Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-06 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

Gombaszög nemcsak az országos dal- és táncünnepélyről híres ^ ' A Fekete-forráson keresztül hatoltak a barlangba # Gyógykezelés a szalmacseppkők alatt # Dr. Klincko főorvos áldozatos munkája # Az asztmarohamok megszűntek 0 Kiértékelik a tapasztalatokat # Most a turisták járják o barlangot G ombaszög neve is­merősen cseng o szlo­vákiai magyarok köré­ben. Ez nem annyira szép cseppkőbarlangiánaít, mint inkább a CSEMADOK országos napjainak köszön­hető, amelyeket a dél szlová­kiai karsztnak ezen a kies táján rendeztek. Sokan nem is tudják, hogy a sarlós moz­galom egykori ifjúsági talál­kozóinak hagyománvát to­vábbfolytató rendezvény tu­lajdonképpen a barlang léte­zésével függ össze. Első íz­ben a barlang megnyitása alkalmából tartották meg he­lyi szinten, s később vált or­szágos méretűvé. Az utóbbi időben Gomba­szög nevével gyakran talál­koztunk a sajtó hasibjain, híre egyre jobban terjed tu­dományos-orvosi körökben is. Ügy látszik, hogy barlangjá­nak mikroklímája nagy remé­nyekkel kecsegtet egy súlyos betegségnek, az asztmának gyógyításában. Az itteni cseppkőbarlan­got mintegy három hónapi fáradságos kutatómunka eredményeként 1951 őszén fe­dezte fel a rozsnyói kutató­csoport. Ennek egyik tag ;a volt ^Herényi László, o bar­lang mostani vezetője. A ku­tatók a Fekete-forráson ke­resztül hatoltak a mélybe. E forrás vize néhány méterrel a barlang bejárata alatt taj­tékzik elő a dombolda'ból. A tapasztalt barlangkutatók a környéken már nagyon sok aknabarlangot jártak be, egy függőleges nyíláson aláeresz­kedve. Vízszintes járatba azonban akkor jutottak be el­ső ízben, mégpedig forrás nyílásán keresztül. Barlang­kutató szakemberek ezt a módszert azóta már több íz­ben alkalmazták nemcsak itthon, hanem külföldön is. A rozsnyói csoport több forrást kutatott fel, és további bar­langot fedezett fel a környé­ken. A gombaszögi barlangnak nincs hosszú története. A nagyközönség előtt 1955 ta­vaszán nyitották meg. A lá­Dr. Klincko a pácienseivel. (G. Bodnár - ČSTK felvétele) tfy& yitr tük meg a megfigyelő vizs­gálatokat, öt páciens közül kettő megszakította a keze­lést, a megmaradt három kö­zül az egyik nagyon súlyos eset volt. Itt nem mutatkozott eredmény. A második beteg­nél átlagos eredményt értünk el, a harmadiknál azonban szinte csodálatos volt a gyó­gyulás. Az előzőleg havonta két ízben rendszeresen meg­ismétlődő asztmarohamok a gyógykezelés óta teljesen megszűntek. Az idén április elején kezdtük meg a kísérleteket. A négyhetes turnus első cso­portjába tizenhat, a második csoportba tizennyolc beteget vertünk fel. Életkoruk külön­böző. A legfiatalabb páciens kétéves, a legidősebb hat­vanöt éves volt. Úgy válo­gattuk össze a betegeket, hogy az asztmát kiváltó okok különböző válfajai szerepel­jenek. Nekünk ugyanis az volt a legfontosabb, hogy megkeressük: milyen asztma­típusok gyógyítására legal­kalmasabb az itteni mikro­klíma. Vannak már kiértékelt ese­teink, az objektív vizsgálato­kat elvégeztük. Erről azon­ban még korai lenne beszél­ni. De a szubjektív érzések­ről beszélhetünk, mert kéré­sünkre ezeket a páciensek maguk leírták. Az első tur­nus tizenhat esetéből tízben határozott javulást állapítot­tak meg a páciensek, még­pedig nemcsak a könnyebb, hanem a súlyosabb betegek is. Egyes esetekben azonban nem mutatkozik javulás. Ez elsősorban ott tapasztalható, ahol az asztmát pszichikai eredetű okok váltjók ki. Leg­szembetűnőbb a javulás a foglalkozásból eredő megbe­tegedéseknél. A páciensek átlagosan na­pi kétszer két órát feküdtek a barlangban. A bent töltött idő hosszának a hatását is megfigyeltük. Ügy látszik, hogy a barlang természetes aeroszolja valóban gyógyító hatású, azonban a négyhetes gyógykezelési időtartamot va­lószínűleg ki kell bővíteni." togatók számára hozzáférhe­tővé tett rész, háromszáz mé­ter hosszú termek és folyo­sók közeli domicai cseppkő­barlanghoz viszonyítva kicsi­nek tűnhet, azonban az itte­ni, ritkaságszámba menő cseppkőképződmények ezért bőségesen kárpótolnak. A barlang megnyitott részén kí­vül fel van tárva a Fekete­pataknak mintegy ezernyolc­száz méter hosszú folyosója. Itt is nagyon szép cseppkő­képződmények várják a láto­gatókat. Több mint valószí­nű, hogy a barlangnak eddig használt része a jövőben o gyógyítás szolgálatába kerül, a Fekete-patak folyosója pe­dig a turistákat fogadja majd. Erről azonban ma még korai beszélni, ezt a gyógy­kezelési kísérletek kiértékelé­se fogja eldönteni. A barlang jellegzetes dí­sze a cérna- vagy szalma­cseppkő. Valóban szalma­szálhoz hasonló felépítésű képződmény ez: vastagsága öt-hat milliméter, igen vé­kony falú, belseje üres. Leg­szebb látványt nyújtó bar­langrész az úgynevezett „márványterem", mély vizű föld alatti tavacskával. Itt helyezték el a betegek nyug­ágyait az elmúlt két hónap folyamán. A mikroklímán kí­vül a barlang környezetéből kiáramló nyugalom, a teljes csend, a rendszertelen víz­csöpögés és az aeroszol egyik összetevője nagyon kedvező hatású a betegek vegetatív idegrendszerére. A gyógykezelési kísérletek­ről a legilletékesebb sze­mély, dr. Klincko Karol, a rozsnyói kórház gyermekosz­tályának a főorvosa, a kí­Most, a kísérletek befejez­tével következik a tapasztala­tok értékelése, az anyag tu­dományos feldolgozása. Dr. Klincko ezt a munkát való­színűleg az év utolsó negye­dében fejezi be. Szeptember­ben orvosi szeminárium meg­rendezését tervezik Rozs­nyón, melynek fő témájaként az asztma klimatikus gyógyí­tásának tapasztalatait vitat­nák meg. A tapasztalatcse­rén remélhetőleg külföldi orvosok is részt vesznek. Dr. Klincko bízik abban, hogy sikerül meggyőzni a fe­lettes szerveket, a miniszté­riumot a kísérletek folytatá­sának indokoltságáról. Te­kintve, hogy éppen a foglal­kozási ártalmak következmé­nyeinek gyógyításában mutat­kozik nyilvánvaló eredmény, jó lenne az érdekelt gyárak anyagi segítségét is mérle­gelni a szükséges eszközök beszerzése érdekében. Amennyiben az eredmények kétségkívül bebizonyosodnak, az üzemek összefogásával később esetleg elő lehetne teremteni egy gyógyintézet felépítésének a költségeit is. Június elsején, vasárnap nyitotta meg ez évben első ízben kapuit a látogatók előtt a gombaszögi cseppkő­barlang. Kétségkívül a gyógykezelési kísérleteknek is jelentős része van abban, hogy páratlanul nagy volt a vendégek száma. A rengeteg hazai turista között messze földről, köztük Amerikából érkezők is voltak. Lehet, hogy egyszer Gom­baszög az asztmában szen­vedők Mekkájo lesz? GAL LASZLÔ sérletek vezetője tájékozta­tott. A fiatal orvos fáradsá­gos napi munkáján túl ön­zetlenül vállalta ezt a nagy áldozatokat kívánó feladatot. Gépkocsiján naponta kétszer is megtette a Rozsnyó-Gom­baszög közötti utat, hétköz­nap négy-öt órát töltött a pá­ciensei körében, a szomba­tot meg a vasárnapot pedig szinte teljesen ennek a cél­nak szentelte. Az orvos szavait idézzük: „Az itt szerzett adatok azt mutatják, hogy a barlang mikroklímája felhasználható a légzőutak megbetegedései­nek a gyógyítására. A leve­gő teljesen pormentes és ste­ril, a baktériumok szaporo­dását akadályozza a környe­zet. A hőmérséklet egyenlete­sen kilenc fok. A barlangot kezelő Kelet-szlovákiai Mú­zeumok vezetősége nagyon készségesen segített a kuta­tásban. Két hónapra rendel­kezésünkre bocsátotta a barlangot, amivel lemondtak erre az időre, eső bevétel­ről. Ezenkívül turistaházaik­ban ingyenes szállást bizto­sítottak a betegek részére, sőt dicséretreméltó áldozat­készséggel még a szükséges kellékeket, nyugágyakat, ta­karókat, stb. is beszerezték számukra. A páciensek csu­pán étkezésük költségeit fe­dezték. Az első néhány betegnek múlt év augusztusában kezd­Részlet a gombaszögi cseppkőbarlang „márványterméből". A képen jól megfigyelhetők a szalmacseppkövek. (Roda felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom