Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-18 / 141. szám, szerda

Felhívás a béke védelmére A nemzetközi értekezlet szerkesztő bizottságának beszámolója (Folytatág az 1. oldalról) bonyt visel, a földet műveli vagy laboratóriumokban dolgozik, elő­mozdítja a béke megvédésének e közös ügyét. FELHÍVÁSSÁ!, FORDULUNK a dolgozókhoz: munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, a tudomány és a kultúra műve­lőihez, mindenkihez, aki meg akarja menteni és gyarapítani Akarja a munkának és az embe­riség alkotó erőfeszítéseinek gyümölcseit; a jiatalokho? és a diákokhoz, akik nagyszerű tervek és álmok megvalósítására törekednek, erejüket és energiájukat hazá­juk boldogulásának akarják szentelni; a parlamenti képviselőkhöz, az államférfiakhoz és a politi­kusokhoz, akik aggodalmat éreznek népük sorsáért; a politikai pártokhoz, a szak­szervezetekhez, a társadalmi szervezetekhez és mozgalmak­hoz; a vallásfelekezetekhez és val­lási közösségekhez, a különböző vallású emberekhez; a békemozgalom és a háború­ellenes kampányok részvevői­hez; minden férfihoz és nőhöz: követeljék az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójának beszüntetését, az amerikai csa­(Folytatás az 1. oldalról) a San Marino-i Kommunista Párt és a Reunioni Kommunista Párt küldöttsége, mely állást foglalt a kommunista és mun­káspártok, valamint az imperia­listaellenes erők akcióegysége ftiellett, csupán a dokumentum­nak azzal a szakaszával értettek teljes mértékben egyet, amely­ben az imperializmus elleni harc közös programjáról van szó. A Dominikai Kommunista Párt küldötte nem támogatta a lő dokumentumot. Az értekezlet részvevői meg­tárgyalták Lenin születése 100. évfordulójával kapcsolatos ün­nepségek kérdését, és egyhan­gúlag elfogadták a Lenin-cente­nárium megünnepléséről szóló felhívást. Az értekezlet „Függetlensé­get, szabadságot és békét Viet­namnak!" felhívással fordult a világ nemzeteihez. Forrón üdvözölte a dél-viet­nami ideiglenes forradalmi kor­mány megalakulását. Az érte­kezlet felhívást adott ki a bé­ke védelmére, és nyilatkozatot fogadott el az arab nemzetek­nek az izraeli agresszió ellen folytatott igazságos harca tá­mogatására, továbbá még egy nyilatkozatot, amelyben szoli­daritásukat fejezték ki azokkal a kommunistákkal és demokra­tákkal, akiket üldöznek, és ne­héz körülmények között önfel­áldozó harcot folytatnak a nem­zetközi imperializmus által tá­mogatott reakciós diktátorrend­szerek ellen. Az értekezlet nyílt légkörben, a testvéri szolidaritás jegyében folyt le és széles körű publi­Anglia reménykedik Párizs — Kedden, június 24­én összeül a francia nemzetgyű­lés. Jól értesült forrásokból származó hírek szerint a nem­zetgyűlésnek bemutatják az új kormányt, amelyet Georges Pom­pidou nevez ki. A Combat tegnapi számában cikket közöl a francia külügy­miniszter szentélyével kapcso­latban. Felteszi a kérdést, vajon Michel Debré marad-e a kül­ügyminiszter, ugyanis akkor — a lap véleménye szerint — az Elysée-palota tulajdonképpeni ura ismét De Gaulle tábornok lesz. Közismert, hogy Debré még inkább nacionalista és so­viniszta irányzatot képvisel, mint a volt elnök. Ha továbbra ls a francia diplomácia élén ma­radna, beigazolódnának Poher szavai: „Semmi sem változna, De Gaulle uralkodna tovább Deb­ré személyén keresztül". London — Angol politikai kö­rök a jelenlegi időszakban azt remélik, hogy Franciaország ru­patok kivonását, a vietnami nép szuverén jogainak tiszteletben tartását, függetlenséget, szabad­ságot és békét Vietnamnak; sürgessék a közel-keleti izrae­li agresszió következményeinek felszámolását az ENSZ Bizton­sági Tanácsának határozata alapján; harcoljanak a gyarmati rend­szer és az újgyarmatosítás tel­jes felszámolásáért, a szégyen­letes fajüldözés teljes megszün­tetéséért Dél-Afrikában és min­denütt, ahol megnyilvánul, a külföldi monopóliumok zsoldjá­ban álló rendszerek kiküszöbö léséért. Fokozzák az erőfeszítéseket a harcban a különböző társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élése elveinek tel­jes megvalósulásáért, a nemzet­közi feszültség enyhítéséért, a megoldatlan nemzetközi kérdé sek tárgyalásos rendezéséért, a népek függetlenségét és szuve­renitását fenyegető imperialista merényletek ellen, a népek ön­rendelkezési jogáért, az orszá­gok közötti széles körű, egyen­jogú együttműködés kibontakoz­tatásáért. Mindazokhoz fordulunk, akik átélték a legutóbbi világháború borzalmait és emlékeznek rá­juk, minden európai békeharcos­hoz, köztük a nyugat-námstor­szági békeszerető társadalmi citása volt. Az előkészítési sza­kaszhoz hasonlóan magán az értekezleten is szigorúan meg tartották a pártok egyenjogú ságának és a kollektív munka­módszer elvét. A tanácskozás részvevői ki­fejtették hajlandóságukat, hogy tovább fejlesszék kapcsolatai­kat a kommunista és munkás­pártokkal. Megerősítették a kétoldalú és regionális találko­zó hasznosságát és szükség ese tén a kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácskozá­sának megvalósítását a nézetek és tapasztalatok kicserélésére, az időszerű politikai és elméle ti kérdések, az impéria lizmús elleni harc problémájának meg­tárgyalására és kidolgozására, a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és szocializmus ügye győzelmének érdekében. A tanácskozás dokumentumait azoknak a kommunista és mun káspártoknak is elküldik, ame lyek nem vsttek részt a ta­nácskozáson. Az értekezlet részvevőinek meggyőződése szerint a tanács­kozás eredményei megfelelnek minden egyes kommunista párt és az egész nemzetközi kommu­nista mozgalom érdekeinek. A kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sának valamennyi részvevője az értekezlet befejezése után a Vörös-térre ment, ahol koszo­rút helyeztek el a Lenin-mau­zóleum falánál és tisztelettel adóztak Lenin emlékének. Az értekezlet fő dokumentu­mát holnapi számunkban közöl­jük. gálmasább álláspontot foglal majd el Anglia közös piaci tag ságávál kapcsolatban. Az angol kormány szeretné kihasználni a kedvező szelet és aktív diplomáciai tevékenység­be kezdett, amelynek célja meg teremteni az előfeltételeket ah­hoz, hogy már ennek az évnek a végén megtárgyalják Anglia társulásának kérdését. Az angol diplomácia ennek érdekében ki­használja a Szocialista Interna­cionálé eastbournei XI. kong­resszusát is. Harold Wilson angol minisz­terelnök Pompidounak küldött üdvözlő táviratában annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a két kormány a jövőben szo­rosan együttműködik majd a kü­lönböző európai kérdések meg­oldásában. Ugyanakkor az angol kormány Willy Brandt bonni kii! ügyminiszter segítségében is bí­zik, akivel Wilson Eastbourne­ben találkozott, Illetve folyta­tott tárgyalásokat. erőkhöz; állják útját a Német Szövetségi Köztársaság területi igények megvalósítására irá­nyuló politikájának, nukleáris fegyverek megszerzésére irá­nyuló törekvésének, kényszerít­sék ki az újnácizmus erőinek megfékezéséti A második világháború ered­ményeként Európában kialakult tényleges helyzet elismerése, a fennálló határok érinthetetlen­sége, a Német Demokratikus Köztársaság elismerése: ezek az európai tartós béke elengedhe­tetlen feltételei. Indítsunk harcot egy haté­kony európai kollektív biztonsá­gi rendszer megteremtéséért és a világ katonai csoportosulások­ra tagolódásának megszünteté­séért, a népek közötti együtt­működés és kölcsönös megértés légkörének megteremtéséért. Ehhez az utat egy összeurópai tanácskozás építhetné ki, amely­nek összehívását a Varsói Szer­ződéshez tartozó államok buda­pesti felhívása javasolta. A béke nem támaszkodhat az „elrettentés egyensúlyára". A tartós béke elképzelhetetlen a fegyverkezési hajsza beszünte­tése nélkül. Törekedni kell az atomfegy­vermentes övezetek létrehozá­sára a föld különböző részeiben, mindennemű nukleáris fegyver­kísérlet letiltására, a nukleáris fegyverek elterjedésének meg­akadályozásáról szóló szerző­dés mielőbbi hatálybalépésére és minden államnak e szerző­désben való részvételére, a nuk­leáris fegyverek eltiltására és az e fegyverekből felhalmozott készletek megsemmisítésére. Követelni kell az idegen te­rületeken levő katonai támasz­pontok felszámolását, az orszá­gok mentesítését a rájuk kény­szerített agresszív háborús pak­tumoktól, a vegyi- és baktérium­fegyverek minden fajtájának hatékony nemzetközi eltiltását. Következetesen és állhatato­san törekedni kell az általános és teljes leszerelésre. Mi, kommunisták, minden megpróbáltatás mellett is mara­déktalanul megőrizzük hűségün­ket a béke és a népek közötti barátság lenini eszménye iránt. Mint a múltban, úgy ma és a jövőben is tovább harcolunk e magasztos, egyetemes emberi célokért mindazokkal együtt, akik síkraszállnak a militariz­mus, az agresszió és a háború politikája ellen. E célból hajlan­dók vagyunk kifejleszteni a kapcsolatokat és együttműködni a legkülönbözőbb társadalmi és politikai erőkkel. Minden haladó, békeszerető erő egysége: ez időnk parancs­szava, egységbe forrva, biztosít­juk a béke szent ügyének dia­dalát! néhány sorban KAIRÚl SAJTÓÉRTESÜLÉSEK szerint Szudánban feloszlatták mindazokat a szervezeteket, amelyek a májusi forradalmi fordulat után jöttek létre. E szervezetek a forradalom vé­delmére alakultak, a belügymi­niszter szerint azonban lehető­ség volt arra, hogy a forrada­lom védelme címén reakciós elemek is részt vegyenek ezek­ben a szervezetekben. SHARP kanadai külügymi­niszter Stockholmban tegnap megbeszéléseket folytatott svéd kollégájával, Torsten Nilsson­nal. Sharp közölte, hogy feb­ruár óta Stockholmban tárgya lások folynak Kanada és a Kí­nai Népköztársaság képviselői között a diplomáciai kapcsola­tok felvételének kérdéséről. MÁRIA SEDLÁKOVÁaz SZSZK munkaügyi és népjóléti minisz­tere kedden délelőtt Genfbe ér­kezett, ahol részt vesz a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet ülésén. ZULFIKAR ALI BHUTTO, volt pakisztáni külügyminiszter ki­jelentette, hogy nyilvánosságra kellene hozni a Taskentben megkötött indiai—pakisztáni egyezmény titkos függelékét. Bhuttó közölte, hogy e függelék tartalmát nem Ismertetheti, mivel a törvény az államtitok elárulását halállal bünteti. KÖZEL 100 000 uruguayi ál­lami alkalmazott lépett 24 órás sztrájkba június 17-én, hogy így támogassa béremelési köve­teléseit. Moszkva — Borisz Ponomar­jov a kommunista és munkás­pártok értekezlete szerkesztő bizottságának elnöke a tanács­kozás hétfőn délutáni ülésen közölte, hogy a bizottság mun­kájában a tanácskozás feiada tait tartotta szem előtt. Fi­gyelembe vette a vita tartal­mát és irányát. A jelenlegi Időszak marxista—leninista elemzésére támaszkodva olyan értékelést és megfogalmazást keresett, amely a testvérpártok közös álláspontját tükrözné vissza, figyelembe véve a nem­zetközi helyzetet. A szerkesztő bizottság mun­kája az „imperializmus elleni harc feladatai a jelenlegi idő­szakban és a kommunista s munkáspártok, valamint az im­perialistaellenes erők akció­egysége" című fő dokumentum javaslatára összpontosult. A szerkesztőbizottság rendelkezé­sére álló javaslat a testvérpár­tok hosszú kollektív munkájá­nak eredménye volt. A javaslat kidolgozásának kollektív és de­mokratikus módszerének, va­lamint a testvérpártok aktív együttműködésének köszönhe­tő, hogy már az előkészítés so­rán figyelembe vették a leg­több párt álláspontjának meg­felelő nézeteket. A dokumen­tum előkészítése során figye­lemreméltó volt, hogy a javas­latot már jóval a tanácskozás előtt elküldték a központi bi­zottságoknak, és az előkészítő bizottság májusi ülésén figye­lembe vették az észrevételeket. A szerkesztő bizottság munká­ja során nem érintette a javas­lat struktúráját és fő téziseit. A módosítások és kiegészítések az egyes kérdések pontosabb megfogalmazására vagy kon kretizálására vonatkoztak. A szerkesztő bizottság 24 párttól 70 módosító javaslatot kapott. A bizottság 30 javasla­tot fogadott el teljesen vagy részben. Valamennyi módosító javaslatot vagy kiegészítést részletesen megtárgyaltak. E tárgyalások során is a testvér­pártok internacionalista felzár­kózottságát tartották szem előtt. Egyes kérdésekben vita alakult ki, a bizottság azonban Saigon — Keddre virradó éj szaka a dél-vietnami szabadság harcosok Saigon központjára irányították rakétatámadásukat: két lövedék robbant a belváros­ban. Az egyik alig 100 méter re az amerikai nagykövetségtől, a másik pedig az úgynevezett Kristály-palota területén. Ez Saigon egyik legújabb áruhá­za, amely különböző luxus üzle teket foglal magában. A raké ták anyagi kárt okoztak. A tá madás egyike volt a szabadság­harcosok 22 tüzérségi akciójá­nak: az ország egész területén sor került Ilyen támadásokra. Célpontjaik elsősorban a kato­nai állások, támaszpontok és tüzérségi berendezések voltak. A saigoni rakéták néhány órával azután robbantak, hogy a kormánypalotában Nguyen Bonn — Kiesinger kancellár kedden beszámolt a bonni Bun destagban a „nemzet helyzeté ről". A nagy érdeklődéssel várt beszámoló nem tartalmazott semmi újat. Miután megtette a szokásos egyoldalú összehasonlítást a „szabad NSZK" és az NDK kö zött, megismételte ajánlatát az NDK felé, hogy üljenek össze, s tárgyaljanak a „kettéosztott­ság hátrányairól". Kiesinger aláhúzta, hogy az ilyen tárgya lások semmiesetre sem jelente nék az NDK elismerését. A to vábbiakban hangoztatta azt a már sokszor elmondott nézetét, hogy Németország egyesítését csak az „európai békerendezés" keretében lehet megoldani. Egyetlen szóval sem említette meg azonban egy európai biz­tonsági értekezlet gondolatát, A SZOCIALISTA INTERNÁ CIONÁLÉ XI. kongresszusa ked­den befejezte a nemzetközi hely­zet általános vitáját. A délutá­ni ülésszakon az európai egy­ség kérdéseit vitatta meg. nem sajnálta az időt. hogy megtalálja a közös álláspontot és elvi alapon a megoldást. Több módosító és kiegészítő ja­vaslatot a szerkesztő bizottság nem fogadott el. A szerkesztő bizottság a fő dokumentum javaslatának ki­dolgozásában abból indult ki, hogy a dokumentum tartalma legyen imperialistaellenes, vi­lágosan meghatározza a fő el­lenséget, amely ellen a forra­dalmi és demokratikus világ­mozgalom harca Irányuljon — mondotta Ponomarjov. A kommunisták, a dolgozók és a világ haladó erői konkrét akcióprogramot találnak a do­kumentumban, amelynek cél­ja az Imperializmus elleni harc egysége és e harc aktivi­zálása. A dokumentum és gon­dolatai hatással lesznek a vi­lág dolgozóira, valamennyi kommunistára, és azokra a pár­tokra is, amelyek nem vettek részt a tanácskozáson. A do­kumentum bizonyítja, hogy a tanácskozás a nemzetközi kommunista mozgalom előtt álló legfontosabb feladattal, az imperializmus elleni harccal és a kommunista világmozgalom egységével foglalkozott. A szerkesztő bizottság ezen­kívül az értekezlet elé ter­jesztette a „Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnam­nak" című dokumentumot, egy felhívást a béke védelmére és egy nyilatkozatot Vlagyimir Iljics Lenin születése 100. év­fordulója alkalmából. Ponmar­jov hangsúlyozta, hogy az utóbbi dokumentum elfogadása nagy jelentőségű, mivel a pár­tok ezzel bebizonyították, hogy tevékenységükben mindig Marx és Lenin tanítása szerint járnak el. A marxista—leninis­ta ideológia egységünk alapja. Ez biztosítja a kommunizmus további sikereit történelmi cél­jainak kiharcolásában. Ponomarjov hangsúlyozta, hogy a szerkesztő bizottság munkája a baráti együttműkö­dés légkörében folyt le, és a bizottság valamennyi tagja őszintén arra törekedett, hogy megszilárdítsák a kommunista és munkáspártok egységét. Van Thieu szűkebb körű minisz­tertanácsot tartott a hétfőn ki­robbant politikai válságról. A válság oka a saigoni üzletem­bereknek a háború fő, helyi ha­szonélvezőinek lázadása a Tran Van Huong miniszterelnök által életbe léptetett gazdasági in­tézkedések ellen. Az AFP meg nem erősített forrásokra hivat­kozva beszámol arról, hogy a miniszterelnök benyújtotta le mondását Thieunak. Az Egyesült Arab Köztársa ság kormánya — mint a kairói rádió jelenti — elismerte a Dél-vietnami Köztársaság ideig­lenes kormányát. Ezt a határo­zatot az Arab Szocialista Unió végrehajtó bizottságának Nasz­szer elnökletével megtartott ülésén hozták. amikor pedig azt mondotta, hogy „kész megjavítani a vi­szonyt a kelet-európai orszá­gokkal", még csak célzást sem tett Gomulka javaslatára és a szocialista országok által felve­tett egyéb elgondolásokra. A NATO fenntartásának szüksé­gességéről, a Franciaországgal való barátságról, a nyugat eu­rópai integrációról sem hang­zott el semmiféle új megálla­pítás. Beszédének belpolitikai ré­szében a kancellár megelége­déssel szólt a nagy koalíció munkájáról és felsorolta mind­azt, ami gazdasági, társadalom­politikai és alkotmányjogi té­ren történt. Az ifjúság elége­detlenségével kapcsolatban éles támadást intézett a „forradal­márok" ellen, akikkel szemben „keményen" kell fellépni. Feltűnő volt, hogy Kiesinger beszédének úgyszólván vala­mennyi fontosabb része elhang­zásakor csak a CDU—CSU pad­soraiból hangzott fel taps, az SPD képviselők némák marad­tak ugyanúgy, mint az FDP kép­viselői ls. Véget ért a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete Összeül a francia nemzetgyűlés Rakétatámadás Saigon ellen Kiesinger parlamenti beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom