Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-20 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

r I S Nincs szándékomban, de vitatni lehetne, milyen idős Királyhelmec, Bodrogköz központja. Amikor a néhány évszázados évforduló megünneplésének gondolata megszületett és a járási történelmi emlékbizottság — Péter Imre bácsi vezetésével munkához látott, 800 évesnek tudták a Csonka vár alatti várost. Ennek megfelelően rendelték meg az emlékjelvényeket, plakátokat, ilyen értelemben készült a jubileumi emlékkönyv kézirata... A Töketerebesi Járási Nemzeti Bizottság tanácsa ez év márciusában megtartott ülésén leszögezte: „Királyhelmec város az idén ünnepli létezésének 700. évfordulóját..." Árpád vezér korában már település volt ® Petőfi Sándor a helmeci fogadóban • Hírneves emberek éltek itt # Meddig jutott fejlődésében? T_n_T hJ r- " Szőlőfürtkoszorús pecsét Múltja számtalan eseményét történészek feljegyzései, dokumentumai őrzik. Ezek között akad olyan irattári feljegyzés is, amely már 1169-ben állandó településként tünteti fel. A krónika szerint: „Királyhelmec már a honfoglaló Arpád vezér idejében állandó település, de lakott hely volt annak előtte is..." II. Endre király „Hermely" vagy „Hermelyz" néven 1214beti Boleszlaw váci püspöknek adományozta, aki a leleszi premontrei rend fennhatósága alá helyezte... A tátárok betörése idején, 1241-ben a lakosság innen a környező mocsaras erdőkbe menekült... Helmec 1269-ben — 700 évvel ezelőtt — már vásártartási joggal rendelkezett. Sok gazdája volt. A Páloczy család 1414-ben a város felett elhúzódó akácos hegy keleti oldalának egyik dombján várerődöt épített, de királyi parancsra 1548-ban lerombolták. Ebből csak a mai „CSONKA vár" maradt meg. A város urai között emlegetik a Perényi, Báthory, Daróczy, Nyáry és Gobócz családokat. 1691-ben Rákóczi György özvegye, Lórántffy Zsuzsanna volt a város úrnője. Az egyik, 1561-ből származó dokumentum több megválaszolatlan kérdésre világít rá. A rajta levő eredeti pecsét közepén szőlőfürtkoszorú látható és körülötte a következő felirat: „Sigillum — Hospitum — de Holmecz — 1561." A későbbi, a XIX. században is használt pecséten is ott található a szőlőfürt. Tehát bizonyos, hogy a város lakossága elsősorban szőlőtermeléssel foglalkozott, és ősidők óta használja a „Helmecz" nevét. A „Király" — pótnevet pedig a történészek szerint azért kapta, mert kiváló termékeinek és borainak túlnyomó részét a királyi udvar részére szállította ... A város gazdag múltjának, fejlődésének minden jelentősebb mozzanatáról lehetetlen lenne most megemlékezni. Petőfi a Szarvas fogadóban A nagy költő az 1847-es esztendőben 24 éves korában járt a városban. Erről leghitelesebben úgy számolhatunk be, ha idézünk úti leveléből: „Széphalomtól becsavarodtam a Bodrogközre. Országútnak híre sincs, csak úgy ogye legtünk faluról falura. Különben nem úntam meg tnagain, mert a Bodrogköz szép, gazdag vidék. Nyugat felől, túl a Bodrogon látszanak a hasonlítha tatlan szépségű Sátorhegyek, Djhely mellett. Innen a Bodro gon erdős rónaság ... apró, barátságos alakú faluk, a házak között sugár jegenyefák, a házak előtt vidám, ép legénység és szép, takaros leányok. De amennyire jóllakott e jelenségekkel szemem, annyira megéhezett gyomrom, midőn ddlután két óra tájban Királyhelmecre értem. Fölfegyverkezett étvágygyal rohantam a kocsmába ..." Hogy a helmeci „Szarvas" fogadóban mi történt, azt a város szülöttjének, proletárköitőnőjének, a ma hatvanéves és Amerikában élő Prerau Margitnak — „Vallomás az életből" című emlékezéséből idézzük. Nagymamám a várostól bérelte a fogadót, sokat beszált arról, kik fordultak meg itt. Egyszer elmondta, hogy ő még fiatal asszony volt akkor, amikor egy hűvös őszi délutánon betért a fogadóba Petőfi Sándor. Szállást és ennivalót kért, mégpedig paprikás szalonnát, vöröshagymát. Nagyanyám azt válaszolta: Szállás van, de szalonna az nincs ... — No hát, ne is legyenl — mondta hevesen Petőfi. De hamarosan megbékélt, mert olyan szép asszonyra, mint nagyanyám volt, nein lehetett sokáig haragudni. Bársonyos, bogárszemű, barna-piros arcú menyecske volt és kárpótlásul tejfeles túrósscuszát főzött a vendégeknek. Nem is ment el Petőfi egyhamar, néhány napig elidőzött a fogadóban ..." Forradalmi hagyományok Petőfi talán a népelnyomás ellen kibontakozó szabadságharc előhírnökeként járta a vidéket? Egy bizonyos: az 1848/ 49-es és későbbi forradalmi megmozdulások nyomot hagytak Bodrogköz népében is ... A tűrhetetlen birtokmegoszlási viszonyok, a törpe és kisbirtokosok arányszámának kedvezőtlen alakulása, a részes munkából élő szegénység helyzetének romlása rendkívül" nagy hatással volt a bodrogközi parasztmozgalomra. A krónika legjelentősebbnek tartja a „Földművelő" című újság szerkesztőjének, Várkonyi Istvánnak a nevét viselő, a századforduló idején kicsúcsosodó, a földosztást szorgalmazó parasztmozgalmat... A földbirtokosoknak az államhatalom gépezetével sikerült felszámolniok ezt a mozgalmat. A parasztság és a nincstelenek helyzete tovább romlott, sokan a tengerentúlra vándoroltak. Kírályhelmecnek abban az időben közel 2300 lakosa volt, de egy év alatt csaknem 250 ember keresett munkát Amerikában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom szele ide ls elért. 1919-ben, a Magyar Tanácsköztársaság idején a városban direktórium alakult. Megszervezését Sátoraljaújhelyről Hajdú István vármegyei propagandistán keresztül irányították. Elnöke dr. Székely Károly orvos volt. A Tanácsköztársaság felszámolása után a városba bevonult cseh légió egységei a direktórium tagjait, — dr. Arstein József és Fülöp Tivadar kivételével, akiket a magyar hatóságoknak adtak át — Terezinho internálták. A köztársaság védelmére Királyhelmec és vidékének munkássága a megtorlások ellenére tovább szervezkedett és 1923-ban Helmecen megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártjának helyi sejtje Hajdú István, Kovács Gábor és id. Margita László vezetésével. Majd augusztus 8-án a helyi alapszervezet is megalakult, amelynek elnöke ld. Margita László lett. Amikor a harmincas években bekövetkezett a gazdasági válság, emelkedett a munkanélküliek száma, fokozódott a nyomor és a parasztság eladósodása, a királyhelmeci kommunisták egyre bátrabban szembeszálltak az erőszakoskodó hatósági közegekkel, bérsztrájkokat szerveztek. Közülük többen börtönbe kerültek ... A helmeci kommunisták 1938. május elsején a Csehszlovák Köztársaság egységét és megbonthatatlanságát védelmező, nagy antifasiszta népgyűlést szerveztek. Abban az időben Major Sándor vezetésével — aki annak idején a párt járást titkári tisztségét látta el — küldöttség járt Koričanský járásfőnöknél, akivel közölték, hogy a kommunisták, ha kell, fegyverrel a kezükben is«védelmére kelnek a köztársaságnak. Persze a járásfőnök nem igért fegyvert... A párszervezet a Horthyrendszerben illegalitásba vonult, de így is jelentős tevékenységet fejtett ki. A Vörös Hadsereg 1944 november 26-án felszabadította a várost, és K r i k u n őrnagynak, a város szovjet katonai parancsnokának önzetlen segítségével Hajdú István, Illés László és a többi elvtárs hozzálátott a rend és a közélet helyreállításához ... Az elmúlt több mint két évtized alatt sokat változott a város képe, helyi jelentőségű ipari központok létesültek, ezek azonban csak részben elégítik ki az igényeket... Az elnök „monológja" A városi nemzeti bizottság elnöke, František Babie elvtárs „betéve" ismeri a város fejlesztésének problémáit, a szükségleteket, a terveket, ezek teljesítését. — A töketerebesi járás egész déli részét, így Királyhelmecet is a kevésbé fejlett területek közé sorolták a 242/1966. számú kormányhatározat alapján. Az 1962-ben végzett felmérés szerint a munkahelyek száma Királyhelmecen 1770 volt, és ezt 1980-ig legalább 970-nel kel lene növelni. — Megmondom őszintén, sokat vártunk a Töketerebesi Járási Nemzeti Bizottság és a Királyhelmeci Városi Nemzeti Bizottság 1967. január 27-én ná lünk megtartott együttes ülésétől, amelyen jóváhagytuk, konkretizáltuk a város és környéke fejlesztésének távlati tervét... Egy év elteltével meg kellett állapítanunk, hogy a tervtejesítéssel baj van. Örömmel tölt el bennünket azonban, hogy hamarosan sor kerül a közel 420 dolgozót foglalkoztató fafeldolgozó üzem és bátorgyár építésére, valamint a többi, tervbevett akció megvalósítására? Ünnepre készül a város Eddig talán kevesen tudják, hogy ebben a kisvárosban és környékén sok neves ember született és élt, akik nevét ma már büszkeséggel emlegetik. Királyhelmecen született, itt élt a XVII. században Helmeczi István író, később Helmeczi Mihály író és újságíró, Kemechey Jenő történész, Prerau Margit MM Babič František elnök proletárköltőnő. Dobos László író, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának minisztere. Itt tevékenykedett a XVIII. században Szirmay Antal, a híres történész, Gonda Béla mérnök — Szőlőskén született — a dunai „Vaskapu" tervezője, a társadalmi kultúra fáradhatatlan művelője, Tolvaj Bertalan pedagógus, a szlovák kormány nemzetiségi titkárságának vezetője és sokan mások. Nagyon sok kedves és szívhez szóló költeményében örökítette meg Bodrogköz szépségét, vallott hitet szülőföldje iránt hűsége mellett a leleszi születésű Török Elemér és a Perbenyíkről származó Kulcsár Tibor fiatal költő... Nem szeretnék ünneprontó lenni, mégis meg kell mondani, ez a város több támogatást érdemelne. Igaz, ma már áll a szép, korszerű, 260 ágyas új kórház, néhány éve működik is, de még ma is tizenhét orvos hiányzik. A kórház és a járási egészségügyi szervek többek között, anyagi előnyökkel csalogatják az orvosokat, mégsem sikerül megfelelő számú orvost biztosítani. Helmecen nincs központi fűtéses állami lakás, az általános kulturális élet sem jelentős. A városvezetőkkel, és a lakosággal együtt azonban abban bízunk, hogy a jubileum alkalmából az illetékesek közül többen fefigyelnek Királyhelmecre s talán belátják, hogy sok mulasztás vár itt még jóvátételre, s az ígéreteket teljesítik majd... KULIK GELLÉRT A királyhelmeci új kórház — Molnár jános felvételei