Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-17 / 166. szám, csütörtök

Az osakai Expo 70 világkiállítás csehszlovák pavilonjában vendéglőt is berendeznek. Az asztali ólomkristály készleteket a podebradyi Bohémia üveggyárból szállítják. Képünkön Ladis luv Oliva festőművész, a készlel tervezője egy ízléses kivite­lezésű pohárral. (ČSTK — Finda felv.) A bányászok áruellátásáról Megérdemelt kitüntetés Mindenkinek megvan a maga hobbyja, van aki szabad idejé­ben halászik vagy jelvényeket gyűjt, jozef Kozák immár tíz éve szabadideje nagy részéi az államhatár megvédésével tölti. Az önkéntes segédhatár­őrök közé tartozik. Hét éve, az egyik Duna menti segédhatárőr egység parancsnoka. Eddig nyolc határsértőt tartóztatott fel. — Az egyik — emlékezik vissza Kozák elvtárs — csalá­sért és egyéb bűntettekért 9 évet ült. Kétszer próbálkozott más határszakaszokon Ausztriá­ba szökni, de eredménytelenül. Harmadszor velem hozta össze a sors. Kozák elvtárs mindezt úgy meséli el, mintha mindennapos eseményről lenne szó. Pedig nemegyszer saját életét is koc­káztatja. — Az egyik határsétrtő iga­i zolványába belelapozva — főn­ig: ja tovább az emlékezés fonalát § — bírósági bélyegzőre lettem H figyelmes. Jobban megnéztem és látom, hogy az illetőnek büntetése' letöltésére kellett volna jelentkeznie. Csűrte-csa­varta a dolgot, de amikor látta, hogy ezzel nem megy semmire, beismerte, hogy büntetésének letöltése előtt a határ másik oldalára akart szökni. — Kozákra mindenkor szá­míthatunk — jelentette ki Kri­vák százados, a határőrség tisztje, — amit egyszer meg­ígér, azt becsülettel teljesiti. A segédhatárőrség tagjaitól fe­gyelmet követe] meg, és e téren maga szolgál jó példával. Iga­zán odaadó ember. Ha szabad ideje van, azt a határvonal kö­zelében tölti. Szinte naponta tanúja va­gyok, hogy az éjszakai munká­ból hazatérő bányászok pihenés helyett veszik a bevásárlótás­kát, ráakasztják kerékpárjuk kormányára és sorra látogatják a húsboltokat és más üzleteket. Vannak akik autón átruccanak a szomszéd városba vagy járás­ba, ahol jobb a bevásárlási le­hetőség. E jelenség oka, hogy a kor­szerű lakótelepek építése mel­lett megfeledkeztek a kereske delmi hálózat létesítéséről. Ke­vés a bolt, hiányzanak az ét­termek, a meleg ételeket kíná­lb büfék stb. További negatív jelenség — amely Prievidzán, Handlován és más bányaipari központokban Is megfigyelhető — a lakosság táplálkozásának egyoldalúsága. Ha az ember a lakóhelyén vagy a vállalatéhoz közeli boltokban vásárol, olyan gyér választék­ból állíthatja csak össze heti étlapját, hogy nincs az a jó háziasszony vagy szakácsmű­vész, aki ebből ízekben tarka és a szükséges tápanyagokban bő­velkedő változatos ételeket tud­na készíteni. Városainkban sok esetben jó minőségű zöldséget, gyümöl­csöt csak ritkán lehet kapni, holott a járásban terem. A ter­melőktől a szállítóvállalaton és a kereskedelmi szerveken át hosszú az út ahhoz, hogy a zöldség vagy a gyümölcs mi­nősége kifogástalan maradjon. Lehetővé kellene tenni, hogy a bányászlakosságot ellátó efsz ek, kertészetek, állami gazda­ságok vagy akár egyénileg gaz­Ki fedezte fel Sliač fürdőt? A Sliaö fürdő mögötti kis kőbányában a múlt században egy őskori orrszarvú koponyá­jára bukkantak, amely ma a bé­csi múzeumban van. A leletből arra következtetnek, hogy már 500—600 ezer évvel ezelőtt az ősállatok is megtalálták a hő­forrásokat^ idejártak meleged­ni, s közben a mocsaras talajba süppedve elpusztultak. Az első Írásbeli feljegyzés SliaCról 1244-ből, IV. Béla király korá bői származik. 1478-ban Mátyás király is megtekintette a hőfor­rásokat. (») dálkodó földművesek a bánya­városokban közvetlenül árul­hassák termékeiket. Nem hagyható figyelmen kí­vül az a sok száz bányász sem, akinek diétás táplálkozást ren­deltek az orvosok. Az üzemi ét­kezdében és éttermekben nem főznek diétás ételeket. A hús­boltokban csak elvétve kapha­tók a diétás ételek elkészítésé­hez szükséges belsőrészek és még ritkábban a konzervált diétás ételek. Ami az emberi egészség meg­őrzéséhez vagy helyreállításá­hoz szükséges, azt a kereske­delemnek okvetlenül be kelle­ne szereznie. Különösen akkor, ha bányászokról van szó, akik naponta nehéz testi munkát vé­geznek. Ez a tény ösztönözze a szocialista kereskedelem érde­kelt szerveit és vállalatait olyan intézkedések meghozata Iára, amelyekkel lényegesen megjavítanák a bányászlakta te lepülések áruellátását. SZÁNTÓ GYÖRGY A százados jegyzetei között keresgél, majd egy kis idő múl­va így folytatja: — Három osztravai csavargót és munkakerülőt is Kozák bá­csi fogott el. Mindig megérzi, kinek van szökési szándéka. Ha egyszer nyomon van, akkor ... — A közelmúltban — veszi át Kozák elvtárs a szót — az egyik gyanús egyén egyre csak azt hajtogatta: „Ja rusz­kij cselovék." Gondolta, hogy így elengedem. Mit mondjak? A határőrség egységénél kötöt­tünk ki, s amint később kide­rült, közönséges bűnözőről volt szó. A segédhatárőrség parancs­noka, Jozef Kozák odaadó és lelkiismeretes munkájáért meg­kapta az „Államhatár védelmé­ért" kitüntetést és hozzátehet­jük, hogy megérdemelten. Mert nemcsak arról van szó, hogy ő és társai a határőrök munká­ját segítik, hanem olyan egyé­neket tartóztatnak fel, akiknek bűntettekért kell elnyerniük méltó büntetésüket. Csak a szagra emlékezem Minek tagadnám, megdobbant a szívem, amikor három fiatal hölgy szállt be a kupéba. Nem szeretek utazni, mégis szinte sajnáltam, hogy csak alig egy­órás út áll előttem. Persze, ek kor még nem sejtettem, hogy a három grácia nyújtotta „ter­mészeti szép" élvezése némi ál­dozathozatallal jár. Pontosab ban: valamit „le kell nyelnem" miattuk. Méghozzá nemcsak ne­kem, hanem a kupé többi utasá­nak is. Hogy mit kellett le­nyelnünk? Ácetonszagot! Igen, acetonszagot. A három barátnő ugyanis egyszerre — mintha megbeszél­ték volna — lakkozni kezdte a körmeit. Háromféle lakk került elő. A mellettem ülő szőkeség készült el elsőnek. Örültem is, hogy az orromhoz közel eső lakkos üveget végre beduga­szolja. Nem is tévedtem. Ám arra nem számítottam, hogy he­lyette felnyit egy másikat, melyben tiszta aceton van, s nyomban lemossa körmeiről az előbbi lakkot, és egy árnyalat­tal sötétebb színűre festi őket. A rekkenő hőségben a szag bódítóan hatott. Az ablak ugyan nyitva volt, de a levegő meg sem rezzent. Az ajtónál ülő öregúr sem bírta sokáig: el­aludt. Egy férfi eloltotta a ci garettáját — nyilván a robba­nás veszélyétől tartott. Az ab­laknál ülő idős hölgy dühösen csóválta a fejét, és felakasztott esőköpenye mögé rejtőzött, ám bizonyára ott sem találta tisz­tának a levegőt, mert ismét jel­nézett. Ekkor újabb ötlete tá­madt: narancsot vett elő, s há­mozni kezdte. Mohón bekapott egy gerezdet, de látható undor­ral nyelte le, a többit pedig be­dobta a szemétkosárba. Aligha­nem acetonízűnek érezte. A fiatal hölgyek közben szó nélkül lakkoztak. Olykor-olykor felpillantottak — egymás kör­mére és útitársaikra. Az utób­biak tekintetéből észrevehették, hogy megelégelték a bűzt. Sőt, azt is láthatták, amint az idős asszony indulatosan eldobta a narancsot. Kissé csodálkozva is néztek rá, mintha ezt kérdez­nék: „Tehetünk mi arról, hogy az aceton nem narancsszagú? Az üvegeket végül mégis visz­szatették a táskábü — elkészül­tek a lakkozással. Közben megérkeztem, s nem sajnáltam, hogy csupán egy óráig tartott az út. A három gráciát elfelejtettem, de a szagra még ma is emlékezem. (fülöp) Mit kell tudni az építkezési segélyekről A Szlovák Szocialista Köztár­saság Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a Pénzügyminisztériummal, a Ter­vezésügyi Minisztériummal, a Csehszlovák Állami Bankkal és a Szlovák Állami Takarékpénz­tárral egyetértésben irányelve­ket adott ki a mezőgazdasági őstermelésben foglalkoztatot­taknak nyújtandó építkezési se­gélyekről. Az irányelvek hatálya kiter­jed az 1969. január l-e után el­kezdett mezőgazdasági jellegű szövetkezeti és vállalati épít­kezésekre, továbbá az 1968. ja­nuár l-e után a mezőgazdasági üzemek és dolgozóik számára kiadott építési engedélyek alap­ján folyó egyéni lakásépítkezé­sekre. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium tervének keretében végrehajtott szövet­kezeti lakásépítkezésekhez a vállalat felettes szerve a lakás­építő szövetkezeteknek a követ­kező segélyeket nyújtja: 8100,— koronát lakásegységen­ként és további 1055,— koronát minden egyes négyzetméter hasznos lakóié 1 illet után, ha a házépítés kulcsátadásra történik, (az építkezést kivitelező vállalat végzi), vagy 875,— koronát minden egyes négyzetméterre hasznos lakó felölel után, ha az építkezés önsegélyes alapon történik. Az állami hozzájárulás alapösz­szege, a szétszórtan történő épít­kezés konkrét feltételeire és az egy házban épülő lakások számára való tekintettel, a következő ösz­sze,vekre emelkedik: 141100 koronára a szvidnyíki, a varaiméi, a homonnai, a bárt fai, az ólublöi, a nagykürtösi, az alsókubíni, a esadcai és rimaszombati járásokban, 13 000 koronára lakásegységen ként 2000 lélekszámon aluli vidéki lakútelepeken, 10 000 koronára az egyéb közsé gekben, a városi .összpontosí­tott (zári) településeken kí viíl. Amennyiben a szövetkezet nem lakás céljaira szolgáló he­lyiségek átépítésével vagy szo­cialista szervezetek tulajdoná­ban levő objektumokhoz való hozzáépítéssel, illetve ezekre való ráépítéssel jut új lakások­hoz, az állami hozzájárulás a költségvetésben kimutatott épí­tési költségeknek és a közvet­len mérnöki tevékenység költ­ségeinek általában 50 százalé­ka, legfeljebb azonban akkora összeg, mint amennyit új lakó­házépítkezés esetén áz azonos nagyságú hasznos lakófelülettel rendelkező azonos számú lakás után járó állami hozzájárulás tenne ki. A nemzeti bizottságok segélyt nyújtanak a szövetkezeteknek a mezőgazdasági jellegű szövet­kezeti lakásépítkezésekhez azoknak a költségeknek a fede­zésére, amelyek nem számítód­nak be a lakásépítkezés költ­ségvetési kiadásaiba, hanem olyan berendezésekre vonatkoz­nak, amelyek a szövetkezet tu­lajdonába mennek át, a meny­nyiben ezek a költségek nem a szövetkezetnek a lakóház térbe­li elhelýezését, felszerelését vagy az építkezés megoldását illető kívánságaival kapcsolato­sak. Ezt a hozzájárulást a nem­zeti bizottság a lakótelepek mű­szaki és polgári ellátottságára szánt állami szubvenció terhére nyújthatja. A különleges támo­gatás odaítéléséről a nemzeti bizottság a szövetkezet kérel­mére dönt. A mezőgazdasági szövetkeze­ti lakásépítkezésekhez a Cseh­szlovák Állami Bank hosszú le­járatú beruházási hitelt nyújt a szövetkezeteknek. A hitel felté­tele, hogy az építkezést a szö­vetkezet saját eszközeiből fi­nanszírozza. A hitel után 1 szá­zalékos kamatot számít. A hitelt a bank a szövetkezet kérelme alapján a saját hitelfeltételei szerint nyújtja. A mezőgazdasági jellegű szö­vetkezeti lakásépítkezésekhez nyújtandó segélv feltételei: — az építkezés szövetkezeti jel legn, fel van véve a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium tervébe, s a lakások az irány­elvekben lelsorolt vállalatok dol­gozói számára épülnek; — olyan engedélyezett építke­zésről van szó, melyhez megvan­nak a szükséges tervdokumentá­ciók, biztosítva van számára a szükséges pénzügyi keret, épitfr­ipari kapacitás és a szerződései kivitelező vállalat; — az épülő lakóház legalább négylakásos, illetve a szövetkezel a lakásokhoz nem lakóház jelle­gű épület átalakításával vagy szo I.'ialista szervezet tulajdonában le­vő épülethez való hozzáépítéssel, illetve erre való ráépítéssel jut. Amennyiben a nemzeti bizott­ság szövetkezeti garázsok építé­sét engedélyezi a lakásépítő szövetkezet olyan tagjainak használatára, akik már a szö­vetkezet által épített lakásban laknak, vagy már befizették a szövetkezeti részjegy ellenér­tékét, a bank az ilyen garázs építkezéshez hitelt nyújthat az építési költségek 30 százaléká­nak erejéig; ezt a hitelt 5 éven belül kell visszafizetni 3 száza­lékos kamattal.- Ugyanilyen fel­tételek mellett nyújthat hitelt a bank gazdasági épületek léte­sítéséhez (kis haszonállatok te­nyésztésére szolgáló berendezé­sek létesítéséhez), amennyiben ennek építése összefügg vidé­ken a szövetkezeti lakások épí­tésével. A szövetkezeti lakás-garázs és kisebb méretű gazdasági épületek építésére ugyanazok az előírások vonatkoznak mint az állami beruházásokra. Az irányelvekben felsorolt mezőgazdasági vállalatok dolgo­zóinak családiház-építéshez az állam szintén segélyt nyújt, és­pedig: 22 500 koronát családi ház épí­tésére. Ha a családi házat házaspár épí­ti, s mindketten a mezőgazdaság­ban dolgoznak, az állami hozzájá­rulás összege 25 000 korona. Ha a családi ház építése az elflb biekben leisorolt járások valame lyikében történik, az állami hoz zájárulás összege 30 000 korona. A segélyt a mezőgazdasági vál­lalat az építkezőnek stabilizációs kölcsön formájában nyújtja. Erről a vállalat szerződési köt az épít kezűvel. A mezőgazdasági őstermelés­ben dolgozók számára nyújtan­dó építkezési segélyről szóló irányelvek rendelkezései értel­mében az építkezőknek szocia­lista szervezetek, a nemzeti bi­zottság és az Állami Takarék­pénztár nyújt segítséget. Csa­ládiház építtetőknek az Állami Takarékpénztár legfeljebb 30 évi időtartamra adhat kölcsönt. A kölcsön összegének nagysá­gában és a törlesztésben |a részletek esedékességében) az. állami takarékpénztár megálla­podik az építtetővel, figyelem­be véve az építkezés pénzügyi biztosítását. Mezőgazdasági üzemek saját eszközeikből kamatmentes, visz­sza nem térítendő kölcsönt nyújthatnak személyi tulajdon­ban levő családi házak vagy la­kások korszerűsítésére, éspedig az anyagbeszerzéssel és szállí­tással járó költségek' 50 száza­lékának erejéig. A kamatmentes kölcsön nyújtásáról a mezőgaz­dasági üzem az építtető kérel­mezése alapján dönt. Az irányelvek rendelkezései »•/. alábbi vállalatok és dolgo­zóik által végzett lakásépítke­zésekre vonatkoznak: — egységes földmfivesszövelke­zetek, — állami gazdaságok, — a nyltrai állandó mezőgaz­dasági kiállítás gazdasága. Ugyancsak érvényesek az irány elvek határozatai az alább felso­rolt vállalatok lakásépítkezéseire, a szakmai és vállalati igazgatósá gok kivételével: — Stovosivo Vetőmagoemesilé Vállalat, — állami fajtenyésztő vállala­tok, — hizlaldák és mezőgazdasági üzemeik, — állami halgazdaságok, — mezőgazdasági termeléssel foglalkozó közös szövetkezeti vál­lalatok és az élelmiszeripari vál­lalatok mezőgazdasági üzemei, — traktor- és gépállomások, ku­tató és kísérleti intézetek és az Agrártudományi Akadémia mező­gazdasági termelőüzemeiben fog­lalkoztatott fizikai munkások és szakképzett műszaki dolgozók la­kásépítkezéseire. A* irányelvek valamennyi hatá­rozata — kivéve a 13—19. és a 20. cikkelyek határozatait — ér­vényesek az alábbi dolgozók lakás építkezéseire is: — állatorvosok és zootechniku­sok, akik kint dolgoznak, továbbá ax állatorvosi higiéniai szolgálat különlegea laboratóriumaiban mü ködnek. r. j. VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom