Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-15 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó

-férfi*

"'ajžf'š''i". ľ

1"., J Kőzetminták a Holdról • Laser-híd a Föld és a Hold k űzőt! : • A csehszlovák tudósok is részt vesznek az űrkutatásban • Müszereink a világűrben • Van-e civilizáció a Földön y [ívül? • Jeladások a világűrbe: egyelőre válasz nélkül • A kapcsolat megteremése elk épzelhető i? • Az űrkutatás olcsóbb, mint a fegyverkezés H

arminchárom állam több mint hatszáz tudósa tanácskozott nemrégiben Prágában az űrkutatás nem egy megoldhatatlannak tűnő problémájáról. A fizikusok, filiológusok vegyészek, biológusok, biokémikusok és a más szakemberek a közös értekezleten kívül kisebb csoportokban az űrrepüléssel kapcsolatos speciális kérdéseket és • részeredményeket is megvitatták. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy az űrkutatási nagyhatalmakon kívül olyan tudósok is értékes észrevételekkel, tapasztalatokkal szolgálhatnak, akik közvetlenül ugyan nem vesznek részt az „akciókban", ám a világtudomány szempontjából jogosan érdekeltek e rendkívüli problémák megoldásában. Ezzel magyarázható hazánk szerepe az űrkutatásban, ami semmi esetre sem lebecsülendő. Az űrkutatók amerikai küldöttségének tagja a cseh származású Zdenék Kopal professzor volt. A nemzetközi értekezlet egyik szü"netében dr. Rudolf P e š e k professzorral, a Csehszlovák Tudományos Akadémia űrhajózási bizottságának az elnökével beszélgetett. & két tudós fejtegetéseit hallgatva, néhány egyszerű kérdéssel fordultunk hozzájuk. • Az Apollo-10 sikeres teljesítményét követően mi lesz a feladata az Apollo-11 űrhajónak? KOPAL: A 8, 9 és 10 számú Apollo legfőbb feladata az új módszerek és új készülékek kipróbálása volt. Az Apollo-11 űrhajósainak különböző helyekről mintegy 25—30 •kg kőzetmintát kell majd összegyűjteniök. -További feladatuk egy különleges tükör elhelyezése a Holdon, amelynek a Földről a Holdra küldött laser-sugarakat kell •majd visszavernie. A Iaser-sugarak, illetve a Földön elhelyezett teleszkópok és radarok segítségével akarjuk ugyanis tanulmányozni a Föld forgását és kiegészíteni hiányos ismereteinket a Holdról. Ily módon •mintegy százszorta pontosabban megállapítható lesz a Föld és a Hold közötti állandóan változó távolság. A teleszkópok egyikét Texasban, a másikat Kaliforniában szándékozzuk felállítani. Tudósaink az űrkutatásokkal kapcsolatban más államok, például a Szovjetunió és Franciaország együttműködésére is számítanak. Sőt arról is szó van, hogy kutatásainknál a csehszlovák tudósok segítségét is igénybe vesszük. • Hogyan járulhatnánk hozzá mi az űrkutatások sikeréhez? PEŠEK: Az amerikaiak érdeklődést mutatnak a többi között az Ondrejovban felszerelt kiváló csehszlovák gyártmányú teleszkóp iránt. Hogy a Szovjetunió is elismeri a nálunk gyártott műszerek és készülékek megbízhatóságát, az abból is nyilvánvaló, hogy nem eggyel közülük a Koszmosz 261-hez hasonló típusú mesterséges bolygók alkatrészeiként számolnak. A fejlesztési munkákat ezeken a készülékeken június végéig befejezik, úgy hogy legkésőbb ősszel üzemképesek lesznek. Ám tudósaink együttműködése az űrkutatásban, aktív munkájukban ís megnyilvánul. Hiszen már eddig is alaposan kivettük részünket a Nap és a bolygók közötti anyagok tanulmányozásából, a légkör felsőbb rétegeinek megfigyeléséből. De geofizikális, sőt orvostudományi kutatásainkkal szerzett — minden túlzás nélkül állíthatom — értékes tapasztalataink is megbízható alapot nyújtanak az űrrepüléssel kapcsolatos további tudományos munkához. Jelenleg a rövidhullámú napsugárzással folytatunk kísérleteket. További feladataink egyike a meteoritok és a Nap protonkitöréseinek a tanulmányozása, hogy az űrrepülés biztonságos&abbá tétele érdekében hosszú időre előre jelezhessük ezeket a kitöréseket. Nem vitás, hogy a nemzetközi együttműködésnek Iparunk ls jő hasznát veszi majd. Igy például a plzenl Skoda Művek rövidesen tetemes megrendelést kapnak olyan berendezések előállítására, amely 25 m átmérőjű antennája segítségével kapcsolatot teremt a mesterséges égitestekkel. Minthogy e berendezés gyártási technikája nálunk Jól ismert, kétségtelenül előnyös üzletről lesz szó. • Mi a véleményük az UFOról, vagyis az állítólag gyakran szemmel látható repülő csészealjakról? KOPAL: A repülő csészealjakról az a véleményem, mint a seprőn lovagaló boszorkányokról. Meggyőződésem, hegy ez a látvány természeti eredetű és semmi köze sincs a Földön kívüli civilizációhoz. A bolygók közti térségből eddig csupán meteorok és meteoritok jutottak el hozzánk. Ezekkel már 100—150 esztendővel ezelőtt elődeink is találkozhattak. A prágai Nemzeti Múzeum vitrinjeiben nem egy látható belőlük. Amit tehát az UFO fogalma alatt értünk — véleményem szerint — semmi más, mint minden logikát nélkülöző, túlzott, mondhat nám beteges fantázia szüleménye. PEŠEK: Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a Földön kívül ne volna civilizáció. Rengeteg a csillag a világűrben. Hiszen ha csak a Tejutat vesszük, az ls számos Napból a Marson, a nagy távolság miatt az életfolyamatok is rendkívül lassúak az ilyen bolygókon. • Azt jelenti ez talán, hogy ha élőlények volnának ezeken a bolygókon, a szervezetük lassabban használódna el és hosszabb ideig élnének? KOPAL: Ez igaz ugyan, csakhogy a fejlődési folyamat is eltérő volna. Ha például a Marson és nálunk az élet kezdete összeesne, akkor nincs kizárva, hogy a Marson az élet ma még trilobiták stádiumában volna és mi 400 millió évvel előbbre tartanánk. Ezzel azt akarom hangsúlyozni, hogy az életnek számos feltétele van és hogy — noha nem kizárt — kicsi a valószínűsége annak, hogy hasonló életre bukkanunk valahol. • Milyen módon keresik a tudósok a Földön kívüli civilizációt? KOPAL: Rádióhullámokkal, atotnrobbantásokkal, de rakéták kilövésével is. Ha valahol felfigyelnének jeladásainkra, bizonyára nem tudnák, mire vélni azokat. Ha azonban annyira értelmesek volnának, hogy képesek volnának következtetni a rádióhullámok eredetére és nem tartanák természeti jelenségeknek, akkor kétségtelenül igyekeznének rájuk valamilyen módon válaszolni. ÜJ KORSZAK KÜSZÖBÉN tevődik, melyek közül ki tudja hánynak naprendszere is lehet, Ezekkel a problémákkal egyébként a jövő évben Prágában megtartandó nemzetközi kongresszuson foglalkozunk majd. Sokat várunk ettől az értekezlettől, melyet a Cseh és a Szlo vák Tudományos Akadémia „Érintkezés a Földön kívüli civilizációkkal" címen fog megrendezni. Programját az előkészítő bizottság még a múlt év őszén, New Yorkban megtartott nemzetközi értekezlet alkalmával dolgozta ki Sagan, Morrisson és Drake professzorok részvételével. Ezeknek a tudósoknak a nevéhez fűződnek ugyanis a Földön kíviili civilizációkkal való érintkezés felvételére irányuló kísérletek. KOPAL: Naprendszerünk eredete még ismeretlen előttünk, s ezért a többi naprendszerről sem sokat sejtünk. Noha a Tejút sok millió bolygóból áll, azt hiszem, ez még nem jogosít fel bennünket arra, hogy a földihez hasonló életet feltételezzünk valamelyiken. Naprendszerünkben csak a Földünkhöz hasonló boly gókon tételezhető fel élet. Ám ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk már, hogy például a Venuson nincs élet. Mert nem elég, hogy a bolygó anyaga megfelelő összetételű legyen, de az is fontos kérdés, hogy milyen távol esik a bolygó a Naptól. A Nap közelében a földi értelemben vett élőlények megsemmisülnének, a nagy távolság folytán pedig megfagynának. De ettől eltekintve az sem vitás, hogy akárcsak Kollégáink éppen ezeket a válaszokat várják — egyelőre eredménytelenül. Túlságosan rövid ideje folynak még ezek a kísérletek, azután meg a rádióhullámok érzékenysége is elenyésző, a fényhullámok százmilliószorta nagyobb érzékenységéhez képest. De ezek a fényhullámok csak a laser segítségével jöhetnek számításba. Előzőleg azonban fel kell találni egy olyan készüléket, amel>r lehetővé teszi, hogy a csillag fényében koherens fényt fedezzünk fel. Ha ez sikerülne, és ily módon más csillagokra bukkannánk, akkor ezt értelmes lények tevékenységére vezethetnénk vissza. Természetesen a kapott jeladások megoldása sem volna egyszerű feladat. PEŠEK: Véleményem szerint a csillagászoknak minden okuk megvan arra, hogy bizonyos reményeket tápláljanak ilyen bolygók létezéséről. Ám a biológusokat jobban érdekli az élet keletkezése és terjedése, mindenekelőtt naprendszerünkön, de rajta kívül is. Ezért szállnak le a szovjet szondák a Venuson. Augusztusban az amerikai szondák: a marínerek is ezért fogják megkörnyékezni a Marsot. De előzőleg még — és ez a legközelebbi terv — az amerikai űrhajósoknak a Holdat kell elérniök. • A biológusoknak nem kis gondot okoz az is, hogy megakadályozzák az űrhajó és az űrhajósok visszatértével az KÉT TUDÓS AZ ŰRKUTATÁSRÓL esetleges fertőző betegségeket a Földön. Miről van szó tulajdonképpen? KOPAL: Nincs kizárva ugyanis, hogy visszatérve a Holdról ismeretlen baktériumokat hoznak magukkal, melyekkel megfertőzhetnének bennünket. E katasztrófa ellen az egyetlen védekezés az, hogy a viszszatérteket és a magukkal hozott anyagokat hosszabb időre az erre a célra létesített laboratóriumokban szigorúan elkülönítjük. • Mi történik, ha bebizonyosodik, hogy a Földön kívül is van élet, még ha egészen primitív formában is. KOPAL: Akkor valószínű, hogy naprendszerünkön kívül ls van élet, sőt olyan civilizáció létezése is feltételezhető, mely a technika fejlesztésére is képes. PEŠEK: Amerikai kollegáim kijelentették, hogy az élőlények jeladásainak felfogása technikailag ma már nem jelent problémát. Más kérdés a kapcsolatok megteremtése velük. Ez egyelőre csak rádióhullámok útján történhetne, mert a szondák segítségével a kapcsolat felvétele — bár erről a lehetőségről már több kongresszuson is sző esett — egyelőre nem valósítható meg. • Elképzelhető az ilyen találkozás a naprendszerünkön kívüli civilizált élőlényekkel? KOPAL: Elképzelhető, bár eléggé fantasztikus, és azt hiszem, nem sok jóval kecsegtetne. Értelmét vesztené ugyanis minden, amibe a Földön azon túl belekezdenénk. Mert tegyük fel, hogy jóval előbbre tartanának, mint mi. Ez ugyanolyan volna, mintha mi manapság őseinkkel találkoznánk. Semmi mondanivalónk sem volna egymás részére. Vagy szentekként tisztelnének bennünket, vagy pedig megégetnének, mint az eretnekeket. Ha pedig néhány millió év választana el egymástól bennünket, akkor olyan óriási volna a különbség, mint mondjuk közöttünk és némely emlős között, mely a jégkorszak előtt élt. PEŠEK: Erre a problémára célzott Sklovszkij professzor, amikor amerikai kollegájával Sagan professzorrral megbeszélt találkozásaínak egyike sem sikerült. Az egyik a Szovjetunióban él és nem jár Amerikába, a másik pedig az USAból nem készült a Szovjetunióba. Sklovszkij professzor meddőnek bizonyult igyekezetükből azt a következtetést vonta le, hogy „hamarabb találkoznak majd egymással az idegen civilizációk, mint ő Sagan professzorral". De a végén mégiscsak összekerültek Prágában, ahol a civilizáció keletkezéséről, fejlődéséről és' letűnéséről tanácskoztak. • Az is megtörténhetik a civilizációval, hogy letűnik? PEŠEK: Természetesen, mégpedig az érdeklődés hiánya, esetleg valamilyen biológiai folyamat következtében. A jövő évi kongresszuson ezekről a problémákról ls érdekes véleménycserére számítunk. • Az űrrepülés jóvoltából úgy mondják - új korszak küszöbén állunk. Mindössze néhány esztendeje folynak a kísérletek, de máris óriási öszszegeket emésztettek fel. KOPAL: Az USA erre a célra az évek során mostanáig 18 milliárd dollárt áldozott. Kétségtelenül óriási összeg ez, ha meggondoljuk, hogy fegyverkezésre mintegy 80 milliárd dollárt költött, akkor sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy nem az űrkutatást, tehát a tudományt részesítette előnyben. Kár, nagy kár, már csak azér is, mert az emberiség érdeke a béke, nem pedig a háború. KARDOS MÁRTA