Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-17 / 166. szám, csütörtök

Az osakai Expo 70 világkiállítás csehszlovák pavilonjában vendéglőt is berendeznek. Az asztali ólomkristály készleteket a podebradyi Bohémia üveggyárból szállítják. Képünkön Ladis luv Oliva festőművész, a készlel tervezője egy ízléses kivitelezésű pohárral. (ČSTK — Finda felv.) A bányászok áruellátásáról Megérdemelt kitüntetés Mindenkinek megvan a maga hobbyja, van aki szabad idejében halászik vagy jelvényeket gyűjt, jozef Kozák immár tíz éve szabadideje nagy részéi az államhatár megvédésével tölti. Az önkéntes segédhatárőrök közé tartozik. Hét éve, az egyik Duna menti segédhatárőr egység parancsnoka. Eddig nyolc határsértőt tartóztatott fel. — Az egyik — emlékezik vissza Kozák elvtárs — csalásért és egyéb bűntettekért 9 évet ült. Kétszer próbálkozott más határszakaszokon Ausztriába szökni, de eredménytelenül. Harmadszor velem hozta össze a sors. Kozák elvtárs mindezt úgy meséli el, mintha mindennapos eseményről lenne szó. Pedig nemegyszer saját életét is kockáztatja. — Az egyik határsétrtő igai zolványába belelapozva — főnig: ja tovább az emlékezés fonalát § — bírósági bélyegzőre lettem H figyelmes. Jobban megnéztem és látom, hogy az illetőnek büntetése' letöltésére kellett volna jelentkeznie. Csűrte-csavarta a dolgot, de amikor látta, hogy ezzel nem megy semmire, beismerte, hogy büntetésének letöltése előtt a határ másik oldalára akart szökni. — Kozákra mindenkor számíthatunk — jelentette ki Krivák százados, a határőrség tisztje, — amit egyszer megígér, azt becsülettel teljesiti. A segédhatárőrség tagjaitól fegyelmet követe] meg, és e téren maga szolgál jó példával. Igazán odaadó ember. Ha szabad ideje van, azt a határvonal közelében tölti. Szinte naponta tanúja vagyok, hogy az éjszakai munkából hazatérő bányászok pihenés helyett veszik a bevásárlótáskát, ráakasztják kerékpárjuk kormányára és sorra látogatják a húsboltokat és más üzleteket. Vannak akik autón átruccanak a szomszéd városba vagy járásba, ahol jobb a bevásárlási lehetőség. E jelenség oka, hogy a korszerű lakótelepek építése mellett megfeledkeztek a kereske delmi hálózat létesítéséről. Kevés a bolt, hiányzanak az éttermek, a meleg ételeket kínálb büfék stb. További negatív jelenség — amely Prievidzán, Handlován és más bányaipari központokban Is megfigyelhető — a lakosság táplálkozásának egyoldalúsága. Ha az ember a lakóhelyén vagy a vállalatéhoz közeli boltokban vásárol, olyan gyér választékból állíthatja csak össze heti étlapját, hogy nincs az a jó háziasszony vagy szakácsművész, aki ebből ízekben tarka és a szükséges tápanyagokban bővelkedő változatos ételeket tudna készíteni. Városainkban sok esetben jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt csak ritkán lehet kapni, holott a járásban terem. A termelőktől a szállítóvállalaton és a kereskedelmi szerveken át hosszú az út ahhoz, hogy a zöldség vagy a gyümölcs minősége kifogástalan maradjon. Lehetővé kellene tenni, hogy a bányászlakosságot ellátó efsz ek, kertészetek, állami gazdaságok vagy akár egyénileg gazKi fedezte fel Sliač fürdőt? A Sliaö fürdő mögötti kis kőbányában a múlt században egy őskori orrszarvú koponyájára bukkantak, amely ma a bécsi múzeumban van. A leletből arra következtetnek, hogy már 500—600 ezer évvel ezelőtt az ősállatok is megtalálták a hőforrásokat^ idejártak melegedni, s közben a mocsaras talajba süppedve elpusztultak. Az első Írásbeli feljegyzés SliaCról 1244-ből, IV. Béla király korá bői származik. 1478-ban Mátyás király is megtekintette a hőforrásokat. (») dálkodó földművesek a bányavárosokban közvetlenül árulhassák termékeiket. Nem hagyható figyelmen kívül az a sok száz bányász sem, akinek diétás táplálkozást rendeltek az orvosok. Az üzemi étkezdében és éttermekben nem főznek diétás ételeket. A húsboltokban csak elvétve kaphatók a diétás ételek elkészítéséhez szükséges belsőrészek és még ritkábban a konzervált diétás ételek. Ami az emberi egészség megőrzéséhez vagy helyreállításához szükséges, azt a kereskedelemnek okvetlenül be kellene szereznie. Különösen akkor, ha bányászokról van szó, akik naponta nehéz testi munkát végeznek. Ez a tény ösztönözze a szocialista kereskedelem érdekelt szerveit és vállalatait olyan intézkedések meghozata Iára, amelyekkel lényegesen megjavítanák a bányászlakta te lepülések áruellátását. SZÁNTÓ GYÖRGY A százados jegyzetei között keresgél, majd egy kis idő múlva így folytatja: — Három osztravai csavargót és munkakerülőt is Kozák bácsi fogott el. Mindig megérzi, kinek van szökési szándéka. Ha egyszer nyomon van, akkor ... — A közelmúltban — veszi át Kozák elvtárs a szót — az egyik gyanús egyén egyre csak azt hajtogatta: „Ja ruszkij cselovék." Gondolta, hogy így elengedem. Mit mondjak? A határőrség egységénél kötöttünk ki, s amint később kiderült, közönséges bűnözőről volt szó. A segédhatárőrség parancsnoka, Jozef Kozák odaadó és lelkiismeretes munkájáért megkapta az „Államhatár védelméért" kitüntetést és hozzátehetjük, hogy megérdemelten. Mert nemcsak arról van szó, hogy ő és társai a határőrök munkáját segítik, hanem olyan egyéneket tartóztatnak fel, akiknek bűntettekért kell elnyerniük méltó büntetésüket. Csak a szagra emlékezem Minek tagadnám, megdobbant a szívem, amikor három fiatal hölgy szállt be a kupéba. Nem szeretek utazni, mégis szinte sajnáltam, hogy csak alig egyórás út áll előttem. Persze, ek kor még nem sejtettem, hogy a három grácia nyújtotta „természeti szép" élvezése némi áldozathozatallal jár. Pontosab ban: valamit „le kell nyelnem" miattuk. Méghozzá nemcsak nekem, hanem a kupé többi utasának is. Hogy mit kellett lenyelnünk? Ácetonszagot! Igen, acetonszagot. A három barátnő ugyanis egyszerre — mintha megbeszélték volna — lakkozni kezdte a körmeit. Háromféle lakk került elő. A mellettem ülő szőkeség készült el elsőnek. Örültem is, hogy az orromhoz közel eső lakkos üveget végre bedugaszolja. Nem is tévedtem. Ám arra nem számítottam, hogy helyette felnyit egy másikat, melyben tiszta aceton van, s nyomban lemossa körmeiről az előbbi lakkot, és egy árnyalattal sötétebb színűre festi őket. A rekkenő hőségben a szag bódítóan hatott. Az ablak ugyan nyitva volt, de a levegő meg sem rezzent. Az ajtónál ülő öregúr sem bírta sokáig: elaludt. Egy férfi eloltotta a ci garettáját — nyilván a robbanás veszélyétől tartott. Az ablaknál ülő idős hölgy dühösen csóválta a fejét, és felakasztott esőköpenye mögé rejtőzött, ám bizonyára ott sem találta tisztának a levegőt, mert ismét jelnézett. Ekkor újabb ötlete támadt: narancsot vett elő, s hámozni kezdte. Mohón bekapott egy gerezdet, de látható undorral nyelte le, a többit pedig bedobta a szemétkosárba. Alighanem acetonízűnek érezte. A fiatal hölgyek közben szó nélkül lakkoztak. Olykor-olykor felpillantottak — egymás körmére és útitársaikra. Az utóbbiak tekintetéből észrevehették, hogy megelégelték a bűzt. Sőt, azt is láthatták, amint az idős asszony indulatosan eldobta a narancsot. Kissé csodálkozva is néztek rá, mintha ezt kérdeznék: „Tehetünk mi arról, hogy az aceton nem narancsszagú? Az üvegeket végül mégis viszszatették a táskábü — elkészültek a lakkozással. Közben megérkeztem, s nem sajnáltam, hogy csupán egy óráig tartott az út. A három gráciát elfelejtettem, de a szagra még ma is emlékezem. (fülöp) Mit kell tudni az építkezési segélyekről A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a Pénzügyminisztériummal, a Tervezésügyi Minisztériummal, a Csehszlovák Állami Bankkal és a Szlovák Állami Takarékpénztárral egyetértésben irányelveket adott ki a mezőgazdasági őstermelésben foglalkoztatottaknak nyújtandó építkezési segélyekről. Az irányelvek hatálya kiterjed az 1969. január l-e után elkezdett mezőgazdasági jellegű szövetkezeti és vállalati építkezésekre, továbbá az 1968. január l-e után a mezőgazdasági üzemek és dolgozóik számára kiadott építési engedélyek alapján folyó egyéni lakásépítkezésekre. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tervének keretében végrehajtott szövetkezeti lakásépítkezésekhez a vállalat felettes szerve a lakásépítő szövetkezeteknek a következő segélyeket nyújtja: 8100,— koronát lakásegységenként és további 1055,— koronát minden egyes négyzetméter hasznos lakóié 1 illet után, ha a házépítés kulcsátadásra történik, (az építkezést kivitelező vállalat végzi), vagy 875,— koronát minden egyes négyzetméterre hasznos lakó felölel után, ha az építkezés önsegélyes alapon történik. Az állami hozzájárulás alapöszszege, a szétszórtan történő építkezés konkrét feltételeire és az egy házban épülő lakások számára való tekintettel, a következő öszsze,vekre emelkedik: 141100 koronára a szvidnyíki, a varaiméi, a homonnai, a bárt fai, az ólublöi, a nagykürtösi, az alsókubíni, a esadcai és rimaszombati járásokban, 13 000 koronára lakásegységen ként 2000 lélekszámon aluli vidéki lakútelepeken, 10 000 koronára az egyéb közsé gekben, a városi .összpontosított (zári) településeken kí viíl. Amennyiben a szövetkezet nem lakás céljaira szolgáló helyiségek átépítésével vagy szocialista szervezetek tulajdonában levő objektumokhoz való hozzáépítéssel, illetve ezekre való ráépítéssel jut új lakásokhoz, az állami hozzájárulás a költségvetésben kimutatott építési költségeknek és a közvetlen mérnöki tevékenység költségeinek általában 50 százaléka, legfeljebb azonban akkora összeg, mint amennyit új lakóházépítkezés esetén áz azonos nagyságú hasznos lakófelülettel rendelkező azonos számú lakás után járó állami hozzájárulás tenne ki. A nemzeti bizottságok segélyt nyújtanak a szövetkezeteknek a mezőgazdasági jellegű szövetkezeti lakásépítkezésekhez azoknak a költségeknek a fedezésére, amelyek nem számítódnak be a lakásépítkezés költségvetési kiadásaiba, hanem olyan berendezésekre vonatkoznak, amelyek a szövetkezet tulajdonába mennek át, a menynyiben ezek a költségek nem a szövetkezetnek a lakóház térbeli elhelýezését, felszerelését vagy az építkezés megoldását illető kívánságaival kapcsolatosak. Ezt a hozzájárulást a nemzeti bizottság a lakótelepek műszaki és polgári ellátottságára szánt állami szubvenció terhére nyújthatja. A különleges támogatás odaítéléséről a nemzeti bizottság a szövetkezet kérelmére dönt. A mezőgazdasági szövetkezeti lakásépítkezésekhez a Csehszlovák Állami Bank hosszú lejáratú beruházási hitelt nyújt a szövetkezeteknek. A hitel feltétele, hogy az építkezést a szövetkezet saját eszközeiből finanszírozza. A hitel után 1 százalékos kamatot számít. A hitelt a bank a szövetkezet kérelme alapján a saját hitelfeltételei szerint nyújtja. A mezőgazdasági jellegű szövetkezeti lakásépítkezésekhez nyújtandó segélv feltételei: — az építkezés szövetkezeti jel legn, fel van véve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tervébe, s a lakások az irányelvekben lelsorolt vállalatok dolgozói számára épülnek; — olyan engedélyezett építkezésről van szó, melyhez megvannak a szükséges tervdokumentációk, biztosítva van számára a szükséges pénzügyi keret, épitfripari kapacitás és a szerződései kivitelező vállalat; — az épülő lakóház legalább négylakásos, illetve a szövetkezel a lakásokhoz nem lakóház jellegű épület átalakításával vagy szo I.'ialista szervezet tulajdonában levő épülethez való hozzáépítéssel, illetve erre való ráépítéssel jut. Amennyiben a nemzeti bizottság szövetkezeti garázsok építését engedélyezi a lakásépítő szövetkezet olyan tagjainak használatára, akik már a szövetkezet által épített lakásban laknak, vagy már befizették a szövetkezeti részjegy ellenértékét, a bank az ilyen garázs építkezéshez hitelt nyújthat az építési költségek 30 százalékának erejéig; ezt a hitelt 5 éven belül kell visszafizetni 3 százalékos kamattal.- Ugyanilyen feltételek mellett nyújthat hitelt a bank gazdasági épületek létesítéséhez (kis haszonállatok tenyésztésére szolgáló berendezések létesítéséhez), amennyiben ennek építése összefügg vidéken a szövetkezeti lakások építésével. A szövetkezeti lakás-garázs és kisebb méretű gazdasági épületek építésére ugyanazok az előírások vonatkoznak mint az állami beruházásokra. Az irányelvekben felsorolt mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak családiház-építéshez az állam szintén segélyt nyújt, éspedig: 22 500 koronát családi ház építésére. Ha a családi házat házaspár építi, s mindketten a mezőgazdaságban dolgoznak, az állami hozzájárulás összege 25 000 korona. Ha a családi ház építése az elflb biekben leisorolt járások valame lyikében történik, az állami hoz zájárulás összege 30 000 korona. A segélyt a mezőgazdasági vállalat az építkezőnek stabilizációs kölcsön formájában nyújtja. Erről a vállalat szerződési köt az épít kezűvel. A mezőgazdasági őstermelésben dolgozók számára nyújtandó építkezési segélyről szóló irányelvek rendelkezései értelmében az építkezőknek szocialista szervezetek, a nemzeti bizottság és az Állami Takarékpénztár nyújt segítséget. Családiház építtetőknek az Állami Takarékpénztár legfeljebb 30 évi időtartamra adhat kölcsönt. A kölcsön összegének nagyságában és a törlesztésben |a részletek esedékességében) az. állami takarékpénztár megállapodik az építtetővel, figyelembe véve az építkezés pénzügyi biztosítását. Mezőgazdasági üzemek saját eszközeikből kamatmentes, viszsza nem térítendő kölcsönt nyújthatnak személyi tulajdonban levő családi házak vagy lakások korszerűsítésére, éspedig az anyagbeszerzéssel és szállítással járó költségek' 50 százalékának erejéig. A kamatmentes kölcsön nyújtásáról a mezőgazdasági üzem az építtető kérelmezése alapján dönt. Az irányelvek rendelkezései »•/. alábbi vállalatok és dolgozóik által végzett lakásépítkezésekre vonatkoznak: — egységes földmfivesszövelkezetek, — állami gazdaságok, — a nyltrai állandó mezőgazdasági kiállítás gazdasága. Ugyancsak érvényesek az irány elvek határozatai az alább felsorolt vállalatok lakásépítkezéseire, a szakmai és vállalati igazgatósá gok kivételével: — Stovosivo Vetőmagoemesilé Vállalat, — állami fajtenyésztő vállalatok, — hizlaldák és mezőgazdasági üzemeik, — állami halgazdaságok, — mezőgazdasági termeléssel foglalkozó közös szövetkezeti vállalatok és az élelmiszeripari vállalatok mezőgazdasági üzemei, — traktor- és gépállomások, kutató és kísérleti intézetek és az Agrártudományi Akadémia mezőgazdasági termelőüzemeiben foglalkoztatott fizikai munkások és szakképzett műszaki dolgozók lakásépítkezéseire. A* irányelvek valamennyi határozata — kivéve a 13—19. és a 20. cikkelyek határozatait — érvényesek az alábbi dolgozók lakás építkezéseire is: — állatorvosok és zootechnikusok, akik kint dolgoznak, továbbá ax állatorvosi higiéniai szolgálat különlegea laboratóriumaiban mü ködnek. r. j. VII.