Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-19 / 194. szám, kedd

A BARACK ÉS A PAPRIKA SÍM VÉSZ KÁRBA okozza a gyümölcs- és a zöldségfelvásárlási zavarokat? Kellemetlen újsághírt olvastunk a minap: a Járási Mező­gazdasági Társulás komáromi hivatalába állítólag több panasz érkezik, miszerint a Zelenina érsekújvári felvásárlási központ­ja helyhiányra hivatkozva még a szerződésileg lekötött gyü­mölcs és zöldségmennyiséget sem veszi át. így a termék a komáromi járás szövetkezeteinek és állami gazdaságainak a nyakán marad. A problémával a Szlovákiai Zöldség- és Gyümölcskereske­delmi Vállalat vezérigazgató-helyetteséhez. Karol P a v 1 i C k a mérnökhöz és a Zelenina érsekújvári központjának igazgató helyetteséhez, Ján Maronhoz fordultunk felvilágosításért. Az idei bő gyümölcs- és zöld­ségtermés komoly feladatok elé állítja a Zelenina felvásárló központjait. Ennek ellenére fo­lyamatosan mindent átvesznek, sokszor még terven felül is. Sem zöldség, sem gyümölcs nem marad a termelők nyakán. Pil­lanatnyilag kivétel a paprika, amelynél valóban átmeneti fel­vásárlási zavarok vannak. Egé­szen július 25-ig rossz időjárás volt. Sokat esett, hidegek vol­tak az éjszakák. Általános lett a paprikahiány. A Zelenina jú­liusban szlovákiai viszonylatban a tervezett 1613 tonna helyett csak 1300 tonna paprikát tu­dott felvásárolni. Az érsekújvá­ri központ pedig az előirányzott 1000 tonna helyett csak 835 tonnát. Többet nem kaptak a termelőktől. A paprika kilójá­nak júliusi kiskereskedelmi ára 13—15 korona között mozgott a tavalyi 8—10 korona helyett. A piacon 1,50 koronát is elkér­tek darabjáért. A vezérigazga­tóság általános paprikahiánytól tartva külföldi megrendeléseket ls lekötött júliusra és augusz­tusra. A júliusi rendelésnek a külföld nem tett eleget, az au­gusztusit pedig visszavontuk. Július végén hirtelen bekö­szöntött a váratlan nagy meleg. Tizennégy nap alatt csúcsoso­dott a paprikabeérés és a sze­dés, vagyis a vártnál sokkal ko­rábban. A tervek szerint a Ze­lenina összesen 7100 tonna pap­rikát vesz át a termelőktől, eb­ből az újvári központ 4000 ton­nát. Tehát a paprikát felvásá­rolják. Ahogy átmenetileg, tel­jesen azonos okok miatt, baj volt a paradicsommal és ugyan­akkor az uborkából a tervezett­nél majd 1500 tonnával vásárol­tak fel többet: éppúgy megol­dódik már augusztus utolsó har­madában a paprikaprobléma is. A piacon 2—3,50 koronára csökkent a paprika kilónkénti kiskereskedelmi ára, és az élel­miszeripar augusztus 20-a he­lyett öt nappal korábban kez­di a felvásárlást. Ez 1534 tonna paprika átvételét jelenti. Ami a búcsi szövetkezet kaj­szibarack ügyét illeti — Ján Ma­ron szavai szerint — itt csupán valami szervezési hiba, vagy félreértésről lehet szó. Meg­ígérte, hogy személyesen utána­néz a dolognak. A Zelenina ve­zetői szerint ahogy megtörté­nik, hogy a termelök nem tud­ják a leszerződött mennyiséget idejében szállítani, éppúgy meg­történik, hogy ők sem tudják a hirtelen beérett barackot azonnal átvenni. Eddig még mindig megegyeztek a termelők­kel és egyik sem vallotta kárát. — Hiába. Szerződéseink csak akkor lesznek maradéktalanul realizálhatók, ha azokat az idő­járás is aláírja — jegyzi meg tréfásan Pavlička mérnök. A termelők nagy része a gyü­mölcs- és a zöldségszedésben mindenkor az optimális beérési időszakot várja meg. Ez előtt nem szívesen szednek zöldséget, és a fő szedést követő időre sem hagynak növésben megké­sett egyedeket. A betakarítás kombájnszerű aratási módszer­rel történik. Pedig néha a há­rom-négynapos előbbszedés is kifizetődik. Ez nemcsak anyagi hasznot jelent a termelőnek, hanem így a piacon is hosszabb ideig tarthatná magát egy-egy gyümölcsfajta, de főleg zöldség­fajta. Példának okáért a Zele­nina vezetői a marcelházi szö­vetkezet esetét hozták fel. Már júliusban 75 százalékra teljesí­tette e szövetkezet a paprikael­adás tervét — koronákban. Az eladott mennyiség kilogramm­ban azonban nagyon elmaradt a százaléktól. Tehát érdemes korait termelni, illetve idejében kezdeni a szedést, vagyis akkor, amikor még válogatni kell. A Zelenina vezetői azt is el­mondták, hogy miért nincs pap­rika, amikor a darabárról át­térnek a kilóárra. A termelők, mihelyt kilóban kezdik átvenni tőlük a termést, legkevesebb egy hétre beszüntetik a papri­kaszedést. Várják, amíg súlyban gyarapszik, és csak azután sze­dik. Talán mondani sem kell, hogy egyszerre és nagy meny­nyiségben. Pillanatnyilag nincs a piacon káposzta, kel és karfiol. Külö­nösen az utóbbi két zöldségfaj­ta kellene, mivel ezek nagyban enyhíthetnék a húshiány okoz­ta problémákat. Azonban hiába a kesergés. A nyári már elfo­gyott, téli még nincs, és amint ez lenni szokott, a két szedés közötti időszak lerövidítésére a termelők ismét nem gondolnak. EGRI FERENC NEMCSAK MEGNYERNI... A z országos statisztikai " adatok szerint a munka­erőpiacon fellépő igényeket tel­jesen fedi a kínálat. Vagyis nincs szükségünk idegen mun­kaerőre, saját belső tartalé­kainkból ki tudjuk elégíteni az igényeket. Ezt számok bizonyít­ják. A megállapítás helyes, de a gyakorlati megvalósítástól még távol állunk. Az újságol­vasók már régebben észreve­hették, hogy a lapokban mind nagyobb helyet foglalnak el a különböző munkalehetőségeket kínáló hirdetések. Nemcsak a cseh országrészek, hanem Szlo­vákia üzemei is szép számmal hirdetnek, remélve, hogy így gyorsabban sikerül pótolniuk a hiányzó munkaerő'..et. S szerint már nemcsak a cseh, hanem egyes dél-szlovákiai üzemek: a komáromi hajógyár, a párkányi papírgyár, az építőipari vállala­tok is munkaerőhiányról pa­naszkodnak. Természetesen nem segédmunkásokat, hanem szak­munkásokat keresnek. A déli járásokból ezrek utaz­nak a csehországi üzemekbe, kéthetente, havonta járnak ha­za. Egyesek kénytelenek utazni, mert idehaza nem tudnak el­helyezkedni a szakmájukban, mások azt mondják, „egyelőre megéri „ .zni". Lényegesen többet keresnek mintha a já­rásukban doboznának. A ván­dorlás e»yik leglényegesebb okát a keresetkülönbség adja, de nem hanyagolható el az emberről való gondoskodás sze­repe sem. A dolgozók azt is gyakran összehasonlítják, mi­lyen a szociális és egészség­ügyi gondoskodás a járásukban levő üzemekben és a jelenlegi munkahelyükön. A mérleg az utóbbi javára billen. Egyes üzemekben több gon­dot fordítanak az új munka­erők megnyerésére, mint a meglevők megtartására. így nem csoda, hogy a körforgás egyre nagyobb. A munkahely­változtatásnál nem mindig a keresetkülönbség az indító ok. Az üzemi éttermek, büfék, öl­tözők, mosdók állapota nem egy tizemben a kritikán aluli. Ez erősen negatívan hat a dolgo­zók munkakedvének, közérze­tének alakulására. Egy felmé­rés szerint a munkásoknál a „velünk senki nem törődik" megállapítást elsősorban a szo­ciális és egészségügyi gondos­kodás alacsony színvonala vál­totta ki. A nagy munkaerőhul­lámzás nem egészséges tünet, gazdaságunkban szabályozása hosszú tartalmú, bonyolult fel­adat, feltételezi az ésszerű gaz­dasági reform kidolgozását. E kérdés nem oldható meg köz­ponti utasításokkal, elsősorban maguknak az üzemeknek kell többet tenniük a dolgozókról való gondoskodás megjavítása érdekében. amm Watt lángeszének dicsérete 150 ÉVE HALT MEG A GŐZGÉP FELTALÁLÓJA Százötven év telt el már J am e s Watt halálától. A nagy feltaláló emléke azonban ma is él. Nemcsak a fizikában hasz­nált watt telfesítményegység formájában, amely a másodper­cenként 1 joule munkát végző gép teljesítményét jelenti. Ugyancsak 1 W teljesítményt fejt ki az 1 amper erősségű egyenáram olyan vezetékben, melynek két vége között 1 volt feszültségkülönbség van. Beszélhetnénk a gyakorlati életben használt kilowattokról, megawattokról, ezek is végeredmény­ben James Watt nevéhez vezetnének vissza. Ki volt tulajdonképpen Watt? Röviden így válaszolgatnánk erre a kérdésre: a gőzgép fel­találója. Mit hozott azonban a Watt-féle gép a technika törté­netébe? Erre kissé szélesebb formában kell válaszolnunk. Az elődök A gőzgépek azóta, hogy az orosz Polzunov és az angol Watt a XVIII. század derekán ipari erőtermelés céljaira alkal­mas formákban megszerkesztet­ték, hatalmas fejlődésen ment át. A gőzgép volt az első olyan erőgép, „amely szén és víz el­fogyasztása révén hajtóerejét önmaga termeli, amelynek erő­kifejtését az ember tökélete­sen ellenőrizheti, amely moz­gékony és mozgatásra használ­ható, amely nem vidéki, mint a vízikerék, hanem városi, amely lehetővé teszi a termelésnek a városokban való összpontosítá­sát, és nem szórja szét vidéken, mint a vízikerék, amely műsza­kilag sokoldalúan alkalmazha­tó és amelynek működése vi­szonylag igen kevéssé függ he­lyi körülményektől" — állapí­totta meg Marx 1867-ben. A gőzgépnek több „apja" volt. Utolsó létrehozói között említhetjük Papin, Newcomen és Polzunov nevét. Papin to­vábbfejlesztette Savary koráb­bi gépét, amely tulajdonképpen nem is volt gép és 1707-ben le­írta új gépét. Ö volt tulajdon­képpen a magas nyomású gép elvének felfedezője. Papin szer­kesztette meg az első gőzzel hajtott csónakot is, amelyet összetörtek a kasseli hajótulaj­donosok. A biztonsági szeleppel ellátott Papin-fazék mai napig is helyet foglal az iskolák fi­zikai szertárában. Savary gépénél praktikusabb­nak bizonyult a Newcomené. Felfedezője lakatos és kovács volt; gépét Colly üveggyárossal együtt szerkesztette meg 1705 —1706-ban. A gép elve a kö­vetkező volt: a kazánból a hengerbe juttatott gőzt csap zárja el a kazántól. A hengert hideg vízzel locsoljuk, a gőz összesűrűsödik, s a légköri nyo­más — legyőzve a himba súlyá­nak ellenállását — elvégzi a vlz szivattyúzásának munká­ját. Ezután újra helyreáll a henger összeköttetése a kazán­nal, s az ellensúly, — a gőz segítségével — visszajuttatja a dugattyút kiinduló helyzetébe. Newcomen gépe rövid idő alatt általánosan elterjedt. Nemcsak bányákban használ­ták, hanem öntözésnél, hidro­technikai apparátusoknál is. Ennek a gépnek azonban lénye­ges fogyatékosságai voltak: rendkívül alacsony volt a ha­tásfoka s korlátozott az alkal­mazási területe. Az ipar fejlő­dése univerzális és gazdaságos erőgépet kívánt, amely helyet­tesíteni tudja a víz erejét. A zseniális orosz mechanikus, 1. 1. Polzunov, elsőnek fogal­mazta meg határozottan az egyetemes hőerőgép elvét, amely „véget vet a víz vezető­szerepének". Polzunov nemcsak megtervezte, hanem meg is építette az első működő „tü­zesgépet", amely nem a víz szi­vattyúzására szolgált, hanem üzemi alkalmazásra, mégpedig fújtatók működtetésére. Polzunov gépe mindenekelőtt abban különbözött minden ak­koriban ismert tűzzel működő géptől, hogy nem a víz emelé­sére szolgált, hanem üzemi al­kalmazásra; másodszor pedig, míg a Newcomen-féle gépnél a hasznos löket meddő lökettel váltakozott, addig Polzunov gé­pe folytonosan működött. Ezt Polzunov úgy érte el, hogy két hengert alkalmazott. Végül gondoskodott gépének nemcsak automatikus gőzelosztásáról, hanem önműködő vízellátásáról is. Polzunov eszméi és eredmé­nyei nem váltak a kor közkin­csévé, nem jutottak el azok­hoz a nyugati szakemberekhez, akik ugyanezen a problémán dolgoztak. Wattnak jutott or­szágrészéül, hogy betetőzze a gőzgép megalkotásának munká­ját. Watt érdemei James Watt már gyermek­korában gépmodelleket fabri­kált s mikor pályafutásra ke­rült sor, laboráns lett a glas­gowi egyetemen. Itt megismer­kedett kora kiváló tudósaival: Black kémikussal, aki a rejtett hő tanát kimondotta, valamint Priestley fizikussal és kémikus­sal, továbbá a híres Caven­dish-se\. Watt sokat olvasott, megtanult három nyelvet, részt vett a tudományos kutatások­ban. Ennek köszönhette, hogy 33 éves korában {1736. január 9-én született a skóciai Gree­noak-ban) szabadalmat kapott egy gőzgépre, amely első for­májában Newcomen gépének minden sajátságát megőrizte. Víz kiszivattyúzására szolgált, himbával és álló hengerrel mű­ködött. A változás annyi volt, hogy Watt gépében a hasznos löketet nem a légnyomás, ha­nem gőznyomás szolgáltatta s a gőz kondenzálása a hengertől elkülönítve történt. Említésre méltó, hogy Watt­nak, amikor az általa felfede­zett és elvileg legmodernebb, az addigi ismeretek közül leg­nagyobb hatásfokkal dolgozó gőzgépét megszerkesztette és szabadalmaztatta, a legsúlyo­sabb problémát az okozta, hogy anyagi lehetőséget teremtsen a gőzgép gyártására. Már-már úgy látszott, hogy abba kell hagynia a gyártást, amikor vég­re mégis sikerült megfelelő számú megrendelést kapnia és a gyakorlat is igazolta a Watt-féle gőzgép fölényét elő­deivel szemben. Watt tovább dolgozott gépe tökéletesítésén s 1782-ben meg­szerkesztett egy kettős műkö­désű gépet. Ez már folytono­san működött s csupán gőz szolgált benne erőforrásul. Az ő nevéhez fűződik a gőzsűrítő (kondenzátor), a forgattyú és a forgattyús gőzszabályozó szer­kezet feltalálása is. Több egyéb találmányán kí­vül ő találta fel a levélmásoló sajtót s a szöveteknek gőzzel való szárítását végző eszközt. Első gőzgépeinek egyikével a Selmecbányái bányavizek kiszi­vattyúzásával tett hasznos szol­gálatot bányaiparunknak. 1819. augusztus 19-én a Bir­mingham melletti Heathfield­ben halt meg. Londonban a Westminster apátsági templom­ban emlékművet állítottak neki, A. H. CS. HORVÁTH TIBOR SZÚVEGE SEBŐK IMRE RAJZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom