Új Szó, 1969. augusztus (22. évfolyam, 179-204. szám)

1969-08-17 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

Hogyan fejlődnek a szolgáltatásúk a komaromi járásban 2T Szaporodnak A Az árvíz után az építkezés fellendítésére irányították a szolgáltatások fejlesztését • A bátorkeszi téglagyár lavaly 2 millió téglát gyártott • A hetényi fonott bútort a járás határain tál is ismerik • Az új törvény szerint a polgárok igényei kerülnek előtérbe ÜZEMEK -•Aíf'ás O 'O = S: • o o> 'R-t H tn •e> '3> II A polgárok elégedettsége szorosan összefügg a szolgáltatások biztosításával. S hogy az elmúlt években sok volt a panasz, ahhoz nem kis mértékben járult hozzá a szolgáltatások elhanyagolása. Ha a polgárnak olyan szolgáltatásra volt szüksége, amit a szolgáltató üzemek nem végeztek el, akkor vagy nem volt kihez fordulnia, vagy borsosán meg kellett fizetnie a „feketén" végzett munkáért — „fusizásért". Mindenekelőtt a különféle javításokért, lakásfestetésért, kőművesmunkáért stb. Nem akarjuk azt állítani, hogy a helyzet ma már teljes mértékben megváltozott, ám a legutóbbi időben tagadhatatlan változások (méghozzá pozitív változások) tanúi lehetünk. A nemzeti bizottságok mellett létrejött kisüzemek elterjedésére gondolunk. 1966-ban a kormány új irányelveket adott ki a kisüzemek létesítésével kapcsolatban. Ezt követően Szlovákiában rohamosan jönnek létre a nemzeti bizottságok különböző kisüzemei. Amíg 1966-ban 865 községben létesült kisüzem, addig két évvel később már 1424 községben ... De talán nézzük meg az utóbbi esztendők fejlődését egyetlen járásban, melyre sok tekintetben azonos vonások jellemzőek, mint a többi járás közszolgáltatásának fejlődésére. . A Komáromi Járási Nemzeti Bizottság építésügyi osztályán megtudtuk, hogy előbb csupán egyetlen szolgáltató üzem működött a Járás területén — Komáromban. Később négyre bővítették a szolgáltató üzemek számát — Gútán, Ögyallán és Bátorkeszin. Ezek főleg: borbély- és fodrász, ruhatisztítás, Javítás és egyéb szolgáltatásokat biztosítottak. A szolgáltatások biztosításában a komáromi járásban is 1906-ban állt be, a pálforduló, amikor életbe lépett a 160 és a 343/1966-os számú kormányrendelet, mely lehetővé tette a nemzeti bizottságoknak kisüzemek létrehozását. Ez a komáromi Járásban annál nagyobb jelentőségű volt, mivel az árvíz után az építkezést lényegesen meg kellett gyorsítani. Érthető tehát, hogy a jnb a kisüzemek létrehozását teljes mértékben szorgalmazta. Persze nem csupán azért, mert a kisüzemek nagy segítséget jelentenek az építkezőknek, hanem azért is, hogy a polgárok lakhelyükön, vagy ahhoz legközelebb egyre több szolgáltatásban részesüljenek. Szem előtt tartották a járásban azt is, hogy a hnb-k mellett létrehozandó kisüzemek hozzájárulnak a nemzeti bizottságok gazdasági megerősödéséhez. Gondoltak továbbá a polgárok vállalkozó szellemének és kezdeményező készségének fellendítésére, valamint arra, hogy a kisüzemek munkalehetőséget biztosítsanak a nőknek, a nyugdíjasoknak s a rokkantaknak. Ezenkívül lehetővé teszik a helyi nyersanyagforrások kihasználását. A járás területén létrejött kisüzemek törődtek műszaki berendezésük bővítésével s a munkabiztonsággal. A járás kisüzemeinek rohamos fejlődését a legjobban az alábbi számadatok tükrözik. 1966-ban 22 községben mindössze 58 kisüzemrészleg működött, s azokban 192 személy dolgozott. Ebből 126-nak volt teljes, 64-nek pedig részleges munkakötelezettsége. 1967-ben már a járás 40 községe közül 26-ban hoztak létre üzemrészleget —• összesen 83-at. Az összbevétel 1966-ban 4 015 000 korona volt, két évvel később azonban már nem kevesebb, mint 9 730 300 koronát tett ki. Az egyes városok, illetve községek konkrét eredményeit illetően elsősorban a Komáromi Városi Nemzeti Bizottságot, Bátorkeszit, Marcelházát, Alsópétert és Hetényt említhetjük. Komáromban a szokásos ágazatok mellett újabban ajtók és ablakok gyártásával ls foglalkoznak. A bátorkeszi téglagyár tavaly 2 millió téglát gyártott. A gyár kapacitásának növelése után azonban 2,5—3 millió tégla gyártására lesz alkalmas ... Marcelházán jelenleg 10 ágazattal foglalkoznak — rádió- és tv-]avítással, fuvarozással, gyümölcsládák készítésével stb. Alsópéteren 9 ágazat létezik. Asztalosaik üzemek részére is gyártanak asztalokat. Egy csoportjuk állványokat készít a brnói kiállításra... A hetényiek mindenekelőtt vesszőből és műanyagból fonott bútoraik révén váltak Ismertté. Ennek a mesterségnek az az előnye, hogy lehetővé teszi a nők és a csökkent munkaképességű dolgozók alkalmazását is. Persze csak a számottevőbb községeket, illetve üzemeket említettük meg. A Járás területén összesen 25 községben létesült kisüzem — 117 ágazattal. Az alkalmazottak száma 551 — ebből 106 brigádos. A kisüzemek egészséges fejlesztés érdekében a jnb ipari osztálya olykor közös ülést tart az egyes bizottságok és a községek képviselőivel. Ezenkívül a községfejlesztési versenyek értékelésekor ís figyelembe veszi a jnb a kisüzemek eredményeit. Az Idei év első felének, mérlege 1968 első félévéhez viszonyítva általános fejlődést mutat: a kisüzemek 20 ágazattal és 66 alkalmazottal bővültek. Növekedett a bevétel is az említett időszakban, mégpedig több mint 3 millió koronával. Ez év július elsején lépett életbe a kisüzemekre vonatko zó új törvény. Ez a törvény szintén az egészséges fejlődést kívánja elősegíteni. Lényege, hogy a községek olyan ágazatok fejlesztésére törekedjenek, melyeknek elsősorban a község, illetve a járás lakossága veszi hasznát. Vagyis ezután a nemzeti bizottságok saját érdeke lesz, hogy a polgároknak, ne pedig a szociális szektornak dolgozzanak. Ugyanis 5 százalékot elvonnak minden olyan kisüzem nyereségéből, amely többet dolgozik a szociális szektornak, mint a polgároknak. Azoktól a kisüzemektől pedig, melyek tevékenységüket a járás területén kívül fejtik ki, 10—25 százalékig terjedő nyereséget vonnak le. A százalék nagyságát a jnb tanácsa szabja meg. Az új törvény aplikálásának elősegítésére és a kisüzemek fejlesztésének koordinálására a jnb-n egy háromtagú bizottságot alakítottak, melynek tagjai a tervezésügyi, a pénzügyi és az iparügyi osztály egy-egy képviselőjéből tevődnek össze. A következő Időszakban elsősorban az építkezéssel foglalkozó ágazatok fejlsztését tekintik a legfontosabbnak. Az említett szolgáltatásokon kívül egyes szövetkezetek (a melléktermelés keretében) is foglalkoznak szolgáltatásokkal. Erről azonban a járási nemzeti bizottság Iparügyi osztályának nincs áttekintése, mivel a szövetkezetek a mezőgazdasági termelési igazgatóság irányítása alatt állnak. Szerintünk a szolgáltatások egészséges fejlesztéséhez maradéktalanul szükséges lenne összehangolni a nemzeti bizottságok kisüzemeinek és a szövetkezetek melléktermeléssel foglalkozó ágazatainak munkáját. FÜLÖP IMRE & • •>' A--;. .. . . •'fS^yj.•'•>,••:•- •'- ti ' € - • -