Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-04 / 129. szám, szerda

A pórt időszerű feladatni Szlová (Folytatás a 4. oldalról) vényre juttatták a párt vezető szerepét. Tagadhatatlan azonban, hogy a szakszervezeti mozgalomban is megnyilvánultak az egyes szakszervezeti szövetségek különválásának irányzatai, s az ilyesmi megbonthatja a szakszervezeti mozgalom egységét, sőt a munkásosztály politikai és akcióegységét is. Ezek az irányzatok azonban nem öltöttek nagy méreteket, s a szlovákiai szakszervezetek erőteljesen támogatják azokat az intézkedéseket, amelyeket a kommunista párt foganatosít társadalmunk megszilárdítása és helyzetünk fokozatos rendeződése érdekében. Az ifjúsági szervezetben ís megnyilvánulnak — még az átszervezés után is — az elkülönülés irányzatai, de a legutóbbi hónapokban bebizonyosodott, hogy az ifjúsági szervezetek egysége, eszmei szövetsége, együttes akcióképessége nemcsak hasznos, hanem feltétlenül szükséges is. Január óta több ízben meggyőződhettünk arról, hogy az ifjúság iránt nemcsak mi, kommunisták érdeklődünk, hanem mások is, akik arra törekedtek, hogy az ifjúság aktivitását kihasználva a fiatalokat ellenzéki, a párttal szembe helyezkedő álláspontra késztessék. Ezért feltétlenül meg kell szilárdítani a pártszervezetek és az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatokat, s minden ifjúsági szervezetben érvényre kell juttatni a kommunista párt vezető szerepét. A két nemzet és a nemzetiségek barátságának elmélyítéséért A múltbeli ellentétességet tükrözte a nemzetiségek helyzete is. 1968 januárjáig nagyon leegyszerűsítették, s nem oldották meg mindenre kiterjedően a magyar és ukrán dolgozók kérdését. Az ezzel kapcsolatos fogyatékosságok a párt politikájában oda vezettek, hogy 1968 januárja után kirobbant a nemzetiségek elégedetlensége s kulturális szövetségeik olyan nézeteket hangoztattak, hogy ők a nemzetiségek politikai képviselői. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a kulturális szövetségek semmi esetre sem képviselhetik minden téren a kisebbségeket, amelyeknek érdekeit és igényeit az állami szervek, a társadalmi szervezetek juttatják érvényre. Ezeknek a fogyatékosságoknak ellenére is bebizonyosodott a CSKP nemzetiségi politikájának helyessége s ennek a politikának köszönhető, hogy magyar és ukrán nemzetiségű polgártársaink hazájuknak tekintik a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, pártjuknak tekintik Csehszlovákia Kommunista Pártját, amelyben teljesen megbíznak, és ezért tevőlegesen részt vesznek társadalmunk minden politikai, gazdasági és kulturális problémájának megoldásában. Nem érthetünk egyet azzal, hogy Szlovákia déli és keleti járásaiban a nacionalizmus és a sovinizmus megnyit vánulásaira került sor. Nem érthetünk egyet azzal sem, ha a sajtót, a tömegtájékoztatási eszközöket, a Matica slovenská és a nemzetiségek kulturális szövetségeinek gyűléseit különböző, a párt elveivel és a marxizmus—leninizmus elveivel összeegyeztethetetlen kirohanásokra használják fel. Véget kell tehát vetnünk ezeknek az egészégtelen irányzatoknak, de ez természetesen fokozott politikai tevékenységet igényel a Matica slovenská, a CSEMADOK, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége vezetőségében s járási bizottságaiban, valamint az egyes szervezetekben dolgozó kommunistáktól. Elsődleges feladatuk, hogy elmélyítsék a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek közti barátságot. A nemzetiségek problémáinak mindenre kiterjedő pozitív megoldása érdekében törvénybe kell iktatni a Szlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét s ezzel a törvénnyel összhangban kel biztosítani a nálunk élő nemzetiségek teljes érvényesülésének feltételeit. A kommunista újságíró elkötelezettsége Sádovský elvtárs a továbbiakban rámutatott a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységében észlelhető fogyatékosságokra. Még a kommunista újságírók közül is többen nem látták elég világosan, milyen szerepet kell vállalniuk a n CSKP és az SZLKP politikájának kiala[Jjj kításával s megvalósításával kapcsolatban, mert nem minden újságíró tájéko9B

9 zódott helyesen a bonyolult politikai helyzetben. Ennek következtében az új4. ságírók s a tömegtájékoztatási eszközök dolgozói közül néhány pártellenes 5

és szocialistaellenes kirohanásokra ragadtatták magukat. Nyilvánvaló tehát, hogy ezzel kapcsolatban homloktérbe lép a kommunista újságírók elkötelezettségének kérdése. S ez az elkötelezettség nem jelenthet mást, mint a párt központi bizottsága politikájának félreérthetetlen támogatását, megalkuvás nélküli, elvi küzdelmet e politika megvalósításáért, kérlelhetetlen harcot az opportunista és szociailstaellenes erők ellen. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága ezért elvárja ^tömegtájékoztatási eszközökben dolgozóktól, hogy felülvizsgálják eddigi tevékenységüket, közülük egyesek őszinte önbírálatot gyakoroljanak s nyilvánosan bocsánatot kérjenek azoktól, akiket megrágalmaztak vagy becsméreltek. Pártunk vezetősége ezzel kapcsolatban nagy fontosságot tulajdonít a Szlovákiai Újságíró Szövetségnek, amelynek tagsága mintegy 75 százalékban a kommunista párt tagja. Az SZLKP KB elnöksége mindenkor arra törekedett, hogy őszinte, becsületes szándékú legyen a kapcsolat közötte és a Szlovákiai Újságírók Szövetsége között; s amennyiben az újságírók szervezete is ilyen elvekhez igazodik, meg vagyunk győződve, hogy egyhamar kialakulnak a kölcsönös egyetértés feltételei, s az újságírószövetség a jövőben alkotó módon vesz részt a párt politikájának kialakításában és valóra váltásában. A szerkesztőségekben dolgozó kommunistáknak elkötelezettségük tudatában síkra kell szállniuk: — a párt vezető szerepe és a szocialista államunk osztályjellege marxi— lenini értelmezésén alapuló eszmei és akcióegység megszilárdításáért; — a párt alapszabályaival összhangban minden párttag fegyelmének megszilárdításáért; — a szocialista hazafiságra nevelésért, mely szervesen összefügg a szocialista internacionalizmussal, Csehszlovákia Kommunista Pártjának s hazánk nemzeteinek érdekeivel. Sádovský elvtárs a plenáris ülés résztvevőinek nevében azzal a felhívással fordult a párt központi, kerületi, járási lapjainak s az üzemi pártbizottságok által kiadott lapok kollektíváihoz, hogy a kommunista eszmék terjesztőiként tevőlegesen járuljanak hozzá kommunista pártunk politikájának érvényre juttatásához. Egyre növekszik a kultúra és a tudomány szerepe Pártunk mindenkor támogatta kulturális életünk fellendítését; meg van róla győződve, hogy szocialista társadalmunkban adva vannak a feltételek az új, minőségileg tökéletesebb típusú, humanista jellegű kultúra terjesztéséhez, de egyidejűleg azt is tudatosítja, hogy a művészet sajátos eszközökkel s módszerekkel tesz eleget küldetésének. Ez azonban semmi esetre sem jelentheti a művészet eszmei tartalmának félremagyarázását vagy politikai jelentőségének elhanyagolását. Sajnos, a legutóbbi hónapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a művészetet s a művészszövetségeket politikánk céljaival ellentétes célokra is fel lehet használni. Egyes művészszövetségekben a legutóbbi 16 hónap során olyan egyének jutottak szóhoz, akik félreérthetetlenül politikai célokat követve arra törekedtek, hogy visszaélve a művészszövetségek küldetésével, e szövetségeket olyan szervezett politikai mozgalmak platformjaira változtassák, amelyek révén a szocialista társadalom kitűzéseivel összeegyeztethetetlen célok elérését akarják kieszközölni. Ez természetesen az említett szövetségeken belül állandó viszályokat és válságos helyzeteket teremtett. A párt, mint eddig oly gyakran, most is felajánlja az együttműködést a művészekkel, a kulturális dolgozókkal és egyáltalában az értelmiségiekkel, hiszen köztudomású, hogy egyre jelentősebb szerepet töltenek be . társadalmunkban. Kulturális politikánk egyik sarkalatos feltétele a jelenlegi helyzetben a kulturális kapcsolatok rendezése és sokoldalú kibontakoztatása a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Múlt év augusztusában azonban egyre nagyobb méreteket öltött az említett kapcsolatok bojkottálásának pszichózisa, s politikai szempontból káros hatása. Kulturális létesítményeinknek, a színházaknak, a kiadóvállalatoknak stb. nem szabad a kétes irányzatok eszközeivé válniok. Nem kellene a nacionalista hangulatokat támogatniuk, hanem céltudatosan meg kellene állapítaniuk saját programjuk irányát s mindenkor gondolniuk kellene tevékenységük politikai, etikai s társadalmi horderejére. Tudjuk, hogy a kultúra szakaszain dolgozó kommunisták helyzete rendkívül bonyolult. Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy amennyiben hajlandók a fokozottabb elkötelezettségre — és ez különösen a Szlovákiai írók Szövetségének tagjaira vonatkozik —, az eddiginél sokkal kedvezőbb politikai helyzetet biztosítva eredményesebben fejthetik ki tevékenységüket. Sádovský elvtárs felhívta a jelenlevők figyelmét az ifjúság gondolkodásmódjára és cselekedeteire, az iskolai nevelőmunkára kedvezőtlenül ható ideológiai s politikai befolyások következményeire s arra, hogy az iskolák sok helyütt nem tesznek eleget a szocialista társadalomban számukra kötelező küldetésüknek; sőt akadnak pedagógusok, akik szocialistaellenes és szovjetellenes szellemben befolyásolják a tanulóifjúságot. A legutóbbi hónapokban azonban mindinkább javult a helyzet az iskolákban. A pedagógusok s a főiskolai tanárok többsége — hála a közoktatás terén ténykedő pártfunkcionáriusok áldozatkész munkájának — most már nemcsak szóval, hanem aktívan is állást foglal a novemberi határozatban kitűzött irányelvekhez s arra törekszik, hogy becsületesen eleget tegyen küldetésének, örvendetes tény, hogy az iskolákban általában kedvező fordulat észlelhető a kommunisták politikai aktivitásában, s egyre fokozottabbak a törekvések az SZLKP KB célkitűzéseinek támogatására. Mégis meg kell mondanom, hogy nem minden iskolai pártszervezet tevékensyége kielégítő. Éppen ezért dicséretet érdemelnek azok a pedagógusok és közoktatási vezető funkcionáriusok, akik a rájuk nehezedő pszichológiai nyomás, sőt az opportunista és szociailstaellenes elemek terrorja ellenére is kitartottak kommunista magatartásuk mellett, síkra szálltak a szocialista pedagógia elveiért és a Szovjetunióhoz, a földkerekség minden progresszív országához fűződő barátságunk szellemében befolyásolták a fiatalokat. Eredményesebb munkát az állami szervekben Sádovský elvtárs beszéde befejező részében utalt a föderációs alkotmánytörvény érvényesítésének eredményeire, a csehek és a szlovákok demokratikus elvekre alajjozott államjogi kapcsolatainak kedvező alakulására. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a nyugtalanító tényre, hogy a választások elhalasztása következtében sok helyütt csökkent a nemzeti bizottságok képviselőinek és szerveinek aktivitása. Közölte, hogy az SZLKP KB szervei már megkezdték a választások politikai elveinek kidolgozását, és még ez év második felében sor kerül a megvitatásukra. Hangsúlyozta, hogy a választásokat szocialista jellegüknek megfelelően, tehát nem valamiféle hatalmi versengésként kell értelmeznünk. Ki kell tehát zárnunk annak a lehetőségét, hogy a szocialistaellenes szélsőséges erők viszszaéljenek a választások adta lehetőségekkel. Sádovský elvtárs ezt követve felhívta a figyelmet pártunk politikájának egyik fontos kérdésére s az ezzei öszszefüggő feladatokra, amelyeknek teljesítésében azt a célt kell követnünk, hogy megszilárdítsuk a szocialista állam szerepét, az államhatalmi szervek, a közbiztonsági testületek, a bíróságok, az ügyészségek rendszerét, És . ez vonatkozik a hadseregre, valamint a népi milíciára is. A Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériuma s a keleti katonai körzet parancsnoksága a párt és az állam vezetőségének elgondolásaihoz igazodva e téren rendkívül fontos szerepet tölt be. Minden túlzás nélkül állíthatjuk — mondotta Sádovský elvtárs —, hogy a közbiztonsági szervek, a hadsereg, a népi milícia eleget tettek a szocialista társadalom védelme érdekében vállalt küldetésnek. Mindnyájan tudjuk, hogy a szocialista állam tekintélye növelésének s az államapparátus kifogástalan működésének sarkalatos feltétele az érvényes jogrend következetes tiszteletben tartása, a lakosság jogbiztonságának megszilárdítása és egész szocialista társadalmunk megerősítése, ami jelentős mértékben függ az állami szervek tevékenységétől, mivel ők az államhatalom fenntartásának, a szocialista törvényesség tiszteletben tartásának legfontosabb eszközei. Ezt tudatosítva az államszervezet minden fokán növelnünk kell a párt vezető szerepét, amely csak úgy érvényesülhet, ha az e szervezetekben dolgozók egységes, szilárd, pártos magatartást tanúsítanak, s ezzel kezeskednek arról, hogy már sohasem kerülhet sor az ötvenes évekre jellemző torzításokra. Nagy fontosságot kell tulajdonítanunk az áflam egyházpolitikájának is, és ezért az e téren ténykedő állami szerveknek, nevezetesen a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának s az egyházi ügyeket intéző kommunistáknak meg kell oldaniuk a szlovákiai egyházpolitika számos problémáját. Ezeknek a problémáknak tetemes részét az 1968 januárja előtti helytelen, centralisztikus, adminisztratív irányítás idézte elő. A január utáni fejlődés során is keletkeztek problémák, s ezek megoldását is az érvényes törvények értelmében kell szorgalmazni. Elsősorban az állami szervek határozott befolyásával kell rendezni Kelet-Szlovákiában a görögkatolikus és a pravoszláv egyház közötti viszonyt, továbbá az egyház és az állam közötti kapcsolatokat érintő egyéb kérdéseket. A szocialista világrendszerbe tartozunk Sádovský elvtárs az ország külpolitikai helyzetére utalva hangsúlyozta, hogy hazánk szocialista ország, és ezért meg kell találnia szilárd helyét a szocialista országok sorában. A szocialista világrendszerbe tartozunk, s ez arra kötelez, hogy a szocialista országok közös célkitűzéseinek szellemében a marxizmus—leninizmus elvei alapján építsük osztályok nélküli társadalmunkat és váltsuk valóra a szabadság, az igazság magasztos eszméit. A közelmúltban felmerült tisztázatlan problémák, amelyeknek hatása még most sem szűnt meg társadalmunkban, semmi esetre sem gyakorolhatnak nálunk olyan befolyást, hogy ne lássuk tárgyilagosan a Szovjetunió szerepét és internacionális segítségének jelentőségét. Ez a segítség a mi esetünkben döntf módon járult hozzá nemzeti létünk megőrzéséhez és szocialista államiságunk létrehozásához. Negyedévszázad nem oly hosszú idő, hogy elfelejthessük szovjet barátaink nagy se» gítségét. E segítségnek és a szlovák partizánok hősi harcának köszönhetjük, hogy visszanyerhettük szabadságunkat új életre kelt köztársaságunkban. Állíthatjuk, hogy erősödnek a baráti kapcsolatok pártunk és a szocialista országok pártjai között. A CSKP KB áprilisi plenáris ülése után kialakult békés légkör kedvezően befolyásolja kapcsolataink rendeződését a Varsói Szerződés többi országaival, és a nemzetközi munkásmozgalomban mégnyilvánuló egyes ellentétek áthidalását is. Jelentős szerepet játszott e helyzet kedvezőbbé tételében Szlovákia Kommunista Pártja is. Ezt a nemzetközi kommunista mozgalom s a Csehszlovák Szocialista Köztársaság létfontosságú kérdéseinek megoldásához való alkoló jellegű hozzájárulásnak minősítjük. A még létező problémák megoldása természetesen csak a kölcsönös megegyezés és kölcsönös bizalom alapján válhat lehetővé. Az ún. csehszlovák kérdés nemzetközt problémává változtatását célzó törekvésekre nálunk, Szlovákiában sem tekinthetünk másként. mint ahogyan a CSKP KB, Nálunk is tudatosítjuk, hogy az említett törekvések nem válhatnak pártunk és népünk létérdekeinek hasznára, de a kommunista világmozgalóm internacionalista érdekeinek hasznára sem. A kommunista és munkáspártok Moszkvában sorra kerülő világértekezletén részt vevő küldöttségünk lesz hivatva arra, hogy ezt az állásfoglalásunkat tolmácsolja. Mély meggyőződésünk, hogy a CSKP KB májusi plenáris ülése egész pártunknak s egész hazánk népének megmutatta az egyetlen és lehetséges ki utat jelenlegi nehéz politikai, gazdasági és erkölcsi válságunkból. Más úton nem haladhatunk. Szlovákia Kommunista Pártja azonosítja magát a CSKP KB májusi plenáris ülésén hozott határozatokkal s arra kötelezi magát hogy minden további tevékenységében ezekhez a határozatokhoz fog igazodni. Nem kételkedünk abban, hogy Szlovákia Kommunista Pártja teljesíteni tudja azt a programot, melynek célja mindnyájunk békés munkája, polgártársaink szociális és politikai biztonsága. Reméljük, hogy szocialista hazánk e ne>héz napjaiban meg tudjuk e programnak nyerni a Szlovák Szocialista Köztársaság lakosságának túlnyomó többségét. Reméljük, hogy pártunk tagjai türelmes, megfontolt, de egyben lelkes agitátorokként megnyerik ügyünknek a szlovák munkásosztályt, a parasztságot és az értelmiséget. Sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy pártunk nem kiváltságos szekta, s a pártigazolvány nem jogosít fel kiváltságokra. Egyetlen pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy a dolgozók tömegeinek bizalma és tevőleges támogatása nélkül sohasem érhetjük el céljainkat. Mély meggyőződésem, hogy az SZLKP KB mai ülése teljesíti felelősségteljes küldetését s magáévá téve a CSKP KB májusi plenáris ülésén hozott határozatokat, megmutatja Szlovákiában az egész párt további tevékenységének irányát.