Új Szó, 1969. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1969-09-21 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

A külkereskedelem — létszükséglet • A hiba az ipar struktú­rájában keresendő • Szabad utat a jó termékeknek • Esélyek a világpiacon • Amíg a vasércből gép lesz... Véget ért a XI. brnói nemzetközi vá­sár. Ha átlapozza az ember a nemzet­közi gépipari vetélkedőről Irt újságcik­keket, leggyakrabban ez a három szó ütközik a szemébe: „A minőség éve". Mármint a csehszlovák termékek mi­nőségének éve... > A brnói vásáron kötött szerződések arról tanúskodnak, hogy vannak jó, sőt kiváló csehszlovák gépipari termékek is, de ezek külkereskedelmi sikereink alapvető pozitív befolyásolására képte­lenek. A zöm, gépipari termékeink többsége — mint erre a külkereskedel­mi miniszter és a vásáron nyilatkozó' termelési miniszterek is rámutattak — minőségileg a szükségesnél lassab­ban fejlődik. Márpedig Csehszlovákiában a külke­reskedelem és ezen belül a gépexport — létszükséglet. Mind a külkereskedelmi miniszter, mind pedig a termelési miniszterek nyilatkozataiból arra lehet következ­tetni, hogy a legfelsőbb szervek ponto­san tudják, hogy a hiba a csehszlovák ipar struktúrájában keresendő. A diag­nózist röviden így lehetne megállapí­tani: Az extenzív gazdaságfejlesztés Időszaka túl sokáig tartott és most sok a tennivaló a feldolgozó iparban. Mint ahogy a szocializmus építése sem le­het öncélú igyekezet, hanem az ember érdekét kell hogy szolgálja, az ötve­nes évek úgynevezett vaskoncepciója (a kohók építése, a vas- és'acélterme­lés fokozása stb ) sern lehet öncélú tett. Ha gazdaságunk pillanatnyi helyze­tére vetünk egy-egy pillantást, ahhoz a végkövetkeztetéshez kell jutnunk, hogy ezt az egyszerű tételt Csehszlová­A másik tény, amit szintén figye­lembe kell venni: A világpiacon ma már csak kiváló minőségű gépipari ter­mékek versenyképesek. A XI. brnói nemzetközi vásáron egyre ritkábban hallani azt a kifejezést, hogy: „Ke­vésbé igényes piac". Ez a kategória hovatovább teljesen megszűnik. Né­hány évvel ezelőtt e kategória alatt még a fejlődő országokat értettük. Ma már ezeknek az országoknak a külke­reskedelmi képviselői se hajlandók a mélyen a világszínvonal alatti gépek, műszerek megvásárlására. Talán azért, mert belátták: ha alacsony színvonalú gépekkel termelnek, akkor közöttük és a fejlett országok közötti techno­lógiai „szakadák" tovább mélyül. De valószínűleg azért is, mert a jó ter­mékeket gyártó vállalatok a vásárlók­ra már jelentős nyomást gyakorolnak. És még nagyobbat a színvonalban le­maradó, konkurrenciaképtelen eladóra. E tendenciának az első következmé­nyei a vásáron már meg is mutatkoz­tak. Olyan országok is „beleszólnak" már — és nemegyszer kiváló minősé­gű gépekkel „szólnak" bele — a világ­kereskedelembe, amelyekről régebben alig hallottunk. Ezek az országok teg­nap, tegnapelőtt számunkra még a „kevésbé igényes piacot" képviselték. Ma ezek területén kevésbé igényes ter­méket már aligha tudnánk eladni. a korszerűsítésre hajlamos üzemek rá­fizetnek az ügybuzgóságra. Megtörtént már nemegyszer, hogy a korszerűsí­tett részleg berendezéseiért horribilis összegeket kellett fizetni leírások és átutalások címén. A terméklista „kitisztítására" is na­gyobb gondot fordítunk a jövőben. Vi­lágviszonylatban a kooperációnak és a speciallzációnak lehetünk tanúi. A csehszlovák gépiparban ez nincs így, 'annak ellenére, hogy a KGST-nek tag­ja vagyunk. Egy nemrég \negtartott felmérés szerint a KGST gépiparának terméklistáján szereplő 421 gép közül 410-et mi is gyártunk. Tehát: a terme­lés felaprózottsága is negatívan hat a minőségre. Ez nem is lehet máskép­pen. A gépgyártás ilyen széles skálá­jára a tőlünk lényegesen nagyobb or­szágok se vállalkoznak. Még akkor se, ha nyersanyagokban gazdag országról van szó. Köztudott tény, hogy a gépipar alap­anyagát — a vasércet — importáljuk. Érdekes utat tesz meg a külföldről — a Szovjetunióból — vásárolt vasérc, amíg gép lesz belőle. Sok esetben egé­szen logikátlanul bánnak vele. Egy szó mint száz, aránylag keveset tettek eddig a gépipar műszeresítéséért. Ez a laikusok nyelvére lefordítva nem más, mint az olyan termékek, gépek gyártása, amelyeknél alacsony az anyagszükséglet, de annál nagyobb mennyiségű szakértelem, emberi mun­ka szükséges. A külkereskedelmi mi­niszter ezt így foglalta össze: „A szakértelem, a csehszlovák szakmunká­sok, műszakiak munkájának exportjára törekszünk..." Egész oldalakon át sorolhatnánk, mi mindent állított ki Brnóban a hazai ipar. És kötetekre rúgó kommentárt írhatnánk arról ís, melyik termék, miért volt sikeres, más gyártmányok iránt — enyhén szólva — miért volt mérsékelt az érdeklődés. Ehelyett em­lítsünk meg néhány olyan terméket, amelyek nagy sikert arattak. Elsőként említsük a Tesla 200-as szá­mítógépet. Hosszas vajúdás után meg­született és néhány év múlva az egész ország gazdaságát befolyásolja. Pél­dául a nyilvántartás készítése által. A Ferona vállalat — amely a kohóipari termékek eladásával foglalkozik — rö­videsen egy, az egész országra kiter­jedő Tesla 200-as számító és nyilván­tartó rendszert állít munkába. Mind­eddig e munkaszakaszra a káosz volt a jellemző. Százmilliós értékek hever­tek kihasználatlanul azáltal, hogy pl. Prágában nem tudták, hogy Kassán egy-egy termékből mennyi hever rak­táron. És fordítva. Amikor százmilliós értékeket emlegettünk, nem túloztunk, mert a vállalaton keresztül évente 2,5 millió tonna kohóipari termék cserél gazdát több mint nyolcmilliárd koro­na értékben. A számítógép segítségével megvalósul a mintegy 300 ezer féle termék központi nyilvántartása. Világ­viszonylatban ez már nem újdonság. A' fejlett ipari országokban ma már min­den népgazdasági ágazatban így és nem ceruzával, de még csak nem is kis teljesítményű számológépekkel vég­zik a nyilvántartást. Egy másik sikeres gépipari ágazat az orvosi műszeripar. A tröszt tucat­nyi gyárában zömében világszínvona­lú műszereket készítenek. Szinte már frázisként hat, ha azt mondjuk, hogy a Skoda, a ČKD, a Tes­la és a Tatra — is világmárkák. Ezek a trösztök aránylag keveset beszél­nek arról, hogy ők % is bekapcsolódtak a „minőség éve" mozgalomba. Ök egy­szerűen világszínvonalú gépeket gyár­tanak. Ezek a vállalatok nem enged­hetik meg maguknak, hogy akárcsak egy esetben is, akárcsak egyetlen rossz gyártmánnyal is rontsák világ­hírnevüket. Ezek a vállalatok, márkák olyan alapot jelentenek a pillanatnyi helyzetben is, amelyre lehet építeni. A XI. brnói vásár bezárta kapuit. Re­méljük, hogy a XII. — a jövő évi — a kellemes meglepetések jegyében lezaj­ló vásár lesz. \ TÓTH MIHÁLY • a hazai és világpiacon könnyen ér­tékesíthetők, • a külföldi piacon-a világpiaci ár­hoi közeli áron értékesíthetők, • feleslegessé teszik az állami dotá­ciókat, • kevésbé anyag igényesek, • mind a termelő, mind pedig a nép­gazdaság szempontjából biztosítják a rentabilitást. A szövetségi iparügyi miniszter nyi­latkozataiból legalábbis erre lehet kö­vetkeztetni. Ez más szóval azt jelenti, hogy ha­zánk Iparában a jövőben a progresszív, korszerű termékeket, könnyen értéke­síthető gépeket gyártó vállalatokat ré­szesítik majd előnyben. — Ma sajnos — ez még nem min­den ágazatban van így. Előfordul, hogy kiában elkésve tudatosítottuk. Viszont tény, hogy — ez a gazdasági reform végrehajtásából is látszik — már tuda­tosítottuk. Hogy gazdaságunk struktúrája arány­lag rövid idő alatt kedvezőbbé alakul­jon, az elkövetkező időszakban a beru­házási politika, a hitelpolitika, meg a többi gazdasági hatóerő segítségével hazánk gépiparában az olyan termé­kek előállítását részesítik előnyben, amelyek: ÍGY KÉSZÜL A TELEVÍZIÓS VEVŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom