Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-22 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó

Hat község és 7,5 ezer lakos alkotja a körzetet # A hivatal május 4-től működik £ A tervezési osztálynak még nincs vezetője 0 Miért éppen Nagymagyar a körzet „fővárosa"? 0 Korszerű cukrászda áll majd a helyi és kör- , nyékbeli lakosok rendelkezésére % A gombai elnök nem tudja miért, nem kaphat teljes fizetést # Békén ki végezi majd a politikai munkát? LÁTOGATÁS EGY KÖRZETI HIVATALBAN meg, hogy 50 alkalmazottja nem kevesebb, mint 14 féle szolgáltatást végez — az általában szokásos szolgáltatások mellett foglalkozik például koszorú- és koporsókészítéssel is. Azt is megtudtuk az üzem vezetőjétől, hogy idén legalább félmillió korona tiszta bevételre számítanak ... A .község fejlődésében nagy lépést fog jelenteni az áruház és vendéglő felépítése, mely 6 millió koronába kerül majd. Az építkezést még ebben az évben elkezdik. A központi hivatal „fővárosáról" szólva nem hallgathatjuk el azt sem, hogy Nagymagyar valóban a szép, rendezett faluk közé tartozik. Utcáin virágok nyílnak, rózsák pompáznak. Különösen mutatós a magyar iskola körüli rész. Külön fejezetet érdemelne a község lakásépítkezése. Pontosabban a szövetkezeti lakásépítkezésre gondolunk, amelyet a nagymagyariak és a környékbeliek nagyon megkedveltek. Ezen persze nem csodálkozhatunk, hiszen a háromemeletes, központi fűtéses és garázzsal ellátott szövetkezeti lakások saját magukért beszélnek. Az elmondottakból világosan kiderül, hogy a dunaszerdahelyi járásban jól határoztak, amikor Nagymagyart választották e körzet hivatalának -székhelyéül. Ugyanezt hallottuk Bartal Imrétől, a Gombai Hnb elnökétől is, aki egyben községe lakosainak véleményét is tolmácsolta. Amivel nem ért egyet az elnök, az csupán az, hogy ő csak a munkája mellett (jutalomért) látja el hnb elnöki tisztségét — a helyi állami gazdaságban dolgozik, mint bognár. Pedig a községnek 464 lakosa van. Ugyanakkor a 380 lakosú Olgyán is és a 440 lakosú Békén is fizetett elnök van. Bevalljuk, ezt mi sem találjuk érthetőnek. Igaz ugyan, hogy Tóth Istvántól, a Békéi Helyi Nemzeti Bizottság elnökétől megtudtuk, hogy a tervek szerint a jövőben ő sem lesz fizetett funkcionárius. „Ki fogja a politikai munkát végezni a községben, ha ez csak tiszteletbeli funkció lesz?!" — kérdezte lemondóan. Ha dolgozni fog, arra nem lesz Ideje. Tóth István egyébként már tíz éve egyben a helyi pártszervezet elnöke is. A körzeti hivatal létesítését Közigazgatásunkban napjainkban figyelemre méltó változások történnek: megszűnnek a kerületi nemzeti bizottságok és körzeti hivatalok létesülnek, amelyek az SZSZK kormánya 1969. február 3-i 17. számú határozata értelmében a közigazgatás tevékenységét színvonalasan fogják végezni és közelebb kerülnek a polgárokhoz. Elsősorban ezt a célt szolgálta a körzeti hivatalok létesítése. Általában ezt látják benne a polgárok és a nemzeti bizottságok dolgozói is, bár akadnak olyanok is, akik kétségbe vonják, hogy a körzeti hivatalok maradék nélkül el tudnák látni célkitűzéseiket. Feltehető, hogy a körzeti hivatalok működése, vagyis a gyakorlat sok értékes tapasztalatot eredményez majd, illetve igazolni fogja az elképzelések helyességét, esetleg megmutatja, hol szükséges a módosítás. A körzeti hivatalok létesítése tehát kísérleti jellegűnek tekintendő. A kezdeti időszakban szinte állandóan cseng a telefon Dávid Ferenc irodájában. nagyon helyesli. A sikeres működést a körzeti hivatallal való összmunka alapján képzeli el. Szerinte az átszervezés bizonyos tekintetben meg is nehezíti a lakosság dolgát. Például abban, hogy a régebbi anyakönyvvel kapcsolatos ügyekben a békeiek továbbra is Csallőközcsütörtökre fognak járni, a belügyi kérdéseket Nagymagyaron intézhetik el, az orvosuk pedig Somorján lesz. Ezért Tóth István szerint is meg kellene gyorsítani a nagymagyari egészségügyi központ építését. Egyelőre még tisztázatlan az is, hol lesz majd a békéi fiatalok házasságkötő terme. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a kezdeti nehézségek ellenére működik a nagymagyari körzet helyi nemzeti bizottságainak hivatala. Tevékenységére az első hónapokban — egészen magától értetődően — az útkeresés jellemző. Ez persze nemcsak ebben a körzetben áll fenn, hiszen — amint már említettük — a körzeti hivatalok létesítése általában kísérleti jellegűnek tekintendő. Reméljük azonban, hogy a kísérleti időszak a lehető legrövidebb lesz. FÜLÖP IMRE A minap ellátogattunk a dunaszerdahelyi járás egyik körzetébe: Nagymagyarra. A körzet vezetőjét a hnb irodájában kerestük, lm ott tudtunkra adták, hogy az a körzeti hivatalban található. Már «z is jelezte, hogy a Nagymagyari Helyi Nemzeti Bizottság semmiképpen sem azonos a Nagymagyaron székelő körzeti hivatallal — az éppen úgy hivatala a körzetbe tartozó többi helyi nemzeti bizottságnak is. Ezt fontosnak tartjuk hangsúlyozni, mivel a körzet Nagymagyaron kívüli lakosai közül többen tévesen azt gondolhatnák, és bizonyos jelek szerint talán gondolják is, hogy a hivatal csak a nagymagyariak érdekeit szolgálja. Az ilyen téves feltételezés nyilván a dolgok felületes ismeretén, esetleg a „minden szentnek maga felé hajlik a keze" elvén alapul. A megtévesztéshez az is hozzájárulhat, hogy a körzeti hivatal lényegében a Nagymagyari Hnb-vel közös épületben van (külön bejárattal), és ráadásul a hivatal vezetője Dávid Ferenc, a nagymagyariak volt hnb-titkára. Dávid elvtárs nem is tagadja, Sőt, saját maga hívja fel a figyemünket az említett kétkedésre, feltételezésre. Ugyanakkor igen nagy megértéssel beszél a körzetbe tartozó községek lakosainak aggodalmairól, amelyek szerinte úgy oszlathatók el a legjobban, ha a körzeti hivatal valóban jól fog működni és minden tekintetben megkönnyíti, meggyorsítja a polgárok munkáját ügyes-bajos dolgaik intézésében. — Hány lakosa van a körzetnek és mely községek tartoznak ide? — kérdeztük. Látszik, hogy a hivatal most kezdte meg működését, mert a vezető előbb félhangosan öszszeadta az egyes falvak lakosainak számát, és csak aztán válaszolta: — Körzetünk lakosainak száma csaknem hét és fél ezer. Az alábbi községek tartoznak ide: a 3200 lakosú Nagymagyar, amely már korábban egyesült Csenkével és Vajasvatával, a 2200 lakosú Illésháza amely Bélvatával és Klsmagyarral egyesült, a 734 lakosú Jányok, amely Alsó- és Felső-Jányokból áll. Továbbá a 464 lakost számláló Gomba, a 440 lakosú Béke, és Olgya, melynek 380 lakosa van. — Mikor kezdte meg működését a hivatal és mik voltak az indulás első nehézségei? — érdeklődtünk tovább. — Május 4-én kezdtük el a hivatalos működést. Az első nagy gondunk a megfelelő helyiség biztosítása volt. Ezen a helyen ugyanis néhány héttel ezelőtt még postahivatal és egy magánlakás volt. A helyi gazdálkodási üzemnek — főleg a kőműveseinek — köszönhetjük, hogy időben beköltözhettünk. A működést megelőzően a jnb titkárának vezetésével egy küldöttség tagjaként részt vettem Léván az ott már korábban létrehozott körzeti hivatal tapasztalatainak tanulmányozásában. A kezdeti nehézségekkel kapcsolatban azt is meg kell említenem, hogy a körzeti hivatal tervezési osztályának vezetésére még mindig nem találtunk megfelelő szakembert. Pedig már a közgazdasági főiskola végzős növendékei közt is kerestünk érdeklődőt. Rövid „A mi községünknek miért nem lehet fizetett elnöke?!" - kérdi Bartal Imre a Gombai Hnb elnöke. időn belül lakást is tudnánk biztosítani a jelentkezőnek. Egy mérnöki diplomával rendelkező érdeklődőnk ugyan volt már, de annak ellenére, hogy a munkakör nagyon tetszett neki, mégis inkább égy jövedelmezőbb ajánlat mellett döntött. Igaz, ott lakást is azonnal kapott... Egyébként a többi szakosztálynak megfelelő vezetője van. A belügyi osztály vezetője érettségivel rendelkezik és már 16 éve dolgozik a nemzeti bizottságon. Az építésügyi osztály vezetője építész, a szociális osztály vezetője pedig szakiskolát végzett. Jómagam érettségivel rendelkezem, s most fejeztem be a körzeti hivatalvezetők egyéves iskoláját. Beszélgetésünket nagyon gyakran telefoncsengetés zavarja meg. Dávid elvtárs megmagyarázza, hogy az emberek egyelőre nem tudják pontosan, hogy az egyes ügyekben hová forduljanak. Az egyes helyi nemzeti bizottságok is állandó összeköttetésben állnak velük. Remélhetőleg azonban ez csak a kezdeti időszakban lesz így. A lakosokkal külön népgyűléseken ismertetik, milyen ügyben kell a hnb-he?, illetve a körzeti hivatalhoz fordulniuk. Az ügykör elosztása még folyamatban van. Ottjártunk előtt egy nappal például Békén tartott ülést a hnb plénuma ebből a célból. — Minden járásban felmerültek viták arra vonatkozóan, mely községekben legyenek körzeti hivatalok. Ebben a körzetben miért éppen Nagymagyarra esett a választás? — kérdeztük. A hivatal vezetője egy térképet vett elő, melyen a dunaszerdahelyi járás körzetei láthatók. Az egyes községek területi fekvését tekintve valóban Nagymagyar a legalkalmasabb a körzeti hivatal létesítésére. Sőt, ezenkívül más érvek is mellette szólnak. Például az, hogy a községben épül egy egészségügyi központ, amely az egész környéket fogja szolgálni. Eredetileg 1970-ben kellett volna elkészülnie, viszont ismeretlen okokból már több mint egy esztendeje senki sem dolgozik az építkezésén. Egyelőre körorvos, fogorvos, és gyermekorvos működik a községben állandó jelleggel. A körzeti hivatal Nagymagyaron történő létesítéséhez nyilván hozzájárult az is, hogy nagyon korszerű a szolgáltatások háza a községben. A hivatalt felkereső környékbeliek nemcsak cipő- és tv-javító műhelyt találnak itt, hanem borbélyhoz, fodrászhoz is elmehetnek. Sőt, nemsokára a legnagyobb igényt is kielégítő cukrászda várja majd őket. Erről mi is meggyőződtünk, amikor a hivatal vezetőjével és Lengyel Ferenccel, a helyi gazdálkodás vezetőjével ellátogattunk a cukrászda átadás előtt álló, rendkívül impozáns épületébe. Talán mondani sem kell, hogy az építkezést a helyi gazdálkodási üzem végzi. És ha már a helyi gazdálkodási üzemről szólunk, hadd említsük (Tóthpál Gyula felvételei) A szolgáltatások háza.