Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-17 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

• I n. M K X. 4 2 X K 5 e C h * x y* S » <C € <r x 7 * • • a x x 9 • x x 10 • x x x 44 X X • • 42 X X x x 4b X • x x 4k m X x x 4S x • • 46 x x • m 17 x • • * 18 m • • * 1f • • > • 20 * * o 24 • m 22 > 23 » 2* x X 2 S o O U X 2? O 26 * X 29 O 30 x U 91 I 2í <4 I 4 Š i •o M I A Hold és a horgászat A régi világban az emberek nagy fontos­ságot tulajdonítottak a csillagok állásának, és az emberek sorsát gyakran a csillagok helyzetéből vélték kiolvasni. Az utóbbi időben a tudósok figyelme ismét az égitestek felé fordult, mindinkább tanul. Hiányozzák a Hold és a Nap (napfoltok) élőlényekre gyakorolt hatását. Közismert tény, hogy a tengereken jelent­kező apály és dagály elsősorban a Hold von­zóerején alapul. Ez a vízmozgás pedig egé­szen biztosan kihat a vízi élőlények viselke­désére is. A halászok és a horgászok is bő­séges tapasztalatot gyűjtöttek össze a halak kapókedvéről, és igyekeztek a halfogást a Hold állásával, a holdfény változásaival és az időjárás más tényezőivel kapcsolatba hoz­ni (légnyomásváltozás, borulás, napfoltte­vékenység ). A horgászok körében is sokan kísérletez­nek a solunáris elmélet alapján különféle táblázatok összeállításával. Igyekeznek előre meghatározni azokat a napokat, amikor jő kapás várható, illetve mikor nincsenek a halak kapókedvükben. Az eddigi tapasztala tok azt mutatják, hogy valami van a dolog­ban, csak a kutatás még a kezdet kezdetén tart. Havonta állítólag 11—12 napig van jó fogási lehetőség, 5—7 napig közepes, a többi napokon pedig gyenge. Megkíséreltünk a horgászok számára összeállítani egy táblázatot, amelyen feltün­tettük a Hold fényváltozásait és a halak várható kapókedvét. Az x jelzés jó ered­ményt ígérő napokat jelez (és a köztük le­vő, holdkép is), a kis ponttal jelzett napok közepes fogást ígérnek, az üresen hagyott napok pedig nem biztatók. Érdekel bennün­ket, mennyire válik be ez a jóslat, ha min­den más körülmény (derült égbolt, vízállás, légnyomás) kedvező. MAGYAR SZÓ Húszmilliárd dollár a tenger kincseinek feltárására Neves szakemberek szerint az Egyesült Álla­moknak és a többi országnak is a tenger kin­cseihez kell folyamodnia, hogy megakadályoz­zák az emberiség kipusztulását a XXI. század­ban. Ezeket a jóslatokat veszi figyelembe az a javaslat, hogy az amerikai kormány valósítson meg széles körű, költséges programot a tenger tanulmányozására. Az Egyesült Államok 21 mil­liárd dollárt fordított arra, hogy embert küld­hessen a Holdra és most újabb nagy program megvalósítása előtt áll. A javaslat szerint 20 milliárd dollár befektetéssel új szövetségi hiva­talt létesítenének. A javaslatot már a kong­resszus elé terjesztették és Agnew alelnök nemrég kijelentette, hogy Nixon kormányzata tanulmányozza a „tengeri NASA" kialakításá­nak gondolatát. A program kezdeményezői azt állítják, hogy a költségek biztosabban és gyorsabban megté­rülnének, mint a Hold-program befektetései. Míg a világűr tanulmányozása csak közvetve befolyásolja az emberiség jólétét, a tenger élel­miszert, ásványi kincseket és rengeteg vizet adhat az emberiségnek. A tervek szerint abban az esetben, ha a szárazföld már túlnépesülne, a tengeren úszó, vagy tenger alatti városokat létesíthetnének. A szövetségi kormány már ma évente félmilliárd dollárt fordít a tengerkuta­tásra. Különleges tengeralattjárókat építenek az elsüllyedt hajók kiemelésére és a tenger kincseinek feltárására. Milyen gazdagságot rejt magában a tenger? A legközismertebb a halgazdagság. Az emberi­ség élelmében a fehérjék 3 százalékát a tenger biztosítja. Világviszonylatban évente 50 millió tonna tengeri halat halásznak. A szakemberek becslése szerint ez a mennyiség rövid időn be­lül háromszorosára, sőt négyszeresére emelked­hetne. I^HEMasBHHHBsmmama Az Egyesült Államokban és más országokban is már megkezdték a „haltenyésztést". A szak­emberek olyan „farmokat" akarnak létesíteni, ahol a halakat a mezőgazdasági termékek be­takarításához hasonlóan, egyszerű módon akar­ják kihalászni. Egyes javaslatok szerint a ten­gerparton olyan medenceszerűségeket létesíte­nének, melyeket a dagály öntözne, s ez a rend­szer lehetővé tenné, hogy évente egy acre te­rületről 3000 font halat „takarítsanak" be. Egyre jobban kihasználják a tengeri kőolaj és földgáz lelőhelyeket. Áz Egyesült Államok tengerpartján már több mint 12 000 kőolajfor­rás van, és ezek száma évente 1400-zal emel­kedik. Szakemberek meggyőződése szerint nem­csak a tengerparton, hanem a tenger mélyén is vannak lelőhelyek. A Mexikói-öbölben egy kutatóhajó nemrég 3600 méteres mélységben talált kőolajat. A tengerben más ásványkincse­ket is találtak. Afrika nyugati partjainál a ten­ger fenekét borító homokban gyémántot fedez­tek fel. Nagy-Britannia az Északi-tenger partjai alá benyúló bányákban szenet jöveszt. Afrikai kutatóhajók mangánércet, rezet, kobaltot, nik­kelt találtak. Maga a tengervíz is sok ásványt tartalmaz. Számítások szerint a tengervizet só­talanító üzemek a jövőben évente 7 milliárd galon víz sótalanításával melléktermékként 100 millió tonna sót, 8 millió tonna magnéziumot, 2 millió tonna hamuzsírt, 250 ezer tonna bró­mot, 50 ezer tonna stronciumot és 6 font ara­nyat nyerhetnének. A Nixon-kormány nehéz döntés előtt áll. Most, amikor különféle intézkedéseket hoznak a szövetségi kormány kiadásainak csökkenté­sére, újabb, csak az Apollo-programhoz hason­lítható terv elfogadásáról kell határoznia. AND WORLD REPORT UNITED STATES NEWS Divatbemutató és egyenjogúság Nagyszabású divatbemutatót rendezett az egyik svájci íolyöirat, természetesen az érdekelt üzletemberek bevonásával és a sajtó képviselőinek részvételével. Az estély fényfontja a „legszimpatikusabb lány" megválasztása volt. Az első hároin helyezettet 150 svájci frank értékű vá­sárlási utalvánnyal jutalmazták. Azonban az elegáns közönséget egy kis meglepe­tés érte. Az egyik díjazott, név szerint Vreni Vniret, megköszönte a jutalmat, majd kijelentette csak azért vállalta a jelölést, hogy beszédet mondhasson a nyilvánosság előtt. Ezek után részletesen ismertette a nőmozgalom célkitűzéseit, éles szavakkal ostorozta a nök kiuzso­rázását, hangsúlyozta, hogy a „férfiak a nőket saját karrierjük érdekében kihasz­nálják." De nem elégedett meg a bírálattal, hanem erélyesen felszólította a megje­lent újságírókat, hagy a szépségkirálynő választás helyett foglalkozzanak végre a modern nő igazi problémáival. A sok pezsgőt fogyasztott vendégek sok tapssal és nevetéssel jutalmazták a harcos amazont, aki azonban nem elége­dettt meg a „közönségsikerrel", hanem elhatározta, hogy a vásárlási utalványért kiváltható elegáns ruhát a zürichi Belle­vue téren nyilvánosan elárverezi és a bevételből magnetofont vásáról a nők felszabadításáért hareoló szervezetnek. SIE + ER Az amerikai cowboy még a gépek és automaták korá­ban sem búcsúzik el lovától A tehenészek kiképzését azonban elektronikus vezér­lésű mechanikus tehenek segítségével végzik. A ké­pen: Üzemben a robottehén. LOS ANGELES TIMES A tisztességtudó utcalány A nizzai adóhivatalban a közelmúltban megjelent Yvonne kisasszony és beje­lentette: egyetlen vágya, hogy adófizető polgár lehes­sen. Kitöltötte a nyomtatvá­nyokat és foglalkozásaként a „világ legősibb iparát" jelölte meg. Az adóbiztos zavarba jött, hiszen ez a foglalkozás nem szerepel az adófizetésre kötelezett fog­lalkozási ágak listáján. Hosszas töprengés után Yvonne kisasszonyt beiktat­ta a „kereskedelmi ügyle­tekkel foglalkozók" csoport­jába. Azonban Franciaor­szágban a szabad foglalko­zásúak kétféleképpen tehet­nek eleget adófizetési köte­lességeiknek: a valódi, — vagyis a hivatalosan ellen­őrzött —, vagy becsléssel megállapított jövedelem alapján. Az adóbiztos belátta, hogy nem ellenőrizheti személye­sen, mennyit keres egy „munkanapon" Yvonne kis­asszony a Rue de la Liber­tén, ezért a lelkes honleány adóalapját 6000 frankban állapította meg, mert úgy vélte, hogy az „üzemköltsé­gek" leszámítása után eny­nyi a tiszta nyereség. Yvon­ne kisasszony befizette az adót és hiába gúnyolták kol­léganői, lelkismerete nyu­godt volt, mert úgy érezte, hogy teljes jogú állampol­gár. Közben azonban meg­kezdődött az új adóév és adóalapját felemelték 8000 frankra. Ez ellen erélyesen tiltakozott. Hivatkozott arra, hogy az ipar gyakorlása év­ről évre nehezebb, és sze­mérmesen célzott arra is, hogy éppen néhány nappal ezelőtt töltötte be 44. szüle­tésnapját, ami ugyebár szin­tén fontos tényező. Ám az adóhivatal mindez­zel nem törődött és — el­rendelte bútorai lefoglalását. Yvonne csak nevetett és mert pénzre volt szüksége — eladta a lefoglalt búto­rokat, ami köztudomásúlag büntetendő cselekmény. A bíróság előtt egy ügyvédnő­vel jelent meg, aki páratla­nul éles logikával védte megbízója érdekeit. Kifejtet­te, hogy amennyiben Yvon­net adófizetésre kötelezik, akkor a pénzügyminiszter ellen élösködés miatt kell bűnvádi eljárást indítani, mert a törvény értelmében, ak elveszi a prostituált ke­resetét, az — selyemfiú. A bíró magában már po­kolba kívánta Yvonnet, az adóhivatalt (és különösen a körmönfont ügyvédnőt), de mert lefoglalt bútorokat mégsem szabad eladni — feltételesen 1000 frank pénz­bírságra büntette a vádlottat és elismerte, hogy nem le­het adófizetésre kötelezni. Állítólag Justitía isten­asszony szobra cinkosán ka­csintott Yvonne kisasszony felé. SCHWEIZER ILLUSTRIERTE

Next

/
Oldalképek
Tartalom