Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-18 / 141. szám, szerda

Otszázéves az Academia Istropolitana A pozsonyi Komenský Egyetem ötvenéves fennállásának megünneplésével egyidőben megemlékezünk az ötszáz évvel ezelőtt Mátyás király alapította Academia Istropolitana működéséről és művelődéstörténeti jelentőségéről. A 15. század hatalmas vál** tozások születését jelentette Európában. Az évszázadokig minden nagyobb megrázkódtatásokat elkerülő feudális társadalmi rendszer felett először húzták meg fenyegetőbben a vészharangot. Itáliából az akkori Európa legfejlettebb területéről új eszmeáramlat indult el: a humanizmus. A humanizmus lassan megváltoztatta az emberi magatartást és gondolkodást. A humanista eszmék követői szembefordultak a középkori életformával és a klasszikus világra emlékeztető élet kialakítására törekedtek. Az ókori tudománynak a szépségnek és az életet kedvelő világszemléletnek újjászületését hirdették. A reneszánsz kor első százada, a 15. század óriási meglepetéseket tartogatott a kor társadalma számára. Szerte Nyugat-Európában erős központi monarchiák keletkeztek, amelyek megfelelő anyagi bázist nyújtottak a tudomány és művészet forradalmi fejlődéséhez. Megindultak a nagy földrajzi felfedezések, még e században felfedezték Amerikát. Pár évtizedig Közép-Európában, így nálunk is bizakodó légkör alakult ki. Elsősorban Magyarországon, de szerte a világon a déli harangszó azt hirdette, hogy Európa nagy veszélyét, a török támadást talán örökre visszaszorították. Magyarország nemzeti királyt kapott; a nagy törökverő Hunyadi János fiát. Mátyást választották királlyá. M

átyás humanista műveltségű uralkodó volt. Uralkodása idején a belső társadalmi feltételek Magyarországon ínég csak kis mértékben értek meg a humanizmus kibontakozására, Illetve befogadására, az ország mégsem maradt távol a nagy kulturális forradalomtól. Az uralkodó osztály egy része Hunyadi Mátyás vezetésével a török veszély árnyékában merész íépésre szánta el magát: modern központosított feudális monarchia kiépítésére és a humanista gondolkodás mind szélesebb elterjesztésére. E forradalmi törekvés nem volt véletlen. Mátyás és hívei világosan látták, hogy csak modern államforma képes a török veszély elhárítására, ezért Hunyadi Mátyás bel- és külpolitikai intézkedéseit minden esetben ez a szándék határozta meg. Ez a gondolat ösztönözte akkor is, amikor 1465-ben II. Pál pápához követséget indított azzal a kéréssel, hogy Magyarországon új egyetemet állíthasson fel. A pápa még ebben az évben beleegyezését adta az egyetemnek bolognai mintára történő felállításához. Az engedély megszerzése után Mátyás király legkiválóbb humanista környezetével együtt nagy lelkesedéssel látott hozzá az egyetem megszervezéséhez. Az iskola alapítói, majd tanárai közül elsősorban Vitéz János emelkedett ki. Az ízig-vérig humanista Vitéz János bécsi egyetemen végzett, majd bekerült Zsigmond király kancelláriájába és a király kíséretében Itáliát is megjárta. Később Hunyadi János tanácsadója, majd diplomatája lett. Mátyás uralkodása idején Vitéz János a király kancellárja és esztergomi érsek. Mint Esztergom érseke a pápától engedélyezett egyetem kiépítését természetesen Esztergomba tervezte. Mátyás azonban mégis Pozsonyt tartotta a humanista jellegű egyetem legalkalmasabb helyéül. Döntését részben az az elgondolás befolyásolta, hogy Bécstől az alig 60 km-re fekvő Pozsony lehetőséget nyújt majd ahhoz, hogy esetleg a már akkor híres bécsi egyetemről tanárokat szerezhessen az új főiskola beindításához, másrészt pedig az ország határainál és a Duna mellett fekvő várost a tanulni vágyó fiatalok is könyebben megközelíthetik. I^iátyás és köre a főiskolát ' ' európai szintű szellemi központtá akarta fejleszteni. Ezért rögtön az engedély megszerzése után tekintélyes, nagytudású tanárokat hívtak meg a pozsonyi főiskolára. Az egyetem vezetője, ahogy akkor nevezték: kancellárja, a már említett Vitéz János, alkancellárja pedig Pozsony művelt prépostja, Schomberg György lett. Különösen ez utóbbi fáradtságot nem kímélve járult hozzá az egyetem megszervezéséhez. Hetenként utazott Bécsbe, hogy a bécsi egyetem tanárai közül leszerződtesse azokat, akik vállaltak a nagy missziót: az újszellemű magyarországi egyetem kiépítését. A szervezői munkák gyors eredménnyel jártak. Már 1467. július 18-án Vitéz János értesítette Pozsony város tanácsát, hogy az alapított egyetem tanárai rövidesen megérkeznek és ezért kéri „a nagytekintélyű pozsonyi tanácsot", hogy méltóan fogadják a tudós férfiakat. Az egyetem a mai Jirásek utca 7-es számú épületében volt. Az egyetem alapítói ebben az épületben az előadótermek mellett bentlakásos részleget is szerveztek, sőt a pozsonyi várostanács a Pozsonyba költözött professzoroknak az egyetem épületében külön lakosztályokat rendezett be. Az egyetem 1467-ben Academia Istropolitana néven [Ister = a Duna ókori elnevezése, polis = görögül város, ebből: Istropolis = város a Duna mellett) megkezdte működését. Az egyetem tanárai között világhírű tudós humanisták szerepeltek. Az előadók közé tartozott a Kőnigsbergi Müller János, a hírneves Regiomontánus, kora legnagyobb csillagásza, az olaszországi Gatti János dominikánus hittudós, Brandolini Aurél, a retorika tanára, Péter orvostudós, Ilkus Márton, a lengyel csillagász, a Mátyás király mondásairól adomákat feljegyző, Itáliában eretnekgyanúsként üldözött Galeotti Marzio és még sokan mások. Galeotti feljegyezte, hogy Vitéz János a tanári kar összeállításánál jelesebbnél jelesebb tanárok között válogathatott. A

z egyetemnek három fakultása működött: bölcsészeti, jogi és teológiai fakultás. Az Académia Istropolitana tanrendjének összeállításánál a bolognai egyetem példáját követték, ahol már a modernnek számító humanista eszme diktálta a tanítás menetét. Az egyetem szervezői a földrajzilag sokkal közelebb eső bécsi egyetem szellemét maradinak tartották, ezért a szervezésnél mellőzték annak felépítési példáját. (Ahogy Aeneas Sylvlus „Nevelésről" írt értekezéséből tájékozódunk, a bécsi egyetemen csak a 15. század végén kezdik elhagyni az elavult középkori módszereket és felfogásokat. ) Az Academia Istropolitana tanulmányi és fegyelmi rendszere megegyezett Itália leghaladóbb szellemű egyetemének, a bolognai kulturális központnak a szervezetével. Egypár adat erre vonatkozóan: a tanév október 10-én kezdődött. A tanárok és hallgatók szigorú ellenőrzés alatt állották. A vitatkozásokra nagy súlyt fektettek, de a botrányos vitatkozásokat szigorúan tiltották. Az egyetemi hallgatók polgári ügyeinek bírái az egyetemi rektorok voltak. A költekezés elkerülésének figyelembevételével megszabták a ruházat minőségét stb. Tehát az egyetem törvényei, amelyek kisebbnagyobb változtatásokkal évszázadokon keresztül az európai egyetemeken is általánosan elfogadottak voltak, bizonyítják, hogy a rövid ideig működő pozsonyi egyetem hasonló volt az akkori fejlettebb országok főiskoláihoz. A kiváló előadókkal rendelkező iskola egy rövid ideig lehetőséget nyújtott elsősorban a külföldi tanulmányokhoz szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkező hazai szegényebb fiatalok tanulásához, másrészt pedig a szomszédos államok fiataljai is szívesen látogatták a hozzájuk aránylag közel fekvő humanista pozsonyi egyetemet. A pozsonyi főiskola szoros kapcsolatot tartott fenn az ország politikai és szellemi központjával, a budai királyi udvarral. Mátyás király ugyanis különösen a nápolyi király leányával, Beatrix-szel kötött házassága után, a hazafiak mellett nagyszámú olasz humanista költővel, művésszel és tudóssal vette magát köriil. A hazaiak közül Vitéz János mellett a legkiemelkedőbb volt Janus Pannonius, polgári nevén Csezmicei János, aiki egyike volt a török veszedelmet korán felismerő és hirdető költőknek és azoknak, akik tudatosan hirdették az ország művelődésének szükségességét. A Budán működő olasz származású Bonfini történetíró nevének feljegyzésével szintén találkozunk a pozsonyi egyetemet meglátogató neves humanista férfiak között. Az egyetem működését segítette Pozsonyban a 13. századtól állandóan gyarapodó számos kódexszel és kézirattal rendelkező káptalani könyvtár, amely ugyan nem versenyezhetett Mátyás király budai világhírű Corvina elnevezésű könyvtárával, azonban mégis nagy segítséget nyújtott az induló egyetem eredményes szellemi tevékenységéhez. (A káptalani könyvtárat a Dóm templom alagsorában rendezték be). A nagy lelkesedéssel, ügybuzgalommal és eredménnyel kiépített Academia Istro[>olitana működése nagyon rövid életű volt. Mátyás király 1490-ben történő hirtelen halála után az egyetem rövidesen bezárta kapuit. A szépen induló szellemi központ megszűnésének oka elsősorban a 15. századi Magyarország társadalmi és gazdasági visszamaradása. Bár Mátyásnak uralkodása idején sikerült az állam politikai és szellemi modernizálása, azonban műve, viszonyítva az akkori nyugati államok jellegéhez, aránylag még olyan gyenge talajra épült, hogy az erőskezű király halála után a belső politikai küzdelmeknek Mátyás minden nagy eredményét sikerült megsemmisíteniük. Mátyás utóda, II. Ulászló, aki egyben cseh király is volt, különben sem szívesen támogatta a prágai egyetemmel szemben egy versenyképes főIskolát. Már az 1491-ből származó „szőmadókönyv" szerint az egyetem helyiségeit II. Ulászló fegyvertárnak használta. A Mátyás király nevétől elválaszthatatlan Academia Istropolitana rövid ideig tartó működése mégsem volt eredménytelen. Számos humanista tudóssal és művésszel gazdagította az országot és a későbbi századok folyamán alakult egyetemek ls mindig szívesen fordultak tapasztalatért a rövid pár évig működő, de művelődéstörténeti szempontból mégis nagyjelentőségű Academia Istropolítanához. KTSSLING ELEONÓRA RÉVBE JUT BINÔ ISTVÁN? Rátermettség... Szülőfalujában, Leleszen a Hegy utca egyik házában,, közös portán él. Lakása kis tárlat. Az előszoba és a többi szoba falain saját festményei, az állványokon, asztalokon szobrai, fából faragott figurái... Az ötvenkét éves B 1 n ó István, a királyhelmeci ipari válla lat dolgozója több mint másfél évtizede bútorfestéssel keresi kenyerét, pedig veleszületett művészi hajlama nemesebb foglalkozással kecsegtette .. . Munkából tért haza, fáradt kezét féltve dörzsölgeti. A jelenlegi munka, az egésznapos bútorfestés erősen igénybe veszi a kezet, amely már eddig is annyi szépet, szemgyönyörködtetőt alkotott. Binó Pista az elemi iskolában, talán harmadikos korában kezdett fa rágcsálni ... Sokszor elnézegette a szomszédék kéményén fészkelő gólyákat, egyiket megmintázta, ez volt első „alkotása" .... — Sajnos, fenyőfából faragtam, tudvalevően ez szálas fa, a vékonyra faragott csőr vége letört, rövid lett — emlékezik tréfálkozva. — Buzáth tanítónő is rövidnek vélte a csőrt, de a gólyámat mégis besorolta az iskolai gyűjteménybe ... így kezdődött . .. Binó István jó tanuló volt, de annál „mostohább" játszótárs. Minden szabad idejét faragással töltötte. Látott és képzeletbeli figurákat formált agyagból, fából, így fejlesztette magát erős kitartással. Senki sem tudta ezt nála jobban csinálni az iskolában ... Tizenhét esztendős korában fejezte be első komoly figurakompozícióját: a „Betlehemi jelenet"-et. A különböző fából faragott, harminc centiméter magas figurákból összeállítót! alkotás már harmincöt éve a leleszi templom egyik dísze ... A faluban felfigyeltek tehetségére, megcsodálták munkáját, de ennél több nem történt. Tanácstalan volt, nem akadt senki, aki útbaigazítsa. Már jóval túl volt a huszadik életévén, amikor egyik nap a harangozó útján magához kérette a „vikárius úr", a leleszi rendház vezetője. — Azért hívattalak, Binó fiam, mert látom, tehetséges vagy és szeretnélek megkérni, készítsd el a premontrei rendala pító Szent Norbert szobrát. .. Binó Pista elvállalta, örült a megbízatásnak és mihamar elkészítette a hetven centiméter magas szobrot, két példányban. Egyiket átadta a rendházfőnök-, nek, a másikat pedig, ennek tanácsára, felküldte Budapestre, az Iparművészeti Főiskolára. — A szobor megtetszett Pesten, mert megidézték felvételi vizsgára, 1942-ben... Nyolcan voltunk — emlékezik. — Agyagból kellett mintázni... nekem Szokratesz-fejet is kellett rajzolnom . .. Sikerült, felvettek a főiskolára, akkor már 28 éves voltam. Binó István szorgalmasan tanult, képezte magát, még külön esti tanfolyamokra is járt. Professzorai igen tehetségesnek tartották, mindig nehezebb feladatokat adtak neki, mint társainak. Ezekkel is megbirkózott. — Teltek, múltak a hetek, hónapok, már úgy véltem, teljesül a vágyam, nagyon boldog voltam — jegyzi meg sóhajtva .'. . — Sajnos, bekövetkezett, amire nem ís számítottam... 1943 februárjában „SAS "-behívót kaptam, azonnal be kellett vonulnum Rahóra. Két hét múlva: irány a front... Binó István tüzér a györsklképzés ulán nap mint nap bánatosan üldögélt katonaládáján, míg egyik napon gondolt egy merészet, kihallgatásra jelentkezett a századparancsnoknál. Kipanaszolta, hogy most sikerült végre bejutnia a főiskolára, szeretne tanulni, folytatni tanulmányait ... — Van erről igazolás? — kérdezte a parancsnok. — Itt van, alázatosan jelentem — és Binó közkatona bizakodva mutatta fel indexét. — Menjen és szereljen le — hangzott a parancs .. . Míg ez sikerült, sok helyen kellett megindokolnia, miért, hogyan? Budapestre már nem térhetett vissza, az egész ország hadszíntérré vált.. . Igy szakadt meg először egy ifjú tehetség ígéretes útja .. . A felszabadulást követően dolgozott, 1947-ben Csehországba, a Löketi Porcelángyárba került mint festő, de közben néhány figurát is készített. A porcelángyárban öt éven át dolgozott, közben 1950-ben jelentkezett a prágai főiskolára, nem vették fel. — Magának már szakmája van a gyárban, mit akar még? — ilyen megjegyzésekkel illették. Az elutasító végzést a mai napig sem kapta kézhez. Ezek után, bármennyire közel álltak hozzá a porcelánfigurák, nem volt kedve dolgozni a gyárban, hazautazott. Tizenöt év óta dolgozik a Járási Ipari Vállalat perbenyiki bútoriizemében. Közben festeget, figurákat farag... Sok helyen kilincselt, meglátogatott néhány neves képzőművészt — az egyik legutóbb fából készített juhászát nyolcezer koronára becsülte —, s ki tudja, hány intézményt. A Magas-Tátráról és a Kelet-szlovákiai Vasműről készített domborművét Kassán a múzeum megvásárolta . .. Egyébként sem biztatást, sem segítséget nem kapott sehol. — Hiába van tehetsége, de nincs iskolája — ezt a „nótát" fújták mindenütt, ilyen „segítséget" kapott a „befutottak" részéről. . . Pedig Binó István tanulni akart és ma, 50 éves fejjel is hajlandó lenne képezni magát, ha valaki jószándékkal lenne iránta és „révbe" kalauzolná ... KULIK GELLÉRT Kulturális hírek • Az ősember hobbyja a kagylógyűjtés volt. Erről írt az Oggi című olasz lap. Ennek bi zonyítékát megtalálták a kutatók a történelem előtti ember egykori lakóhelyén, főleg barlangokban. Nincsen szó véletlenről, hanem igazi gyűjtőszenvedélyről, gyűjtemények maradványaitól. Sokszor találtak a barlangokban olyan megkövesedett kagylókat, amelyek jelenlétét ezeken a helyeken csakis a tudatos gyűjtés magyarázhat meg, amelyet az őskorban nem is kevesen műveltek. • Színháztörténészek megállapításai szerint 1968-ban Shakespeare Othellójának az előadásai körül robbant kl a legtöbb vita színikritikusok és esztéták között. A Times kommentálja is ezt a megállapítást, s arra utal, hogy a szenvedé lyek színpadra vitelének kérdése újból előtérbe került a vi* lágszínpadokon. • AZ OLASZ TELEVÍZIÓ adásainak népszerű Kessler testvérei zenés filmvígjátékban lépnek fel, melynek címe: Viola, violino e viola d'amore.