Új Szó, 1969. július (22. évfolyam,152-178. szám)

1969-07-01 / 152. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HL 1969. július 1. KEDD BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 152. szám Ara 50 fillér A Nemzeti Front támogatja a párt törekvéseit KÖZLEMÉNY AZ SZSZK NF KB ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSÉRŐL (CSTK) — A Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Front­fa Központi Bizottságának elnöksége tegnap Bratislavában illést tartott, amelyen minden szlovákiai társadalmi és érdek­szervezet képviselői s a Nemzeti front szlovákiai kerületi tit­kára; is részt vettek. Jelen volt dr. MICHAL PECHO, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának vezető titkára is. A beszámolót követő vitában A tanácskozást Vojtech Daub­ner, az SZSZK NF KB első al­elnöke nyitotta meg és irányí­totta. Közvetlenül az ülés meg­nyitása után Anton Ťažký, az SZI, K P KB elnökségének tagja, az SZSZK NF KB elnöke tájé­koztatta a jelenlevőket a CSKP KB májusi plenáris ülésén s az SZI,KP KB júniusi plenáris ülé­sén hozott határozatokról, vala­mint a kommunista és munkás­pártok moszkvai nemzetközi ér­tekezletének eredményeiről. felszólaltak a Nemzeti Front politikai pártjainak s társadal­mi szervezeteinek' képviselői. Egybehangzóan kijelentették, hogy teljesen egyetértenek a kommunista párt törekvéseivel, melyeknek célja belpolitikai éle­tünk rendezése. Hangsúlyozták, hogy támogatják ezeket a tö­rekvéseket, valamint azokat a lépéseket, amelyeket kommu­nista pártunk nemzetközi vi­szonylatban tesz, különösen an­— LUDVÍK SVOBODA köztársa­sági elnök üdvözlő táviratot kül­dött Roland Michenernek, Kanada fökormányzújának Kanada állam­ünnepe alkalmából. — Dl-. DALIBOR HANES, a Szö­vetségi Gyűlés alelnöke, a Nem­zetek Kamarájának elnöke tegnap fogadta František Dvorskýt, Cseh­szlovákia magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagyköve­tét új állomáshelyére, Budapestre való elutazása előtt. — PRÄGÄBÔL tegnap az NDK-ba ntazott a CSKP KB tanulmányi küldöttsége, amelyet Václav Hűla, a CSKP KB cseh irodájának titká­ra vezet. — ONDREJ KLOKOČ, az SZNT elnöke tegnap fogadta Eugen Su­choň zeneszerzőt, nemzeti mű­vészt és jókívánságait fejezte ki neki abból az alkalomból, hogy a Komenský Egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából dísz­doktorrá avatták. — Dr. VLADIMÍR ZVARÁNAK. az SZSZK egészségügyi miniszterének vezetésével tegnap az Egészség­ügyi Világszervezet (WHO) ta nácskozásaira Bostonba utazott a csehszlovák küldöttség egy része. — PETER FLORIN. az NDK rend kívüli és meghatalmazott prágai nagykövete hazatérése előtt bú­csúlátogatást tett tegnap Bratisla­vában a Szlovák Szocialista Köz­társaság államférfiainál, többek között Ondrej Klokočnál, az SZNT elnökénél és Anton Tažkýnál, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának elnökénél. — Dr. jÄN FEjEŠ, a Csehszlo vák Szocialista Köztársaság fő­ügyésze tegnap iktatta be új tiszt­ségébe dr. Zbynék Kiesewetter ezredest, a katona) ügyészség ed­digi titkárát, aki ezentúl a kato nai főügyész teendőit látja el. — AZ SZKP VORONYEZSI terü­leti bizottságának küldöttségét, élén N. A. Jevszignyejevel, a te­rületi szovjet elnökével, búcsúlá­togatáson fogadta Alois Indra, a CSKP KB titkára. A küldöttség a dél-morvaországi kerület vendége volt. nak érdekében, hogy egyre szo­rosabb s szilárdabb legyen együttműködésünk, valamint kapcsolataink a szocialista or­szágokkal, s elsősorban a Szov­jetunióval. A Nemzeti Front szlovákiai politikai pártjai s szervezetei mindennapi munká­jukban tettekre váltják a CSKP s az SZLKP, a szövetségi kor­mány és a i^emzeti kormány programját. Az ülés résztvevői fokozott fi­gyelmet szenteltek a tömegtá­jékoztató eszközök eszmei-poli­tikai tevékenységének, s az el­nökség konkrét intézkedéseket hagyott jóvá a sajtó támogatá­sára, hogy eredményesen juttas­sa érvényre a Nemzeti Front ál­tal jóváhagyott politikai irány­vonalat, s hathatósan segítsen a múltbeli negatív irányzatok ki­küszöbölésében. Az elnökség a szlovákiai művész szövetségek­hez fűződő kapcsolatok, s a ve­lük szükséges együttműködés kérdéseiről is tárgyalt. Az elnökség tárgysorozatának további pontjaként a Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évforduló­jának ünnepségeire tett előké­születekről tájékoztató beszá­moló alapján tárgyalt a jubi­leumi ünnepségekről. Az elnök­ség jóváhagyta a Szlovák Nő­szövetség Központi Bizottságá­nak azt a javaslatát, miszerint meg kell ünnepelni a Živena megalakításának — a szlovák nők első szervezett mozgalma — 100. évfordulóját. Az ez év augusztus 1-től 3-ig tartó ün­nepségek színhelye Martin lesz. Az elnökség ülése végén az SZSZK Nemzeti Frontjának szervezetévé vette fel a Szlovák Tudományos Dolgozók Szövetsé­gét, majd jóváhagyta az SZSZK NF jelenlegi tevékenységének politikai-szervezési irányelveit. itfa .ÍÍ-íjí Dél-Szlovákiában már megkezdődött az aratás. A galántai járás­ban, a király jai szövetkezet földjein az őszi árpát aratják. Ta­valy hektáronként átlag 47 mázsát takarítottak be, de ez idén még bőségesebb terméshozamr a számítanak. (ČSTK — Koloman Cích felv.) Ml LESZ A KERÜLETEK MEGSZÜNTETÉSE UTÁN? Korszerűbb és olcsóbb ügyintézés További intézkedések következnek # A hatáskör gépies megosztása O Az első eredmény: a közigazgatás köze­lebb került az állampolgárhoz A szlovákiai kerületi nemzeti bizottságok néhány hónapos lik­vidálása éppen ma, július 1-én fejeződik be, amikor is az SZNT által elfogadott törvény értel­mében megszűnik a tevékenysé­gük. Ebből az alkalomból hang­súlyozni kell, hogy a kerületi nemzeti bizottságok két évtize­den át fontos szerepet játszot­tak az országfejlesztés minden területén. Keletkezésük óta irá­nyították a mezőgazdaság sza­kaszán végbemenő bonyolult folyamatot, amelynek eredmé­nyeként a szétforgácsolt kister­melésről a szakágazat áttért az állami és szövetkezeti nagyüze­mi termelésre, tevékenyen tá­mogatták az iparosítást, gon­dosdoktak a lakás- és iskola­építésről, valamint az egészség­ügyi létesítmények építéséről, a közlekedés és kereskedelem T apasztalatból tudjuk, hogy az utóbbi •évtizedben milyen károkat okozott gazdasági életünkben a reális élet­szemlélet hiánya, a tények és törvénysze­rűségek mellőzése, a „struccpolitika", amely szerint ha nem beszélünk egy prob­lémáról, akkor az nem is létezik. Az egyén­nek — főként élete kedvezőtlen forduló­pontján — ugyanolyan szüksége van a reá­lis életszemlélet kialakítására, mint a tár­sadalomnak, ha fejlődése válságba jut. Gaz­daságpolitikánkban keserű tapasztalatok kényszerítettek, hogy tudomásul vegyük a törvényszerűségeket. E szakaszon a reáli­sabb életszemléletet az új gazdaságirányí­tási rendszer „megszerkesztése" jelezte. Voltak szakemberek, akik a „menetközbeni áttérés" elméletét kételyekkel fogadták. Javasolták, hogy az új irányelvek — meg­felelő előkészítés után — ugyanazon idő­pontban lépjenek érvénybe a népgazdaság minden ágazatában. Nem így történt. A kö­vetkezményeket igen jól ismerjük. Most, amikor a politikai életben már megkezdődött a konszolidációs folyamat, a legfőbb ideje, hogy tisztázzuk gazdaságpo­litikánk sokat vitatott programját is. Vall­juk be őszintén, hogy a föderatív államfor­ma kialakításával megszaporodtak gazda­ságirányításunk nyitott kérdései. Szlovákia nagy vállalatai igazgatóinak és pártelnö­keinek a közelmúltban megtartott tanács­kozása arra is figyelmeztetett, hogy a gya­korlatban két szélsőséges irányzat próbál gyökeret verni. Az egyik: önállóságra töre­kedni, de „mindenáron", vagyis eltépni minden szálat az egyes ágazatokon belül és kizárólag a cseh vagy szlovák sajátosságok szemszögéből ítélni meg a fejlődést, és meg­szabni az irányát. A másik: a társadalmi érdekek hangsúlyozásával mindjobban összpontosítani a döntés jogát, ami vőgülis az utasításos irányítási rendszer felújításá­hoz vezethet. Mindkét irányzat helytelen, és érvényesítésük egyáltalán nem segítené gazdasági problémáink megoldását. Szá­munkra a jelenlegi válságból csak az irá­nyítás továbbfejlesztése, egy ésszerű gaz­Hogyan, miként ? dasági reform jelenthet kivezető utat. Igaz, e feladat megvalósítása a föderációs állam­formában bonyolultabb, nagyobb körülte­kintést igényel. Az alapelv világos, a cseh­szlovák társadalmi érdek magába foglalja a nemzeti érdekeket, e kettő között nem lehet ellentét, mivel a nemzeti érdekek szerves részei az össztársadalmi érdeknek. „A jó testvéreket éppen az jellemzi, hogy még a legkényesebb kérdésekről is őszin­tén beszélnek, s mindig megtalálják a mind­két fél számára elfogadható megoldást." Az egyik igazgató véleménye szerint — amit csak helyeselni tudunk — a föderációs és nemzeti szerveknek e szemszögből kell néz­niük gazdaságirányításunk vitás kérdései­re. A termelésben dolgozó szakemberek sze­rint a gazdasági szakaszon éppen úgy meg kell kezdeni a „rendcsinálást', mint a po­litikai életben. Köztudott, hogy a legfel­sőbb pártszerv önmagánál kezdte az egység és nézetazonosság kialakítását. Logikusnak tűnik, hogy a „miként tovább a gazdaság­irányítással?" kérdésre, elsősorban a kor­mányszerveknek kell egyértelmű feleletet adniuk. Az utóbbi hetekben e szervek több szigorú intézkedést foganatosítottak. Eze­ket az utasításokat az év első öt hónapjá­nak gazdasági mérlege kényszerítette ki,­mivel az új gazdaságirányítás néven ismert irányítási forma nem hat megfelelően a gazdasági egyensúly kialakítására. A válla­lati igazgatók zöme úgy tekint ezekre az intézkedésekre, mint „átmeneti szükség­szerűségre", amely gátat emel a válság mélyülése előtt, de többre nem képes. Gaz­daságunk fejlődésének feltétele az ésszerű, jogi alapokon nyugvó gazdasági reform ki­dolgozása és bevezetése. Ennek kapcsán szeretnék feleleveníteni egy ismert tényt. Talán még most is folyna a víta a föderá­cióról, ha nem bízzák meg a szakemberek nagy csoportját, Husák elvtárs vezetésével, hogy dolgozzanak ki javaslatot a föderá­ciós államforma kialakítására. A feladatot minimális idő alatt megoldották. Miért nem lehet megismételni ugyanezt a megoldást a gazdasági reformmal kapcsolatban is? Meggyőződésem, hogy kiváló közgazdászok, jogászok és egyéb szakemberek csoportja, a hazai és a szocialista államokban szer­zett tapasztalatok felhasználásával képes kidolgozni — minimális idő alatt — egy ésszerű, a csehszlovák gazdaságfejlesztés sajátosságait reálisan tükröző reformter­vezetet. Csak a fenti javaslat megvitatása után adhatunk egyértelmű választ a: ho­gyan tovább? kérdésre. Nem kételkedem az utóbbi fél évben kiadott utasítások és ren­deletek szükségszerűségében, de a tovább­lépés, a gazdasági egyensúly kialakításá­nak feltételét nem az említett módszer „konzerválásában", hanem a fejlődés tör­vényszerűségeit felmérő, komplex gazda­sági reform bevezetésében látom. CSGTÖ JÁNOS feladatairól és felügyeltek az alsóbb fokú nemzeti bizottságok munkamenetére. A szlovák nem­zeti kormány megalakulása ál­tal létrejött feltételek között a járási nemzeti bizottságokat a kormány és az egyes miniszté­riumok közvetlenül rugalma­sabban és eredményesebben irányíthatják. Ezért fogadták el a nemzeti bizottságok két foko­zatú típusát és iktatták ki a ke­rületet. A hatáskör megosztása Milyen következményekkel jár ez a jelentős lépés? Az SZNT törvénye, amely megszün­teti a kerületi nemzeti bizott­ságokat, egyidejűleg felosztja eddigi hatáskörüket is. Ez lé­nyegében a járási nemzeti bi­zottságokra hárul, kivéve azt, a törvény mellékletében tételesen felsorolt tevékenységet, amely­lyel a szlovákiai minisztériumo­kat és az állami közigazgatás többi központi szervét bízták meg. A törvény tehát támogatja azt az elgondolást, hogy a nem­zeti bizottságok körzeti hivata­lainak — mint elsőfokú állam­igazgatási szerveknek — kiépí­tése után, a járási nemzeti bi­zottságok egész terjedelmükben fellebbviteli szervekké alakul­janak. A kerületi nemzeti bizottsá­gok hatáskörének megosztásá­val egyidejűleg határoztak a béralapok és a dolgozók elosz­tásáról is. Viszont az a tény, hogy a knb-k 626 dolgozója a minisztériumokban és azok ki­helyezett munkahelyein kap be­osztást és csak 250 dolgozót helyeztek át a járási, városi és helyi nemzeti bizottságokra, ki­fogásolható, mivel a knb-k ha­táskörének nagyobb része át­ment a járási bizottságokra. Számokban kifejezve ez azt je­lenti — bár az egyes hatásköri ágazatokat nem lehet gépiesen összehasonlítani —, hogy a knb-k 410 kompetenciális mu­tatója közül 212 tartozik a jö­vőben a jnb-k hatáskörébe és 198 a minisztériumok illetékes­ségébe. Tehát valóban az a hely­zet, hogy az államigazgatással összefüggő hatáskörök többsége a járási nemzeti bizottságokhoz tartozik, míg a gazdasági jelle­gűek — itt jelentős többségben olyan vállalatokról van sző, amelyek túlnőnek a járás kere­tein — többnyire a minisztériu­mok irányítása alá kerülnek. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom