Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-09 / 159. szám, szerda

A csehszlovák pavilon modellje. Művészetünkkel kelünk LÁZAS ELŐKÉSZÜLETEK AZ E X P Q 70-RE A sajtó mostanában szinte naponta tájékoztat a japán Osaká­ban a jövő évben megrendezendő világkiállítással kapcsolatos előkészületekről. A kiállításra — mint ismeretes — megkésve ugyan, Csehszlovákia is bejelentette részvételét. A napokban Prágában megtartott sajtóértekezleten személyesen is megis­merkedhettünk kiállításunk rendezőivel, a műépítészekkel, a tervezőkkel és az iparművészekkel, akiknek tehetsége és tudá­sa a biztosíték arra, hogy pavilonunk ugyanolyan rangosan képviseli majd hazánkat a világ előtt, mint 1967-ben.Kanadá­ban. A rendezőkkel és a művészekkel folytatott beszélgetés ről az alábbiakban számolunk be olvasóinknak. 1969. VII. 8. • Miért éppen japánt válasz­tották a világkiállítás színhe­lyéül? A világkiállításokat rendező nemzetközi intézmény, a BIE még 1966-ban úgy döntött, hogy a világkiállítás 1970-ben japán­ban legyen. Nem véletlen, hogy a nemzetközi hivatal választása a felkelő nap országára esett. Japán ugyanis 300 esztendőn keresztül szinte légmentesen el­zárkózott a külföldtől, jövőre ünnepeli századik évfordulóját annak, hogy megnyitotta hatá­rait és gazdasági, kulturális és tudományos téren ismét felvette kapcsolatait a világgal. • Mikor kezdődik az Expo 70? Az Expo 70 Osakában, Japán­nak ebben a 3,5 millió lelket számláló, második legnagyobb városában, mely egyúttal az or­szág ipari és kereskedelmi köz­pontjának is tekintendő, 1970. március 15-től szeptember 15-ig fog tartani. • Mi lesz a világkiállítás ve­zérgondolata? A tervrajzokat a legnevesebb Japán műépítészek bevonásával dolgozták ki. Tekintettel arra, hogy Japánban a fülledt hőség következtében nem éppen kel­lemes az éghajlat, elhatározták, hogy beleavatkoznak a termé* szet törvényeibe. Hatalmas víz­felületeket létesítenek, számos szökőkutat és vízfalat építe­nek, hogy az éjjel-nappal hű­tött vízsugarakkal enyhítsék a kánikulát. Az Expo tartalmával is új gondolatokat kíván kifejezésre juttatni. Míg az eddigi világ­kiállítások a műszaki haladás és a termelési technológia fej­lődésének bemutatására fektet­ték a fősúlyt, az Expo 70 ren­dezői inkább a kultúrát és a képzőművészetet helyezik elő­térbe. A számítások szerint a kiál­lítás költségei (beleértve a kül­földi részvevők beruházásait is) meghaladják az egymilliárd dol­lárt. • Térjünk át a Csehszlováki­át érintő részletekre. Milyen tervekkel készülődnek a kiállí­tásra? Minthogy részvételünkről csupán 1968 júniusában, tehát másfél évvel a kiállítás meg­nyitása előtt történt kedvező döntés, van mit tennünk, hogy pótoljuk az időmulasztást. De azért aggodalomra nincs ok. Dolgozóink összefogása és lel­kesedése a biztositéka annak, hogy minden idejében elkészül. Csupán a csehszlovák kiállí­tás 1170 négyzetméternyi terü­letet foglal el. Ezen kívül a mo­ziterem 335 négyzetmétert, a vendéglők pedig 760 négyzet­méternyi területet vesznek igénybe. A kiadásokra a mont­reali költségeknek mindössze egyharmadát irányoztuk elő. Reméljük azonban, hogy e ta­karékoskodás ellenére is meg­álljuk helyünket és semmiben sem maradunk már ismert szín­vonalunk mögött. # Afr a csehszlovák pavi­lon vezérgondolata? Brüsszeli és montreali sike­reinkre való tekintettel nem volt könnyű megtalálni kiállí­tásunk helyes koncepcióját. A felületesség a mi esetünkbén ugyanis vétkes könnyelműség volna. A japánok ismét rendkí­vüli teljesítményt várnak tő­lünk. Az Expo 70 jelszava: „A ha­ladásért és az emberiség közöt­ti egyetértésért". Ebből a gon­dolatból indultunk ki mi is. A pavilonunkban kifejezésre jut­tatott elképzeléseinkkel csatla­kozunk a háborúmentes világ gondolatához, melyben mái­nem fenyeget éhség, betegség és erőszak. Jobb, boldogabb , életünkért folytatott harcunk bizonyos időhöz van kötve. Ahhoz az időhöz, melyben öröm, szorongás (aggályok) és re­mények váltakoznak egymás­sal. Ezért választottuk a cseh­szlovák pavilon alapgondola­tául ezeket a fogalmakat (öröm, szorongás, remény, idő), amelyek kivétel nélkül min­denkit közvetlenül érintenek. Hiszen az egyének, a nemze­tek, a társadalom vagy akár az egész emberiség életének ál­landó kísérő jelenségei ezek az érzések, melyeket az idő kö­nyörtelen folyása korlátoz. Nemzeteink művészetének a be­mutatásával, tehát művészi esz­közökkel akarjuk tolmácsolni ezeket a gondolatokat. # Milyen lesz a csehszlo­vák pavilon és mi mindent jog tartalmazni? Pavilonunk a régi japán fa­épületek stílusában épül, tete­je fából, oldalai pedig üvegből lesznek. Kerámia padlója és fémoszlopai bizonyára megfele­lően érvényre juttatják majd az üvegalkotásokat is. Pl. R. Rou­bíőek professzor Üvegfelhője a bori üveggyár terméke, vagy S. Libenský és J. Brychtová 10 tonnás, 23 m hosszú Üvegfolyó­ja kétségtelenül feltűnést kelt majd. A „folyót" a železnobro­di üveggyár kristályüvegből (O. Bečváŕ felvétele.) versenyre a világgal készíti és értékét 2,5 millió koronára becsülik. Kiállításunk előcsarnokában szocializmust építő hazánkat két önálló, egyenjogú köztársa­ságként mutatjuk be, hangsú­lyozva humanista hagyomá­nyainkat, ezeréves kultúrán­kat. A további három részben egykori és korunkbeli pompás művészi alkotásokkal, népmű­vészetünkkel, szlovák plaszti­kákkal igyekszünk apellálni a népek lelkiismeretére, hogy el­gondolkodjanak mindazokon a borzalmakon, amelyek eltorzít­ják és veszélyeztetik az életet. Tisztában vagyunk azzal, hogy kis ország vagyunk, ám úgy véljük, ezeréves múltunk és ta­pasztalataink jogán méltán fel­szólalhatunk. Különösen, ha ezt szerényen, de a jövőbe ve­tett hittel, reménységgel tesz­szük. # Hogyan oldották meg a személyzettel kapcsolatos problémákat? Útbaigazítóink, tekintettel a nyelvi nehézségekre, angolul beszélő japán kísérőkkel fog­nak együttdolgozni, akiket en­nek folytán nagyobb számban leszünk kénytelenek alkalmaz­# Vendéglőinkről még nem esett szó . .. Vendéglőinkben természete­sen cseh és szlovák nemzeti ételeinkre és italainkra hívjuk fel mindenekelőtt a figyelmet. Megismertetjük a világ nemze­teivel a cseh knédlivel körített sült sertéshúst, melyet adagon­ként kb. négy dollárért fogunk árusítani. Nem lesz hiány a vi­lágszerte keresett prágai son­kában, a népszerű sörökben, mindenekelőtt a plzeftiben, és a kitűnő szlovák borokat Is minden bizonnyal hálásan fo­gadják majd a külföldi láto­gatók. # Mikor lesz Csehszlová­kia nemzeti napja? 1970. április 3-án. Reméljük, hogy nemzeti napunkon, mely­nek rendezését Jan Roháčra bíztuk, Včra Čáslavská-Odlo­žilová is részt vesz. Minthogy sok ismerőse és barátja van a japánok között, jelenlétét sike­rünk egVik feltételének tart­juk. 0 Összegezve az elmon­dottakatí úgy véljük, remény­teljes hangulatban készülőd nek a kiállításra? Nem akarunk jóslatokba bo­csátkozni. Nem tudhatjuk, si­ker koronázza-e majd igyeke­zetünket. Tagadhatatlan azon­ban, hogy minden lehetőt el­követünk az ügy érdekében, még ha tisztában is vagyunk azzal, hogy a világkiállítások történetében most először for­dul elő, hogy a legkomolyabb és legnagyobb horderejű gon­dolatokat képzőművészeti al­kotásokkal kívánjuk kifejezés­re juttatni. KARDOS MÁRTA JOGI TANÁCSADÓ Új rendelet a személyi tulajdonban levo épületek és az ingatlanok kisajátítási áráról 19B9. június 1 én lépett hatály­ba a Szlovák Árhivatal és a Szlo­vák Szocialista Köztársaság Pénz­ügyminisztériumának Tt 1969/47 sz. hirdetménye, amely újra sza­bályozza a személyi tulajdonban levő épületek (családi,* hétvégi báz, garázsok és kisebb építmé­nyek) árát és az ingatlanok ki­sajátítási árát. Ez a rendelet sok­kal inkább megfelel a tényleges gazdasági áraknak, mint az ed­digi, a Tt 1964/73. sz. hirdetmény által szabályozott árak. A Tt 1964/ 73 sz. hirdetmény jflhius 1 vei ha­tályát veszítette. Az új rendelet meghatározza azoknak a személyi tulajdon jel­legével bíró épUieteknek árát, amelyeket a polgároktól bármi­lyen jogcímen (adásvétel, csere, ajándékozás stb.) szocialista és nem szocialista szervezetek és ax egyének szereznek meg. Ezek az árak vonatkoznak azokra az épü­letekre is, amelyeket a szocia­lista szervezetek adnak el az ál­lampolgároknak. Ez a rendelet határozza meg to­vábbá a telkek személyi haszná­latának árát, valamint a szemé­lyi és magántulajdonban levő épü­letek és ingatlanok kisajátítási kártalanításának összegét és en­nek módját. A családi házak ára A családi házak és a mezőgaz­dasági egység lakórészelnek árát ezen épületek lakóhelyiségeinek négyzetmétereként (a szobák tel­jes és a konyhák 12 m 2-t megha­ladó területe) az épületek minő­ségi osztálya szerint különbözően szabja meg a hirdetmény: 1.. minőségi osztály esotéten 1 in 2 ára 3280 (ezelőtt 1930) korona, II. minőségi csztá'y esetében 1 m 2 ára 2350 (ezelőtt 1400) korona, Ili. minőségi osztály esetében 1 m 2 ára 1720 (ezelőtt 1040) korona, IV. minőségi osztály esetében 1 m 2 ára 1370 (ezelőtt 840) korona. Az épületek minőségi osztályba sorolása a rendelet mellékletében felsorolt jegyek szerint történik. A rendelet az eddigi előírások­tól eltérően az ár megállapításé nál nemcsak a lakástörvény értel­mében lakóhelyiségnek minősülő szobák és a konyhák 12 m 2-t meg­haladó területét veszi figyelembe, de 50 % erejéig beszámítja azo kat a helyiségeket is, amelyek csak ideiglenesen alkalmasak la kás céljaira (pl. a 8 m 2-nél ki­sebb helyiségek, hallok, nem fút hetó manzárdsxobákl, továbbá be kell számítani a családi házban levő. más. mint lakás céljaira szolgáló helyiséget '(pl. üzlethe lyiséget). Az említett épületek árának megállapításánál le kell számítani ' az elhasználódás értékét. Ez rend­szerint évi 1 %, de főjavítás és korszerűsítés esetében kevesebb, míg elhanyagolt karbantartás ese tében magasabb. (Ezt a körül­ményt a bírósági szakértő értékeli becslésében |. A vikendházak ára Három minőségi osztályban a beépített terület minden m 2 e sze­rint 1110, 800, 111. 605 korona az új rendelet szerinti egységár |az eddigi maximális ár 585, 425 és 320 korona volt). A minőségi je­gyeket a hirdetmény melléklete tartalmazza. Ha az üdülőháznak padlása is van, az említett ár 20 százalékkal, lia összefüggő eme lete Is van, 60 % kai magasabb. Az évi elhasználódás az 1. mi­nőségi osztályban 1,25 °/o, a II. mi­nőségi osztályban 1,75 °/o, a har­madikban pedig 3,3 Vo. A beépített terület alatt az egész beépített területet kell ér­teni, az esetleges verandával együtt. Nem lehet beszámítani az épülettől külön álló tartozéko­kat és melléképítményeket. A garázsok ára Három minőségi osztályban a beépített terület minden m 2-e sze­rint 720, 490 és 395 korona egy ségár szerint kell a garázsok árát kiszámítani (az eddigi ár m 2-ként 425, 320 és 215 korona volt.) Az évi elhasználódás százaléka azo­nos mint az üdülőházak esetében. Fontos rendelkezések Az új rendelet átlagban 60 %­kai magasabb összegben állapítja meg a kerítések, kutak és kisebb építmények árát. A be nem fejezett épület árát a kész épület megfelelő hányada ban kell meghatározni, éspedig az előrelátható és már eszközölt költségek összehasonlítása alap­ján. A személyi tulajdon jellegével bíró épületek emlftett árai a tör­vény szerinti legmagasabb árak. Magasabb árakat csak a jnb en­gedélyezhet a rendeletben meg­szabott feltételek esetében, de leg­feljebb csak a lakásszövetkezeti házban levő megfelelő pótlakás megszerzési költségeinek erejéig. Ha a tulajdonos a személyi tu­lajdon jellegével bfró épület tulaj donjogát 1953. VI. 1. után maga­sabb áron szerezte meg. mint a fenti módon kiszámított ár len­ne, a legmagasabb árnak az iga­zolható magasabb beszerzési ár számít, a fent meghatározott el­használódás értékének leszámítá­sa ntán. A telkek ára A bel1ek'kl:"n iev& ttlkek legmagasabb árai, figyelembe véve azok fekvését és mli őfégét 3000 mMg a következőek: A 100 000 néI több lakosú városokban in 2 ként legfeljebb 15 korona, 40 000—10C 000 lakosú várótokban legfeljebb 10 korona, 10 000—40 000 lakosú városokban legfeljebb 8 korona, 2000—10 000 lakosú községekben legfeljebb 6 korona. 200' i lakosig legfeljebb 4 korona. A 3000 négyzetmétert meghaladó terület minden m 2 ért 40 fillér ÍV­A belterületen kívül az üdülő­házak és kertek létesítésére kije­lölt területért a fekvésre és mi­nőségre való tekintettel is 1500 m 2-ig a fenti magasabb árak jár­nak. Minden más kültelekben levő területért m 2-ként 40 fillér térítés jár. Az utóbbi esetben kisajátí­táskor az állampolgár kérelmére a kisajátító szervezet kártérítés­ként hasonló jellegű telket juttat­hat, ha rendelkezik ilyen terület­tej. A tartós növényzetért (fák, bokrok, szőlő) a hirdetményhez csatolt táblázat szerint 40 000 ko­rona kártérítés fizethető ki, az ezen értéket meghaladó további növényzetért azonban csak 50 %­os térítés jár. (Az eddigi rendel­kezések szerint a legmagasabb térítés e címen legfeljebb 10 000 korona volt.) A személyi használatba juttatott telkek árát is a tenti felsorolás szerint kell megállapítani. Az új hirdetmény 23. paragraÍE­sa szerint a szervezetek az 1969. január 1. után kisajátítás és szer­ződés útján megszerzett épületek árát, amelyet a Tt 1964 73 sz. hir­detmény szerint fizettek ki, küte lesek ezen hirdetmény magasabb árai szerint kiegészíteni. A hirdetmény 24. paragralusa szerint a szervezetek, amelyek 1969. június 1. előtt )Ogerős ki­sajátítási végzés alapján pótföld juttatása ellenében sajátítottak ki az állampolgároktól telkeket, és ezeket eddig az érdekeltek nem kapták meg, kérelmükre a kisa­játított ilyen terület minden négy­zetméteréért 40 fillér-kártalanítást kötelesek kifizetni, ha az érdekelt állampolgárok a jnb pénzügyi osz­tályának igazolásával bizonyítják, hogy ugyanabban a községben nem tudnak számukra pőtföldet juttatni. Dr. FÖLDES )ÖZSEF Több meszet | az építkezések számára (ČSTK) — Štefan Demčák, a cementgyárak és mészégető üzemek vezérigazgatója bizto­sította az SZSZK Építésügyi Minisztériumát, hogy az idén a vezérigazgatóság üzemei 120 000 tonna meszet adnak a piacra, ami 30 000 tonnával felülmúl­ja az eredeti tervet. Ugyan­akkor egyetért azzal, hogy a fogyasztási szövetkezetek és az épületanyagot árusító válla latok ebben az ügyben felve­gyék a kapcsolatokat a tren­číni cementgyárak és mészége­tő üzemek vezérigazgatóságá­nak kereskedelmi szervezeté­vel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom