Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-15 / 164. szám, kedd

Mai irányzatok a szlovák festészetben A MŰVÉSZET HÄZÄNAK tárlatán állandó feszültségben élő korunkat visszhangozza harmincöt festőnknek tavalyi és idei évjelzésű százötven alkotása. „Kibeszélések" ezek, mint ahogy Hegel nevezi a művészetet. Az író azért ragad tollat — mondja —, a szobrász vésőt, a festő ecsetet, hogy örömét, fájdalmát, véleményét a világról, látomásait és szenvedélyeit kiírja, kifesse magából. A század elején született Jakoby Gyula, s az ötven év körüli Vincent és Ferdinand Hložník kivételével a kiállításon szereplő piktoraink zöme negyven —harminc esztendős, s néhányan még fiatalabbak. Korunk bonyolultságának megfelelően műveik tartalmukban sokrétűek, formanyelvükben, technikai megoldásukba 11, színvonalukban erősen különbözőek. Az egyetemes művészet uralkodó, nagy áramlataiba kapcsolódnak. Lényegükben a racionális tisztaságú konstruktivizmus, vagy pedig a valóságot stilizáló és deformáló újfiguráció követői. A konstruktív irányzat, a szigorúan fegyelmezett értelem, a tárgviasság, a józan kiszámítottság képviselői a következők: Eduard Antal, akinek kompozíciói mértani tagolásúak, vegyes technikával alakítottak, s finom fehér síkokból tevődnek össze. Jarmila Cihánková plasztikus és teltszínű geometriai testekből formált tárgyai, objektjei a józan rendet hirdetik. Alojz Klimo a modern városok szédületes forgalmát szabályozó útjelző táblákra összpontosítja figyelmét. Tamara Klimová plexiüveg és tompa aranyfényű fémlemez kompozícióiban az alkalmazott anyag esztétikai hatása ragad meg. Anastázia Mjertusová választékos, hűvös színekben, komoly feketében finoman csillogó pozitív és negatív körei s négyszögei az új anyagok alkotólehetőségéről tanúskodnak. Marian Cunderlík alumínium lemezekből intellektuális érzékenységgel alakítottdomborított változatainak, szololit kompozícióinak formavilá ga korszerű, s a belső tartalommal adekvát hangvételű. Milan Ďobeš a művészi kifejezés gazdagítása érdekében új technikai lehetőségekkel él. Tárgyai fényt és mozgást éreztetnek, kinetikus jellegűek. Stanislav Filkó „környezetei, environmentjei" újra, meglepetésszerűre törekednek, az'egyre technizálódó világ s az ipari civilizáció szellemében foganlak. Ján Švec Szélrózsája hűKGY IDELÁTOGATÓ pesti ismerősöm figyelmeztetett, hogy lassacskán elfogy alólam fél Pozsony. A vár környékére célzott, a Hal térre, Vödrícre, Zsidó utcára, melyek eltűntek helyükről, mintha soha ott se let tek volna. A Duna-partból, a Séta térből is elvittek magukkal valamennyit. Az ása •ások archeológiai szüretnek bizonyultak, a küzép- és régmúlt feltárták titkaikat és a szakemberek elmerültek benne. Valami nagyszabású készül itt, mindenki láthatja. Legfőbb ideje, mert kinőttük inár ezt a történelmi nevezetességű gyönyörű várost — külföldi és belföldi autók sokaságától egyre szűkülő utcáival. Ideje, hngy tágítsunk a „nadrágszíjon"! Hugy mi lesz a káoszból, ami ma a pa tinás városrész helyén uralkndik, csak sejthető. Annyi bizonyos, hogy a várhegy megifjodott, mihelyt az ócska épíilettöin bőket lebontották körülötte és megmutat knzott a maga valóságában. Város sztriptíz ez a javából, mely eszébe juttatja az ein bernek, hogy nem árt néhanap másfelé is elnézegetni, nemcsak arra, amerre az orra viszi . . (Vagy amerre citromért sorakoz nak. 1 Gyalog vágnk neki a lakásomtól légvonalban mintegy 500 méterre elterülő ismeretlennek, mert restellem az idelátogató idegenek előtt, hogy milyen keveset tudok az új városról, mely körülöttem formálódik. Az ember maholnap többet tud Bécsről, Pestről, Moszkváról, Rómáról, mint a szomszéd utcáról, amennyiben nem vezetik arra napi dolgai, és miközben a világ ügyeit figyeli, a város, amelyben él, félig elfogy körülötte. Ezért pedig nem nyújt kárpótlást, hogy négyszer annyi nő ki helyette más kerületben, ha egyszer pont az a része apad, amelyikhez valamikor köze volt. Ezek után sürgősen birtokba veszem, ami még megmaradt. Végigsétálok a Duna parton . .. nagyon esedékes. A legutóbbi áradás óta nem láttam. Azt hiszem, két éve, de lehet, hogy több is. Na persze, ha naponta a kapuból kilépve nem balra fordulnék, hanem jobbra, ötszáz lépést is meg kellene tennem a folyóig. Megragadom tehát az alkalmat és ha már elindultam, végigmegyek a parton az újonnan épüli hajóállomásig. Mikor legutóbb erre vös kristályokba dermedő színekből alakul ki. Az újfiguráció kategóriájába tartozó művek személyes jellegűek. Alkotóik az ember, az emberiség problémáival törődnek. Azonosulva, odaadással, elkötelezetten vallanak magukról, az életről, a világról, s keresik a választ a kor izgalmas kérdéseire. Olga BartoSíková nagy méretű vásznainak fekete alapjából fehéren emelkednek ki a harmonikus vonalvezetésű női testek változatai. Alexander Eckerdt olajképei hol líraiak, hol meg az élet ütötte sebek hegeiről tünődőek. František Fegl a lírai absztrakció jegyében veti vászonra szinte zenélő színeit. Kueta Gandlová vegyes technikájú képei finoman differenciált árnyalatokból szövődnek egybe. Vincent Hloíník mesteri temperái drámai szenvedély ességgel szenvedik, s kárhoztatják „Azt az éjszakát" és következményeit. Viera Kraicová embert féltő aggódása szuggesztíven szólal meg a Kék nyugtalanságban. František Král a tudat s a lélek mélységeiben merül el s tűzzel és karddal harcol a rossz ellen. Rudolf Krivoš plasztikusan ható formákkal, mély zengésű színekkel tesz vallomást állásfoglalásáról. Záboj Miloslav Kuthavý a szürrealizmus grammatikájával fogalmazza olajképeit. Mi lan Paštéka erősen átírt, monumentizáló formákkal dolgozik. Miloš Simurda pop art ízű összeállításait hétköznapi tárgyakkal kombinálja, amelyek nyilván az élet és művészet nagy egységére való törekvést jelzik Á fiatal és tehetséges Agneša Sigetovát festői és női problémák foglalkoztatják. Az életerősen fejlődő modern szlovák piktúra kaleidoszkópszerű változatosságát s mozgalmasságát éreztető, nagy gonddal rendezett kiállítás a katalógus bevezetőjének szerzője, Ladislav Saučin szerint „az élet szüntelen körforgását, az élet feszültségét" tükrözi és ,,a művészei mozgásának dialektikus folyamatát jelzi." PA">M(SJY JENÓNÉ Hogyan enyhíthetünk a szénellátási gondokon Legtöbben meg nyári szabadságunk előtt vagyunk, délutánonként jóleső érzéssel lubickolunk a strand meleg vizében, egyesek azonban már a télre gondolnak. Biztosítani igyekeznek a szükséges tüzelőt. A széntelepen azonban a „nincs", „elfogyni t" „

falán legközelebb" vá'a:;zo';;;t kapják, így egyre gyakrabban és többen teszik fel a kérdést: iesz-e elég szenünk a téli idúsz-;!cban?. Mi is ezt kérdeztük Matula Púi elvtárstól, a nyugat-szlovákiai széntelepek kereskedelmi részlegének helvettes vezetőjétől. — Sajnos, kicsit kellemetlen választ kell adnom. A készlet kicsi. Szlovákia szénlerakatai 5 millió tonna szenet igényelnek, nekünk azonban a termelőkkel csak 4,5 millió tonna szállítására van szerződésünk. Többet nem kapunk. — Mi okozza a szénhiányt? — Nemcsak nálunk, majdnem egész Európában hiányos a szénellátás. A fejlett széntermeléssel rendelkező Nyugat-Németország szénkészletei is elfogytak, de ugyanígy kevés a szén máš európai országban is. Az okok szerteágazók. A tervezettnél nagyobb a vasút szénigénye, a kijelölt helyeken nem térnek át idejében a folyékony tüzelőanyag használatára, a lakosság nagyrészt csak szénnel tüzel, még mindig idegenkedik a naftakályháktól. — Milyen a jelenlegi helyzet a szénlerakatokban? — Ami szén jön, azt eladjuk. Rendeléseket is felveszünk a lakosságtól, de az igényelt mennyisé? nagyságától függetlenül, egv kiadott rendelet szerint, csak húsz mázsa szenet adunk családonként. Ez persze nem elég. Miután a húsz mázsát már valamennyi család megkapta, az igénylések visszamaradt részét is szállítjuk. — Kik és milyen formában járulhatnak hozzá a szénhiány okozta nehézségek csökkentéséhez? — A lehetőségek szerint a központi fűtéses lakásokban csökkenteni kellene a melegvizes napok, a magánlakásokban pedig a fűtött helyiségek számát. Ahol lehet, a szenet fával kell pótolni, habár ez valamivel drágább. A családok ne halmozzalak felesleges készleteket. Biztos vagyok benne, ha telve lennének a raktárak, nem lenne annyi igénylő, mint jelenleg. Fontos a vagonok maximális kihasználása is. Kevés a szállítóeszköz és így lehetetlen a folyamatos ellátás. A kladnói és a sokolovói bányákon kívül valamennyi bányánkban emelkedett a fejtés. A tárnák körül hatalmas szénhegyek tornyosulnak. A fejtett szénmennyiséget azonban a vasút képtelen rendeltetési helyére szállítani. EGRI FERENC Miloš Simurda: Bukás / Komi), terhnika. 1 nti' Új továbbtanulási lehetőség Egészségügyi felépítményi iskola nyílik Rimaszombatban A középiskolát végzett tanulók évről évre visszatérő gondja a megfelelő továbbtanulási lehetőség kiválasztása. Hasonló helyzetben vannak a magyar tannyelvű iskolában érettségizett iiauilok is, akik anyanyelvükön csupán pedagógiai szakon folytathatják tanulmányaikat. Valamivel jobb a helyzet a szakközépiskolák mellett működő, úgynevezett felépítményi szakokon, ahol egyre bővül a továbbtanulási lehetőséget kínáló iskolák száma. Szeptembertől a rozsnyói egészségügyi középiskola mellett Rimaszombatban nyitnak egy felépítményi osztály — egyelőre csak esti tagozattal. Az érettségizett fiatalok közül ide azok jelentkezhetnek, akik különböző egészségügyi intézményeknél már munkaviszonyban vannak, vagy most készülnek erre a hivatásra és még nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel. Az érdeklődők a felvételi kérelmeket a Járási Egészségügyi Intézet Igazgatóságára (Riaditeľstvo OÚNZ Rimavská Sobota) vagy a Közgazdasági Középiskolába (SEŠ Rožňava) címezzék. Felvételi kérelmükhoz csatolják a munkaviszony igazolását is. Az iskola létesítésének szorgalmazói remélik, hogy sokan jelentkéznek majd, hiszen a megfelelő létszámon áll vagy bukik az iskola jövője. —ha — Város-sztriptíz a javából jártam, a régi épület ablakain sétáit ki-be a Duna. Leltárt csinálok a túlsó oldalon is. Hiányzik a ligeti kávéház, két csónak ház és a propeller. No, majd csak kerül valami a helyükre . . . Azután beülök a tizenegyes buszba — ha már városnézés, legyen nagyszabású, és meg sem állok a végállomásig. A gyepre lépni szabad A VASKÜTACSKÁHOZ vezető úton, szem ben a „Lesný park" (Hegyi liget) feliratú táblával, mintegy kétszáz lépésnyire a Vöröshídtól, torlasz állja el a lépcsőket, amelyek kedvenc rétemre vezetnek. A torlaszon felirat: „A réten járkálni tilos", így, röviden . . . Nem kérnek meg szépen arra, hogy kerüljem el évek óta kedvelt kirándulóhelyemet, nem is figyelmeztetnek, hogy a fejemre esik a tégla . . . Tehát megyek! Ami tilos, egyben vonzó is. A lépcsők betonútba torkollanak. Jaj, már me gint elvesznek tőlem valamit! — gondolom, és arra tartok, amerre „tilos". A föld nem nyílik meg alattam, vagy mégis? Már közelít egy arkangyal láng pallossal! Vagyishogy . . . sötétkék „kezeslábasban". Mondom — ne kiabáljunk, értsünk szót! Szót értünk. Az overallos arkangyal magyaráz: — Borzasztó, kérem, az emberekkel, nem értik, hogy minden az ő érdekükben tör ténik. — Mi történik érdekemben? — kérdez tem. Az arkangyal végignéz, érdemesítsen e bővebb felvilágosításra? Nyilván sokszor mondja el naponta a ozöveget — unja! Lesetem lehat „inkognitómat". — Az más ... az más . . . akkor elmon dom, és kérem, nagyon szépen kérem, Írja meg! Rendbe hozzuk ezt a szemétdombot .. . — Nem szemétduinb! — védeni kedvenc gyepemet, mely nemcsak nekem kedves. Erről tanúskodnak a körös-körül szanaszét hevergető üres konzervdobozok, zsírospa pírok, uzsonnamaradékuk, tábnrliízhelyek, banán- és narancshéjak . . . Hja, i?az, héttő van! Tegnap nagy volt a forgalom! — Kérem! Szemeteskosarakat helyeztünk el mindenfelé . . . — Keveset! — ez az én véleményem. — És a pad Is kevés. Mondhatnám, semmi. A patak partján sok a szúnyo \ a tűben sok a hangya . . . Hát Igen! Az embernek fejlődnek az igényei, de néhány hangya- meg szúnyogcsípést igazán megér, ha fütyülhet olykor a civilizációra! Tarka térítőkön elterülhet egész családjával, szalonnát süthel, ahol akar, és ha kedve szottyan, gatyában na pnzhat . . . Évtizedek óta nem kötötték errefelé semmiféle szabályzatok, jólesik né ha az ilyesmi? És miiven kevés errevaló hely akad épiilő, szépü'ő fővárosunk környékén! — Hiszen éppen ez az! — védi a hivatalos álláspontot az arkan "vpl. — Éppen ezért hozzuk rendbe! — H?l!iuk tehót, mi készít'? — Csak egy kis rend. A rét közepén csörgedező patakot fertőtlenítjük, partjait inegtisztíjuk a pyomlúl, g-tz*'' országútra vezető töltést is me szshniftottuk a vadcserjétől. A rétet .,klegv>!n»s

:tiiik", és fííinae«al vetjük be . . . — Tehát a gyepre lépni szabad? — Csak ki kell várni, amíg a fűmag kisarjad és mecsűrűsíidik. Lócákat helyezünk el köröskörül•. — Kettőt? Hármat? — Negyvenet! Épílett tábortűzhelyeket csinálunk . . — Tehát senuni akadálya a további szalonnasütésnek?! — Semmi. Sőt, a tűzhelyek körül is lesznek ülőhelyek. A patak másik oldalán nyolcszor harminc méteres medence készül, csakis gyerekek részére. Lesz homok és hinta, veRdéglő és hozzávaló terasz, betonozott játszótér a kézilabda a röplabda kedvelőinek, lesz villany világítás, és kar bantartott utak. Rendezett körülmények várják a gyerekeket és a szülőket, de főleg az öregeket, akiknek nehezére esik már a hegymászás, meg a campíngezés. Ügy is fogják hívni, „Partizánska lúka" — Partizánrét —, mert elsősorban az öreg harcosokra gondolnak, akik kitervelték. A partizánok liszteletére készül, akik részt vettek a felkelésben . . . Augusztus 15-én lesz a megnyitó, az évfordulót már itt fogják ünnepelni . . . — így már szebben hangzik! És beléptidíj? — Csakis ünnepség alkalmával. Különben jöhet, mehet mindenki úgy, mint eddig . . Tetszik látni? — mondja keserűen az arkangyal. — Ezt nem értik meg az emberek, hogy értük van az átmeneti tilalom és haragusznak. Naponta mintegy ötszáz gyereket kell elzavarnunk innen, egész iskolákat, és ez nagyon kellemetlen. — Hamarabb kellett volna hozzáfogni, áprilisban, májusban. Ha a gyerekekért van, meg az öregekért . .. Éppen az imént úztek el innen egy öreget, elég szapora szöveggel! — Hát igen! Mulasztás volt idejében nem közzétenni, kihirdetni iskolákban, rádióban, újságban . . . Nos, ami tőlem telik, megteszem. Utólagosan hnzzáteszem: „Kérik a Vaskutacska felé vezető réten pihenni vágyó polgárokat, hogy menjenek egy réttel tovább na pozní, amíg a karbantartási munkálatok tartanak. Másfél hónap múlva ismét lehet szemetelni, zsíros papirost szertedobálni... Vagy inkább ne! Hiszen a mi kedvünkért szépül errefelé a világ, ne rondítsuk el azt, amit nem muszáj . . ." (••barátként búcsúzom az overallos ar kangyaltól. Olyan jóban váltunk el, hogy ráadásul azt is elárulta: ez csupán a kez def. Az egész környéket rendbe hozzák! Végig a vaskúti vendéglőig. Persze, ez pár esztendős munkát igényel. RAJTA HÁT! Csak azután nehogy felfaljon mindent a civilizáció! Hagyjanak meg számunkra egy kis romantikát is! Az overallos arkangyal vállat vont, ami azt je leniette: „Ez már nem az ä kenyere!" DÁVID TERÉZ 1HHS