Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-22 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó

A domb mélyéből párafelhő gomolygott... 0 A pénzügyőr felfedezi a cseppkőbarlangot # Az első terem a felfedező nevét viseli ^ Itt élt a domicai ősember 0 Ahová csak az asszonyok léphettek be... % Az oszlopok életkora: háromszázezer év 0 A két ősrégi szé nrajz titkát még nem fejtették meg ^ Föld alatti csónakázás # A természet gótikus stílusban alkot # Gyönyörű az „indiai pagodák terme" % Rábukkantak a barlangi medve nyomára # Gátat építettek a pusztító árvíz megakadályozására # A föld alatti országhatár % Útlevél nélkül átmehetnek az aggteleki barlangba Majko János pénzügyőr a húszas évek közepén a csehszlovák—magyar határon, a gömör-tornai karsztvidék hepehupás fennsíkján teljesített szolgálatot. A hideg idő beálltával őrjárat közben feltűnt neki, hogy egy helyen párafelhő go molygott elő a domb mélyéből, s a környező bokrokon páratlanul szép zúzmara képződött. Csakhamar rábukkant az üregre is, amelyen a pára a felszínre került. 1926-ban az azóta híressé vált domicai cseppkőbarlangot így fedezte fel Majko fán os. A

nagy természetimádó hírében álló pénzügyőr elhatározta, hogy felkutatja az üreg titkát. Feltételezte, hogy nagyszabású barlangrendszert rejteget a domb, hiszen az itteni vidékre jellemzők a karsztjelenségek, dolinák, barlangok, zsombolyok. E helytől néhány kilométerre van a magyarországi nevezetes aggteleki cseppkőbarlang. Majko János barátai segítségével 1926. október 3-án vágott neki az ismeretlen, sötét föld alatti világ felderítésének. Leszálltak a nyíláson és a villanylámpák fényében megállapították, hogy mintegy tíz méter mély szakadékot kell áthidalniuk. Kötél segítségével leereszkedtek. Odalent egy patakmederbe, a Domíčka-patak medrébe jutottak. Azóta megállapították, hogy ez a patak nem állandó jellegű, csupán először gyűjti össze és vezeti el •a föld alatt a külszíni vizet. A kutatók hason csúszva, sok nehézséget leküzdve haladtak tovább. Körülbelül másfélszáz méternyi fáradságos út után egy nagy terembe jutottak. A lámpák fényében gyönyörű cseppkőképződmények tűntek elő. Ezt a termet a felfedező után azóta is Majko-dómnak nevezik. Az agilis pénzügyőr nem sajnálta a fáradságot annak érdekében, hogy hozzáférhetővé tegye a barlangot a nagyközönség részére. Sok utánajárással sikerült önkéntes társaságot toboroznia. Állami támogatással, meg az akkori Csehszlovák Turista Klub segítségével elkészítették a barlang mesterséges bejáratát a nehezen megközelíthető természetes bejárat helyett. Nem sok munkájuk akadt, mert alig robbantottak szét néhány méternyi kőzetet, máris cseppkőképződményekre bukkantak. Ez is egyik jellegzetessége a domicai barlangnak. A föld alatti birodalomban dr. Klekner József „barlangfőnök" kalauzolt. A vezető kimerítő tájékoztatást nyújtott a barlang történetéről, nevezetességeiről. A rendkívül színes és változatos cseppkőképződményeken kívül a barlang arról híres, hogy mintegy négy-ötezer évvel ezelőtt itt élt az úgynevezett domicai ősember. Itt talált menedéket az időjárás viszontagságai ellen, és veszély idején. Használati tárgyainak maradványai megtalálhatók különféle cserepek formájában a „négerkunyhó"-nak nevezett barlangrészben. A barlang felfedezésekor körülbelül háromszáz cserépedény- s szerszámmaradványt, továbbá csontdarabokat találtak. Ezek az ország számos múzeumában megtalálhatók, így például Pozsonyban, Nyitrán, Prágában, Brnóban és más városokban. A közeljövőben Domicán is kis múzeumot rendeznek be. Ebben az esetben az említett leletek visszakerülnének. A cserépedény-maradványok között két keresztbe tett kődarab vonja magára a figyelmet. Ez az ősember kezdetleges malmát jelképezi. Évezredekkel ezelőtt itt zúzták össze a rozsot. Kissé távolabb kormos falakra hívja fel a vezető a figyelmet. Ez a „tizenegy tűihely" terme. A barlang felfedezésekor az ősember tizenegy tűzhelyét találták meg e helyen. Nagy kár, hogy ezeket a gyakori árvizek teljesen megsemmisítették. Az ősember nyomai a „Sámsonoszlopokig" követhetők. Az oszlopok életkorát a geológusok háromszázezer évre becsülik. Az egykor itt készített edényeket nagyon szép ornamentikával látták el elődeink. Ez az úgynevezett bükki kultúra jegyeit viseli magán. Egy eléggé épségben megőrzött, szinte teljesen megkövesedett edény ma is megtekinthető a barlangban. A barlang természetes központja a „Majko-dóm", innen indulnak ki minden irányban a folyosók. A nyolcvan méter hosszú, húsz méter széles és huszonöt méter magas csarnok felső részén van az a nyílás, ahol a felfedező bejutott a barlangba. A bal oldali folyosón a „misztériumok" termébe kerülünk. A szemben levő falon a víz eróÉvente hatvan-hetvenezer ember keres minden bizonnyal még nagyobb lenne, h nalaktól. Aki szabadságának egy napját hiába. A természet csodálatos alkotása m mára. ziós munkájaként keletkezett alkotás a megkövesedett szűzanya öle nevet kapta. Ide csak asszonyok léphettek be, a férfiak a lépcsőzetesen kiképzett részeken foglaltak helyet, és feltételezés szerint ott végezték vallási szertartásaikat. Erre következtetnek a falon található két szénrajzból, melynek jelentését mindmáig nem ismerik. Lehet, hogy tájékoztatásul vagy figyelmeztetésül szolgáltak, esetleg tilalmat jelentettek. Tavaly az asszuáni gát építésénél találtak hasonló rajzokat. Talán ezek nyomán sikerül majd megfejteni a domicai rajzok jelentését is. A látogatók egyik legnagyobb élménye kétségkívül a föld alatti csónakázás. Azelőtt két vízi út volt, de az 1963as árvíz iszappal temette be a hatszázötven méteres szakaszt, így most csak a százötven méter hosszú úton járhatnak az uszályok. Ez a „gótikus-termen" vezet keresztül. A természet itt mindent gótikus stílusban alkotott. A domicai barlangnak talán legszebb része az „indiai pagodák terme". A rendkívül gyönyörű, monumentális cseppkőképződmények valósággal elbűvölik a nézőt. A „bátorság-termen" átmenve a „medve-folyosó" bejáratát láthatjuk. Ez a rész most áll megnyitás előtt. Itt is szép cseppkövek vannak, ezenkívül az egykor itt tanyázott barlangi medve nyomai is fellelhetők, hatalmas karmai, kaparásának jegyei ma is világosan kivehetők a falakon. A lépcsőkön lemenve a „szűz-folyosón" keresztül (hogy miért hívják így, azt leírni nem lehet, de aki látja, rájön, hogy az elnevezés nagyon találó) a föld alatti Styx folyócskához érünk. Ennek kristálytiszta vize képezte ki és táplálja a „római fürdőnek" nevezett páratlan természeti alkotást. A föld alatti patak vize most lassacskán csörgedez. Néha azonban nagyon félelmetes tud lenni. Felhőszakadás idején bömbölve, törve, zúzva vágtat a víz, elönti a mélyebben fekvő helyekét. Az utolsó nagy árvíz 1963-ban pusztított. A közelben lezúduló hatalmas felhőszakadás óriási vízmennyisége elöntötte a barlang bejáratának környékét, papírként hajlította össze és sodorta el a páncélozott bejárati ajtót, elöntötte a a barlang egy részét. Abban az időben egy iskolai kirándulás hatvan részvevője volt odabent. Ilyen esetekben a külszínről riasztó jelekkel figyelmeztetik a bent tartózkodó vezetőt, aki haladéktalanul a magasan fekvő, biztonságos helyre viszi a látogatókat. így történt az említett esetben is. A „misztériumok termében" a gyermekek kedélyesen elszórakoztak a háromórás kényszervárakozás idején, s amikor elvonult a víz, minden baj nélkül a felszínre jöttek. Hasonló meglepetések elleni védekezésül kél gátat építettek. Ezek megakadályozzák, hogy a víz a bejárathoz kerüljön. Azóta nagyobb árvíz nem is fordult elő. Domicán ezerhétszáz méter hosszú barlangrészt nézhetnek meg a látogatók. További részeket is feltártak, ezek azonban még nincsenek előkészítve a közönség fogadására. Mint ismeretes, a domicai barlang összefügg a magyarországi aggteleki cseppkőbarlanggal. A barlangrendszer kuriózuma a föld alatti országhatár. A föld alatt vasrács zárja el az utat, a látogatóknak azonban lehetőség nyílik mindkét részről a szomszédos barlangok megtekintésére. Személyazonossági igazolvánnyal csoportosan átmehetnek a határon a látogatók. Domicán huszonöt koronát kell fizetni személyenként, és ennek fejében húsz forintot és belépőjegyet kapnak az aggteleki barlangba. A látogatási idő hat óra, de legkétőbb tizennyolc óráig át kell lépni a határt. Mondani sem kell, hogy sokan kihasználják ezt a lehetőséget. i fel a domicai barlangot. A látogatottság a nem esne távol a fő közlekedési útvoerre a célra szánja, nem vesztegeti idejét aradandő élményt nyújt mindenki száGÄL LÁSZLÓ Ötven férőhelyes vendégfogadó áll a turisták rendelkezésére a domicai barlang bejáratánál. A fogadó vendéglőjében jó koszt, figyelmes kiszolgálás várja a vendégeket.