Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-19 / 194. szám, kedd

Štefan Sádovský elvtárs beszéde Távir al a tóztársa$ági e!nökne k (Folytatás az 1. oldalról) hadseregre tekintett a nemzet valamennyi haladó fia, mint egyetlenre, amely képes végle­ges fordulatot előidézni a nép felkelésében, mert egyedül ké­pes legyőzni a fasiszta Német­országot és felszabadítani a nemzeteket a fasiszta elnyomás alól. A csehszlovák burzsoázia szovjetellenessége éppen ezért nem képezhette a köztársaság felújításának alapját. A törté­nelmi igazság kedvéért hangsú­lyozni kell, hogy Szlovákiában a Csehszlovák Köztársaság fel­újításának eszméje elválasztha­tatlan volt attól a meggyőző­déstől, hogy ez olyan állam lesz, amelyet baráti és szövet­séges kapcsolatok fűznek a Szovjetunióhoz. Most, amikor a Szlovák Nem­zeti Felkelés 25. évfordulójá­nak ünnepére készülünk, a szlovák városokban és falvak­ban, amelyekben az elmúlt ne­gyedévszázad alatt korszerű ipari központok nőttek ki, ame­lyekben kifejlődött a tudomá­nyos kutatás és jelentősen emel­kedett a nép műveltsége és kulturális színvonala, tehát ezekben a szinte felismerhetet­lenségig megváltozott szlová­kiai városokban és falvakban mintha visszatérne a felkelés első évfordulója ünnepeinek fe­ledhetetlen légköre. A felkelés és annak bátor résztvevői ellen elkövetett sérelmek, a Novotný­féle rendszer értelmetlenül tor­zító évei után ebben a jubileu­mi esztendőben a teljes igaz­ságnak megfelelően ünnepelhe­tünk. És önök, akik idejöttek, ás bajtársaik egész Szlovákiá­ban, akiket ugyancsak szívesen üdvözölnénk itt, csakhogy ez a terem túlságosan kicsi annyi ember számára, önök az ellen­állás résztvevői megérdemelten részesülnek a társadalom tisz­teletében, mert hősök, akik a nemzet és a haza döntő pilla­nataiban tudták, hol van a he­lyük. A felkelésnek és a felke­lőknek ebben a történelmileg és politikailag is teljesen rehabi­litált légkörében készül Szlová­kia a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának megünnep­lésére, valamint annak negyed­évszázados megünneplésére, hogy a dicsőséges, szovjet had­sereg felszabadította a Cseh­szlovák Köztársaságot. Nemcsak a felkelés területén, hanem ha­zánk más részeiből is az üze­mek naponta küldik jelentésü­ket, hogy teljesítették a felke­lés negyedévszázados évfordu­lójának tiszteletére vállalt kö­telezettségeiket. Ennek örülünk. Öröm számunkra az állampol­gárok aktivitása, amellyel részt vesznek a városok és falvak szépítésében. A jól végzett mun­ka érzése melegíti szívünket, ha látjuk, hogyan fejlődik a szlo­vák szocialista mezőgazdaság. Talán időszerű ismét hangsú­lyozni, hogyha pártunk bíráló és önbíráló módon értékelte és értékeli a Novotný-féle korszak néhány hiányosságát és hibáját, az nem azt jelenti, hogy meg­engedi a különféle szocialista­eMemes elemeknek, a volt kizsák­mányoló osztály képviselőinek, hogy befeketítsék ezt a hősi történelmi időszakot. Népünk nagyra értékeli a becsületes funkcionáriusok, az állam, a nemzeti bizottságok, az egysé­ges földművesszövetkezetek és az üzemek dolgozóinak áldozat­kész munkásságát. A szocialista haza építésében kifejtett áldo­zatikész munkáért itthon és külföldön nem fogunk men­tegetőzni. Olyan korszak ez, amelyre büszkén pillantunk vissza, mert ez népünk felvirá­goztatásának korszaka. Különös büszkeséggel tölt el bennünket, amikor halljuk, hogy a szlovák partizánok és az an­tifasiszta ellenállás tagjai a Szlovák Nemzeti Felkelés ün­nepségeire meghívják volt baj­társaikat, a szovjet partizáno­kat, akikkel 25 évvel ezelőtt együtt harcoltak szabadságun­kért. Mint testvérek emlékez­nek a kíméletlen harcok szín­helyén arra, ami volt, mint test­vérek beszélnek arról, ami van és arról, hogyan lesz. Csak a jó ember tuá hálás lenni és csak a rossz ember feledkezhet meg társáról, aki saját élete kockáztatásával mentette meg az ellenség haragja elől. Csak a nemes erkölcsi tulajdonsá­gokkal nem rendelkező nemzet feledkezik meg azokról a bará­tokról, akik tántoríthatatlanul mellette álltak a legnagyobb szükség idején. Alacsonyrendű és aljas ember az, amely hátat fordít az ilyen barátnak. Kife­jezhetetlenül buta és felelőtlen vezetői lennének, ha ezt meg­engednék, amikor e barátokhoz fűződő szövetségtől függ az ál­lam léte. Mi nem vagyunk ilyen nemzet. S a mi kommunista pár­tunk nem ilyen vezető. Ott, a Szlovák Nemzeti Felkelés harc­terein, a partizánok búvóhe­lyein és a frontokon, ahol a dicsőséges szovjet hadsereg győzelmet aratott a náci hadigé­pezet felett, ott született meg csehszlovák hazánk szabadsága, ott született meggyőződésünk és jelszavunk: „A Szovjetunió­val örök időkre és soha más­képp!" Míg mi arra készülünk, hogy valóban méltón ünnepeljük meg a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulóját, politikai ellenfe­leink az ellenséges rádiók se­gítségével, gyalázkodó röpcédu­lákkal és más államellenes tar­talmú illegális nyomtatványok­kal, rémhírterjesztéssel, közbot­rányokozással és megfélemlítés­sel akarják ezekben az augusz­tusi napokban előidézni a bi­zonytalanság, a feszültség, a veszélyes konfliktusok, a szov­jetellenes hisztéria légkörét. Bomlasztó aktivitásuk célja a gazdasági élet és a közlekedés, valamint a lakosság ellátásának megzavarása. Tanúi vagyunk annak, hogy ezek a „szuperhazafiak" semmi­től sem riadnak vissza, csak­hogy meggyalázhassák a felke­lés negyedévszázados ünnepsé­geit, hogy ezek a „szuperde­mokraták" nem riadnak vissza semmilyen erkölcsi vagy törvé­nyes gáttól, csakhogy az álla­mot a szociális, politikai és gaz­dasági anarchiába taszítsák. Szinte hihetetlen, hogy a szo­cialistaellenes kalandorok becs­telen frazeológiájában mennyire eltorzult 1968 januárja. A sze­mélyi hatalmon alapuló Novot­ný-rendszer bukását természe­tesen ők idézték elő, és nem a mi pártunk. Az ember szerin­tük azt gondolná, hogy ezt a jelentős döntést nem Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága fogadta el, hogy nem a becsületes kommu­nisták, pártunk funkcionáriu­sainak és tagjainak ezrei ké­szítették elő a Novotný dogma­tikus praktikái ellen tanúsított aktív alapállásukkal, hanem ez az 1948 februárjában szétszórt puccsisták műve volt. A törté­nelmi igazság azonban az, hogy 1968 januárjában tetőzött pár­tunk becsületes marxista—le­ninista erőinek harca, amelyben lelentős szerep jutott a kom­munista ellenállóknak is. Ezért az antiszocialista és szovjetellenes aktivisták címére hangsúlyozottan kijelentjük: „Ne érintsék piszkos kezeikkel és hamis frázisaikkal a mi ja­nuárunk magasan szárnyaló cél­jait." Azzal tisztelt urak, hogy önök a januárral takaróznak, nem sikerül eltitkolniuk, hogy nem január igazi értelme a cél­juk, hogy fütyülnek népünk ér­dekeire, hogy gyűlölik a szo­cializmust. Szóval, hogy a zse­bükről van szó és a monopoltő­ke vezérkarától, kenyéradóiktól kapott júdáspénzről. Az igazság az, hogy a politi­kai és erkölcsi válság mély, hogy népgazdaságunkban, külö­nösen annak irányításában sú­lyos hiányosságok és mélyre­ható ellentétek mutatkoznak. Különösen súlyos sérelem érte népünk tudatát. A szocialista­ellenes erők ravasz nacionalista és szovjetellenes propagandája, amelyek a múlt évben a Novot­ný-éra hibáinak és tévedései­nek bírálatával együtt kerültek be a köztudatba, azért, mert az akkori vezetőség nem tudta ezt kellőképpen meggátolni, ez a mérges propaganda jelentős mértékben behatolt társadal­munk minden osztályába és ré­tegébe. És ez alól a munkásosz­tály sem kivétel. Ez a propaganda több mint egy éven át szabadon befolyá­solta a közvéleményt, és igen erős pozíciói voltak a sajtóban, a rádióban és a televízióban és szorosan együttműködött a bur­zsoá propagandával. Ha e propaganda tartalmát és értelmét elemezzük, akkor szán­dékai a következők: lebecsülni a szocialista országépítés több mint húsz esztendei eredmé­nyeit, diszkreditálni a munkás­osztályt és a kommunista pár­tot, mint társadalmunk vezető erejét, szétzúzni a létező poli­tikai rendszert és megszakítani a Szovjetunióhoz fűződő szövet­ségünket. A jelenlegi vezetőség nem­egyszer kijelentette, hogy el­lenfeleinkkel politikai harcot akarunk vívni. Az antiszocialis­ta erők természetesen a harc­nak ezt a formáját elutasítják. A szabotázsokra, sztrájkokra, a kommunisták ellen irányuló sze­mélyi terrorra ösztönző felhívá­sokra nem lehet csak politikai eszközökkel válaszolni. Helytelen lenne azonban egy kalap alá venni az antiszocia­lista aktivitás szervezőit és ösz­tönzőit az egyébként jóindula­tú, becsületes, de politikailag tapasztalatlan és naiv emberek­kel, akiket megtévesztett az an­tiszocialista propaganda. Ezek­kel az emberekkel szemben a legmesszebbmenő türelemre van szükség. Meg kell őket nyerni programunknak, éspedig úgy, hogy türelmesen megmagyaráz­zuk politikánkat, becsületes szándékainkat. És ugyanolyan türelmesen és tárgyilagosan kell leleplezni ellenfeleink hamis és aljas szándékait is. Ellenfe­leink hazugságaival szembe a mi igazságunkat kell állítani. Az adminisztratív uralkodás, ahogyan azt egyes túlbuzgók szívesen látnák, nem jelent ki­vezető utat a válságból. Az em­berek csak akkor kötelezik el magukat őszintén és minden te­hetségükkel politikánknak, ha indokaink igazságával győzzük meg őket. Ezt kell tennünk. A szlovákiai kommunisták előtt nincs most fontosabb és sürge­tőbb feladat, mint az, hogy a nemzet többségét megnyerjék a CSKP KB májusi plénuma által elfogadott és megfogalmazott realizációs irányelvekben kife­jezett politikánk számára. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy erre képesek leszünk. Biztosak vagyunk benne, hogy legyőzzük az antiszocialista bomlasztókat. Szeretném önöknek, — tisz­telt elvtársak —, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának nevében hangsú­lyozni azt a meggyőződésünket, hogy ebben a törekvésben a pártot önök a Szlovák Nemze­ti Felkelés résztvevői szilárdan támogatják. Békés együttműködésre szó­lítjuk fel mindazokat, akik szívükön viselik dolgozó népünk sorsát és jólétét: a gyá­rakban és építkezésen dolgozó munkásokat, a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóit, a vasutasokat, értelmiségünk tag­jait, a fiatal nemzedéket. Kérjük, fogadja az antifasiszta ellenállás és a népi milicisták mai szlovákiai országos nagygyűlése résztvevőinek szívélyes, harcos üdvözletét. Azért jöttünk össze ezen a bratislavai nagygyűlésen, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulója alkalmából odaadó hű­ségünket dokumentáljuk a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés forra­dalmi hagyatékához. Biztosítjuk Önt, hogy megingathatatlanul támogatjuk Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának politikáját és mindent megteszünk, ami erőnkből telik, hogy hozzájáruljunk viszonyaink rendezésé­hez, hogy valamennyien nyugodtan és zavartalanul folytathas­suk munkánkat a szocialista országépítésben. Büszkén ragaszkodunk a Felkelés idejébe visszanyúló nemzetkö­zi hagyományainkhoz, s ezért továbbra is azon leszünk, hogy megszilárdítsuk mind a cseh nemzethez, mind a Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzeteihez fűződő baráti és elvtársi kapcsolatainkat. Hazánk helye kizárólagosan a szocialista álla­mok közösségében van. Ezért harcoltunk, ez felel meg nemze­teink történelmi tapasztalatainak és szocialista hazánk szükségle­teinek. Elnök Elvtárs, teljes odaadásunkról és feltétlen támogatásunk­ról biztosítjuk önt, abbeli törekvésében, hogy megszilárdítsa né­pünk szocialista vívmányait és nemzetközi kapcsolatainkat a szo­cialista tábor kebelén belül. Megvédjük negyedszázados munkánk eredményeit A bratislavai értekezlet résztvevőinek nyilatkozata zebh években is vezérünk volt j^s a fasizmus elleni harcba vezetett bennünket. Vezetésével építettük szocialista hazánkat. A párt veze­tésével számoltuk fel az 50-es évek hibáit és a párt vezetésével akarjuk és fogjuk megvalósítani a január utáni politika egészséges és haladó célkitűzéseit. A csehek­nek és szlovákoknak a harcokban kialakult és az állam föderatív el­rendezésével megpecsételt, új test­véri egyenjogú kapcsolatait to­vábbra is őszintén fogjuk szilárdí­tani és fejleszteni közös hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság javára. Szocialista hazánk helye — és ez másképp nem is lehet — a szocialista országok közösségében van. Ml, az ellenállás résztvevői, akik megismertük az internacio­nalizmust és a nemzetközi szoli­daritás gyakorlati jelentőségét, megismertük, milyen felmérhetet­len segítséget nyújtott nekünk a legnehezebb időszakban a Szov­jetunió és annak népe, szilárdíta­ni fogjuk szövetségünket a Szov­jetunióval és a szocialista orszá­gokkal. A Szovjetunió szabadsá­gunk és függetlenségünk megbíz­ható szavatolója volt és ma is az. Ahogy a múltban, a jövőben is Csehszlovákia Kommunista Párt­jának és Szlovákia Kommunista Pártjának biztos támaszai leszünk; ezek vezetik népünket a dicsősé­ges Szlovák Nemzeti Felkelés örökségének teljesítéséhez. Nem engedjük meg, hogy kockára te­gyék szocialista hazánkat, és ha­tározottan visszaverünk minden olyan kísérletet, amely megzavar­hatná a szocializmus felé vezető utunkat. Az ellenállási mozgalom részt­vevői és a népi milícia tagjai örömmel fogadták Csehszlovákia Kommunista Pártjának múlt év januári intézkedéseit, amelyek hivatottak valtak felszámolni tár­sadalmunk torzulásait. Azonban aggodalommal figyelték, hogy az antiszocialista, a szovjetellenes és a jobboldali opportunista elemek arra törekszenek, hogy a párt jó szándékaival visszaélve szocialis­ta rendszerünk minden pozitívu­mát és eredményét lebecsüljék és bizonytalanságot idézzenek elő, a párt és az államrend, valamint a Szovjetunióhoz fűződő szövetsé­günk iránt pedig bizalmatlansá­got. Az ellenállási mozgalom tag­jai összefogtak e támadások ellen és ismét szilárdan álltak a kom­munista párt mellé, hogy védel­mezzék a nép sok áldozattal ki­vívott vívmányait és negyedévszá­zados munkájának eredményeit, valamint az elesett bajtársaik em­lékét. Kérték a pártot és az álla­mi szerveket, hogy határozottan lépjenek fel a szocializmus el­lenségeinek felelőtlen és hazárd cselekedetei ellen, nehogy olyan katasztrófára kerüljön sor, amely­ből nem találnánk kiutat. A Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának előestéjén össze­gyűltünk mi, az antifasiszta és nemzeti felszabadító harc részt­vevői és a népi milícia tagjai egész Szlovákiából, hogy az ellen­állási harc minden résztvevője, valamint a milicisták nevében is­mételten és az egész nyilvánosság előtt kijelentsük, hogy hívek ma­radtunk azokhoz az eszmékhez, amelyekért a fasiszta elnyomás éveiben a felkelés dicső napjai­ban harcoltunk. Ezért kérjük a szövetségi kor­mányt és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányát, foganato­sítson határozott intézkedéseket, hogy népünk nyugodtan élhessen és dolgozhasson és tiszta és biz­tos távlatai legyenek. A kommunista párt a legnehc­Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja és Szlovákia Kommunista Pártja! Erősödjék szocialista ha­zánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szilárd szövetségben a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával! Nem hagyjuk felforgatni a közrendet A hadsereg szükség esetén eleget tesz kötelességének iQ Az óvintézkedések célja: megelőzni bármilyen államelle­nes megmozdulást (Tudósítónktól) — Tegnap Prágában a Szövetségi Sajtó­és Tájékoztatásügyi Bizottság szokásos tájékoztatóján E. Kos­me! vezérőrnagy, a hadsereg vezérkari főnökének helyettese újságírók előtt körvonalazta azokat az intézkedéseket, ame­lyeket a hadsereg parancsnoki és politikai szintjén, valamint az . alakulatok pártszervezetei­ben foganatosítottak az esetle­ges államellenes akciók meg­hiúsítására. Ezek az intézkedé­sek összhangban történtek a Belügyminisztérium, a közgaz­dasági szervek és a népi milí­ció óvintézkedéseivel. A hadse­reg biztonsági intézkedései tel­jes összhangban vannak a 92/49. Zb. számú honvédelmi törvénnyel. A hazánk területén lezaj­lott katonai és törzskari gyakorlatokkal kapcsolatban Kosmel vezérőrnagy kijelentet­te, hogy azok célja elsősorban a Varsói Szerződés hadseregei harci készültségének fokozását célozták, hozzájárultak a had­seregek együttműködésének összehangolásához és a testvéri szocialista hadseregek katonái közti barátság elmélyüléséhez. Dr. Jaroslav Havelka sajtó- és tájékoztatásügyi miniszter a szövetségi és nemzeti kormá­nyoknak a közrend biztosításá­val kapcsolatos határozatával foglalkozva elmondta, a felszí­nes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy nálunk nyugalom van, azonban a kormánynak infor­mációi vannak a szocialdstaelle­nes erők széles körű aktivizá­lódásáról. Ezek a szocialistael­lenes csoportok, összhangban külföldi segítőikkel, tudatosan államellenes ellenzéki tevé­kenységet fejtenek ki. Számos üzemben röplapokat terjeszte­nek, amelyekben államellenes cselekedetekre buzdítanak. Egyes külföldi rádióállomások ugyancsak intenzív kampányt folytatnak annak érdekében, hogy nálunk elősegítsék a köz­rend felbontását. — Az egész államhatalmi ap­parátus, a hadsereg, a bizton­sági szervek, a közigazgatási hatóságok a rendelkezésükre ál­ló emberi és műszaki eszközök­kel állandó készültségben van­nak, azzal a céllal, hogy meg­előzzenek bármilyen államelle­nes megmozdulást — mondta Havelka miniszter. (sm) Újabb kísérlet a nigériai béke megteremtésére Monrovia — Vasárnap este Monroviába érkezett Mnadi Azi­kiwe volt nigériai elnök, aki Lagosból történt elutazása előtt találkozott Gowon nigériai ál­lamfővel. Bár a nigériai ható­ságok a legteljesebb hallgatás­ba burkolóznak Azikiwe látoga­tásának céljairól, és nem tet­tek hivatalos bejelentést arról sem, hogy maga Gowon is hét­főn Monroviába érkezik, diplo­máciai megfigyelők a két poli­tikus utazását úgy értelmezik, mint a nigériai béke megterem­tésére irányuló újabb kísérletet. Azikiwe az év elején javasla­tot tett a nigériai polgárháború megszüntetésére, többek között azt ajánlva, hogy az ENSZ 19 tagállamából álló bizottságot küldjék Nigériába, és léptessé­nek életbe teljes fegyverszállí­tási embargót mindkét szem­benálló fél számára. A szövet­ségi kormány ezeket a javasla­tokat akkor elvetette. A nigériai politikusok látoga­tásával kapcsolatban egy mon­roviai diplomata kijelentette „nem várunk csodákat vagy egy azonnali tűzszünetet, de úgy véljük, hogy sikerül olyan formulát találni, amelynek eredményei a nem távoli jövő­ben megmutatkoznak. 1969. VIII. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom