Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-10 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK • 1 S I 3 ľ E l I 1969. augusztus 10. A NAP kel: 4.32, nyug­szik: 19.05 órakor. A HOLD kel: 1.04 nyugszik: 18.10 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük LŐRINC. nevű kedves olvasóinkat • 1684-ben ezen a napon kiitötték meg a vasvári békét. • 1839-ben szüle­tett A. G. SZTOLETOV orosz fizikus (+ 1896). • 1904-ben született EtJGENE DENNIS az amerikai mun kásmozgalom kiemelkedő egyénisége (t 1981). Munka­társaink külföldön A nyár 8lső fele már mögöt­tünk van. Ilyenkor a szerkesz­tőség szinte kong az üresség tői. Munkatársaink jelentős része nyári szabadságát tölti, a akik a tikkasztó melegben ai íróasztalnál maradnak, bi­zony sokszor két ember he­lyett is dolgoznak. A bel- és külpolitikában az Idén nincs „uborkaszezon". Nyár a turistautazások év­szaka, számos munkatársunk azonban e hetekben egészen más céllal kelt útra baráti or­szágokba. Be akarnak számolni olvasóiknak arról mit láttak, mit tapasztaltak szomszédaink­nál. Gály Iván egy szlovákiai ijaágtrócsoporttal Magyarorszá­gon fért. Polák Imre a cseh­szlovák újsögfróküldöttség tag­jaként a Szovjetunióban tett körű tat, Balázs Béla pedig Lengyelország felszabadulásé­nak ünnepségeiről küldött tu­dósításokat. Bátky László a kárpátaljai magyarnyelvű Kár­páti Igaz Szónál töltött két he­tet és a napokban kezdjük kö­zölni riportjait. Tóth Mihály a romániai magyar napilap, az Előre vendégeként bejfirta az országot és riportokban számol be olvasóinknak élményeiről. Bábi Tibor a bulgáriai török nemzetiségű lakosság számára megjelenő Yeni Isik című lap meghívására két hétre Bulgá­riába utazott. Miklósi Péter a budapesti tánczenei versenyről számol be Ifjű olvasóinknak. S hogy a sport se maradjon ki. Kollár József az öttusavilág bajnokságról tudósítja olvasó­inkat szeptemberben Budapest­ről. Ez azonban még nem min­den; Szeptemberben Csetű Já­nos Poznanba utazik két hétre a Glos Wielkopolski című napi­lap szerkesztőségébe, amellyel évek óta baráti cserekapcsola­tot tartunk. Lőrincz László a jugoszláviai Magyar Szó ven­dége lesz, Szarka István pe­dig a Népszabadság meghívásá­ra a magyar mezőgazdaság eredményeinek tanulmányozó­éira látogat Magyarországra. Ilyen széleskörű utazási programot szerkesztőségünk még egyetlen évben sem való­sított meg. Reméljük, szívesen olvassák majd munkatársaink riportjait, beszámolóit. A naponta beérkező sokszáz megfejtésből ítélve Ki k I c s o­d a rejtvényversenyünk sike­rült, valóban felkeltette több ezer olvasónk érdeklődését. Ml tagadás jól esnek a meg­fejtéshez csatolt elismerő sza­vak. Még két hét és véget ér • verseny, amelynek nyerte­selt az eddigi szokásokhoz hl­ven nyilvánosan fogjuk kisor­solni vidéken. A megfejtések kiértékelése és feldolgozása folyamatban van. Még nem ké­aS, még mindenki bekapcso­lódhat a versenybe utólag, ha rendelkezik a kérdésekhez csa­tolt szelvényekkel. SZERKESZTŐSÉG ffilHIilIIIIIIllllllfflIIJJlilllitlIlfliilfftltltlillllU Miben segíthetnek? Mostanság szinte egymást érik a gazdasági jellegű kor­mányintézkedések. A vezetés bonyodalmaktól terhes bűvkörén kívül eső emberek bizony alig tudják figyelemmel követni őket, s nemritkán éppen befolyásuk, tulajdonképpeni küldetésük marad homályban számukra. A múlt hónap legjelentősebb kormányintézkedése a legkö­zelebbi időre vonatkozó konszolidációs feladatok kitűzése volt, s ezek keretében az az utasítás, hogy a minisztériumok kössenek megállapodást a szakágazati vezérigazgatókkal (amennyiben ilyen nincs valamelyik iparágban, akkor közvet­lenül a vállalatok igazgatóival) a második félévi termelési feladatokra és eredményekre. A megállapodások júliusban már meg is köttettek, s a sajtó, a rádió és a televízió hellyel­közzel hírt adott arról, hogy konkrétan milyen eredménnyel. A néhány számadat azonban, amely ezekben a közleményekben nyilvánosságra került, nem ad magyarázatot mindenre. Ezért sokan kérdezik, tulajdonképpen miért is volt szükség ezekre a megállapodásokra, mennyiben segíthetik gazdaságunk bajai­nak orvoslását, hogyan befolyásolhatják a kereseteket... Köztudott, hogy a dogmatikus-bürokratikus direktív gazda­ságirányítás következtében előállt súlyos gazdasági helyzeten sem tavaly, sem az idei év első felében nem sikerült lénye­gesebben változtatni. Sőt, az egyensúly hiánya egyes vonat­kozásokban tovább mélyült. Az ismert politikai bonyodalmak mellett ebben főként az játszott közre, hogy egyrészt igyekez­tek számos, bár jogos, ám az adott lehetőségekhez képest túlfokozott szociális igényt kielégíteni, másrészt a központi irányítás annyira meglazult, hogy képtelen volt ellenőrizni És befolyásolni ezt az igény-fedezet különbséget, vagyis nem tudott összhangot teremteni a lehetőségek és az igények ki­elégítése között. Az új irányítási rendszer eddigi érvényesítése gyakorlatilag a termelői szféra manőverezési szabadságőt te­remtette meg; a termelők érvényesíthették önállóságukat pénzügyi gazdálkodásukban, de senki sem ellenőrizte, hogy ezt társadalmi kötelességeik, vagyis a kormány gazdaságfej­lesztési irányelveik teljesítésével összhangban teszik-e. A szóban forgó megállapodások egyszerűen ezen a „csáki szalmája"-szerű gazdálkodáson hivatottak változtatni. A köz­ponti szervek jogot és konkrét kritériumokat kaptak arra, hogy a társadalmilag káros termelői-gazdálkodási gyakorlatba szi­gorúan beavatkozhassanak, s hogy a gazdaságfejlesztési irány­elvek teljesítését megköveteljék. Vagyis a megállapodások sza­vatolják az arányosságot: ha a termelő teljesíti és túlszár­nyalja az irányelveknek megfelelően kitűzött feladatokat, fi­zethet prémiumot és emelheti a béreket, viszont ha nem tel­jesíti, a jövedelemelosztásban fordított gyakorlatot kénytelen megvalósítani. A központi szerveknek az ilyenfajta megállapodásos irányító munkája valószínűleg csak ideiglenes megoldás. Most minden­esetre erről van szó: a gazdasági játékszabályokat ideiglenes megállapodásokkal helyettesítették, hogy a termelők önkényes­ség megakadályozásával elejét vegyék a gazdasági egyensúly­talanság elmélyülésének, s hogy időt nyerhessenek a társa­dalmi és vállalati, illetve egyéni érdekeket arányosan szava­toló játékszabályok kidolgozására. Ez a kettős cél jelenünk egyik legfontosabb irányítási-gazdasági feladata. Reméljük, mielőbb elérve-teljesítve tudhatjuk mindkettőt. SZABÓ GÉZA KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kiesinger kilincsel... Alig tért vissza Nixon elnök ázsiai körútjáról, bukaresti és londoni villámlátogatásáról, máris illusztris vendéget fogad a Fehér Házban: Kiesinger nyugatnémet kancellár látogatott el Washingtonba három államtitkár kíséretében. A bonni kormányfő látogatását már régóta tervezték, de há­romszori elhalasztás után csak most került rá sor. Bonnban jól-rosszul leplezett bosszúsággal vették tudomásul a kancel­lár látogatásának halogatását, viszont Kiesinger nemcsak ezért készült nagy vehemenciával washingtoni szereplésére. A nyu­gatnémet államban hagyományszerüvé vált, hogy nagy esemé­nyek, mint például az idei őszi parlamenti választások előtt a bonni politikusok „elzarándokolnak" Washingtonba. Bár Nixon elnök ázsiai útjával kapcsolatban különféle, egyes esetekben egymással ellentétes értékelések láttak napvilágot, kétségtelen, hogy az elnök tartalmilag ugyan régi, formájá­ban, módszereiben azonban frissebb, új politikát kezdett. Mindkét oldalról pozitívnak értékelt romániai villámlátogatása pedig — talán a pillanatnyi benyomásokból ítélve — egyes kommentátorok szerint azzal a halvány reménnyel kecsegtet, hogy az elnök a jövőben talán másként ítéli meg a keleti szo­cialista országok iránt kialakítandó amerikai álláspontot. Nem céldnk elemezni ezt a feltevést, mindenesetre a bonni állam vezetői tartanak amerikai—kelet-európai közeledéstől, amit egy esetleges októberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó meg nem erősített, de elterjedt híre is valószínűvé tesz, s ezért • sietnek Washingtonban, hogy eleve „bezárassák a kapukat". Az európai helyzet alakulása különösen az európai bizton­ság kérdéseiről tárgyaló összeurópai értekezlet összehívására tett budapesti felhívás és a finn kezdeményezés óta foglalkoz­tatja, helyesebben nyugtalanítja az NSZK-t. A kölcsönös meg­értés szükségességének felismerése jellemzi mind több reáli­san gondolkodó európai kormány álláspontját. Ez viszont ke­resztezi Bonn terveit. Nyugat-Németországban javában folyik a választási kam­pány. Ilyenkor erős szavak is elhangzanak, és sajnos, soha­sem tudni, mit kell vagy lehet komolyan venni. A szociálde­mokraták közeledési békepolitikájának eddig nem volt nagy súlya, mert az ország külpolitikájának a koalíció erősebb tagja, a kereszténydemokrata uniópárt szab irányt. Ezt egyéb­ként most is éreztette a kancellár, mert szociáldemokratákat nem vitt magával Washingtonba. A bonni állam politikáját meghatározó CDU/CSU vezetés há­rom területen ragaszkodik a maga külpolitikai elképzelései­hez: az ország NATO-elkötlezettsége, Bonn Amerika-barát po­litikája, végül saját fegyverkezése, amire nemcsak szabad ke­zet akar kapni, hanem Amerika-barát politikájával a NATO-n belül tényleges és elismert vezető szerephez jutva meg akar­ja szerezni az atomfegyvert, amire politikai céljainak elérésé­hez van szüksége. A bonni kormány nem hajlandó lemondani a németek kizárólagos képviseleti jogáról, nem hajlandó elis­merni a fennálló határokat, a másik német államot, a munká­sok államőt, s kezdettől fogva érvénytelennek nyilvánítani a müncheni egyezményt. Márpedig ez volna az európai biztonság szavatolásának a lényege. Kíesingr nyilván azért siet Washingtonba, hogy le­beszélje Nizont a szocialista országok iránti békülékenyebb politikáról. LÖRINCZ LÁSZLÓ Nyugat-Németországban megkezdődött a választási kampány, amelyben a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalí­ció partnerei egymást túllicitálva fűt-fát ígérgetnek válasz­tóiknak. (Laphír) MiiéalíJMaliiamsiagl — Nem, kedves kartárs, ezt a fogást én eszeltem ki... (A Süddentsche Zeitung karikatúrája). A 21 eves /un/1 Hamaoka japán fiatalember merényletet akart elkövetni a Tokióban tartozkodÓ Rogers amerikai külügymi­niszter ellen, de a minisztert összetévesztette Meyer tokiói amerikai nagykövettel. A képen a rendőrség a repülőtérről elvezeti a sikertelen merénylet tettesét. (AP felvétele). A CSKP KB küldöttsége, amely részt vesz a Román Kommu­nista Párt 10. kongresszusán kedden, augusztus 5-én josef Kempnýnek, a CSKP KB titkárának vezetésével Bukarestbe, érkezett. (Telefoto felv.) Nixon amerikai elnök ázsiai körútja után a szocialista Romá­niába ts ellátogatott. A képen az amerikai elnök Ceausescu román államfő kíséretében az ünneplő tömeg sorfala között útban a kormány palotába. (UPI felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom