Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-01 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

linmmiiminmHilUfiiiiiiiiiiiHnnfiiiiiiHuinlifíNHmfHi • Az SZSZK kormánya a közelmúltban hagyta jóvá a Nemzetiségi Tanács statútumát és munkarendjét, valamint kinevezte a Tanács tagjait. Miben látja Ön ennek jelentőségét? — E szerv puszta létében. Ä kormány Nemzetiségi Tanácsa nem államhatalmi szerv, végrehajtó funkcióija sincs. Szerepét hiba lenne túlbecsülni, de éppúgy leértékelni is. Ä Nemzetiségi Tanács részét képezi a kormányzás struktúrájának és mechanizmusának. jelentősége elsősorban politikai: figyelője, gondozója a nemzetiségi politikának. Nemzetiségi ügyekben kezdeményez, tolmácsol, véleményez, helyzeteket elemez ós határozatokat javasol. A Nemzetiségi Tanács: kollektív kormánytanácsos. Nem választott, hanem kinevezett szerv. Nem egyenlő a nemzetiségi reprezentációval, egyszerűen munkahely, munkaszerv. Haszna é6 értelme csak Beszélgetés DOBOS LASZLO miniszterrel tok fö||enek létra. Előreláthatólag milyenekkel számolnak, s ezekra U vonatkozik-e a paritásos összetétel elve? — Ezek a bizottságok már megalakultak, dolgoznak. A bizottságok egyik csoportja ideiglenes jellegű, s a nemzetiségek helyzetét, jogait rögzítő törvényjavaslatok kidolgozásával vannak megbízva. A bizottságok másik csoportja állandó jellegű. Három ukrán ós magyar szakbizottság alakult: szociális gazdasági, oktatásügyi, valamint művelődésügyi. Ezen szervek tagjai magyar, illetve ukrán szakemberek. Tehát tisztán nemzetiségi összetételűik. Feladatuk a nemzetiségi élet Ami a kétféle elv, a paritás és a számszerűség elvének alkalmazását illeti: ezt természetesen a létrehozandó nemzetiségi szervek jellege és funkciója határozza meg. Ezt előre megszabni nehéz. Lesznek helyzetek, amikor a paritás, másszor a lakosság számarányát kell és lehet alapul vennünk. Jelenleg a nemzetiségi törvények tézisein dolgozunk, s egyik legnehezebb, legtöbbet vitatott téma az önigazgatás elve, illetve annak lehetséges alkalmazása. Véleményem szerint a készülő törvényeknek meg kell találniok a nemzetiségi reprezentáció megoldásának formáit. Mindenképpen olyan elvek s szervek valósítását tartom szükségesnek és helyesnek, amaAZ ELKÉPZELÉSEK megvalósításának útján néhány hónap múltán mérhető le. Lehet vitaklub, sóhivatai, ugyanakkor a nemzetiségi politika kovácsszerve is. Műhely, ahol a nemzetiségi ügyek értői, szakemberei teret alakítanak s elveket formálnak. A Nemzetiségi Tanács hatásköre a nemzetiségi politika. Ezzel van hivatalból megbízva, ez hivatali kötelessége. Eddig ez sem volt. A Tanács funkcióját tekintve egész sor ellenvetést hallottam: „Nem ezt akartuk". „Hol van az önigazgatás elve"? Igaz, hogy ez a szerv nem az önigazgatás elvének megtestesítője, viszont a nemzetiségi önmegvalósítás egyik lehetősége s fóruma lehet. • A Nemzetiségi Tanács a kormány kezdeményező és tanácsadó szerve. A nemzetiségeket érintő kérdésekben megilleti-e az ellenőrzés és a koordinációs munka, s milyen a Tanács viszonya az egyes minisztériumokhoz és a kormányszervekhez? — A Nemzetiségi Tanácsnak az állam és a közigazgatás szerveit ellenőrző joga nincs. Ugyanis nem alkotmányos szerv. Viszont funkciójánál fogva kénytelen figyelemmel kísérni a nemzetiségi politika elveinek realizálását s a helyzet alakulását. Természetesen nem a passzív megfigyelő szerepében, hanem a problémákat összegező, értékelő s a kormánynak továbbító küldetéssel. A munka s az akciók koordinálásának szüksége munkánk lényegéből ered. Először is együtt kell működnünk a kormány gazdasági és legislatív tanácsával. A nemzetiségeket érintő ügyekben kölcsönösen konzultálunk, gazdasági jellegű javaslatainkat a gazdasági, jogi vonatkozású anyagainkat a legislatív tanács tárgyalja meg és véleményezi, mielőtt azokat a kormány elé terjesztenénk. S természetesen fordítva is: a gazdasági és legislatív tanács nemzetiségeket érintő anyagait a Nemzetiségi Tanács is megtárgyalja. A koordinálás másik formája miniszteri szinten történik, szükség szerint, valamint a probléma jellege szerint a nemzetiségi ügyeket az egyes miniszterekkel tárgyalom meg. Ezen kívül a kisebb dolgokat, panaszokat, sérelmeket továbbítjuk az egyes minisztériumokhoz, s azok intézéséről, elintézhetőségéről az illetékes miniszter, minisztérium tájékoztat bennünket. Természetesen, a problémák súlya és sürgőssége szerint, vannak olyan ügyek Is, melyeket egyenesen a kormány ülésein terjesztenek elő. Az együttműködés mechanizmusa most alakul, formálódik, politikus jogász nyelven: konstituálódunk. • A statútum számol azzal, hogy az igények szerint alkalmanként különböző albizottságok, szakcsoporegyes terúletelnek felmérése, llleitve a fejlődés problémáinak tárgyilagos összegezése; a szükségletek, közeli és távlati feladatok megfogalmazása. E szakbizottságok jelentősége abban van, hogy több tucatnyi szakember a nemzetiségi kérdés problémájára koncentrálva dolgozik. Ez életbevágóan fontos; érvek s tények szükséges rendszere nélkül, helyzetrajzok nélkül csak rögtönözni lehet a politikában. Ebből pedig azt hiszem, már elegünk van. Sajnos, hogy igényeink, kívánságaink, szükségleteink érvekkel, tényekkel történő alátámasztásával gyengén állunk. Tulajdonképpen csak most kezdünk hozzá helyzetünk sokoldalú felméréséhez. • Ha már itt tartunk, hadd kérdezzem meg, miért paritásos az összetétel, ha a nemzeti szervekben (és a választott szervek esetében a közigazgatásiban is!) a lakosság számaránya szerint igazodik a képviselet. Nem áll fenn Ön szerint annak a veszélye, hogy kétféle mértékkel mérik a nemzetiségeket, aszerint, mikor melyik elv alkalmazása válik a nemzeti érdekek érvényesítése javára? Egyáltalán: az analógia mennyiben helyeselhető? — Ezt a problémát hosszú vita előzte meg. A kezdeti elképzelés ugyanis más volt. Elvi és gyakorlati szempontból, szlovák—magyar—ukrán (ruszin), tehát vegyes bizottságot tartottunk helyesnek. A nézeteltérések a számszerinti összetételből adódtak. Ha a nemzetiségi lakosság számarányát vettük alapul, a tanács feltétlenül magyar többségű lett volna. Az ellenérvek ilyenek voltak: „Ez nem nemzetiségi képviseleti szerv", vagy: „A magyar többségű tanács egészségtelen nemzetiségi hierarchiát alakít ki, márpedig a nemzetiségi politika elvei nem jelenthetnek kétféle mértékegységet" ... Ezek olyan érvek, amelyek ebben az esetben nem hagyhatók figyelmen kívül, ugyanis helyzetenként előállhattak volna a majoritás lehetőségei. Végülis a paritás elvében állapodtunk meg. Ogy gondolom, hogy e háromszögben: nemzet, s két nemzetiség, ez a megoldás viszonylag reális. Persze, helyességét, avagy helytelenségét a gyakorlat dönti el. Az adott helyzetben ez egyféle megoldás. Nem állítom azt, hogy minden esetben az egyetlen lehetséges forma. Ez persze, nem lehet mechanikus analógia alapja. A helyzetet, s a megoldásokat is látszólag bonyolítja az a tény, hogy két nemzetiség közös szervéről van szó. Viszont jelenleg — kormányszervről lévén szó — ez a társítás, vagy házasítás szükségesnek mutatkozik. lyek megfelelő teret nyújtanak a nemzetiségek önmegvalósítása s önigazgatása biztosításának. • A nemzetiségeket érintő kérdésekben véleménykülönbség esetén nem a többségi szavazás dönt a Tanácsban, hanem (s ez véleményem szerint helyes is), alternatív Javaslatokat terjesztenek tovább a kormány, illetve a törvényhozás elé. Az önigazgatás marxista elve érvényesítésével függ össze azonban az is — és az elmúlt hónapokban a szlovák nép esetében ez nemcsak hangsúlyozott követelés volt, hanem törvényesített Jogot is kapott —, hogy a sajátos kérdésekben a nemzetiségek érdekei 1* kifejeződjenek. Másszóval: a nemzetiségekre vonatkoztatva számolnak-e a majoritás tilalmával, vagypedig a nemzeti szubjektum egyoldalú beállítása miatt ez a jog csak a nemzeteket illeti meg? — Ha elismerjük az önigazgatás elvét, s gyakorlati alkalmazását sikerül kielégítően körülhatárolnunk, szükségszerűen felmerül a majoritás problémája. A majoritás tilalma törvényesített formát kapott a cseh ós szlovák nemzet államjogi viszonylatában. Most az a kérdés, hogyan, milyen formában, milyen szervekben, milyen mértékben érvényesíthető ex az elv a nemzeit ós nemzetiségek viszonylatában? Bonyolult probléma, amit megkerülni nem lehet. Az önigazgatás elve enélkül csupán fikció. Számunkra ez elvi, s egyben sorrendi kérdés is. Azaz, egyelőre megoldatlan példa, házi- és közösségi feladat. • £s végül hadd kérdezzük meg, nemcsak mint a nemzetiségi ügyek miniszterétől, hanem mint a Tanács elnökétől is, mi lesz a Tanács első „tűzpróbája"? — Ahogy a sajtóban is hírt adtunk róla, a Tanács elkezdte munkáját. S első, nagy „próbatétele" a nemzetiségi törvény elkészítése. Illetve a törvényhozó szervek elé való terjesztése lesz. Ha szabad, még egy kérdezetten választ. Hallottam olyan véleményt, mely szerint a nemzetiségi politika egyik legfontosabb, hatvannyolcban lefektetett tételét, az önigazgatás elvét, feladtuk. Ki? Hogyan? Mikor? Miben? Alaptalan és meggondolatlan vád ez. Valósítását keressük és szorgalmazzuk. Ez viszont nehezebb, mint' az elvek lobogtatása és számonkérése. Akf nem hiszi, próbáljon meg száz td hosszán táncot járni. FONOD ZOLTÁN (TÖTHPAL GYULA FELVÉTELEI j .i!,:.:. M, .. 'I. .MM,,;, ,, : .. :;: : ,1, :! 11 „ I,,,,,;; ^:;;; I, :i,I::i

1. 'imiiiiiK.ii;,,::!-,!.:;!^