Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-27 / 149. szám, péntek

l/ét vagy három év Óta Pozsony jellegzetességei közé tar­K tozik, hogy az utcasüprők szemétgyűjtő kocsiján egy * ^ kis fémvázacskában gyönyörű vörös szegfű díszeleg. A szegfűszál többször elgondolkoztatott. Elsősorban a sze­meteskocsin valahogy idegennek, nem odaillőnek tűnt. Másod­sorban — s ez a döntő — afféle karikatúrahatást váltott ki bennem. Mert bizonyára másképp, talán jelképszerűen hatna, ha a város valóban tiszta lenne. Sajnos, az utcák porosak, szennyesek, tele gödrökkel, kátyúkkal, amelyek esőzések ide­jén pocsolyákká válnak. A szegfű aztán így — minden őszinte szándék ellenére is — csak erőltetett gesztus, amely nem tudja elnyomni azt a ke­serű hatást, amit a szennyes, kátyús, pocsolyás utcák kelte­nek. Ez a szegfű, ebben a szerepében, nem egyedült jelenség életünkben. Gyakorta megesik, hogy a lényeg, a fogyatékos­ságok kiküszöbölése helyett sokan inkább az olcsóbb hatáskel­tést választják. A tizenhárom autótolvajt a törvények értelmében egészen a tárgyalásig szabadon kellett bocsátaniok, holott rendszerint a „banda" Ilyen esetekben ví­gan tovább folytatja tevékeny­ségét. Nemsokára majd újabb károsultak jelentkeznek és a rendőrség mindent kezdhet elöl­ről: nyomozás, bizonyítékok gyűjtése, a tettesek hajszolása, kihallgatása, s újra a szaba­don bocsátás... A bűncselekmények száma a kimutatások szerint köztársasá­gunkban aggasztóan szaporo­dik. A rendőrség létszámának emelését szorgalmazzák (főleg B Az utak rongálói és az áldozatok A közúti balesetek kimutatá­sában az alkohol mellett gyak­ran szerepel a sebesség, a sza­bálytalan előzés és más okok. De még sehol nem olvastam ar­ról, hogy a baleset oka az út rossz minősége lett volna. Pedig ilyen is van! Az állami gazdaságok, a szö­vetkezetek traktorai az utakat behordják sárral és esős időben az útra ragadt nyálkás pép min­denkor a csúszás veszélyével fenyeget. A mezőgazdasági üze­mek ősszel répaszeletet, az épí­tővállalatok gépkocsijai vizes kavicsot fuvaroznak. Mindkettő csöpög. A kicsöpögött víz ősz­szel megfagy. S hány baleset közvetlen okozója volt már a csúszós, jeges útfelület? Ilyenkor a gépkocsivezetőket a törvény szigorúan bünteti, mondván, hogy a gépkocsiveze­tő az út minőségének megfelelő sebességgel köteles haladni. Ugyanakkor az utak beszeny­nyezőit törvény kötelezi az okozott szennyezés eltávolításá­ra. S a gyakorlat? A csúszás következtében adó­dott balesetért (aminek okozó­ja végső soron az utak szeny­nyezettsége) egyedül a gépko­csivezetőt vonják felelősségre (aki nemegyszer maga is káro­sult, áldozat). Hatóságaink vi­szont az utak beszennyezése fe­lett egyszerűen szemet huny­nak, figyelmen kívül hagyják. A gépkocsivezető magánsze­mély, vele szemben érvényesí­tik a törvény szigorát, de az eredeti vétkesről (állami válla­latok vagy szövetkezetek) egy­szerűen tudomást se vesznek. Nemcsak hogy nem kötelezik a beszennyezett utak letisztításá­ra, de még az esetleg előfor­duló balesetek után se vonják őket felelősségre. Pedig erre is van törvény, csak nem alkal­mazzák. A gépkocsivezetők elitélése Egy szál szegfű a szemeteskocsin EGYETLEN HIBA SEM LEHET OLYAN NAGY, HOGY NAGYOBB NE AKADNA? az a bizonyos szegfű, amely a törvényesség látszatát kelti, de a baj igazi okát még nem szün­teti meg. Az utakat a vállalatok továbbra is büntetlenül szeny­nyezik, és újabb balesetekért majd ismét csak a pórul járt gépkocsivezetőkre sújt a tör­vény szigora... • Tehetetlen rendőrök A pozsonyi esti újság nemrég adott hírt arról, hogy a rend­őrségnek sikerült kézre keríte­nie egy tizenhárom tagú ban­dát (közülük hét kiskorú!), akikre rábizonyították kilenc gépkocsi ellopását és tizenhá­rom kifosztását. Azért haszná­lom a „rábizonyítás" kifejezé­sét, mert valóban csak azok az esetek kerülhettek jegyzőkönyv­be, amelyeket a rendőrség be­bizonyított, a tolvajok önként nem vallottak be semmit. így feltételezhető, hogy a bűncse­lekmények száma a bizonyított huszonegyet jóval meghalad­ja... Az olvasó most fellélegezhet­ne, egy bandával ismét keve­sebb. Talán a többiek is okul­nak ... Sajnos! Tizenkét rendőr a mindent tagadó tízenhárom fia­talt három napon át hallgatta ki. Nehéz munkát végeztek. S az eredmény? a nagyobb városokban) a bűnö­zés további terjedésének meg­akadályozása érdekében. Vajon lesz-e valaha elegendő rendőr úgy, ha a jelenlegi törvények értelmében a kézre kerített bű­nözőket is szabadon kell bocsá­tainiok? Az emberi magatartás minden esetben, mindenkivel szemben kötelező. De hát éppen erről van szó! Nem nevezhető ember­séges eljárásnak a bűnözők sza­badon bocsátása (akiknél min­den előfeltétel adva van a bű­nözés folytatására), mert ezzel eleve veszélyeztetve van szám­talan más ember vagyoni és nemegyszer - személyi biztonsá­ga. Az emberség ott kezdődik, hogy mindenekelőtt a veszé­lyeztetetteknek nyújtunk bizton­ságot ... Akár a bűnösök moz­gásának, szabadságának korlá­tozásával is! • Moslék, nem leves! Az egyik szülői értekezleten a szülők a gyermekek panaszát tolmácsolják. A konyhában baj van a tisztasággal, a kosztot sem dicsérik. Sőt! Az osztályfőnök azzal nyug­tatja meg a szülőket, hogy a vezetőség is meggyőződött er­ről. Az igazgató már meg is tet­te a szükséges intézkedést. Hogy mi ez az intézkedés? Azt hiszem, senki se találná el. Elment a konyhába és megmondta a szakácsnőknek, hogy a koszt nem jó, a leves pedig gyakran olyan, mint a moslék. Az Igazgató megmondta ... A szakácsnők kikérték maguknak, de a leves és a koszt továbbra is rossz és a gyermekek sze­rint a szakácsnők továbbra is tömött táskákkal járnak haza. Hát nem az a bizonyos szeg­fű kísért ebben az esetben is? Az igazgató, akinek cseleked­nie, intézkednie kellene, egy­szerűen „megmondja" és ezzel lerótta kötelességét. A látszat ugyan megvan, de a hibák ma­radnak. Meggyőződésem szerint a vét­kesek hamar megérzik, hogy az illetékesek megelégszenek az­zal, ha „megmondják" nekik, de tovább nem történik semmi. Ezért nincsenek nagyobb gátlá­saik. A példákat sorolhatnánk újságolda'akon át. Szomorú tény, de félek, hogy jelesleges lenne. Ezt a feltételezést erősíti meg bennem egyik nemrégi élményem. A reggel hatkor nyitó üzletben hét óra előtt már jókora sor áll péksüteményre várva. A mamák idegesek, hisz a gyerekek­nek iskolába, nekik munkába kell menniök. Egyórás késéssel, hét körül végre megjelenik a sárga ko­csi a friss zsemlével és kiflivel. Ekkor megkockáztatom a kér­dést, hogy miért késnek ennyit. A gépkocsivezető rám néz és elmosolyodik. — Tudja, sok időt venne igénybe, amíg ezt megmagyaráz­nám. Különben is talán ez a legnagyobb hiba? Nagyobb a mai életünkben nem akad? S amíg várakozás közben a vásárlók zsörtölődtek, szidták a pékeket, a válasz hallatán egyszeriben megvető pillantáso­kat vetettek felém. Bizonyára a gépkocsivezetőnek adtak iga­zat. Ezek után én is úgy gondolom, hogy mit ér a hibák soro­lása. Hisz egyik sem lehet olyan nagy, amelynél nagyobb ne akadna ... Csak azt nem tudom, mikor és hol kezdjük már el a fel­számolásukat. ZSH.KA LÁSZLÓ ORVOSI TANÁCSADÓ Gyermeke Igen, gyermeket akarunk, de szeretnénk elkerülni a nemkí­vánatos terhességet. A születés­szabályozás gondolata nem új. Már az egyiptomiak is ismer­ték receptjét. Abban a korban a papok gyártották a különbö­ző fogamzásgátló szereket. Egyiptomban e célra a szent krokodilus trágyájából készített golyócskákat, különböző amu­letteket, védőszereket és kaba­lákat használtak. A különböző gyógynövények, gyökerek és gyümölcsök főzetei szintén a fogamzásgátlás céljait szolgál­ták. A nő társadalmi helyzetének alakulásával, a fokozatos egyenjogúsággal, a munkafolya­matba való bekapcsolódásával megváltozott az utódnemzés szabályozásának lehetősége is. A fogamzásgátlás kérdése és a fogamzásgátló szerek gyártása a nő egészsége védelmének ré­szévé Válit. Ma a házastársaknak már megvan a lehetőségük arra, hogy maguk döntsenek arról, akarnak-e gyermekeket, vagy egészségi, illetve szociális okokból nem akarnak. A terhes­ség többféle módon megelőz­hető. A házastársak körében elter­jedt a megszakított érintkezés. A védekezésnek ez a módja nem elég megbízható és az egészségre is ártalmas. Rosszul hat a férfi idegrendszerére. Aránylag megbízhatóbb a férfi t akarunk védekezése óvszerrel. Nemcsak biztos, hanem helyes használa­ta nincs káros hatással a part­nerek egészségére. Hasonló óv­szerek a fogamzásgátló pesszá­riurn és zselé, melyeket a nő használ. A védekezésnek ez a formája megbízható, azonban nagy tisztaságot és bizonyos gyakorlatot kíván. Hazánkban ma a legelterjed­tebb fogamzásgátló készítmé­nyek az Antigest és az Antigest B tabletták. A hormonkészítmé­nyek megakadályozzák az ovu­lációt, és így védik a nőt a fo­gamzástól. A fogamzásgátlásnak ez a módja biztos (a nő legyen állandó orvosi felügyelet alatt), de csak a rendszeres időkö­zökben menstruáló nők számá­ra ajánlatos, akik már szültek. Tehát nem alkalmas a fiatal, gyermektelen nők részére. A védekezési eljárásnak elterjedt módja a különböző pesszáriu­moknak az anyaméhbe való be­vezetése. Nálunk elterjedt az ún. DANA műanyaigpesszárium, melynek használata a szervezet­re nem ártalmas, nem okoz méhgyulladást, sem daganat­képződést. A védekezésnek ezt a módját azonban nem minden nő bírja elviselni, tehát itt is orvosi tanácsra van szükség. A tudományos kutatóintéze­tekben a fogamzásgátlás leg­egyszerűbb formájának kifej­lesztésén dolgoznak. Olyan szert keresnek, mely feloszlat­ná a megtermékenyített petét. Tudatosítanunk kell, hogy eddig még nem rendelkezünk olyan fogamzásgátló szerrel, mely minden nőnek megfelelne és csak a beszerezhető eszkö­zökből választhatunk. Ha a nő védekezni kíván, előbb keresse fel az orvost, aki olyan védő­szert javasol, mely egészségi, társadalmi és családi szempont­ból a legmegfelelőbb. Egészségi okokból jobb a ter­hesség megelőzése, mint a ter­hesség megszakítása. Az abor­tusz legyen bár művi, vagy spontán, vagy tiltott — különö­sen az utóbbi veszélyes —, mindig komoly műtét. Sebészeti beavatkozás, és mint minden operáció, a méhkaparás is ve­szélyes a nő számára. Ilyen mű­tétek után kellemetlen kompli­kációk, fájdalmas, néha egész életre szóló következmények léphetnek fel. A női szervek fájdalmas és gyulladásos meg­betegedései nem közvetlenül a műtét után, de később is je­lentkezhetnek. Gyakran kiújul­hatnak és hosszan tartók. Zava­rok állnak bé a havibaj terén, előfordulhat a vérzés ideiglenes vagy tartós megszűnése. Az ilyen abortusz utáni hormonális zavarok a nő korai öregedését is előidézhetik. Megjelennek az első ráncok, a bőr petyhüdt lesz, a haj pedig színét, fényét veszti. A testalkat is megvál­tozik, egyéb jelek is fellephet­nek, amilyeneket csak az át­meneti korban levő nőknél ta­pasztalhatunk. Az egyik legna­gyobb veszély, mely különösen a fialal nőket fenyegeti, az abortusz utáni meddőség. Szá­mos fiatal nő jutott erre a sors­ra. Aztán gyakori válás-ok a meddőség. A terhesség művi megszakí­tása káros hatással van a nő idegrendszerére és lelkiállapo­tára is. A művi beavatkozások káros hatása ismeretes, ezért azt ta­nácsoljuk a nőknek, hogy egészségük védelme érdekében használjanak fogamzásgátló szert. A serdülő ifjúságot fel kell készítenünk a szülői hiva­tásra. A nevelést a pubertás előtt kell kezdeni a családban és az iskolában egyaránt. A gyermekek és a serdülő ifjúság egyénisége még nem kiforrott, testi és szellemi fejlődése befe­jezetlen, tehát gyorsan és köny­nyen aláveti magát a környezet hatásának. A serdülőkorú fiata­loknak a szülők és tanítók ad­hatják a legmegfelelőbb magya­rázatot a szervezet fiziológiai fejlődéséről, a férfi és a nő kapcsolatáról. A szexuális kér­désekről nyíltan kell beszélni, figyelmeztetni kell a fiatalokat a nemi betegségek, az alkal­matlan terhesség és a művi megszakítás veszélyére és ká­ros következményeire. A kor­hoz mérten felvilágosítást kell adni a fogamzásgátlásról is. A fiatalságot készítsük fel az örijmteli házasságra, az anyai és szülői hivatásra. Minden csa­ládban legyen gyermek! Dr. ALŽBETA LOJKOVA Aratási körkép (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak az aratásra készül­tek fel, hanem megszervezték a gabonatisztítást és a szalmabe­gyűjtést is, bár az utóbbival lesznek még problémák, mivel kevés a szalmaprésük. Arra a kérdésre, hogy milyen hektárhozamok várhatók, egy­értelmű volt a válasz: jobb, mint tavaly. Legjobbnak a búza mutatkozik. A május végi forró­ság az árpát nagyon megviselte, s a homokosabb részekben már majdnem besült a termés. En­nek ellenére lesz o'./in tábla, ahol el fogják érni a -30 má­zsát, és ez azt jelenti, hogy a tavalyi 23,5 mázsás átlagos hektárhozamot 2—3 mázsával túlszárnyalják. Ez pedig, ha te­kintetbe vesszük, hogy 770 hek­táron termelnek gabonafélét az idén, már eléggé jelentős kü­lönbség. * » » A KÖVETKEZŐ MEGÁLLÓ Ké­ménd. Illetve Kéménd, Kicsin, Kőhídgyarmat, mivel ez a há­rom. falu, illetve szövetkezet 1968 januárjától közösen gaz­dálkodik. Az egyesített szövet­kezet elnöke Kelecsényi Rudolf. Rajta kívül még van — hogy az ottani szóhasználattal éljek — három „kiselnök" is, Hogyan készülnek az aratás­ra, mikor kezdik el — itt is ez volt a beszélgetés tárgya. — Hogy mikor kezdjük az aratást — mondja Kelecsényi Rudolf —, az attól függ, milyen lesz az időjárás. Mi jobban sze­retnénk, ha később kellene hoz­zálátnunk. — Milyen a kilátás? — Jó közepes. Búzából 33, ár­pából 30 mázsát terveztünk, és ezt minden valószínűség sze­rint el is érjük. — Csúcsmunkát jelent-e az aratás? — Már régen nem csúcsmun­ka. Az idén 1115 hektár gabo­nát takarítunk be 12 kombájn­nal. Mire igazán belelendülnénk, már nem is lesz mit aratnunk. • • » PÄDL már a Garam túlsó ol­dalán fekszik. A szövetkezet irodájában Papp józsef agronő­mus tájékoztat az aratási előké­születekről. — Tavaly 10 nap alatt learat­tunk. Az idén sem fog tovább tartani. Különben a tizes szám nálunk az idén mást is jelent, nemcsak az aratás időtartamát. Ugyanis az idén ünnepeljük a szövetkezet megalakításának 10. évfordulóját, és úgy látszik, hogy az évfordulóhoz méltóak lesznek az eredmények is. Re­kordtermésre számítunk. Ha az időjárás továbbra is kedvező marad, elérjük a 35 mázsás át­lagos hektárhozamot. » * » MA MAR DFMFINDEN IS arat­ják az őszi árpát, ha nem esik az eső. De az is meglehet, hogy már tegnap elkezdték. Ugyan­is Štefan Babie, a déméndi szö­vetkezet agronómusa szerint to­vább már nem lehet várni. Igaz, hogy mindössze 10 hektár őszi árpáról van sző, de hát az ara­tás megkezdését nem az hatá­rozza meg, liogy a kombájnok mekkora táblát kezdenek vágni, hanem az, hogy mikor látnak hozzá. Déménden a folytatást 151 hek­tár tavaszi árpa és 222 hektár búza jelenti. Terveik szerint 34 mázsát kellene betakarítani hektáronként. A kilátás olyan, hogy ezt el is érik. » • * Megkezdődött az aratás. A szövetkezetekben a munká­ra kellően felkészültek. Szán­dékosan nem írtam azt, hogy a „nagy" munkára. Mert, bár az aratás kétségtelenül fon­tos, sőt életbevágóan fontos munkát felent, ma már sem­mi esetre sem tartozik a csúcsmunkák közé. Hogy miért, arra kézenfekvő a magyarázat. Az aratási mun­kákat sikerült teljesen gé­pesíteni. így a szótárban az aratás mint csúcsmunka el­vesztette jelentőségét. Kiiga­zításra szorul. Ez azonban csupán elvi kérdés. Mert ma­ga az aratás lényegéből és varázsából semmit sem ve­szített. GAL SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom