Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)
1969-08-10 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó
BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK • 1 S I 3 ľ E l I 1969. augusztus 10. A NAP kel: 4.32, nyugszik: 19.05 órakor. A HOLD kel: 1.04 nyugszik: 18.10 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük LŐRINC. nevű kedves olvasóinkat • 1684-ben ezen a napon kiitötték meg a vasvári békét. • 1839-ben született A. G. SZTOLETOV orosz fizikus (+ 1896). • 1904-ben született EtJGENE DENNIS az amerikai mun kásmozgalom kiemelkedő egyénisége (t 1981). Munkatársaink külföldön A nyár 8lső fele már mögöttünk van. Ilyenkor a szerkesztőség szinte kong az üresség tői. Munkatársaink jelentős része nyári szabadságát tölti, a akik a tikkasztó melegben ai íróasztalnál maradnak, bizony sokszor két ember helyett is dolgoznak. A bel- és külpolitikában az Idén nincs „uborkaszezon". Nyár a turistautazások évszaka, számos munkatársunk azonban e hetekben egészen más céllal kelt útra baráti országokba. Be akarnak számolni olvasóiknak arról mit láttak, mit tapasztaltak szomszédainknál. Gály Iván egy szlovákiai ijaágtrócsoporttal Magyarországon fért. Polák Imre a csehszlovák újsögfróküldöttség tagjaként a Szovjetunióban tett körű tat, Balázs Béla pedig Lengyelország felszabadulásénak ünnepségeiről küldött tudósításokat. Bátky László a kárpátaljai magyarnyelvű Kárpáti Igaz Szónál töltött két hetet és a napokban kezdjük közölni riportjait. Tóth Mihály a romániai magyar napilap, az Előre vendégeként bejfirta az országot és riportokban számol be olvasóinknak élményeiről. Bábi Tibor a bulgáriai török nemzetiségű lakosság számára megjelenő Yeni Isik című lap meghívására két hétre Bulgáriába utazott. Miklósi Péter a budapesti tánczenei versenyről számol be Ifjű olvasóinknak. S hogy a sport se maradjon ki. Kollár József az öttusavilág bajnokságról tudósítja olvasóinkat szeptemberben Budapestről. Ez azonban még nem minden; Szeptemberben Csetű János Poznanba utazik két hétre a Glos Wielkopolski című napilap szerkesztőségébe, amellyel évek óta baráti cserekapcsolatot tartunk. Lőrincz László a jugoszláviai Magyar Szó vendége lesz, Szarka István pedig a Népszabadság meghívására a magyar mezőgazdaság eredményeinek tanulmányozóéira látogat Magyarországra. Ilyen széleskörű utazási programot szerkesztőségünk még egyetlen évben sem valósított meg. Reméljük, szívesen olvassák majd munkatársaink riportjait, beszámolóit. A naponta beérkező sokszáz megfejtésből ítélve Ki k I c s od a rejtvényversenyünk sikerült, valóban felkeltette több ezer olvasónk érdeklődését. Ml tagadás jól esnek a megfejtéshez csatolt elismerő szavak. Még két hét és véget ér • verseny, amelynek nyerteselt az eddigi szokásokhoz hlven nyilvánosan fogjuk kisorsolni vidéken. A megfejtések kiértékelése és feldolgozása folyamatban van. Még nem kéaS, még mindenki bekapcsolódhat a versenybe utólag, ha rendelkezik a kérdésekhez csatolt szelvényekkel. SZERKESZTŐSÉG ffilHIilIIIIIIllllllfflIIJJlilllitlIlfliilfftltltlillllU Miben segíthetnek? Mostanság szinte egymást érik a gazdasági jellegű kormányintézkedések. A vezetés bonyodalmaktól terhes bűvkörén kívül eső emberek bizony alig tudják figyelemmel követni őket, s nemritkán éppen befolyásuk, tulajdonképpeni küldetésük marad homályban számukra. A múlt hónap legjelentősebb kormányintézkedése a legközelebbi időre vonatkozó konszolidációs feladatok kitűzése volt, s ezek keretében az az utasítás, hogy a minisztériumok kössenek megállapodást a szakágazati vezérigazgatókkal (amennyiben ilyen nincs valamelyik iparágban, akkor közvetlenül a vállalatok igazgatóival) a második félévi termelési feladatokra és eredményekre. A megállapodások júliusban már meg is köttettek, s a sajtó, a rádió és a televízió hellyelközzel hírt adott arról, hogy konkrétan milyen eredménnyel. A néhány számadat azonban, amely ezekben a közleményekben nyilvánosságra került, nem ad magyarázatot mindenre. Ezért sokan kérdezik, tulajdonképpen miért is volt szükség ezekre a megállapodásokra, mennyiben segíthetik gazdaságunk bajainak orvoslását, hogyan befolyásolhatják a kereseteket... Köztudott, hogy a dogmatikus-bürokratikus direktív gazdaságirányítás következtében előállt súlyos gazdasági helyzeten sem tavaly, sem az idei év első felében nem sikerült lényegesebben változtatni. Sőt, az egyensúly hiánya egyes vonatkozásokban tovább mélyült. Az ismert politikai bonyodalmak mellett ebben főként az játszott közre, hogy egyrészt igyekeztek számos, bár jogos, ám az adott lehetőségekhez képest túlfokozott szociális igényt kielégíteni, másrészt a központi irányítás annyira meglazult, hogy képtelen volt ellenőrizni És befolyásolni ezt az igény-fedezet különbséget, vagyis nem tudott összhangot teremteni a lehetőségek és az igények kielégítése között. Az új irányítási rendszer eddigi érvényesítése gyakorlatilag a termelői szféra manőverezési szabadságőt teremtette meg; a termelők érvényesíthették önállóságukat pénzügyi gazdálkodásukban, de senki sem ellenőrizte, hogy ezt társadalmi kötelességeik, vagyis a kormány gazdaságfejlesztési irányelveik teljesítésével összhangban teszik-e. A szóban forgó megállapodások egyszerűen ezen a „csáki szalmája"-szerű gazdálkodáson hivatottak változtatni. A központi szervek jogot és konkrét kritériumokat kaptak arra, hogy a társadalmilag káros termelői-gazdálkodási gyakorlatba szigorúan beavatkozhassanak, s hogy a gazdaságfejlesztési irányelvek teljesítését megköveteljék. Vagyis a megállapodások szavatolják az arányosságot: ha a termelő teljesíti és túlszárnyalja az irányelveknek megfelelően kitűzött feladatokat, fizethet prémiumot és emelheti a béreket, viszont ha nem teljesíti, a jövedelemelosztásban fordított gyakorlatot kénytelen megvalósítani. A központi szerveknek az ilyenfajta megállapodásos irányító munkája valószínűleg csak ideiglenes megoldás. Most mindenesetre erről van szó: a gazdasági játékszabályokat ideiglenes megállapodásokkal helyettesítették, hogy a termelők önkényesség megakadályozásával elejét vegyék a gazdasági egyensúlytalanság elmélyülésének, s hogy időt nyerhessenek a társadalmi és vállalati, illetve egyéni érdekeket arányosan szavatoló játékszabályok kidolgozására. Ez a kettős cél jelenünk egyik legfontosabb irányítási-gazdasági feladata. Reméljük, mielőbb elérve-teljesítve tudhatjuk mindkettőt. SZABÓ GÉZA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kiesinger kilincsel... Alig tért vissza Nixon elnök ázsiai körútjáról, bukaresti és londoni villámlátogatásáról, máris illusztris vendéget fogad a Fehér Házban: Kiesinger nyugatnémet kancellár látogatott el Washingtonba három államtitkár kíséretében. A bonni kormányfő látogatását már régóta tervezték, de háromszori elhalasztás után csak most került rá sor. Bonnban jól-rosszul leplezett bosszúsággal vették tudomásul a kancellár látogatásának halogatását, viszont Kiesinger nemcsak ezért készült nagy vehemenciával washingtoni szereplésére. A nyugatnémet államban hagyományszerüvé vált, hogy nagy események, mint például az idei őszi parlamenti választások előtt a bonni politikusok „elzarándokolnak" Washingtonba. Bár Nixon elnök ázsiai útjával kapcsolatban különféle, egyes esetekben egymással ellentétes értékelések láttak napvilágot, kétségtelen, hogy az elnök tartalmilag ugyan régi, formájában, módszereiben azonban frissebb, új politikát kezdett. Mindkét oldalról pozitívnak értékelt romániai villámlátogatása pedig — talán a pillanatnyi benyomásokból ítélve — egyes kommentátorok szerint azzal a halvány reménnyel kecsegtet, hogy az elnök a jövőben talán másként ítéli meg a keleti szocialista országok iránt kialakítandó amerikai álláspontot. Nem céldnk elemezni ezt a feltevést, mindenesetre a bonni állam vezetői tartanak amerikai—kelet-európai közeledéstől, amit egy esetleges októberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó meg nem erősített, de elterjedt híre is valószínűvé tesz, s ezért • sietnek Washingtonban, hogy eleve „bezárassák a kapukat". Az európai helyzet alakulása különösen az európai biztonság kérdéseiről tárgyaló összeurópai értekezlet összehívására tett budapesti felhívás és a finn kezdeményezés óta foglalkoztatja, helyesebben nyugtalanítja az NSZK-t. A kölcsönös megértés szükségességének felismerése jellemzi mind több reálisan gondolkodó európai kormány álláspontját. Ez viszont keresztezi Bonn terveit. Nyugat-Németországban javában folyik a választási kampány. Ilyenkor erős szavak is elhangzanak, és sajnos, sohasem tudni, mit kell vagy lehet komolyan venni. A szociáldemokraták közeledési békepolitikájának eddig nem volt nagy súlya, mert az ország külpolitikájának a koalíció erősebb tagja, a kereszténydemokrata uniópárt szab irányt. Ezt egyébként most is éreztette a kancellár, mert szociáldemokratákat nem vitt magával Washingtonba. A bonni állam politikáját meghatározó CDU/CSU vezetés három területen ragaszkodik a maga külpolitikai elképzeléseihez: az ország NATO-elkötlezettsége, Bonn Amerika-barát politikája, végül saját fegyverkezése, amire nemcsak szabad kezet akar kapni, hanem Amerika-barát politikájával a NATO-n belül tényleges és elismert vezető szerephez jutva meg akarja szerezni az atomfegyvert, amire politikai céljainak eléréséhez van szüksége. A bonni kormány nem hajlandó lemondani a németek kizárólagos képviseleti jogáról, nem hajlandó elismerni a fennálló határokat, a másik német államot, a munkások államőt, s kezdettől fogva érvénytelennek nyilvánítani a müncheni egyezményt. Márpedig ez volna az európai biztonság szavatolásának a lényege. Kíesingr nyilván azért siet Washingtonba, hogy lebeszélje Nizont a szocialista országok iránti békülékenyebb politikáról. LÖRINCZ LÁSZLÓ Nyugat-Németországban megkezdődött a választási kampány, amelyben a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció partnerei egymást túllicitálva fűt-fát ígérgetnek választóiknak. (Laphír) MiiéalíJMaliiamsiagl — Nem, kedves kartárs, ezt a fogást én eszeltem ki... (A Süddentsche Zeitung karikatúrája). A 21 eves /un/1 Hamaoka japán fiatalember merényletet akart elkövetni a Tokióban tartozkodÓ Rogers amerikai külügyminiszter ellen, de a minisztert összetévesztette Meyer tokiói amerikai nagykövettel. A képen a rendőrség a repülőtérről elvezeti a sikertelen merénylet tettesét. (AP felvétele). A CSKP KB küldöttsége, amely részt vesz a Román Kommunista Párt 10. kongresszusán kedden, augusztus 5-én josef Kempnýnek, a CSKP KB titkárának vezetésével Bukarestbe, érkezett. (Telefoto felv.) Nixon amerikai elnök ázsiai körútja után a szocialista Romániába ts ellátogatott. A képen az amerikai elnök Ceausescu román államfő kíséretében az ünneplő tömeg sorfala között útban a kormány palotába. (UPI felvétele)