kalapot akar vásárolni vagy cipőt, tízet is felpróbál, mielőtt választana. Odaállhat-e szemüveggel is az ember a tükör elé? — Természetesen — mondják a szemüvegkészítő helyen. Próbálni, nézegetni kell. Árcberendezéshez, hajviselethez, fejformához, alakhoz választani a szemüveget. Hogy is mondta a pszichológus? ^Kisebbségi érzés, amely ellen küzdeni kell." — És a napszemüveg? — Az más — mondja a miniszoknyás. Miért más? Miért mások azok a nagy kerekek, amiket manapság a lányok az orrukon viselnek? — Az a divat. És különben is akkor veszi le az ember, amikor akarja. De nem akarja. Békaszemüveges lányok járnak-kelnek az utcán. Arcukat alig lehet látni. Találgatni kell, hogy az az ismerősöm-e, akire gondolok. SZERETIK EGYMÁST Egyébként rengeteg szemüveges fiú és leány van, akiket a két ablak cseppet sem zavar. — Szeretjük egymást — mondja a fiú a Duna-parti padon, és a lány felé fordul, aki szemüveget hord. — így is szeretem és ilyennek ... Hát persze. Az ízlések nem egyformák. Az érzések azonban igen. Szerelem — szemüveggel? Igen. Méghozzá nagyon. \ Az összebújó szemüveges párok nem nagyon hagyják zavartatni magukat. El vannak foglalva egymással, a budai hegyekkel a nyárral. A szemüveg „mint olyan" teljesen feledésbe merül. (Vége) Marina Vlády, Ann Margarét, josephiue Baker... Csupa ismert név és mind szemüvegesek! GYERMEKVILÁG B

utafalva környékén nem volt 16, sem folyó, és a tenger is nagyon messze volt. A butafalvaiaknak ezért a távoli városba kellelt menniük, ha halra volt gusztusuk. A város olyan messze volt, hogy a hal gyakran megbüdösödött mire haza értek vele. Ezért egy nap összehívták a falu lakösait és arról tanácskoztak, hogyan (áthatnának könnyebben friss halhoz. A tanácskozás sokáig tartott. Sok bölcs tanács elhangzott, megoldást azonban nem és nem találtak. Egyszerre csak az egyik butafalvi felkiáltott: — A tó nem más mint egy nagy lyuk a földben. A legjobb lenne, ba ásnánk egy tavat. Lehet, hogy ágy mint a kút, az is megtelne vízzel. — A butafalviak szerint cz kitűnő ötlet volt, és már a kö. vetkező reggel hozzáfogtak az ásáshoz. Hetekig, talán hónapokig is dolgoztak. Amint elkészült a gödör, telehordták vízzel és már készítették is a horgokat. Reggel már az egész falu, a kisgyerekek és a nagyapók is a gödör szélén guggoltak kezükben a horgászbottal. Ki-ki húzták a horgot, kicserélték rajta a kukacokat és körbe-körbe járták a tavat. Annak ellenére, hogy úgy csináltak, mint a született halászok, mégsem sikerült halai fogniuk. A következő nap újból megpróbálták, aztán megint. — Valahnl hibát követtünk el jelentette ki a harmadik napon a legokosabb butafalvi. — A legjobb lenne, ha bemennék a városba és tanácsot kérnék Mattitól. Matti, aki már többször tanácsot adott Butafalva lakóinak, nagyot nevetett, amikor meghallotta, hogyan ásták ki a tavat, és hogyan akartak halat fogni. — Kedveseim JORMA MÄENPÄA (Finn mese) — abban a tóban magától nem nőhetnek balak, azokat nektek kell oda telepítenetek — mondotta nevetve. A férfiak visszasiettek a faluba és elmondták, mit tudtak meg Mattitól. Cjból tanácskozást hívta kössze, mely veszekedéssel ért véget. Nem tudták eldönteni, milyen halakat is telepítsenek a tóba. Mivel nem tudtak megegyezni, újból Mattihoz fordultak. — Mond Matti, véleményed szerint melyek a legjobb halak? — kérdezte a falusiak küldötte, de elfelejtette megemlíteni, miért is kérdi ezt. Matti megvakarta fületövét és ezt mondta: — Kedvesem, nagyon szeretem a főtt halat, de a rántottat is szívesen megeszem. A legjobb azonban a sós és a füstölthal. — A küldönc azonnal elbúcsúzott és visszasietett Butafalvára. Elmondta, mit válaszolt Matti. A falusiak csoportosan a városba siettek, vetlek egy hordó sós- és egy hordó füstölt halat. Hazacipelték a hordókat, a sós halakat a tó egyik végén, a füstölteket a tó másik végén dobták a vízbe. Aztán néhány napig vártak, hogy a halmag kikeljen. Néhány nap múlva horgászbotjaikkal újból a tóhoz siettek. Most sem sikerült halat fogniuk és ezért újból Mattihoz fordultak tanácsért. Részletesen elmondták milyen halakat öntöttek a tóba és megkérdezték, hogyan lehetne most azokat ki fogni. Matti csak most értette meg a falusiak küldöncének legutóbbi kérdését. Megcsóválta fe|ét, mert ilyen nagy ostobaságot még a bu. tafalviaktöl sem várt. Végül haragosan odavágta: — Teringettét, nem lenne kényelmesebb, ha egyszerűen leülnétek a tópartra, kezetekben tányérral és megvárnátok míg a sós vagy a füstölthal az orrotok elé ugrik? A butafalviak nagyon megörültek, megköszönték a jótanácsot és visszasiettek a faluba. Még aznap este tányérokkal kezükben a halastóhoz siettek. Valószínűleg még ma U ott guggolnak a tóparton. "" OC < O O OC z < O *o (A dl (A =0 C i2 Piombinóban egyszer cukorkaeső esett: Színes nagy cukorkák garmadával hullottak alá az égből — zöld, rózsaszínű, lila, kék cukorkadarabok koppantak a kövezeten ... Az egyik fiú szájába vette a zöld cukorkát, s mentolos ízűnek találta, egy másik fiú a rózsaszínű cukorkát kóstolta meg, az eperízű volt. Nem sokáig tartott az eső, de utána minden utca tele volt az emberek lába alatt csikorgó aromás cukorkával. Az iskolából hazatérő tanulók teletömték táskájukat. Az öregasszonyok ís teleszedték kendőjüket cukorkával. Csodálatos nap volt! Sokan még most ls várják, hogy cukorka fog hullani az égből. Csakhogy Ilyen felhő sem Piombino, sem Torino, s egész biztosan Cremona fölött sem fog megjelenni. TÖRD A FEJED 1 1 2 3 S T" á T" T" isJ M T" 1 1 • 1Í J • • V 1 l J • • 4

0 J • m • 23 • • | y • • io S P 1 T B Ĺ P p 1 • to p I L m T nr • i • 1 • m • <.4 so • 9 • • w i c, • S9 U <»o s 1 • U VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (a nyíl irányában folytatva). 14. Keszkenő. 15. Tengeri rabló. 18. Egyenlő Idegen szóval. 18. Női becenév. 20. Vita. 22. Lengyel város. 23. Kutya. 25. Angolna németül. 27. Üt. 29. Kötőszó. 30. Idegen férfinév. 32. Lóeledel. 34. Madárfajta. 36. Rejtvényünk befejező része. 40. Kitüntetés és régi, öreg. 41. Mezők. 42. Tisztit. 43. Latin kötőszó. 45. Menyasszony. 47. Az állatok takácsa. 49. Bánat. 50. Trombitahang. 52. Osztrák város. 54. Orosz uralkodó (ék. hiba). 56. Ünnepélyes hangú költemény és egy fölösleges E. 58. Túlzsúfolt, szenynyes városnegyed. 80. Nyomólemez. FÜGGŐLEGES: 1. Ha szlovákul. 2. Kenyeret vág. 3. Római 50 és jugoszláv város. 4. Nem ide. 5. Lányom férje. 8. Azonos mássalhangzók. 7. Számunkra a legfontosabb égitest. 8. Férfinév. 9. Boráról híres magyar város. 10. Két ZZ1 11. Személyes névmás. 12. Szőfaj. 13. Hamis idegen szóval, [ék. hiba). 17. Rejtvényük második része (a nyíl irányában folytatva). 19. A legtöbb tű ilyen. 21. Közlekedési eszközök fontos része. 24. Átmeneti papírpénz. 25. Vissza* a legegyszerűbb mikroszkopikus nagyságú egysejtű élő szervezet. 26. Régi mértékegység. 27. Mezőgazdasági munkát végzek. 28. Vissza: ilyen gyilkos is van. 31. Ékl 32. A szocialista gazdaságfejlesztés fontos iránytűje. 33. Szeretne valamit. 34. Magot hint és 0000. 35. Az 1948-as magyar szabadságharc ismert lengyel származású tábornoka. 37. Os . csehül. 38. Az országot alkotó emberek összesége. 39. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 44. Királyi szék. 46. Fénytelen. 48. Tapasztalatlan, gyerekes. 51. Híres magyar költő. 52. Repülés szlovákul. 53. Apa törökül. 54. Vám Szlovákiában. 55. Sár betűi. 57. Aranka, Ibolya. 58. Menj angolul. 59. Város a Kirgiz SZSZK-ban. 60. K. L. 61. Dísz. Beküldte: Lőrincz László, Berencs KÉT HETE MEGJELENT FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE Az Ön nevével, a szívével, a szívünkben eszmélünk, lélegzünk, verekszünk, élünk. KIK NYERTEK: Két hete megjelent fejtörőnk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Jankó Márta, Boldog, Szeder Gyula, Tany, Bognár Judit, Várkony. Leveleiteket, megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: 0J SZO, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gorkého 18.