Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-01 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

Megkísérlünk bemutatni egy hetvenesztendős embert, aki a Purkyné Társaság érme és az „Építésben szerzett- érdemekért" kitüntetés után nemrég megkapta a Munkérdemrendet, s mire ez az írás napvilágot lát, a Purkyné Társaság aranyérmének is tulajdonosa lesz. P

ór Ferencnek hívják. Tucatnyi funkciója van, ezek közül legalább a legfontosabbakat elsoroljuk: ó a kassai elsó számú belgyógyászati klinika főorvosa, a Šafárik Egyetem kassai orvosi karán a belgyógyászati tanszék vezetője, a kelet-szlovákiai kerület főbelgyógyásza, stb. A professzor törékeny ember, de energiakészle te legalább az ötszöröse a hasonló., alkatú ember készletének. A sablonos kérdésre — miért éppen a belgyógyászatot választotta annak idején — anekdotával válaszol: „A prágai orvostanhallgatók egy csoportja, jócskán a század elején, a professzor társaságában a boncterem irányába igyekezett. Köztük voltam én is, jól hallottam, amikor a boncolóorvos csipkelődni kezdett tanárunkkal, a neves belgyógyász-szakemberrel: — Megint diagnózist tévesztettünk, uram? A belgyógyász elmosolyodott, benyúlt a zsebébe, előkotort egy gyufásdobozt, a tenyerére fektette és kérdéssel felelt: — Boncnok úr, mit gondol, mi van ebben a dobozkában? — Természetesen gyufa — válaszolta a boncolóorvos. A professzor erre kinyitotta a dobozkát, amely gombokat tartalmazott." — A belgyógyászat spekulatív tudományág, — folytatja Pór Ferenc. — Ez is közrejátszott abban, hogy itt találtam meg élethivatásomat. Ma főleg egy sajátos problémakör, az érelmeszesedés foglalkoztat nemcsak engem, hanem munkatársaimat is. •tr Mondatait (és amikor végigvezet a klinikán, a látnivalókat is) egyképpen fogom fel: ebben az épületben, ezekben a helyiségekben sorsok ala A belgyógyászati klinika bejárata. (Kolár Péter felvételei) kuluak, életek fejeződnek be; ki tudja, mikor szirénáz végig velünk is a mentőautó az úton, hogy a lehető leggyorsabban kórházba szállítson, mert sérülés ért, vagy szívinfarktus a szomorú diagnózis. A professzor Prágában fejezte 6e tanulmányait, számos külföldi tanulmányutat abszolvált, és végül, közvetlenül a második világháború befejezése után, Kassára került. Kopár falakat, ágyakat és betegeket talált Itt... Szervezni kezdett. Ma huszonnyolc orvos alkotja az első számú belgyógyászati klinikát, míg az akkori osztályon mindössze hárman voltak. Négy docens, 16 asszisztens nevelkedett felügyelete alatt, sőt, létrejött a 11. számú belgyógyászati klinika is. Igaz viszont, hogy huszonhárom éve nem tette ki innen a lábát a kőműves. Pór professzor okosan spekulált. Helyiségeket alakított át, folyosókból csinált dolgozószobákat, a nyitott teraszt társalgóvá alakította át, mérnökökkel vitázott és rábeszélte őket, tekintsenek el elképzeléseiktől, s a hatalmas betegszoba sarkába építsenek egy szobácskát az orvos részére. Nem mozdult három napig a pozsonyi megbízotti hivatalból, ott volt, mindaddig, amíg meg nem kapta az engedélyt a beruházásra. Egy intézmény, amely a halál előtt álló ember utolsó mentsvára, harcok árán épült olyanná, amilyen ma. Természetesnek tartjuk, hogy megvédjük egészségünket. De ehhez a kor szintjén álló berendezésekre is szükség van. Mindenki volt már beteg. Képzeljük el, hány ember menekült volna meg a haláltól, ha előbb valósulnak meg Pór professzor álmai. Most tervezik egy infarktusegység, egy művese- és egy intenzív terápiaegység létrehozását. A szívinfarktusosak nagy százaléka a rosszullét első órájában hal meg. Sok esetben nincs mód és alkalom a gyors segítségre. A professzor szeretné, ha külön mentőautó, külön szakorvos, külön személyzet állna mindig készenlétben, hogy egyetlen másodperc késedelem sem okozhasson jóvátehetetlen hibát. És mindezért „fondorlatos" módon kell harcol nia. A krónikus vesebetegek számára műveseállomást kívánnak berendezni. Nemrég járt itt egy londoni professzor, ő mondta el, van egy ápolója, aki öt esztendeje él vese nélkül! Hetenként egyszer, délután, a munkaidő befejeztével befekszik a műveseosztályra, majd néhány óra és egy éjszaka elteltével ismét munkaképes. Képzeljük el, ha Beethovenhez hasonló tehetségű embert, vagy egy többgyermekes családapát lehetne így évekig életben tartani! Láttam a belga művesét, mely rövidesen a betegek szolgálatéba áll. Ez a gép ötezer dollárba került. Micsoda harcok árán sikerült nagy nehezen előteremteni az összegetl A klinika Helsinkibe utazó, s ott előadást tartó munkatársának harminc dollár zsebpénzt engedélyeztek. Csakhogy: csupán a részvételi jog díja negyven dollárt tesz kii Lehet, hogy a munkatárs nem utazhat Helsinkibe. A másik szakember jelenleg Svédországban tartózkodik. Kiadásait — szerencsére — az Egészségügyi Világszövetség fedezi. Prága és Kassa egyes részei vannak kiszemelve egy ősszel kezdődő kutatás megvalósítására, melyet a genfi központ szervez és irányít. A téma az érelmeszesedés. Pór professzor és munkatársai újabb feladat előtt állnak. — Legnagyobb eredményünk? Megteremtettük azokat a szakosított csoportokat, amelyek egyes sürgős és különleges esetekben együttműködnek. Vannak a szív- gyomor- és bélbetegségek, vér-, vesebetegségek kivizsgálására és gyógyítására szolgáló teameink — mondja Pór Ferenc. Jártunk abban a helyiségben, ahol számos embert hoztak vissza a halálból: olasz és német gépek segítségével indítják meg, vagy szabályozzák a szívműködést. És mindenütt, mindig, minden összefüggésből kiviláglott: jobb, rugalmasabb szervezéssel, nagyvonalúbb beruházással többet lehetne tenni embertársainkért. Rossz elgondolni, mi lett volna, ha történetesen nem egy szervezési és építészeti érzékkel is meg áldott főorvos, ötletgazdag belgyógyász, hanem egy közömbös, mindenbe belenyugvó osztályvezető van Pór Ferenc helyén? Hány ember búcsúzott volna el megfelelő helyiség és berendezés híján az élettől? Törékeny alkatú, de szívós. Inkább alacsony, mint középtermetű, mégis fölnéznek rá. Reggel meglátogatja a betegeket, délig a klinikán van, sokszor kettőig ad elő, s ha hazamegy, nem ebédel, nem vacsorázik, * hanem félhatkor mindkét étkezést összeköti. Közben szakirodalmat böngész, tanácsokat ad és azon töpreng, miképp lehetne valamilyen építészeti manőverrel újabb helyiségeket nyerni. Két nagyszerű presszo-kávét fogyaszt naponta, és büszke rá, hogy a titkárnője kiváló feketét készít. Szeretne gyakrabban külföldre járni, hogy láthasson és tapasztalhasson, de nehéz vállalkozás ez, még neki is. Kevés a valuta. A — Ha a nagyhatalmak kevesebbet költenének fegyverkezésre, a rák is legyőzhető volna talán — jegyzi meg. A sok ünneplés fár-asztja. Kedden reggel jártunk nála. Szerdán délután utazott a Tátrába, hogy a tiszteletére rendezett tudományos napokon átvegye a Purkyňé Társaság aranyérmét. Bosszantja, hogy a kőművesek alig dolgoznak, s a hematológiai laboratóriumok még mindig nincsenek készen. Van humora is, sajátos derű lengi be mondatait. Hetvenéves lenne, valóban? Életművét megtekintettük, végigvezetett a laboratóriumokon, előadótermen, könyvtáron, betegszobákon. Egy hetvenéves író megír élete folyamán legalább húsz kötetet. Pór Ferenc nem író, 6 „csak" orvos. Vagy talán több is? Betegei, munkatársai, barátai, ismerősei, meg a klinika újabb és újabb, ötletesebbnél ötletesebb létesítményei adhatják — s adják is meg — e kérdésre a választ. BATTA GYÖROY