Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-20 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

r I S Nincs szándékomban, de vitatni lehetne, milyen idős Királyhelmec, Bodrogköz központja. Amikor a néhány évszázados évforduló megünneplésének gondolata megszületett és a járási történelmi em­lékbizottság — Péter Imre bácsi vezetésével mun­kához látott, 800 évesnek tudták a Csonka vár alatti várost. Ennek megfelelően rendelték meg az em­lékjelvényeket, plakátokat, ilyen értelemben készült a jubileumi emlékkönyv kézirata... A Töketerebesi Járási Nemzeti Bizottság tanácsa ez év márciusá­ban megtartott ülésén leszögezte: „Királyhelmec vá­ros az idén ünnepli létezésének 700. évfordulóját..." Árpád vezér korában már település volt ® Petőfi Sándor a helmeci fogadóban • Hírneves emberek éltek itt # Meddig jutott fejlődésében? T_n_T hJ r- " ­Szőlőfürtkoszorús pecsét Múltja számtalan eseményét történészek feljegyzései, doku­mentumai őrzik. Ezek között akad olyan irattári feljegyzés is, amely már 1169-ben állandó településként tünteti fel. A kró­nika szerint: „Királyhelmec már a honfoglaló Arpád vezér ide­jében állandó település, de la­kott hely volt annak előtte is..." II. Endre király „Hermely" vagy „Hermelyz" néven 1214­beti Boleszlaw váci püspöknek adományozta, aki a leleszi premontrei rend fennhatósága alá helyezte... A tátárok betö­rése idején, 1241-ben a lakos­ság innen a környező mocsaras erdőkbe menekült... Helmec 1269-ben — 700 évvel ezelőtt — már vásártartási joggal ren­delkezett. Sok gazdája volt. A Páloczy család 1414-ben a vá­ros felett elhúzódó akácos hegy keleti oldalának egyik dombján várerődöt épített, de királyi pa­rancsra 1548-ban lerombolták. Ebből csak a mai „CSONKA vár" maradt meg. A város urai között emlege­tik a Perényi, Báthory, Daró­czy, Nyáry és Gobócz családo­kat. 1691-ben Rákóczi György özvegye, Lórántffy Zsuzsanna volt a város úrnője. Az egyik, 1561-ből származó dokumentum több megválaszo­latlan kérdésre világít rá. A rajta levő eredeti pecsét köze­pén szőlőfürtkoszorú látható és körülötte a következő felirat: „Sigillum — Hospitum — de Holmecz — 1561." A későbbi, a XIX. században is használt pe­cséten is ott található a szőlő­fürt. Tehát bizonyos, hogy a város lakossága elsősorban szőlőtermeléssel foglalkozott, és ősidők óta használja a „Hel­mecz" nevét. A „Király" — pótnevet pedig a történészek szerint azért kapta, mert kivá­ló termékeinek és borainak túlnyomó részét a királyi udvar részére szállította ... A város gazdag múltjának, fejlődésének minden jelentő­sebb mozzanatáról lehetetlen lenne most megemlékezni. Petőfi a Szarvas fogadóban A nagy költő az 1847-es esz­tendőben 24 éves korában járt a városban. Erről leghiteleseb­ben úgy számolhatunk be, ha idézünk úti leveléből: „Széphalomtól becsavarod­tam a Bodrogközre. Országút­nak híre sincs, csak úgy ogye legtünk faluról falura. Külön­ben nem úntam meg tnagain, mert a Bodrogköz szép, gazdag vidék. Nyugat felől, túl a Bod­rogon látszanak a hasonlítha tatlan szépségű Sátorhegyek, Djhely mellett. Innen a Bodro gon erdős rónaság ... apró, ba­rátságos alakú faluk, a házak között sugár jegenyefák, a há­zak előtt vidám, ép legénység és szép, takaros leányok. De amennyire jóllakott e jelensé­gekkel szemem, annyira megé­hezett gyomrom, midőn ddlután két óra tájban Királyhelmecre értem. Fölfegyverkezett étvágy­gyal rohantam a kocsmába ..." Hogy a helmeci „Szarvas" fo­gadóban mi történt, azt a város szülöttjének, proletárköitőnőjé­nek, a ma hatvanéves és Ame­rikában élő Prerau Mar­gitnak — „Vallomás az életből" című emlékezéséből idézzük. Nagymamám a várostól bé­relte a fogadót, sokat beszált arról, kik fordultak meg itt. Egyszer elmondta, hogy ő még fiatal asszony volt akkor, ami­kor egy hűvös őszi délutánon betért a fogadóba Petőfi Sán­dor. Szállást és ennivalót kért, mégpedig paprikás szalonnát, vöröshagymát. Nagyanyám azt válaszolta: Szállás van, de sza­lonna az nincs ... — No hát, ne is legyenl — mondta hevesen Petőfi. De ha­marosan megbékélt, mert olyan szép asszonyra, mint nagy­anyám volt, nein lehetett sokáig haragudni. Bársonyos, bogár­szemű, barna-piros arcú me­nyecske volt és kárpótlásul tej­feles túrósscuszát főzött a ven­dégeknek. Nem is ment el Pe­tőfi egyhamar, néhány napig elidőzött a fogadóban ..." Forradalmi hagyományok Petőfi talán a népelnyomás ellen kibontakozó szabadság­harc előhírnökeként járta a vi­déket? Egy bizonyos: az 1848/ 49-es és későbbi forradalmi megmozdulások nyomot hagy­tak Bodrogköz népében is ... A tűrhetetlen birtokmegoszlási viszonyok, a törpe és kisbirto­kosok arányszámának kedve­zőtlen alakulása, a részes mun­kából élő szegénység helyzeté­nek romlása rendkívül" nagy hatással volt a bodrogközi pa­rasztmozgalomra. A krónika legjelentősebbnek tartja a „Földművelő" című újság szer­kesztőjének, Várkonyi István­nak a nevét viselő, a század­forduló idején kicsúcsosodó, a földosztást szorgalmazó pa­rasztmozgalmat... A földbir­tokosoknak az államhatalom gé­pezetével sikerült felszámolni­ok ezt a mozgalmat. A parasztság és a nincstele­nek helyzete tovább romlott, sokan a tengerentúlra vándo­roltak. Kírályhelmecnek abban az időben közel 2300 lakosa volt, de egy év alatt csaknem 250 ember keresett munkát Amerikában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szele ide ls elért. 1919-ben, a Magyar Tanácsköz­társaság idején a városban di­rektórium alakult. Megszerve­zését Sátoraljaújhelyről Hajdú István vármegyei propagandis­tán keresztül irányították. El­nöke dr. Székely Károly orvos volt. A Tanácsköztársaság fel­számolása után a városba be­vonult cseh légió egységei a direktórium tagjait, — dr. Ar­stein József és Fülöp Tivadar kivételével, akiket a magyar hatóságoknak adtak át — Te­rezinho internálták. A köztársaság védelmére Királyhelmec és vidékének munkássága a megtorlások el­lenére tovább szervezkedett és 1923-ban Helmecen megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártjának helyi sejtje Hajdú István, Kovács Gábor és id. Margita László vezetésével. Majd augusztus 8-án a helyi alapszervezet is megalakult, amelynek elnöke ld. Margita László lett. Amikor a harmincas években bekövetkezett a gazdasági vál­ság, emelkedett a munkanélkü­liek száma, fokozódott a nyo­mor és a parasztság eladósodá­sa, a királyhelmeci kommunis­ták egyre bátrabban szembe­szálltak az erőszakoskodó ható­sági közegekkel, bérsztrájkokat szerveztek. Közülük többen börtönbe kerültek ... A helmeci kommunisták 1938. május elsején a Csehszlovák Köztársaság egységét és meg­bonthatatlanságát védelmező, nagy antifasiszta népgyűlést szerveztek. Abban az időben Major Sándor vezetésével — aki annak idején a párt járást titkári tisztségét látta el — küldöttség járt Koričanský já­rásfőnöknél, akivel közölték, hogy a kommunisták, ha kell, fegyverrel a kezükben is«vé­delmére kelnek a köztársaság­nak. Persze a járásfőnök nem igért fegyvert... A párszervezet a Horthy­rendszerben illegalitásba vo­nult, de így is jelentős tevé­kenységet fejtett ki. A Vörös Hadsereg 1944 no­vember 26-án felszabadította a várost, és K r i k u n őrnagynak, a város szovjet katonai pa­rancsnokának önzetlen segítsé­gével Hajdú István, Illés Lász­ló és a többi elvtárs hozzálá­tott a rend és a közélet hely­reállításához ... Az elmúlt több mint két év­tized alatt sokat változott a vá­ros képe, helyi jelentőségű ipa­ri központok létesültek, ezek azonban csak részben elégítik ki az igényeket... Az elnök „monológja" A városi nemzeti bizottság el­nöke, František Babie elvtárs „betéve" ismeri a város fejlesz­tésének problémáit, a szükség­leteket, a terveket, ezek telje­sítését. — A töketerebesi járás egész déli részét, így Királyhelmecet is a kevésbé fejlett területek közé sorolták a 242/1966. szá­mú kormányhatározat alapján. Az 1962-ben végzett felmérés szerint a munkahelyek száma Királyhelmecen 1770 volt, és ezt 1980-ig legalább 970-nel kel lene növelni. — Megmondom őszintén, so­kat vártunk a Töketerebesi Já­rási Nemzeti Bizottság és a Királyhelmeci Városi Nemzeti Bizottság 1967. január 27-én ná lünk megtartott együttes ülésé­től, amelyen jóváhagytuk, konk­retizáltuk a város és környéke fejlesztésének távlati tervét... Egy év elteltével meg kellett állapítanunk, hogy a tervtejesí­téssel baj van. Örömmel tölt el bennünket azonban, hogy hamarosan sor kerül a közel 420 dolgozót fog­lalkoztató fafeldolgozó üzem és bátorgyár építésére, valamint a többi, tervbevett akció megva­lósítására? Ünnepre készül a város Eddig talán kevesen tudják, hogy ebben a kisvárosban és környékén sok neves ember született és élt, akik nevét ma már büszkeséggel emlegetik. Királyhelmecen született, itt élt a XVII. században Helmeczi István író, később Helmeczi Mi­hály író és újságíró, Kemechey Jenő történész, Prerau Margit MM Babič František elnök proletárköltőnő. Dobos László író, a Szlovák Szocialista Köz­társaság kormányának minisz­tere. Itt tevékenykedett a XVIII. században Szirmay Antal, a hí­res történész, Gonda Béla mér­nök — Szőlőskén született — a dunai „Vaskapu" tervezője, a társadalmi kultúra fáradha­tatlan művelője, Tolvaj Berta­lan pedagógus, a szlovák kor­mány nemzetiségi titkárságá­nak vezetője és sokan mások. Nagyon sok kedves és szív­hez szóló költeményében örö­kítette meg Bodrogköz szépsé­gét, vallott hitet szülőföldje iránt hűsége mellett a leleszi születésű Török Elemér és a Perbenyíkről származó Kulcsár Tibor fiatal költő... Nem szeretnék ünneprontó lenni, mégis meg kell mondani, ez a város több támogatást ér­demelne. Igaz, ma már áll a szép, korszerű, 260 ágyas új kórház, néhány éve működik is, de még ma is tizenhét or­vos hiányzik. A kórház és a járási egészségügyi szervek többek között, anyagi előnyök­kel csalogatják az orvosokat, mégsem sikerül megfelelő szá­mú orvost biztosítani. Helme­cen nincs központi fűtéses ál­lami lakás, az általános kultu­rális élet sem jelentős. A városvezetőkkel, és a la­kosággal együtt azonban ab­ban bízunk, hogy a jubileum alkalmából az illetékesek kö­zül többen fefigyelnek Király­helmecre s talán belátják, hogy sok mulasztás vár itt még jó­vátételre, s az ígéreteket tel­jesítik majd... KULIK GELLÉRT A királyhelmeci új kórház — Molnár jános felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom