Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-09 / 186. szám, szombat

GUSZONAI GONDOK EMLÉKEZÉS TADEUSZ MAKÓIBA A népi Lengyelország 25 esz­tendős fennállásáról Csehszlo­vákia képzőművészeti vonatko­zásban is megemlékezik. A Var­sói Nemzeti Múzeum Modern Művészetek galériája által ren­dezett tárlat mutatja be a po­zsonyi Művészek Házának ter­meiben Tadeusz Makowskl al­kotásának főbb szakaszait. A neves festő szakkörökön kívül kevéssé ismert közönségünk előtt, bár a XX. század legje­lentősebb lengyel piktorai közé tartozik. 1882-ben született. A régi és értékes művészi hagyo­mányokban gazdag Krakkóban töltötte ifjúságát. Itt, az élénk szellemiségtől lüktető városban látogatta az ősi Jagelló Egyete­met s kitüntetéssel végezte a Képzőművészeti Akadémiát. Látóköre bővítésére s művé­szete elmélyítésére való türel­metlen vágyakozással keresi fel a 26 éves fiatalember a Fény városát. Második hazája lesz Párizs, ahol 1908 körül nyugtalanul erjed és formáló­dik századunk bonyolult, új művészete. Braque és Picasso a forradalmi irányzatnak, a ku­bizmusnak a megteremtői. Az Ecole de Paris (a Párizsi Isko­la) kötetlenül szabad légköré­ben, ahol a világ minden tájá­ról odasereglő ifjú művészek egyéniségét s tehetségét sem­miféle stílus, vagy előírt prog­ram keretei közé nem szorítják, Makowskira ls többféle művészi példa és ösztönzés hat. 1913-as vásznain, a Zöld tájon s a Há­zak a tájban világosan felis­merhető a picassói sugalmazás, ami azonban nem bizonyul ál­landónak. Makowskl érzéke­nyen figyeli a művészetben vég­bemenő fejlődést és Izgalmas változásokat. Reagál is reájuk, de közben a maga hangját ke­resi. Ám az ihletadó francia szellem sem képes elfeledtetni vele eredetét, s a lengyel kul­túrához való tartozását. Az első világháborús éveket nagyrészt a számos francia és külföldi festőt inspiráló, vonzó táji-, és népi motívumokban bő­velkedő Bretagneban tölti. Ek­kor születnek üde virágos ké­pei,, s az itt-ott cézanne-os fel­építésű gyümölcs-csendéletei. A tenger zajló hullámai közé be­nyúló félsziget jellegzetes lég­köre, falvainak sajátos építkezé­se, népének szokásai megragad­ják képzeletét. Egymás után al­kotja az életképeket, amelye­ken a XVII. századi Német-Al­földi kismesterek felfogása, szí­nei, ízes humora él. A Kerna­quernati gazdaság ütemesen lüktető életét, a derűs vidéki ünnepségeket, a vidám lakodal­makat, a szorgalmas falusiak becsületes kemény munkáját ábrázoló vásznak, akvarellek, kréta-, toll-, és ceruzarajzok a valóság lelkes csodálóját, mű­vészi megformálóját jelzik. Ma­kowski szerencsésen egyesíti a rajzos és festői elemeket, a gondolati és érzelmi tartalmat. Témaköre a 20-as évek táján kibővül. Látomásai világának most a gyermek a főszereplője. Beleéli magát a formálódó em­berkék lelkiéletébe, bámulato­san gazdag, nehezen követhető képzeletébe. Szaporodnak a mind egyszerűsödő tanulmány­Facipőkészítő (1930) llilllllllllllllilllll fejek, a csodalátó, bámész sze­mű, komolykás, vagy mosolygós stilizált arcocskák. Az egy vagy több figurás, gazdag környezet­rajzi, a naiv festészet jegyeit mutató életképek olykor mese­illusztrációként hatnak. (A ma­dárfészket kifosztó leányka, a Rózsaszín kalapos kislány J. A Függetlenek Szalonjában is ki­állított közvetlen, meleg hangú, finom színkeverésű Gyermek­hangverseny roppant kedvező fogadtatásban részesül. Méltatói egyike M. Gromaire, a francia falkárpit újraélesztője. Ezt a képet Makowski nagy örömére a lengyel Nemzeti Művészeti gyűjtemény vásárolta meg. A 20-as évek második felé­ben a táj s különösképp a szün­telenül színét változtató, nyug­talanul hullámzó tenger, a fan­tasztikus sziklafalak, a karcsú vitorlások, a part menti házak s a párás légkör vonzzák. Olykor Marquet, derűs színű életképein meg Bonnard hatása érzik. Azonban Makowski most már mégis a maga útján járó festő. Biztos kompozícióval, kulturált színkezeléssel, bensőséges lírá­val vetíti ki élménnyé lénye­gült benyomásait. Termékeny, boldog korszak következik 1928 és 31 között. Konstruktivisztlkus felépítésű kompozícióin mértanias vona­lak határolják a groteszk fo­galmazású férfialiakokat, kik­nek elsősorban az orrát defor­málja erősen. Jellegzetes és színvonalas alkotások a Breton dudások, a Pipás férfi, a Szi­varozó. A légkört kitűnően érezteti és meleg emberséggel jellemzi a Facipő készítő mes­tert. A lengyel festészetben is annyira kedvelt gyermekképek továbbra is foglalkoztatják. Ki­tűnik közülük a finom színvilá­gú Iskolás leányka, a hegyes sipkás Pierrot-k s a dúsan áradó aranyos napfényben felfénylő leányfejecskék. A légiesen könnyed gyermekképek meste­re előtt nem idegen az öregség s a magány tragikuma sem. A töprengő festő 1931-es évjelzé­sű kubizáló Palettás önarcképe borongós barna homályból tű­nik elő. Érzi nyilván, hogy ide­je szűkre szabott, s még annyi téma vár megfestésre. Egymást követik az élénk hangvételű bár- és báljelene­tek, a népies típusú kártyázók. S egy ismeretlenül-ismerős ár­nyékvilág határán járó álarco­sok. Az utolsó, az 1932-es év ter­mése a fölényes könnyedséggel ecsetrevett Udvari fénykévék beragyogta mértanias felépíté­sű házaival. S végül a majdnem inoliére-i erővel megjelenített Fösvény, a nevetségesnek és el­lenszenvesnek feltüntetett ér­telmetlen kapzsiság vérbő kép­befoglalása. Felfelé ívelő alkotó pályáján 50 esztendős korában tragikus hirtelenséggel fejeződik be Ma­kowski élete. Művészi hitvallá­sáról alkotásán kívül a halálát megelőző évben kelt Naplója is tanúskodik. A Tadeusz Makow­ski franciaországi Barátaniak Társasága céljául tűzte ki az elhunyt festő alkotásának mél­tatását és széleskörű ismerteté­sét. Az illetékes lengyel körök­kel együttműködve rendezték meg 1933-ban a párizsi Függet­lenek Szalonjában műveinek kiállítását, s az 1936-os XX. Ve­lencei Biennálén való szereplé­sét. Életművének nagy bemuta­tójával 1960-ban hódolt a Var­sói Nemzeti Múzeum a francia és lengyel nemzet nagy festője emlékének. BÁRKÁNY JENŰNÉ Ott terül e!, aho! az 546 mé­ter magas Bucsony hegység vé­get ér. Fülek Irányából érkez 1­ve, kisebb-nagyobb dombok lá­bánál lejtve kígyózik be az út Guszonára. A guszonai hegyvo­nulat választja el tulajdonkép­pen Nógrádtól Gömört. Lakóházai nagyobbrészt sű­rűn az országút mellett sora­koznak — szűk udvarokkal. A falun sekély patak folyik át. Medrében csak nyáron van víz. Guszona sohasem tartozott a gazdag falvak közé. Lakósainak tizenöt fokos lejtőkön kellett gazdálkodniuk. A parasztcsalá­dok azelőtt 30—40 hektárt mű­veltek kézierővel. Az aránylag nagy földterületnek és szorgal­muknak köszönhették, hogy mégsem nélkülöztek. A mező­gazdaság mellett a többség a korláti kőbányában és a füleki zománcgyárban keresett mun­kát. Ma nyolcszáz lakost számlál a helység, a pusztákkal együtt. A faluban három szlovák csa­lád él, a pusztákon húsz. Ezek kivételével a falubelied magya­rok és annak ís vallják magu­kat. Az összlakosságból kb. húsz—huszonöt család cigány — ezek néhány család kivéte­lével munkaviszonyban vanak. 1952-ben alakult meg a falu­ban az állami gazdaság és az egységes földművesszövetkezet. Utána bevezették a villanyt. A helység arculata már 1956-58­ban kezdett változni. Megindult az építkezés, s aki nem mert új családi ház építéséhez fog­ni, az legalább a régit alakítot­ta át. 1962-ben hozzáfogtak a kultúrotthon építéséhez, és 1963-ban a NOSZF negyvenha­todik évfordulóján megtörtént ünnepélyes átadása. Epületé­ben helyezték el a helyi nem­zeti bizottságot is. Ugyanabban az évben porta­lanították a falu főútját, sajnos a bevezető utak rossz minősége miatt már nagyrésze tönkre­ment. Egészen 1965-ig baj volt a közlekedéssel. Nehezen ad­ták meg a rimaszombati járás­ból kieső falunak az állandó autóbuszjáratot. 196fr-ban kor­szerű önkiszolgáló üzlet épült és vendéglő. A következő évben meg a pusztákon gyulladtak ki a villanykörték. A falunak sürgősen új iskolá­ra van szüksége. Kovács Vil­mos HNB-elnök elmondja, hogy még ez évben szeretnének hoz­zálátni az alapozási munkála­ÁLLAS • A Dunaszerdahelyi Terményfel­vásárlA Üzem azonnali belépéssel alkalmaz — 1 ügyvédet, — 1 technikust elektrotechnikai középiskolával, — 1 technikust építészeti közép­iskolával, — 1 technikust gépipari középis­kolával, — sofőröket, — kocsikísérőket Dunaszerdahelyen, valamint mun­kásokat Nagymegyeren. OF-753 • Pályázat A Safárikovói (Tornaijai) Mező­gazdasági Műszaki Középiskola Igazgatósága pályázatot hirdet középiskolai tanári állások betöl­tésére 1969. szeptember' 1-től. Je­lentkezhetnek: 1 szlovák szakos, 1 testnevelés szakos, 1 közgazdasági mérnök. Az érdeklődők az Iskola igazgató­ságán jelentkezzenek. 0 817 • INTERHOTEL PR. Bratis­lava azonnali belépéssel brigádo­sokat alkalmaz kfilönféle kisegítő munkákra. Főiskolások Is jelent­kezhetnek. Fiatalok, akik még nem léptetek munkaviszonyba, használjátok ki a nyári hónapokat. Az érdeklődők a CARI.TON hotel személyzeti osztályán jelentkezze­nek. ÜF-793 38 éves szövetkezett dolgozó (nőtlen) házasság céljából megis­merkedne hasonló korú nővel. Fa­lusi házam, kertem van. Jelige: Rossz az egyedüllét. 0-815 25/16S diplomával rendelkező ta­nítónő megismerkedne házasság céljából hozzáillő férfivel. Jelige: Nem Jó egyedül. 0-831 tokhoz. Az ütött-kopott régi épületben az alapfok öt osztá­lyát találhatjuk, a többi osz­tály a négy kilométernyire fek­vő szomszédos Nagydarócban van. A lukvai szlovák iskolát kb. tizenkét gyerek látogatja. Oj iskolát készülnek építeni és tervbe votték a kultúrott­hon körüli térség parkosítását, táncparkettal rendelkező kert­helyiség és teniszpálya létesíté­sét. A régivel összevetve jelentő­sen emelkedett a falu életszín­vonala. Majd minden házban van fürdőszoba, tv- készülék, stb. Az autók száma tíz. Na­gyot lendít a község fejlődésén a HNB mellett működő kőbá­nya, mely tavaly is kétszázezer korona tiszta hasznot hozott. A helységben kevés fiatal van, nagyrészük a városban dolgozik, nehéz őket megszer­vezni. A CSEMADOK taglétszá­ma szép, de ha működni akar, segítségül kell hívnia a helybe­li sportegyesületet és a CSISZ-t. Az efsz és állami gazdaság problémát nagyjából azonosak. Az előbbi egészen 1964-ig gyen­gén működött, állami támoga­tásra szorult. Komoly eredmé­nyeket az elmúlt két évben ért el. Komoly probléma számunkra, mely előre veti árnyékát — a munkaerőhiány. {Egyformán fennáll az efsz-ben, az állami gazdaságon, és a hnb mellett működő kőbányában, melyet csak ezért nem tudnak kiszé­lesíteni.) A fiatalok többsége elhagyja a falut. Keresik a könnyebb megélhetést, hajtja őket a kultúrszomj, és a jobb kereseti lehetőség. De nem csak ezért... Amit otthon is megta­lálnának, azt nem keresnék máshol. Elviselnének nehe­zebb munkát is, hiszen fiatalok. De utána (bármily fáradtak is!) szórakozni akarnak. Ki így, ki úgy... És Guszonán kevés szó­rakozási lehetőség van. Ezért kellene megindítani a filmvetí­tést, rendszeresen meghívni a MATESZ-t, író-olvasó találkozó­kat rendezni, megszerettetni a könyvet, kerthelyiséget nyitni táncparkettal, stb. Lehet, hogy túl sokat sorol­tam fel az előbb, talán fejcsó­válás kíséri majd soraimat. Mégis úgy érzem, ez a „sok" nem sok, s idővel megvalósít­ható. ARÜAMICA FERENC 63 éves nyugdíjas, saját házzal és kerttel, hozzáillő házastársat ke­res 50 évtől 60-ig. Jelige: Jő ked­vű. 0-834 Jömegjelenésű 66 éves nyugdíjas vagyok. Nyugdíjam 900 Kčs. Sze­retnék megismerkedni 60 év körü­li nővel. Jelige: Jólelkű. 0-839 Két szobás családi ház gyümölcsös kerttel sürgősen eladó. Cím a hir­detőlrodáabn. 0-832 Fiat 600 D kitűnő állapotban el­adó. Jelige: Tuzex 1963. Vennék Trabantot, vagy sorszá­momat elcserélném soronlevöért. Cím: Mánya Gyula, Svodln 872. 0-838 Eladó családi ház mellékhelyisé­gekkel, nagy gyümölcsössel, Mar­tin Kllik, Csiz fürdő. 0-843 Köszönetet mondunk az ismerő­söknek, tanítóknak és diákoknak, akik elkísérték utolsó útjára drága kislányunkat VARGA ZSUZSIKAT a bodaki temetőbe. A gyászoló család 0-835 Ez úton mondunk köszönetet min­denkinek, akik az érsekújvári Jó­szef temetőben utolsó útjára elkí­sérték szeretett férjemet. Jó test­vérünket és rokonunkat SZŰDOR JÓZSEFET Külön köszönetet mondunk volt munkatársainak, az érsekújvári Elektrosvlt pártszervezet, szak­szervezet és az üzem vezetősége képviselőinek. Köszönjük a sok virágot és hogy részvétükkel eny­híteni Igyekeztek fájdalmunkon. özv. Szűdor Jószefné és a gyászoló család. Ú-838 f<TK NeaitA ANICA- „ VAL ODALÉP AZ OLTÁR- |§ HOZ,K/HÁNTJA HELYE- « BŐL A KERESZTET, FEJ­JEL LEFELÉ VISSZAHE­LYEZI, AZTA'H..., CS. HORVÁTH TIBOK SZÖVEGE SEB0K INBB RAJZA APRÓHIRDETÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom