Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)
1969-07-30 / 177. szám, szerda
APRÓHIRDETÉS Mezőgazdaságunk és a gazdasági reform Az idén már az új gazdasági rendszer bevezetésének harmadik évét tapossuk. így már lehetővé válik és szükséges is, hogy i értékeljük az előnyeit és feltárjuk az esetleges problémákat, hogy a jövőben elkerülhessük a hibákat. AL objektív elemzésre ma nagy szükség van, ugyanis most készítik elő a következő öt esztendő gazdaságpolitikai irányelveit. Kialakulóban van a CSKP új agrárpolitikája, mely jelentőse* kihat majd nemcsak a mezőgazdasági termelésre, hanem a parasztság életére is. Oj gazdasági rendszerünk elméletét a hatvanas évek első felében állították össze, logikusan, gazdasági fejlődésünk hiányosságaiból kiindulva. A direktív módszerről ugyanis egyre jobban bebizonyosodott, hogy nem felel meg a termelési viszonyok fejlődésének. De lássuk csak, milyen célokat tűzött ki az 1967-ben életbe léptetett gazdasági reform a mezőgazdaság szakaszán. 1. A termelési és élelmezési feladatok valóra váltását. Az 1960—1964-es években ugyanis mezőgazdasági terményhiánynyal küszködtünk. Kevés volt a hús, a tej, a takarmány stb. 2. A mezőgazdasági termékek piacának kialakítását. Már 1964ben nyilvánvaló volt, hogy hiányzik a rugalmas, életképes piac. 3. A diszproporciós ár, adóés egyéb pénzügyi rendszerek arányosítását, valamint a mezőgazdasági termelés kibővítésének biztosítását. Ennek alapján jött létre az új adó-, ár- és jövedelmi rendszer. 4. A szociális társadalmi viszonyok rendezését, a személyi jövedelem növelését és a bérek denivellálását stb. Az új gazdasági mechanizmus ugyan mezőgazdaságunk részére jelentős újat és hasznosat is hozott, azonban össztársadalmi szempontból az eredményekkel nem nagyon dicsekedhetünk. A legjobb eredményeket a mezőgazdaságban értük el. Rövid időn belül, 1965-1966—1967ben már a mezőgazdasági árucikkek bőségével dicsekedhettünk. A piac megteremtése kényesebb kérdés volt. A nagy erőfeszítések ellenére sem tudtuk kialakítani a rugalmas, dinamikus piacot. A termelőeszközök terén a kínálat az iparé. A piacról tehát csak úgy beszélhetünk, mint az áruviszonyok egyoldalú monopolizálásáról, ahol a mezőgazdasági termelők hátrányos helyzetben voltak. Talán a pénzügyi és értékviszonyok terén a legkritikusabb a helyzet. Az új nagykereskedelmi árakkal és az adórendszerrel ellentétes hatást értek el, mint ahogyan várták. Egyes üzemek gazdagodtak, de sajnos egymás, esetleg a társadalom rovására. Emiatt a népgazdaság és a mezőgazdaság közötti viszony tovább torzult, és a mezőgazdaságnak az újratermelési költségek nem térültek meg. A mezőgazdaságnak az új irányítási rendszer bizonyos előnyöket hozott szociális téren. Az elmúlt három év folyamán jelentősen növekedett a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak személyi jövedelme. Sajnos, azonban a növekedés nem kielégítő, mert a mezőgazdasági dolgozók jövedelme még mindig nem érte el az ipari munkások keresetét. Felmerül a kérdés, hogyan fejlesszük tovább gazdasági rendszerünket. Az elkövetkező öt év gazdaságpolitikájának alapelveit jelentősen befolyásolja népgazdaságunk mai helyzete. Rohamosan növekednek a bérek, a munkatermelékenység üteme pedig csökken. Okvetlenül el kell gondolkoznunk a mezőgazdaságunkban mutatkozó azon különleges helyzeten, hogy egyre nagyobb ellentétek mutatkoznak a gépi és emberi munkával kapcsolatos kiadások terén. Ez világviszonylatban is egyedülálló jelenség. A múlt évben például egy korona értékű emberi munkát csak két korona értékű gépi munkával tudtunk helyettesíteni. Így a gépi munka évről évre drágítja a termelést. Most már úgy kell felépíteni gazdaságirányítási rendszerünket, hogy végre kialakulhasson az az eszményi piac, amely képes lesz felváltani a bürokratikus és adminisztratív elemeket és természetszerűen biztosítja majd a keresletet és a kínálatot. Amint az elmúlt évek bizonyítják, a legtökéletesebb közgazdasági eszközök sem képesek torzításmentesen megoldani a gazdasági egyensúlyt. Az új gazdaságpolitikai rendszernek az árak és az adók meghatározásakor azon gazdasági törvényszerűséghez kell igazodnia, hogy az árak teljes mértékben fedezzék a termelésre fordított költségeket. Ez a marxista politikai gazdaságtan egyik alaptörvénye, de sajnos még napjainkig sem jutott a gyakorlatban elismerésre. Sok újat kell megvalósítanunk a gazdasági inikroszférában is, tehát az üzemeken belül is. Minden bizonnyal egyik legaktuálisabb kérdés az üzemek üzleti és vállalkozó tevékenysége. Okvetlenül szabad teret kell biztosítani a kezdeményezésnek és a leleményességnek. TÖTH ENDRE, a prágai Mezőgazdasági Kutatóintézet dolgozója Mégegyszer a felvásárlásról Lapunk június 15-i számában cikket küzöltiink „A felvásárlás kérdőjelei" címmel, amelyben rámutattunk néhány, a felvásárlással kapcsolatos problémára. Főleg a komáromi járásban levő szövetkezetek zöldség és gyümölcsfelvásárlási, valamint értékesítési gondjairól volt szé. A cikkben felvetett probléma azonban úgy látszik nem csupán a Komárom-környéki szövetkezeteket érinti. A napokban ugyanis Kelet-Szlovákiából, Kiskövesdről kaptunk levelet hasonló tartalommal. A levél írója, Borcsik Sándor arról számol be, hogy neki személy szerint milyen tapasztalatai vannak a zöldségértékesítéssel kapcsolatban. Elmondja, hogy tagja a szövetkezetnek, de a mindennapi munkája mellett a kertjében termel uborkát is, s hogy a felesleget értékesíteni szeretné. De az nem is olyan egyszerű. Például e hó 14-én Nagykövesdre vitt uborkát a felvásárló üzem ottani kirendeltségére, de nem vették át tőle. Nagy János felvásárló csak szerződéses, és az általuk kiadott magból termelt uborkát hajlandó átvenni. ,,Fs mikor bebizonyoso dik, — írja —, hogy mind a szerződés, mind az uborkamag a követelményeknek megfelelően volt megkötve, illetve beszerezve, akkor azzal a kifogással utasítottak el, hogy az uborkák nagyobbak az előírtnál." A levél szerzője a továbbiakban elmondja, hogy ezután ugyanazt az uborkát elvitte Bodrogszerdahelyre, s az ottani felvásárló azt minden további nélkül átvette. Ez a kis kerülő azonban fél napjába került. Hát igazság ez — kérdezi levelében Barcsik Sándor. S mi is ezt kérdezzük a felvásárlási iizem illetékeseitől. Nyilvánvaló, hogy a kereskedelemnek, ez esetben a felvásárló üzemnek, megvannak a maga játékszabályai. Ezek azonban nemcsak az egyik felet, történetesen a termelőt kötelezik, hanem a felvásárlót is. Az ilyen „elintézés" azonban nem szül jó vért. Az embereknek nemcsak anyagi kárt, hanem sok bosszúságot is okoz; s ez egyáltalán nem növeli a felvásárló üzemek ainügy sem valami jó hírét. —gs — A felkelés évfordulójára A kassai jnb tanácsa értékelte a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások teljesítését. Az első félévben a járásban önsegéllyel 21 építkezést fejeztek be 4,1 millió korona értékben. Augusztus 29-ig átadják Kisidán és Abaújnádasdon az új tűzoltószertárt, jánokon az óvodát, Bačkovíkban a vízmedencét és Somodiban a fürdőt. A községek és városok szépítési akcióiban a járás lakosai több mint hárommillió brigádórát dolgoztak le, különösen az utak, zöldterületek, patakok és lakások rendezésénél. A munkák értéke meghaladja a 40 millió koronát. —mp — CS. HORVÁTH TIBOR SZÖVEGE SEBŐK IMRR RAJZA ADÁSVÉTEL • TraEant comEÍ 601 kitűnő állapotban eladó. Činovský, Bratislava, Febr. víťazstva 17. Ü-800 • Moskvič 407 GO után eladó. Valkó Margit, Svodín, okr. Nové Zámky. U-798 •^HHHESi • 56 éves nyugdíjas, csaíádtalan özvegyasszony, ezúton keres élettársat, akivel magányát megosztaná. Jelige: Aranyszív. 0-799 • 47 éves elvált, r. k., szeretne megismerkedni hozzáillő, magányos, gyermektelen, intelligens hölggyel. Jelige: Megértés. 0-797 ÉRTESÍTÉS Jeligés hirdetések beküldőinek címét nem adjuk ki, csak továbbítjuk a részükre beérkező ajánlatokat. A jeligés hirdetésekhez beküldött ajánlatokon, teveleken (a borítékon) tehát fel kell tüntetni a jeligét és a hirdetés számát. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Köszönjük az orvosok gondoskodását, amellyel Igyekeztek viszszaadni édesapánk egészségét. Köszönjük a munkatársak támogatását, a rokonok és ismerősük részvétnyilvánítását, mellyel igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat az apa és fér), K u g 1 e r r .yula elvesztése felett. Köszönetet mondtink mindazoknak, akik elkísérték Öt utolsó útjára. Feleséje és gyermekei. 0-802 • INTERHOTEL PR. Bratislava azonnali belépéssel brigádosokat alkalmaz különféle kisegítő munkákra. Főiskolások is jelentkezhetnek. Fiatatok, akik még nem léptetek munkaviszonyba, használjátok ki a nyári hónapokat. Az érdeklődők a CARLTON hotel személyzeti osztálya* jelentkezz!nek. ÚF-793 A BRATISLAVAI DIMITROV VEGYIMŰVEK alkalmaz • munkásokat a vegyiüzemekbe, -k fonókat betanításra is. (Egy hónap múlva a betanított tonók is megkapják a 12-14 koronás órabért!) -k tolatómunkásokat, •k rakodómunkásokat, * lakatosokat, hegesztőket, •jir villanyszeielőket, szerelőket, mérlegkarbantartókat és mérő, valamint szabályozó műszerészeket, if mázolókat, TÉc takarítónőket, 1100 koronás havi fizetéssel, női segédmunkaerőket az üzemi konyhára, 1100 koronás fizetéssel. Kereseti lehetőség havi 1700-2100 korona a munkabeosztás szerint + nyereségrészesedés. Lakás nőtleneknek és leányoknak a munkásszállóban. Egész évi üdülési lehetőség az üzem harmóniai üdülőjében. Bővebb tájékoztatást ad: CHEMICKÉ ZÁVODY JURÁJA DIMITROVA, osobné oddelenie, Bratislava ÚF-711 Agytollat tisztítunk megvarasra az Augusztus 29. utca 1 szám alatt Telefon: 593-85 KOMUNÁLNE SLUŽBY MESTA BRATISLAVY ÚF-794 £XP~ESSZ idő alatt az alábbi gyorstisztító helyeinken: Hviezdoslav tér 8 sz. Kollár tér Kvačalova utca 28 sz. Februári Győzelem utca 35 sz. KOMUNÁLNE SLUŽBY MESTA BRATISLAVY ÚF-795 1969. VII. 30. A TISZTES VÍZMOSÁS M£R£D£X. FWTKM f£LÉ L£OT. A KUZDOk "OL SZETU6B4MK. HOL ÖSSZŰAK/iSZKOCWiiK MeňlNT, k S zacn mind közelebb sod-iődamk A SZAKADÉK P£K£MÉH£Z, VÍKDÍJHA PALY4ZOCÍ _ KÉT4HHY/T ADOK. E. sqcsaSs NtM KELL AZ UtAK AR*t/Yri. A T/éO SEM! A VEftTECfÍT AKAROM, f£K£T£ POľriJ %
