Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-13 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

A fékező tényezőket fel kell számolni iparág feladatai és problémai Az A szlovákiai építőipari dolgozók mindenekelőtt arra törekednek, hogy hagyományos ünnepük előtt az SZNF 25. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeiket teljesítsék, hiszen e történelmi évforduló törvényszerűen meghatározza az idei Építők Napja jellegét is. Céljuk, hogy a párt, az SZNT és a szlovák kormány utóbbi tanácskozásainak értelmében elsősorban a megkezdett építkezéseket befejezzék és átadják, és így megteremtsék a befejezetlen akciók száma csökkentésének feltételeit. Az építőanyag-ipar szakaszán a legfontosabb az új termelőegységek építése és a meglevők átalakítása, hogy ezen a téren két-három éven belül csökkenthessük a feszültséget. 25. évfordulójának tiszteletére megindított szocialista verseny különböző formáival igyekeznek az építőipari dolgozók mindennapi munkájuk során leküzdeni mindazt, ami passzivitáshoz, közömbösséghez és közvetve a társadalmilag oly fontos feladatok elhanyagolásához vezet. Természetesen a szlovákiai építőipar konszolidációja, az építőipari dolgozók igyekezetén kívül, megköveteli az arányos ütemű béremelést, az iparág preferálását különösen az életkörnyezet kérdéseinek megoldásával és a terciális szféra fejlesztésével kapcsolatban. így alakulhatnak ki a dolgozók egyre javuló munkájához, az átadott kapacitások jobb minőségéhez, népgazdaságunk progresszív fejlődéséhss szükséges feltételek. MILAN BARBUS ll!l!lll!ll!!llllllli!lil!!!l!ll!lll A feladatok ez évi teljesítése érdekében az SZSZK Építésügyi Minisztériuma olyan intézkedéseket hozott, amelyek elsősorban a két iparág konszolidációját és a lemaradás kiegyenlítését szolgálják. Az intézkedések hivatottak eltávolítani a munka megszervezésének hiányosságait, biztosítani a jobb anyaggazdálkodást és növelni minden dolgozó felelősségét. Az építőanyag-ipar termelőegységei ezért a hiányok felszámolásáig nyújtott műszakokat szerveznek és ahol szükséges, bevezetik a második műszakot, sőt a szabad szombatokról is lemondanak. Emellett a hangsúly a lakásépítésen van, mert ezen a szakaszon ebben az évben kedvezőtlen volt már a nyitó mérleg is. Ugyanis a múlt évben az építőipari vállalatok nem tudták kiiktatni azt a régi tendenciát, hogy az akciók befejezését az év utolsó hónapjaira hagyják és ezzel meghosszabbítják a munkálatok időtartamát és növelik a befejezetlen építkezések számát. Késedelmes a tervelőkészítés és az építkezési terület felszabadítása is. Az SZSZK Építésügyi Minisztériuma a beruházó és tervező szervekkel együtt megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a vállalatok a jövő évben több -mint 19 800 lakást adhassanak át, amivel a tárca teljesítené a negyedik ötéves terv egész feladatát. Egyidejűleg a minisztérium javasolja, hogy a komplex lakásépítéssel kapcsolatos feladatokat néhány magas- és mélyépítő vállalat vegye át. A komplex lakásépítés feladatainak teljesítése érdekében ebben az évben a tervek szerint 16 775 vállalati kivitelezéssel épített lakást kell átadni és 19 817 új lakás építését kell megkezdeni. A probléma társadalmi jelentősége megköveteli a lakásépítés ütemének jelentős gyorsulását, amire az építőipari tárca már most felké-. szül, mivel 1917—1975-ben a növekedés, a negyedik ötéves tervhez viszonyítva, több mint 50 százalékos. Természetesen ez megköveteli az együttműködést az építőiparon kívül álló szervekkel és létesítményekkel is. A tervek szerint Szlovákiában az ötödik ötéves terv időszakában az összes kivitelezési formákkal mintegy 198 000 lakást kell építeni, ami lényegében fedezné az új háztartások igényeit és pótolná a lakásállomány csökkenését. Az építkezési munka folyamatosságának és a termelési idő csökkenésének komoly akadályai az anyagi-műszaki ellátottság hiányosságai, amelyek az építkezéseken gátolják a folyamatos munkát és negatív hatást gyakorolnak az önköltség alakulására ls. A kisgépesítésben és a finalizáciős munkálatok gépesítésében látható hiányok, valamint az elavult géppark mellett a munkaerő-ellátás terén a legsúlyosabb a helyzet. Az egységes földművesszövetkezetek és a nemzeti bizottságok melléküzemágai különösen ebben az évben jelentősen hozzájárultak az építő- és más iparvállalatokban dolgozó szakmunkások fluktuációjához nemcsak Szlovákiában, hanem az ország egész területén. Amíg a melléküzemágak teljesítik eredeti küldetésüket, nevezetesen azt, hogy elsősorban a munkaerők lekötésével a vegetációs nyugalom időszakában, a mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett bizonyos szolgáltatásokat nyújtsanak, addig hasznosak a népgazdaság számára. Ha azonban helytelen irányban fejlődnek és már nem a helyi szükségleteket fedezik, akkor káoszt okoznak a népgazdaságban és tevékenységükkel nem lehet egyetérteni. A melléküzemágak építkezési tevékenységének káros fejlődése súlyos teherként nehezedik az építő- és más iparágra is, elsősorban azért, mert aránytalanul sok dolgozó hagyja ott munkahelyét a melléküzemágakban kínált jelentősen nagyobb kereset miatt. Ez tehát megnehezíti a munkaerők stabilizációját. így például 1968-ban az építőanyagiparból, a folyamatos termelés ellenére, 6351 munkaerő távozott és csak 6275 munkaerő lépett az ágazat szolgálatába, holott a feladatok jelentősen megnőttek. Az év első négy hónapjában csupán a nyitrai Magasépítő Vállalat kötelékéből 327 dolgozó lépett ki, miközben a tervezett létszámból 469 fő hiányzik. Látható tehát, hogy a munkaerő-vándorlás csökkentéséhez nem elegendők az építőiparban az utóbbi években megvalósított fokozott munkásjóléti intézkedések. A fluktuáció okait az építkezési munka jellegében, idényszerűségében kell látni. Valódi oka azonban az, hogy az efsz-ek és az nb-k melléküzemágaiban jobbak a kereseti lehetőségek. Ha emellett figyelembe vesszük az időjárás szeszélyeinek kedvezőtlen hatását, a különélést a családtól, akkor érthető, hogy az építőipari munka egyre kevésbé vonzó. A reszort vállalataiból és a helyi építőipari vállalatokból csupán május végéig 6000, többnyire szakmunkás távozott, holott a jelenlegi hiány kb. 6400 fő. Szlovákia kormánya hozzálátott a súlyos probléma megoldásához. Június 2-i határozata értelmében szigorúbban szabályozzák a melléküzemágak felé áramló munkaerők eredeti munkaviszonyának megszüntetését és a melléküzemágak építőipari tevékenységét ugyanúgy adóztatják, mint a nemzeti vállalatokét. Emellett azonos elvek alapján szabályozzák a béreket is. Csak az azonos gazdasági feltételekkel és ösztönzőkkel korrigálható a melléküzemágak építőipari tevékenységének fejlődési iránya, a rosszul értelmezett verseny és akadályozható meg a munkaerővándorlás népgazdaságunkban, de különösen az építőiparban. A munkaerő-hiány a jelen időszakban súlyponti kérdés, mivel az építőipar a kapacitások, épületek, lakások befejezésére össpontosítja erőfeszítését. Ez mukaigényes és elsősorban ipari szaktudást követel. A szlovákiai építőipar 1969 első hónapjaiban elért eredményein lemérhető népgazdaságunk jelenlegi helyzete és egyidejűleg láttatják az egyes vállalatok tevékenységében mutatkozó hiányokat is. Éppen az Építők Napját megelőző időszak alkalmas arra — és ezt a lehetőséget a vállalatok tényleg kihasználják —, hogy javítsuk a gazdasági dolgozók munkafegyelmét és fokozzuk a funkciójukból eredő kötelességek végrehajtásáért érzett felelősségtudatukat. A Szlovák Nemzeti Felkelés