Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-19 / 194. szám, kedd

A BARACK ÉS A PAPRIKA SÍM VÉSZ KÁRBA okozza a gyümölcs- és a zöldségfelvásárlási zavarokat? Kellemetlen újsághírt olvastunk a minap: a Járási Mezőgazdasági Társulás komáromi hivatalába állítólag több panasz érkezik, miszerint a Zelenina érsekújvári felvásárlási központja helyhiányra hivatkozva még a szerződésileg lekötött gyümölcs és zöldségmennyiséget sem veszi át. így a termék a komáromi járás szövetkezeteinek és állami gazdaságainak a nyakán marad. A problémával a Szlovákiai Zöldség- és Gyümölcskereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyetteséhez. Karol P a v 1 i C k a mérnökhöz és a Zelenina érsekújvári központjának igazgató helyetteséhez, Ján Maronhoz fordultunk felvilágosításért. Az idei bő gyümölcs- és zöldségtermés komoly feladatok elé állítja a Zelenina felvásárló központjait. Ennek ellenére folyamatosan mindent átvesznek, sokszor még terven felül is. Sem zöldség, sem gyümölcs nem marad a termelők nyakán. Pillanatnyilag kivétel a paprika, amelynél valóban átmeneti felvásárlási zavarok vannak. Egészen július 25-ig rossz időjárás volt. Sokat esett, hidegek voltak az éjszakák. Általános lett a paprikahiány. A Zelenina júliusban szlovákiai viszonylatban a tervezett 1613 tonna helyett csak 1300 tonna paprikát tudott felvásárolni. Az érsekújvári központ pedig az előirányzott 1000 tonna helyett csak 835 tonnát. Többet nem kaptak a termelőktől. A paprika kilójának júliusi kiskereskedelmi ára 13—15 korona között mozgott a tavalyi 8—10 korona helyett. A piacon 1,50 koronát is elkértek darabjáért. A vezérigazgatóság általános paprikahiánytól tartva külföldi megrendeléseket ls lekötött júliusra és augusztusra. A júliusi rendelésnek a külföld nem tett eleget, az augusztusit pedig visszavontuk. Július végén hirtelen beköszöntött a váratlan nagy meleg. Tizennégy nap alatt csúcsosodott a paprikabeérés és a szedés, vagyis a vártnál sokkal korábban. A tervek szerint a Zelenina összesen 7100 tonna paprikát vesz át a termelőktől, ebből az újvári központ 4000 tonnát. Tehát a paprikát felvásárolják. Ahogy átmenetileg, teljesen azonos okok miatt, baj volt a paradicsommal és ugyanakkor az uborkából a tervezettnél majd 1500 tonnával vásároltak fel többet: éppúgy megoldódik már augusztus utolsó harmadában a paprikaprobléma is. A piacon 2—3,50 koronára csökkent a paprika kilónkénti kiskereskedelmi ára, és az élelmiszeripar augusztus 20-a helyett öt nappal korábban kezdi a felvásárlást. Ez 1534 tonna paprika átvételét jelenti. Ami a búcsi szövetkezet kajszibarack ügyét illeti — Ján Maron szavai szerint — itt csupán valami szervezési hiba, vagy félreértésről lehet szó. Megígérte, hogy személyesen utánanéz a dolognak. A Zelenina vezetői szerint ahogy megtörténik, hogy a termelök nem tudják a leszerződött mennyiséget idejében szállítani, éppúgy megtörténik, hogy ők sem tudják a hirtelen beérett barackot azonnal átvenni. Eddig még mindig megegyeztek a termelőkkel és egyik sem vallotta kárát. — Hiába. Szerződéseink csak akkor lesznek maradéktalanul realizálhatók, ha azokat az időjárás is aláírja — jegyzi meg tréfásan Pavlička mérnök. A termelők nagy része a gyümölcs- és a zöldségszedésben mindenkor az optimális beérési időszakot várja meg. Ez előtt nem szívesen szednek zöldséget, és a fő szedést követő időre sem hagynak növésben megkésett egyedeket. A betakarítás kombájnszerű aratási módszerrel történik. Pedig néha a három-négynapos előbbszedés is kifizetődik. Ez nemcsak anyagi hasznot jelent a termelőnek, hanem így a piacon is hosszabb ideig tarthatná magát egy-egy gyümölcsfajta, de főleg zöldségfajta. Példának okáért a Zelenina vezetői a marcelházi szövetkezet esetét hozták fel. Már júliusban 75 százalékra teljesítette e szövetkezet a paprikaeladás tervét — koronákban. Az eladott mennyiség kilogrammban azonban nagyon elmaradt a százaléktól. Tehát érdemes korait termelni, illetve idejében kezdeni a szedést, vagyis akkor, amikor még válogatni kell. A Zelenina vezetői azt is elmondták, hogy miért nincs paprika, amikor a darabárról áttérnek a kilóárra. A termelők, mihelyt kilóban kezdik átvenni tőlük a termést, legkevesebb egy hétre beszüntetik a paprikaszedést. Várják, amíg súlyban gyarapszik, és csak azután szedik. Talán mondani sem kell, hogy egyszerre és nagy menynyiségben. Pillanatnyilag nincs a piacon káposzta, kel és karfiol. Különösen az utóbbi két zöldségfajta kellene, mivel ezek nagyban enyhíthetnék a húshiány okozta problémákat. Azonban hiába a kesergés. A nyári már elfogyott, téli még nincs, és amint ez lenni szokott, a két szedés közötti időszak lerövidítésére a termelők ismét nem gondolnak. EGRI FERENC NEMCSAK MEGNYERNI... A z országos statisztikai " adatok szerint a munkaerőpiacon fellépő igényeket teljesen fedi a kínálat. Vagyis nincs szükségünk idegen munkaerőre, saját belső tartalékainkból ki tudjuk elégíteni az igényeket. Ezt számok bizonyítják. A megállapítás helyes, de a gyakorlati megvalósítástól még távol állunk. Az újságolvasók már régebben észrevehették, hogy a lapokban mind nagyobb helyet foglalnak el a különböző munkalehetőségeket kínáló hirdetések. Nemcsak a cseh országrészek, hanem Szlovákia üzemei is szép számmal hirdetnek, remélve, hogy így gyorsabban sikerül pótolniuk a hiányzó munkaerő'..et. S szerint már nemcsak a cseh, hanem egyes dél-szlovákiai üzemek: a komáromi hajógyár, a párkányi papírgyár, az építőipari vállalatok is munkaerőhiányról panaszkodnak. Természetesen nem segédmunkásokat, hanem szakmunkásokat keresnek. A déli járásokból ezrek utaznak a csehországi üzemekbe, kéthetente, havonta járnak haza. Egyesek kénytelenek utazni, mert idehaza nem tudnak elhelyezkedni a szakmájukban, mások azt mondják, „egyelőre megéri „ .zni". Lényegesen többet keresnek mintha a járásukban doboznának. A vándorlás e»yik leglényegesebb okát a keresetkülönbség adja, de nem hanyagolható el az emberről való gondoskodás szerepe sem. A dolgozók azt is gyakran összehasonlítják, milyen a szociális és egészségügyi gondoskodás a járásukban levő üzemekben és a jelenlegi munkahelyükön. A mérleg az utóbbi javára billen. Egyes üzemekben több gondot fordítanak az új munkaerők megnyerésére, mint a meglevők megtartására. így nem csoda, hogy a körforgás egyre nagyobb. A munkahelyváltoztatásnál nem mindig a keresetkülönbség az indító ok. Az üzemi éttermek, büfék, öltözők, mosdók állapota nem egy tizemben a kritikán aluli. Ez erősen negatívan