Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-19 / 168. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk A JÓZANSÁG KIFIZETŐDŐBB Az idén elővigyázatosan ideiében mozgósított nemzeti gár­da, az erős rendőri készültség egyelőre elejét vétte az előző amerikai „forró nyarak" megismétlődésének. Bizonyos keretek között, féken tudják tartani a néger gettók lázongó népét, ám az Egyesült Államokban mind nagyobb tömegek elégedetlen­kednek. Az amerikai kisember egyre jobban érzi az értelmet­len vietnami háború terheit, nagyobb adót fizet, ugyanakkor nem kap többet vagy talán még kevesebbet kap a társadalom­tól-. rossz az egészségügyi ellátás, mert azoknak, akiknek nincs pénzük fölösleges „luxust" jelent a betegség, kilátás­talan az öregek, nyugdíjasok sorsa, nem sok lehetőség nyílik a keresőképessé váló fiatalok számára ... Ugyanakkor a kor­mány esztelen fegyverkezési kiadásokba bocsátkozik, természe­tesen az adófizetők rovására. E héten heves viták folytak a szenátusban Nixon elnök Safeguard—ABM rakétaelhárítási programjáról, s egy hét múlva meg kell ejteni a szavazást az amerikai rakétaelhárító rendszer sorsáról. 198S. VII. 19. # Miről van szó? Az amerikai rakétaelhárítási rendszer terve ntár régóta vajú­dik. Szülői azzal érvelnek, hogy a szovjet rakétatechnika fejlő­dése következtében az Egyesült Államok állandóan veszélyben forog, s ezért olyan hatásos rakétaelhárító rendszert kelle­ne kiépítenie, hogy jóval a cél elérése előtt megsemmisüljenek az Egyesült Államok irányába kilőtt esetleges ellenséges ra­kéták. Az előző Johnson-kormányzat Sentinel-tervét mint költséges és nem hatásos vállalkozást el-' vetették. Ügy tervezték, hogy 15 amerikai nagyváros körül telepítettek volna elhárító ra­kétarendszert. Ez a nem teljes védelmet nyújtó ún. vékony terv egy feltételezett kínai ra­kétatámadás ellen irányult vol­na. Elvetették, mert katonailag hatástalannak tartották, súlyos külpolitikai kihatásuk lehetett volna, s várható volt a közvet­lenül érintett városok lakossá­gának tiltakozása. Ezért a Nixon-kormányzat egy módosított Sentinel-rend­szer, az ún. Safeguard—ABM /Anti-Ballistic Missilej mellett döntött. Ennek az a lényege, hogy a rakéták telepítési körze­te az amerikai támadó rakéták indítóhelye lesz. A programot lassan valósítják meg: jövőre fisak az észak-dakotai Grand Forks és a montanai Malmstrom légi támaszpont mellett létesí­tenek indítóhelyet. Az eredeti elképzelésekkel szemben azon­ban bővítik az elhárító rakéta­rendszert, mert tíz további ra­kétaállás épül kilenc Minute­man-támaszpont és a washing­toni országos parancsnoki köz­pont közelében. A Safeguard­terv még többe kerül a fohn­son-kormány tervezeténél. Röviden így indokolják a Safeguard-rendszer rendelteté­sét: 1. A Minuteman-bázisok, lé­gitámaszpontok stb. védelme a korszerű szovjet hadászati fegy­verekkel szemben; 2. A lakos­ság védelme a hetvenes évek derekán Kínából várható nuk­leáris támadással szemben; 3. Védelem esetleges „véletlen tá­madás" esetére. # Az érvek a Safeguard ellen szólnak Az ABM-program Nixon általi •íódosítása lényegében szem­fényvesztés, hogy lecsillapítsa a lakosság tiltakozását, kedvé­ben járjon a had iparosoknak és a Pentagonnak, megnyugtassa a költségeket kifogásoló kép­viselőket és szenátorokat. Noha Laird hadügyminiszter egy új szovjet rakétarendszer fenyegető létezésével próbálta megtörni a Safeguard rendszert ellenző képviselők ellenállását, Richard Helmes, a CIA igazga­tója rögtön rácáfolt: egyáltalán nincsenek adatok ilyen „szuper • veszélyes" szovjet fegyver léte­zéséről. Míg McNamara, John­son egykori hadügyminisztere annak idején hányavetien meg­jegyezte, hogy mi az Egyesült Államoknak az a 40 milliárd dollár, amely az elhárító raké­tarendszerhez szükséges, ma tekintélyes politikusok, közgaz­dászok, sőt bizonyos ellenzéki katonai vezetők arra mutatnak rá, hogy az Egyesült Államok­ban súlyos gazdasági helyzetet idézhetnek elő az amúgy is túl­méretezett fegyverkezési prog­ram kiadásai. Nos, egyesek tíz­milliárd dollárra becsülik a Safeguard-program kezdeti ki­adásait, melyek aztán megha­ladják a 80—100 milliárdot, de a programot hevesen ellenző Symingtori szenátor szerint e kiadások végső határa 400 mil­liárd lehet. » Egyes szakemberek nyomós érve az ABM-rendszer ellen, hogy katonailag-stratégiailag teljesen hatástalan. Kiszámítot­ták, hogy 1975-ben támadás esetén ezer Minuteman-rakétá­ból csak 50 maradna épségben. Túl drága fényűzés ez még egy Amerikának is, különösen ak­kor, ha tekintetbe vesszük, hogy senki sem fenyegeti, vi­szont támadás esetén csődöt mondana a drága elhárító ra­kétarendszer. E pénzt inkább a szociális bajok orvoslására for­díthatnák. Az utóbbi időben egyes kato­nai szakértők, például Dávid Shope volt tengerészgyalogsági hadtestparancsnok is bírálja az Unió túlméretezett katonai programját. Az Egyesült Álla­moknak 1517 000 embere van állandóan fegyverben, 119 or­szágban állomásoztat csapato­kat, 452 külföldi támaszpontot keH fenntartania. Ez óriási ösz­szegeket emészt fel, s most még a Safeguard—ABM rend­szer is! # Ki szedi le a tejfelt? Ha tehát a tervezett elhárító rakétarendszer műszakilag ha­tástalan, katonailag nem nyújt biztonságot, emellett rendkívül költséges, miért szorgalmazzák elfogadtatását? Itt a bökkenő. A programban a Pentagon és a hadiiparosok a legérdekelteb­bek. A hadiipar egyébként 2072 magas rangú tisztet foglalkoz­tat, érthető, hogy a katonai kö­rök lekötelezettjei a monopólin­moknak, véd- és dacszövetség­ben állnak velük. A Safeguard­program kivitelezésében na­gyon érdekelt a különféle al­katrészeket, tartozékokat szál­lító Bell Telephon, McDonald­Douglas, General Electric, Mo­torola, Lockheed, Martin-Mariet­ta társaság. Az utóbbi a Sprint rakétát gyártja, mely a radar­berendezés által felderített kö­zeledő ellenséges rakétát hat­hétezer kilométerrel a cél el­érése előtt semmisítené meg. Az említett cégek egyébként évente milliós megrendeléseket szállítanak a Pentagonnak, bu­sás hasznukból a magas rangú tiszteknek (sokan köztük ma­guk is részvényesek J is juttat­nak tekintélyes részesedést. Míg az állam bevételét 43 százalék­ban a lakosság adói adják, a monopóliumok adórészesedése csak 18 százalék. Ennyi is elég annak alátá­masztására, kinek és miért van szüksége a Safeguardra. Beava­tott publicisták azt sem zárják ki, hogy marakodás folyik a befolyásért, illetve ezzel együtt a dollárokért is: vajon katonák vagy civilek szerezzék-e meg a nagy koncot? Még egy teljes hét van a döntésig. A békeszerető ameri­kaiak permanens tiltakozó tün­tetéseket szerveznek a Capitol lépcsőin, hogy jobb belátásra bírják a parlamenti atyákat. Most, amikor az ember meg­veti lábát a Holdon, a háború rémének állandó szellemidézé­se helyett sokkal józanabb és hasznosabb dolog az ellentétek tárgyalásos megoldása és a bé­kés nemzetközi együttműködés ápolása. LÖRINCZ LÁSZLÓ Szorosabb együttműködésre van szükség BEFEJEZŐDÖTT A KGST VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSSZAKA Moszkva — Július 16—17-én tartották meg Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságá­nak 42. ülésszakát. Az üléssza­kon részt vettek a KGST-tag­államoknak a végrehajtó bizott­ságban helyet foglaló képvise­lői. Az ülésszakon a KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság kormánya kö­zötti megállapodás értelmében részt vett Vufica Gafinovics, Jugoszlávia állandó KGST-kép­viseletének vezetője is. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta a Lenin-jubileummal összefüggő intézkedések prog­ramját. A végrehajtó bizottság ülés­szakán beszámoltak azoknak a munkacsoportoknak a munka­tervéről, amelyeket a végrehaj­tó bizottság 41. ülésszakának határozata alapján hoztak létre a KGST-tagállamok közötti együttműködés további elmélyí­tését és tökéletesítését célzó komplex távlati program kidol­gozására. A végrehajtó bizottság érté­kelte a munkacsoportok által kifejtett nagy munkát és jóvá­hagyta azokat a terveket, ame­lyeket a munkacsoportok és a KGST szabványügyi állandó bi­zottsága dolgoztak ki a KGST­tagállamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés további fő fejlődési irányainak meghatározására, valamint azökat a konkrét in­tézkedéseket, amelyek e tervek hosszú távú perspektivikus megvalósításával kapcsolatosak. Az elvégzett munkát értékel­ve, a végrehajtó bizottság meg­jegyezte, hogy a XXIII. rendkí­vüli tanácsülésen hozott határo­zatok megvalósításának jelen szakaszában a KGST-tagálla­mokban a végrehajtó bizottság 41. ülésszakán hozott határoza­tokkal összhangban nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a mun­kabizottsági tervek előkészíté­sének, ami elősegítette, hogy az országok államférfiainak, neves közgazdászainak és nép­gazdasági ágazati szakértőinek széles köre bekapcsolódjék a munkába. A végrehajtó bizottság jóvá­Magas kitüntetések a 60 éves Gromikonak Moszkva — Andrei Gromiko szovjet külügyminiszternek 60. születésnapja alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége a Szocialista Munka Hőse kitüntetést adomá­nyozta a Lenin-rend, valamint a „Sarló és Kalapács" arany ér­demérem egyidejű átadásával. A Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének erről szóló rendelete megállapítja, hogy a külügymi­nisztert „a kommunista párt és a szovjet állam elöti szerzett nagy érdemeiért, sok éves kül­politikai tevékenységéért" tün­tették ki. Gromiko diplomáciai pályafu­tása egyébként 1939-ben kezdő­dött. Először a külügyminiszté­riumban dolgozott, majd az Egyesült Államokban és Nagy­Britanniában volt nagykövet, később az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában képviselte hazáját. Ezután külügyminiszter-helyet­tes, majd 1957-ben a Szovjet­unió külügyminisztere lett. Külügyminiszteri teendőin kí­vül Gromiko, aki tagja az SZKP Központi Bizottságának és kép­viselő a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában, jelentős tudomá­nyos munkát is végez. A közgaz­dasági tudományok doktora, egész sor köny és tanulmány szerzője. Szerkesztésében jelen­nek meg olyan nagyszabású tu­dományos munkák, mint „a Szovjetunió külpolitikájának története", „A diplomácia tör­ténete" és a „Diplomácia szótá­ra". Az OKP nyilatkozata a belpolitikai helyzetről Róma — „A politikai helyzet balratolódása /most feltétlenül szükséges" — hangsúlyozza az OKP vezetőségének nyilatkoza­ta, amelyet az Unitá tegnap kö­zölt. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége szerdán tárgyalt a jelenlegi belpolitikai helyzetről, különös tekintettel a kormány­válság megoldására. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a létfenntartási költségek általános emelkedése az utóbbi hónapokban tovább élezte a helyzetet. A többi közös piaci országhoz viszonyítva Olaszor­szágban a legalacsonyabbak a bérek, legnagyobb a munkanél­küliség, az emigráció és a tő­kekivitel. A munkásság kereseti lehető­ségei, a drágaság, az egészség­ügy, a szociális biztosítás, az iskolareform — ezek azok az "időszerű problémák, amelyeket tekintetbe kell venni az új kor­mány megalakításáról folyó vi­tákban. Az OKP vezetősége elítéli a Kereszténydemokrácia és az új Szociáldemokrata Párt, a PSU azon erőit, amelyek a demokra­tikus fordulat megakadályozása céljából annak a politikának és kormánynak a felújítását java­solják, amely már csődöt mon­dott. Helytelen a parlamenti vá­lasztások idő előtti megtartása is, mert ez megbénítaná az or­szág életét, és halogatná a sür­gető problémák megoldását — hangzik az Olasz Kommunista Párt nyilatkozatában. A nigériai csapatok támadnak Overri — A szakadár biafrai hatóságok jelentése szerint a nigériai szövetségi kormány csapatai hat helyen indítottak támadást a biafrai erők ellen a hét elején. A közlemény szerint a támadásokat visszaverték, és a biafrai egységek állítólag folytatják előrenyomulásukat Port Harcourt térségében. A ni­gériai szövetségi légierő több bombatámadást intézett a biaf­rai területek ellen. Genfben nyilatkozott Marcel Naville, a Vöröskereszt elnöke, aki egyhetes látogatást tett La­gosban és tárgyalt a -nigériai vezetőkkel. A tárgyalások nehe­zek — mondotta —, de remé­lem, hogy a lehető leghama­rabb fel tudjuk újítani segély­akcióinkat. Lagosi jelentés szerint a ni­gériai hatóságok engedélyezték a biafrai segélyszállításokat na­ponta egyszer, mégpedig éjsza­ka ős a szövetségi területen va­ló leszállás nélkül. HONDURAS ÉS SALVADOR MEGÁLLAPODOTT AZ ELLENSÉGESKEDÉSEK MEGSZÜNTETÉSÉBEN Washington — Salvador és Honduras péntekre virradó éj­jel megállapodtak az ellensé­geskedések megszüntetésében. A megállapodáshoz hozzájárult az Amerikai Államok Szerveze­tének Washingtonban ülésező tanácskozó testülete, amelynek képviselői tárgyaltak a két or­szág vezetőivel. A megállapo­dás értelmében beszüntetik a harcokat, visszavonják a csapa­hagyta a pénzügyi és valutáris állandó bizottság által előter­jesztett programot azoknak a határozatoknak a megvalósítá­sára, amelyeket a XXIII. (rend­kívüli j tanácsülés hozott a KGST-tagállamok további együttműködésére a valutáris és pénzügyi, valamint hitelkap­csolatok területén. Megvizsgál­ták még a gazdasági és a tudo­mányos-műszaki együttműködés egyéb kérdéseit is, egyebek kö­zött áttekintették a tanács tit­kárságának tájékoztatását a "termelési kooperáció és szako­sodás munkájának megjavításá­ra irányuló hatékony intézkedé­sek megvalósulásának meneté­ről. nétiány sorban tokát, a két kormány szavatolja a határmenti területeken élő polgári lakosság biztonságát és az Amerikai Államok Szerveze­tének megfigyelői ellenőrzik majd a tűzszünet megtartását. A két ország még megtárgyal­ja a megállapodás megvalósítá­sának részletkérdéseit. Az AÁSZ közvetítő bizottsága ideiglene­sen a két ellenséges országbm marad. URHO KEKKONEN finn köztár­sasági elnök július végén rövid pihenésre a Szovjetunióba uta­zik. A finn államfő a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének és a szovjet kormány­nak a vendége lesz. BOSTONBAN az Egészségügyi Világszervezet 22. ülésszakának jelenlegi munkájában 120 or­szág 3450 küldöttje vesz részt. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK nemzeti jövedelme az elmúlt negyedévben 16,4 milliárd dol­lárral emelkedett. Az év folya­mán előreláthatólag 933 millió dollárt ér el az ország nemzeti jövedelme. CROSLAND angol kereskedel­mi miniszter az angol—szovjet kereskedelmi kamara csütörtö­ki díszvacsoráján megelégedés­sel nyilatkozott a két ország kereskedelmi kapcsolatainak fejlődéséről. A Szovjetunióba irányuló angol export 27 mil­lió font sterlingről 102 millió font sterlingre, az Angliába irá­nyuló szovjet export pedig 63 millió font sterlingről 154 mil­lió font sterlingre emelkedett. JOSEPH LUNS holland kül­ügyminiszter, aki rövid látoga­tást tesz Franciaországban, el­utazása előtt kijelentette, hogy a francia kormány elvi állás ponja Anglia közös piaci tagsá­gát illetően pozitív, viszont meg kell várni, amíg ebben az ügy­ben a végső döntés megszüle­tik. MOSZKVÁBAN pénteken meg­kezdődött a szovjet—kubai mű­szaki-tudományos vegyes bizott­ság ülése. KÖZZÉTETTÉK a Német De­mokratikus Köztársaság Köz­ponti Statisztikai Hivatalának a jelentését a népgazdaság el­ső félévi fejlődéséről. A jelen­tés szerint az ipari áruterme­lés 8,5 százalékkal, az ipari ter­melékenység pedig 8 százalék­kal emelkedett az elmúlt esz­tendő hasonló időszakához ké­pest. Manolisz Glezosz felhívása Bécs — Manolisz Glezosz fel­hívással fordult a világ demok­ratikus érzelmű közvéleményé­hez, hogy emelje fel hangját a demokrácia megmentésére Gö­rögországban. A felhívást, amely a napok­ban érkezett Partheni szigetéről, ahol Glezoszt fogva tartják, az Osztrák Kommunista Párt lap­ja, a Volksstimme közli csütör­töki számában. Manolisz Glezosz rámutat ar­ra, hogy immár két év telt el azóta, hogy Görögországban ka­tonai erőszakkal diktatúrát ve­zettek be. A görögök életét a katonai rezsim irányítja. Ezrek állanak rendőri megfigyelés alatt Kétezer görög sínylődik különleges koncentrációs tábo­rokban, állandó fegyelmi eljá­rásoknak kitéve. A felhívás figyelmeztet azok­ra a törekvésekre, amely célja egész Európát koncentrációs tá­borrá változtatni! Éppen ezért az ilyen törekvéseket csírájuk­ban kell elfojtani. Manolisz Glezosz a haladó erőkhöz, az újságírókhoz, írók­hoz fordul, hogy emeljék fel szavukat a görög katonai dik­tatúra ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom