Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-17 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

TÓTH M IHÁ LY RI:PXytp|| [L'JIJ-.II.. .,,.11 MMBmHnKsaet 1 SS Betonozzák a Vaskapu erömü alapjait. 1*1 U

ticélunk: Vaskapu. Egyszerűen hangzik ez így, mert gépkocsink is van, szabad időnk is van és román pénzem is akad még. Csakhogy amíg az ember Bukarestből a Kazán-szoroshoz ér, sok minden az eszébe jut. És még több mindent az eszébe juttatnak azok, akik — nemcsak földrajzköny-vekből és történelemkönyvekből — jobban ismerik ezt a tájat. A Marosi Barna nagy-nagy egyszerűséggel azt mondta, hogy „Átvágunk a Havasalföldön". Nem is sejtette, hogy az egyszerű kijelentő mondat nyomán milyen olvasmány-emlékmécsesek lobbannak bennem lángra. Csendesen beszélgetek kollégámmal, akiről kiderül, hogy vegyész létére — különben most riporteri munkával keresi a kenyerét — a könyvmolyok szorgalmával keresi-kutatja néha a régi századokból származó okiratokat. És érdekes dolgokat tudok meg tőle. Nyomban rádöbbenek, hogy olvasmányemlékmécseseim kanócai a romantikus fókái, meg a történelmi regényei írásánál csak félrealista Móricz regényeiből szívják az olajat. a Jókai-hősök világa Orsoyától nem messze van Ada-Kateh szigete. Es itt megint csak Jókaira! találkozom. Ezú'ttíá úgy tűnik, hpgy a romantika, a képzelet és a valóság közötti lebegés indokolt. Főleg azért, mert a sziget létezik is, meg nem is. Ha a túlsó part felé tekintek, szigetet látok. Ott van rajta a török mecset, ott még az erődítmény és néhol még embert is látok. A látogatók Slámára azonban már tilos a bemellet. Bent mór a földgyaluk dolgoznak. Ajk épületeket lerombolják, a fákat tövestől kitépik, hogy sima helyet adjanak a nemsokára már villanyáramot fejlesztő Duna vizének. Látogatás helyett — Ada-Kaleh-i emlékként — tíz leiért egy doboz török édességet veszek a feleségemnek. A dobozon még ott a sziget, rajta a turbános tőrök, meg a félhold és Kelet többi kelléke. Ázzál búcsúzom a szigettől, hogy először látlak és utoljára. Nem lesz már a sziget erődje hadiút-keresztezŐdés. Csak a történelemkönyveik emlékeznek majd meg róla, hogy itt járt Hunyadi János, a törökverő és valahol errefelé táborozott Savoyai jenő herceg, a — szintén törökverő hadvezér. Elmerül Jókai „Senki szigete", de megmarad Noémi és még sokáig olvassák majd az emberek az Aranyembert. Ha évek, évtizedek múlva majd Sétahajózásra megyünk a Dunán, lehet, hogy az idegenvezető már csak ROMÁNIAI ztmyúi* 1, töw 7.6 > i (-: filced < lesznek: h| Wokben A fc&gM Hadak útján S Letűnik az „Aranyember" vilá

ga • A modern kor kíméletlenül utat tör magának • Román skanzen Lehangoló reminiszcenciák Ez az olaj — illatosított olaj. Elnyomja a máglyák emberhús-szagát, a vérszagot, a szegényszagot. Kiderül, hogy amit romantikusregény-olvasó koromban országgyarapltásnak hittem, az a valóságban népirtás volt. Amit felszabadításnak nevezett a múlt századokba kiránduló fró, az nem egyszer mások leigázása volt. És vérfürdők, megaláztatás és rabtartás. Már ebben a századaban történt — 1907-ben — hogy a havasalföldi parasztlázadást követően — mert a szegények hada elfoglalt néhány kastélyt — büntető seregek elrettentés képpen bírósági eljárás nélkül egy aránylag kis területen tizenegyezer embert lőttek halomra: 1514 jut erről a magyar ember eszébe és az 1919-et követő megtorlás és még sok-sok más évszám. Hadak útkereszteződése volt ez a terület évszázadokon keresztül. Persze, a történelemkönyvek többsége csak a hadvezérekről és az uralkodókról emlékezik meg. És a csatanyerésekről, meg a vereségekről. — Ott írta a költő a Razglednicákat ... Hegyeket látok csak a Duna túloldalán és találgatom: vajon melyik mögött van Bor, ahol a fasiszták Radnóti Miklóssal, az antifasisztával a legmegaláztatóbb munkát végeztették: rezet bányásztattak vele, hogy yeszettebbül zenghessenek a militaristák ágyúi. Hadianyagot termeltettek a költővel, hogy személyén keresztül megalázzák az egész XX. századot. Valahol Orsova közelében vagyunk már, amikor Marosi Barna azt mondja: — Itt van valahol áttellenben ... Vajon miért kellett megírnia az „Erőltetett menetet"? Vajon miért lőtték agyon a 11 000 havasalföldit? És ez csak két „miért?" a millió közül. Mert a közeli Segesvár is ezernyi kérdésre ihleti az embert. Itt van a városka, aránylag közel és az Akaszszátok fel a királyokat! költőjének a szelleme leng körül, miközben kísérőm megállítja az autót. Orsova szélén vagyunk. — A kápolnát keresem ... A kápolnát, amelyet — hiába keressünk, lebontották. A város jórészét — a vaskapui erőmű miatt — rödesen elárasztják. A kegyhelyet valamikor a kiegyezés után építették a magyar korona tiszteletére. Kossuth Orsovánál hagyta el 1949-ben az országot. A hozzá közelállók a koronát és a többi koronázási ékszert a kápolna helyén ásták el. A Habsburgkopók évekig kutattak a királyi Jelvények után. Azon igyekeztek, hogy a forradalom leverőinek jogbitorlása teljes alkotmányos látszatot kapjon. Végül is árulás révén jutottak a koronához. Bámulom az örök Duna partjait. Vajon melyik ponton lépett idegen földre Kossuth Lajos, a forradalmi magyar államférfi? És észak felé nézek, ahol Segesvárt sejtem, ahol utoljára látták Petőfit, a legkövetkezetesebb magyar forradalmár költőt. mint érdekességet említi meg: Itt volt az Ada-Kaleh. Azonban nemcsak a szigetet árasztják el. Orsova környékén minden azt mutatja: holnaptól, holnaputántól a víz lesz itt az úr. Egész városrészek hevernek már romban és egész falvaknak mentek neki földgyalukkal. A már csak feligme'ddig ittténi lakosok a rombadöri'tött házakból mentik a menthetőt: téglát, tetőfedő cserepet, a kidöntött fákat. Ha nem tudnám, hogy hasznos dolog érdekében történik itt a pusztítás, a szomorúság venne rajtam erőt. Viszont tudom, hogy Európa második legnagyobb szárazföldi mesterséges tengere jön itt létre. Űgy készítik ezt I tengert, hogy a benne leyő víz energiája nemsokára fényt adjon az ország lakosságának. A víztükör hossza mintegy 150 kilométer lesz. Mélysége az 50— 70 métert is eléri, de a Kazán-szorosban majd 160 méteres mélység is előfordul. Rombolják a régi Orsovát és épül 'Űjorsova. A régi városnak körülbelül 7000 lakosa volt. Áz újonnan felépített város már az első időszakban 12 000 embert fogad be. Mind a város, mind pedig a lerombolt falvak lakossága itt kap majd lakást és munkát. Az építőknek — és az alacsonyan fekvő területen dolgozó „romboló" brigádoknak külön gondot okoz a muzeális értékű tárgyak mentése. Különleges feladat volt az Ada-Kaleh-1 török katonai temető áthelyezése. Az egykori török harcosok csontjait biztonságos helyre „telepítették" át, de nem akárhogyan! A kényes természetű, valláái vonatkozásokat sem nélkülöző tevékenységnél Jelen volt például a Constantcai főmufti is, hogy tájékoztassa a „hitetleneket", hogyan kell annak rendje és módja szerint elhantolni az igazhitű mohamedánok földi maradványait: Turisták paradicsoma Különös figyelmet szentelnek a vár áttelepítésének. Az illetékesek számolnak azzal, hogy «K-íiaskapu környéke rövidesen forgalmas turista paradicsommá változik. A turisták bini Rffcánják majd a légi ÉS az utánunk követke-arra ís kíváncsiak yaw lakott a régmúlt l-dunai parasztember, i. iKj-asztházakat ezért a ^pltett vár köré építik, udvarok, román porázak, szélmalmok, i<;rb udvarháza®, halásztanyák, tempc Til'kotják majd a híres skanx A fcopkocsival az egyre keskenyedő, de anaal ^jilfább mélyülő Duna partjára térünk. Fejünk felelt kopár szlktalafal merfed az ég felé. Akárcsak a túloldali — jugoszláviai — parton. Ez a Kazán-szoros. Évszázadokig tartó munkával — még a rómiaiak — utat í Vájtak a sziklába. Olyan utat, amelyen a gépkocsi is elfogadhatóan halad. Végigtekintek még egyszer a római hadiúton, megnézem még a Traianus-oszlop helyét, amelyről a domborműveket már Bukarestbe szállították. Arcomon a tovatűnt évszázadok tehelletét érzem újra. Öt perccel tizenkeltő előtt érkeztem a Kazán-szorosba. Még alkalmam volt látni a hadak évezredes útjainak kereszteződését Holnap majd egy újfajta út építését tekintem meg, A Vaskapuét, amely mint megtudtam, nemcsak villanyenergia termelésre épül. Fontos víziút szerejjét is betölti majd. Erről azonban majd legközelebb Jóval a víz felszíne alatt dolgoinak a szerelők. <l