hat a dolgozók munkakedvének, közérzetének alakulására. Egy felmérés szerint a munkásoknál a „velünk senki nem törődik" megállapítást elsősorban a szociális és egészségügyi gondoskodás alacsony színvonala váltotta ki. A nagy munkaerőhullámzás nem egészséges tünet, gazdaságunkban szabályozása hosszú tartalmú, bonyolult feladat, feltételezi az ésszerű gazdasági reform kidolgozását. E kérdés nem oldható meg központi utasításokkal, elsősorban maguknak az üzemeknek kell többet tenniük a dolgozókról való gondoskodás megjavítása érdekében. amm Watt lángeszének dicsérete 150 ÉVE HALT MEG A GŐZGÉP FELTALÁLÓJA Százötven év telt el már J am e s Watt halálától. A nagy feltaláló emléke azonban ma is él. Nemcsak a fizikában használt watt telfesítményegység formájában, amely a másodpercenként 1 joule munkát végző gép teljesítményét jelenti. Ugyancsak 1 W teljesítményt fejt ki az 1 amper erősségű egyenáram olyan vezetékben, melynek két vége között 1 volt feszültségkülönbség van. Beszélhetnénk a gyakorlati életben használt kilowattokról, megawattokról, ezek is végeredményben James Watt nevéhez vezetnének vissza. Ki volt tulajdonképpen Watt? Röviden így válaszolgatnánk erre a kérdésre: a gőzgép feltalálója. Mit hozott azonban a Watt-féle gép a technika történetébe? Erre kissé szélesebb formában kell válaszolnunk. Az elődök A gőzgépek azóta, hogy az orosz Polzunov és az angol Watt a XVIII. század derekán ipari erőtermelés céljaira alkalmas formákban megszerkesztették, hatalmas fejlődésen ment át. A gőzgép volt az első olyan erőgép, „amely szén és víz elfogyasztása révén hajtóerejét önmaga termeli, amelynek erőkifejtését az ember tökéletesen ellenőrizheti, amely mozgékony és mozgatásra használható, amely nem vidéki, mint a vízikerék, hanem városi, amely lehetővé teszi a termelésnek a városokban való összpontosítását, és nem szórja szét vidéken, mint a vízikerék, amely műszakilag sokoldalúan alkalmazható és amelynek működése viszonylag igen kevéssé függ helyi körülményektől" — állapította meg Marx 1867-ben. A gőzgépnek több „apja" volt. Utolsó létrehozói között említhetjük Papin, Newcomen és Polzunov nevét. Papin továbbfejlesztette Savary korábbi gépét, amely tulajdonképpen nem is volt gép és 1707-ben leírta új gépét. Ö volt tulajdonképpen a magas nyomású gép elvének felfedezője. Papin szerkesztette meg az első gőzzel hajtott csónakot is, amelyet összetörtek a kasseli hajótulajdonosok. A biztonsági szeleppel ellátott Papin-fazék mai napig is helyet foglal az iskolák fizikai szertárában. Savary gépénél praktikusabbnak bizonyult a Newcomené. Felfedezője lakatos és kovács volt; gépét Colly üveggyárossal együtt szerkesztette meg 1705 —1706-ban. A gép elve a következő volt: a kazánból a hengerbe juttatott gőzt csap zárja el a kazántól. A hengert hideg vízzel locsoljuk, a gőz összesűrűsödik, s a légköri nyomás — legyőzve a himba súlyának ellenállását — elvégzi a vlz szivattyúzásának munkáját. Ezután újra helyreáll a henger összeköttetése a kazánnal, s az ellensúly, — a gőz segítségével — visszajuttatja a dugattyút kiinduló helyzetébe. Newcomen gépe rövid idő alatt általánosan elterjedt. Nemcsak bányákban használták, hanem öntözésnél, hidrotechnikai apparátusoknál is. Ennek a gépnek azonban lényeges fogyatékosságai voltak: rendkívül alacsony volt a hatásfoka s korlátozott az alkalmazási területe. Az ipar fejlődése univerzális és gazdaságos erőgépet kívánt, amely helyettesíteni tudja a víz erejét. A zseniális orosz mechanikus, 1. 1. Polzunov, elsőnek fogalmazta meg határozottan az egyetemes hőerőgép elvét, amely „véget vet a víz vezetőszerepének". Polzunov nemcsak megtervezte, hanem meg is építette az első működő „tüzesgépet", amely nem a víz szivattyúzására szolgált, hanem üzemi alkalmazásra, mégpedig fújtatók működtetésére. Polzunov gépe mindenekelőtt abban különbözött minden akkoriban ismert tűzzel működő géptől, hogy nem a víz emelésére szolgált, hanem üzemi alkalmazásra; másodszor pedig, míg a Newcomen-féle gépnél a hasznos löket meddő lökettel váltakozott, addig Polzunov gépe folytonosan működött. Ezt Polzunov úgy érte el, hogy két hengert alkalmazott. Végül gondoskodott gépének nemcsak automatikus gőzelosztásáról, hanem önműködő vízellátásáról is. Polzunov eszméi és eredményei nem váltak a kor közkincsévé, nem jutottak el azokhoz a nyugati szakemberekhez, akik ugyanezen a problémán dolgoztak. Wattnak jutott országrészéül, hogy betetőzze a gőzgép megalkotásának munkáját. Watt érdemei James Watt már gyermekkorában gépmodelleket fabrikált s mikor pályafutásra került sor, laboráns lett a glasgowi egyetemen. Itt megismerkedett kora kiváló tudósaival: Black kémikussal, aki a rejtett hő tanát kimondotta, valamint Priestley fizikussal és kémikussal, továbbá a híres Cavendish-se\. Watt sokat olvasott, megtanult három nyelvet, részt vett a tudományos kutatásokban. Ennek köszönhette, hogy 33 éves korában {1736. január 9-én született a skóciai Greenoak-ban) szabadalmat kapott egy gőzgépre, amely első formájában Newcomen gépének minden sajátságát megőrizte. Víz kiszivattyúzására szolgált, himbával és álló hengerrel működött. A változás annyi volt, hogy Watt gépében a hasznos löketet nem a légnyomás, hanem gőznyomás szolgáltatta s a gőz kondenzálása a hengertől elkülönítve történt. Említésre méltó, hogy Wattnak, amikor az általa felfedezett és elvileg legmodernebb, az addigi ismeretek közül legnagyobb hatásfokkal dolgozó gőzgépét megszerkesztette és szabadalmaztatta, a legsúlyosabb problémát az okozta, hogy anyagi lehetőséget teremtsen a gőzgép gyártására. Már-már úgy látszott, hogy abba kell hagynia a gyártást, amikor végre mégis sikerült megfelelő számú megrendelést kapnia és a gyakorlat is igazolta a Watt-féle gőzgép fölényét elődeivel szemben. Watt tovább dolgozott gépe tökéletesítésén s 1782-ben megszerkesztett egy kettős működésű gépet. Ez már folytonosan működött s csupán gőz szolgált benne erőforrásul. Az ő nevéhez fűződik a gőzsűrítő (kondenzátor), a forgattyú és a forgattyús gőzszabályozó szerkezet feltalálása is. Több egyéb találmányán kívül ő találta fel a levélmásoló sajtót s a szöveteknek gőzzel való szárítását végző eszközt. Első gőzgépeinek egyikével a Selmecbányái bányavizek kiszivattyúzásával tett hasznos szolgálatot bányaiparunknak. 1819. augusztus 19-én a Birmingham melletti Heathfieldben halt meg. Londonban a Westminster apátsági templomban emlékművet állítottak neki, A. H. CS. HORVÁTH TIBOR SZÚVEGE SEBŐK IMRE RAJZA