Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-14 / 138. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk TÁVOL-KELETI REALITÁS A kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi ér­tekezlete még javában tárgyal az antiimperialista küzde­leminen összefüggő, az értekezlet fő dokumentumában megjelölt feladatokról, de máris megszületett egy közösen elfogadott nyilatkozat, amely legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosítja az igaz ügyéért harcoló vietnami népet. Hasonló szolidaritási nyilatkozatot fogad­tak el a görög népi hősi erőfeszítéseinek támogatására, s a testvérpártok egy dokumentumban fektették le a közel­keleti helyzet rendezésével kapcsolatos álláspontjukat is. A moszkvai tanácskozás dokumentumaiban korunk legfontosabb problémái fogalmazodnaK meg 9 Véletlen egyezések A kommunista és munkáspár­tok felhívása: Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnam­naki Akkor látott napvilágot, amikor a Vietnamban imperia­lista intervenciót folytató Egye­sült Államok szemfényvesztő manőverhez folyamodott: Thieu, a saigoni bábrendszer feje és Nixon amerikai elnök Midway­szigeti találkozójukon megálla­podott, hogy fokozatosan kivon­.ják az amerikai csapatokat, il­letve július és augusztus folya­mán 25 ezer amerikai katonát vonnak ki Vietnamból. Hivata­los becslések szerint jelenleg 540 ezer amerikai katona tar­tózkodik Vietnamban, ebből 230 ezer segédalakulatokban szol­gál, köztük a hazaszállítandó 25 ezer katona is, s így kivoná­suk aligha befolyásolná az amerikaiak tevékenységét. Egyébként legalább 50-100 ezer katona hazarendelésére számítottak, de mint nyilván­való: Thieu revolverezik. Nyil­ván nyomós érveik vannak, hogy Nixon nem mer nagyobb látszatkivonulást rendezni Dél­Vietnamból. Azt is kiszámítot­ták, hogy ha ilyen ütemben folytatódna a Vietnamban har­coló amerikai hadtestek haza­szállítása, három és fél évig is eltartana. Érthető, sem Hanoi, sem a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba­dító Frontot nem hatotta meg az amerikai lépés, mely csupán szemfényvesztésül szolgál, az általános kivonulást olyan fel­tételekhez köti, amelyekbe a vietnami nép nem egyezhet be­le {egyeztetett kivonulás, vá­lasztások előtt nem alakulhat koalíciós kormány stb. j. Emlékezetes, hogy a DNFF tízpontos javaslatára Nixon a maga nyolcpontos elképzelései­vel válaszolt, amely nein vitte előbbre a kérdés rendezését, s így a párizsi tárgyalások med­dők maradtak. Ilyen helyzetben alakult meg a héten a most ki­kiáltott Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mánya, melynek akcióprogram­ja félreérthetetlenül kifejezi, hogy a vietnami nép rendíthe­tetlenül a maga kezébe vette sorsa intézését. ^ Szolidárisán A moszkvai felhívás leszögez­te: „A vietnami nép foga a harcra hazája védelmében — ez minden nép szent és sérthetet­len joga az önvédelemre." Ez a tudat hatja át a dél­vietnami hazafiak cselekedeteit. A most megalakult ideiglenes torradalini kormány a DNFF vezetésével politikai és feleke­zeti meggyőződésétől, szárma­zásától függetlenül minden be­csületes vietnamit egyesit, aki kész a végsőkig harcolni az im perialista beavatkozások kiűzé­séért és a forradalmi élcsapat­tal együtt, illetve annak veze­tésével részt venni az ország háború utáni szocialista építé­sében. Ezekkel az antiimperia­lista erőkkel fejezték ki szoli­daritásukat a moszkvai értekez­let részvevői, amikor leszögez­ték, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom „a jövőben ls megadja a vietnami népnek a szükséges segítséget mindaddig, amíg igazságos ügye véglegesen nem győzedel­meskedik". Az ideiglenes forradalmi kor­mányt népképviseleti szervek hozták létre s a dél-vietnami társadalom minden rétegét, a kommunistáik mellett a demok­ratikus békeerőket is képviseli. Ez a kormány fogja betölteni a közigazgatási és államhatalmi szerepet a felszabadított terüle­teken. A vietnami realitás jelleg­zetessége, hogy bár még folyik a háború, máris folyik a békés konszolidáció, fokozatosan le­fektetik a békés életre való át­menet alapjait. A valóság az, hogy nem az agresszor, hanem az ország népe a helyzet igazi ura. A kommunista és munkáspár­tok nagy elismeréssel adóztak a vietnami nép hősiességének, s a vietnami néppel szolidárisán követelik, hogy feltétlenül vo­nuljanak ki az Egyesült Álla­mok és csatlósai Dél-Vietnam­ból, ne akadályozzák a párizsi tanácskozások eredményességét, ismerjék el a dél-vietnapi nép jogát, hogy önállóan oldja meg problémáit, tartsák tiszteletben a VDK szuverenitását, szűnje­nek meg a Laosz és Kambodzsa elleni imperialista mesterkedé­sek. Július 20-a, a genfi megálla­podások aláírásának napja a jövőben a Vietnammal való szo­lidaritás nemzetközi napja lesz. A dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány az út elején tart. Ám olyan valóságot képvi­sel, amely kell, hogy jobb belá­tásra bírja az agresszorokat. A nemzetközi munkásmozgalom nemcsak szavakban szolidáris a harcoló Vietnammal, hanem minden további erkölcsi és anyagi segítséget is megad ne­ki, s felszólítja a békeszerető és antiimperialista erőket, hogy indítsanak újabb, az eddiginél hathatósabb és összehangolt ak­ciókat, hogy a vietnami nép igaz ügye győzedelmeskedjék. LÖRINCZ LASZLO Július 16-án indul az Apollo 11. Washington — A NASA be­jelentette, hogy az Apollo 11. holdrepülése előkészítését ér­tékelő tanácskozáson úgy dön­töttek, hogy az űrhajót a há­rom űrhajóssal július 16-án fel­bocsátják. A kiadott közlemény a holdraszállás időpontját az eredeti tervüktől eltérően két órával később valósítják meg. A módosítás oka, hogy így Jobb kapcsolatot létesíthetnek a Földdel. Az Apollo 11. repülése az amerikai televízió történelmi eseménye lesz. Az űrhajó le­szállását ugyanis a televízió közvetlen adása közvetíti majd. Az NBC televíziós társaság 30 órás programot szentel a le­szállásnak. A közvetlen adás Július 20-án az űrhajó és a holdkomp szétválása előtt kez­dődik és Július 21-én fejeződik be, amikor az űrhajósok befe­jezik a Hold körüli keringést és rátérnek a Föld felé vezető pályára. HOLNAP ELNÖKVÁLASZTÁS FRANCIAORSZÁGBAN Párizs — A holnapi francia elnökválasztás előestéjén a kü­lönböző közvéleménykutatási intézetek egymás után hozzák nyilvánosságra eredményeiket. Ezek szerint Alain Poher, je­lenlegi ügyvezető elnök aktív kampánya következtében ugyan növelheti szavazatainak számát, de Pompidou továbbra is olyan magasan vezet, hogy előnye szinte behozhatatlannak látszik. A közvéleménykutatás sze­rint ugyancsak elképzelhető, sőt valószínű, hogy a Francia Kommunista Párt és más bal­oldali szervezetek felhívására a szavazó polgárok tekintélyes hányada a tartózkodás mellett dönt. A francia uralkodó körö­ket rendkívül nyugtalanítja hogy a szavazástól való tar­tózkodásra kiadott felhívás a választók mintegy egyharma­dát távoltartja vasárnap az ur­náktól. (Folytatás az 1. oldalról | MANUEL MORA, a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára kijelentette, hogy a Costa Rica-t kommunisták támogatják a fő­dokumentum-tervezetet, ugyan­akkor azonban kívánatos len­ne, hogy ez a dokumentum vi­lágosabb legyen és kevesebb határozatlanságot tartalmazna korunk forradalmi mozgalma nagy problémáinak megítélésé­ben. Érthetetlen például, miért kell hallgatni a Kínai Kommu­nista Párt jelenlegi vezetőinek politikájával kapcsolatban, akik ki nem mondott együtt­működést valósítanak meg az imperializmussal? Ezek az urak nemcsak a háború felé taszítják Kínát a Szovjetunió­val — s éppen ezt akarja és erre törekszik az imperializ­mus —, hanem arra is törek­szenek, hogy az elmaradott tö­megek tudatát a marxizmus— leninizmus durva meghamisítá­sával világszerte mérgezzék. A Kínai Kommunista Párttal csak akkor léphetünk egységre, ami­kor e pártot igazi marxisták­leninisták vezetik majd. A kí­nai vezetőkkel kompromisszum­mentes határozott ideológiai harcot kell folytatni. A látszat­egység nem egység, hanem ön­ámítás. Csak a forradalmi alap­elveken nyugvó tényleges harci egységnek van valódi értelme — hangsúlyozta Mora. A latin-amerikai forradalmi harc kérdéseivel foglalkozva kijelentette, hogy a térség kom­munista pártjai a probléma két­féle csoportjával néznek szem­be. Egy részük minden ország sajátos vonásaiból fakad, más részük jellemző az egész kon­tinensre. Azt hiszem — jelen­tette ki —, ha az imperializmus elszánja magét a Kuba elleni támadás végrehajtására, vala­mennyi latin-amerikai kommu­nista készen áll, hogy feláldoz­za életét a kubai forradalom védelmében. A továbbiakban Manuel Mora az Ausztráliai, a Spanyol és az Olasz Kommunista Párt képvi­selőjének felszólalására utalva kijelentette, hogy pártja nem ért egyet azzal, ahogy az ernlí tett felszólalók néháijy problé­mával kapcsolatban elképzelik az elvi politikát. Az elveket nem szabad elvontan kezelni, vagy mechanikusan alkalmazni — jelentette ki. GUS HALL, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának főtitkára a moszkvai tanácsko­zást történelmi jelentőségűnek nevezte, amely magasabb szint re emeli a világimperializmus elleni harcot. Szolidaritásáról biztosította a latin-amerikai or­szágok népeit, a kubai kommu­nistákat és Vietnam hős népét. Kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak azonnal ki kelle­ne vonnia csapatait Vietnamból, s ezenfelül legalább 30 milliárd dollár kártérítést kellene fizet­nie, mely összeg egyenlő a viet­nami háborúra fordított éven­kénti költségekkel. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja to vábbra is támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársasá got és a közel-keleti, valamint az afrikai népek igazságos har­cát. Az amerikai imperializmus évente 100 milliárd dollárt költ az agressziók előkészítésé re. Az amerikai népet súlyos válságba sodorta. 25 millió ame­rikai négert, 8 millió mexikói származású amerikait, 2 millió Porto Rlcó-it, az indiánok és az eszkimók százezreit nyomja el és zsákmányolja ki. Olyan adó­kat vet ki, amelyek felemésztik a dolgozók keresetének 40 szá­zalékát. Gus Hall megállapította, hogy a fajgyűlölet forrása jelenleg az amerikai imperializmus. Fel­hívással fordult a tanácskozás­hoz, melyben hangsúlyozta a fajgyűlölet elleni harc világmé­retű megszervezésének szüksé­gességét. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitká­ra rámutatott arra, hogy az amerikai imperializmus kihasz­nálja a Kínai Kommunista Párt szovjet- és kommunistaellenes provokációit. Beszéde befejező részében kiemelte, hogy meg kell akadályozni az opportuniz­mus terjedését, s illúzió lenne abban ringatni magunkat, hogy az imperializmust meg lühet dönteni a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom koor dinált, egységes harca nélkül. ALVARO CUNHAL, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, ki jelentette, hogy pártja egyetért a tanácskozás dokumentumaival és az imperializmus elleni ko zös harc célkitűzéseivel. Ezek a célkitűzések — mondotta — hasonlók a portugál nép jelen legi problémáival. Beszéde további részében hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha az imperialisták, vagy az ellenforradalmi erőik tevékenysége veszélyeztett egy szocialista államban a dolgozók hatalmát, akkor a többi szocia­lista állam és a nemzetközi munkásmozgalom szent köteles sége annak védelmére sietni. Cunhal szaval szerint bárme­lyik testvérpárt tragikus hibát követne el akkor, ha saját prob­lémáinak megoldását abban lát­ná, hogy elfordul a Szovjetunió Kommunista Pártjától, vagy azt rendszeres bírálattal illeti. A Portugál Kommunista Párt fő titkára elítélte a kínai vezető­ket, akiknek koncepcióját na­cionalistának, sovinisztának, an­tiszovjetnek és bomlas/.tónak bélyegezte. ABDUL CHAL1B MAHGU. a Szudáni Kommunista Párt kül­döttje egyetértését fejezte ki a fődokumentummal és a többi dokumentumtervezettel is. A ta­nácskozás összehívása — hang­súlyozta — a nemzetközi kom munista mozgalom egysége megszilárdulásának a jele. An nak ellenére, hogy néhány párt nem vesz részt az értekezleten, tény, hogy az egységtörekvés győzedelmeskedett, és a pártok távolmaradása sajnálatos jelen­ség. Bírálta a Kínai Kommunista Pártot, amely bár sokat beszél az imperializmus elleni harc­ról, ennek ellenére elsőrendű feladatának tartja a Szovjet­unió és a szocialista tábor, il­letve azon kommunista és mun­káspártok ellen küzdeni, ame­lyek nem osztják nézeteit. Meggyőződésünk, hogy a fő­dokumentum helyesen jellemzi a kommunista pártok kapcsola­tait, amelyeknek a proletár nemzetköziség alapelvein kell nyugodniuk. Küzdeni kell a jobboldali és a baloldali elhajlások ellen, s ugyanakkor fel kell venni a harcot a nacionalizmussal, ami viszont a nemzetköz! kommu­nista mozgalom sorainak a fel­zárkózását feltételezi. A továbbiak folyamán foglal kozott a jelenkori nemzeti fel­szabadító mozgalmak néhány vonásával. Az arab népek fel­szabadító harcával kapcsolat­ban megjegyezte, hogy az a nemzeti felszabadítási mozgal­mak szerves része, ám megvan­nak a maga sajátosságai, ame­lyek az arab országok konkrét feltételeiből erednek. Egyik ilyen különlegesség az impe­rializmus elleni harc összefo­nódása a nemzetközi cionizmus ellen folytatott küzdelemben. A szudáni forradalomnak, bel ső lehetőségein és forrásain túl, jelentős anyagi és erkölcsi tá mogatást nyújt a szocialista tá bor, s ennek döntő jelentősége van az új rendszer megvédése szempontjából. A szudáni tor radalom jövője, amely nemzeti­demokratikus korszakát köve­tően üj korszakba lép, jelentő­sen függ a kommunista párt forradalmi tevékenységétől, a a nemzeti demokratikus front egységétől. [ORGE DEL PRADO, a Perui Kommunista Párt küldöttségé­nek a vezetője kijelentette hogy pártja egyetért a fődoku mentumtervezettel. „Tiltako­zunk az ellen, hogy a fődoku­mentumban javításokat eszkö zöljenek. A dokumentum aláírá sának feltételei megértek — hangsúlyozta". Prado bírálta a Kínai Kom­munista Párt jelenlegi vezetőit, akiknek politikáját „neotrockiz­musnak" minősítette. Hozzátet te azonban, hogy a maoizmus még veszélyesebb, mint a régi trockizmus. BOLÍVAR URRUTIA ezredes vette át ideiglenesen Panamá­ban az elnöki hivatalt, mivel Pinilla, az eddigi ideiglenes el­nök könnyebb lefolyású szív­infarktus miatt kórházban van. Panamában a tavaly októberi katonai puccs óta ideiglenes kormány van uralmon. INDIRA GANDHI indiai mi­niszterelnök június 28-án hat­napos hivatalos látogatásra Djakartába érkezik. Indira Gandhi politikai és gazdasági kérdésekről fog tárgyalni as indonéz vezetőkkel. A NYUGAT BENGÁLIAI egy­ségfront kormány miniszterei nyilatkozatot adtak kl, mely­ben az NDK teljes diplomáciai elismerését követelik. NIXON elnök egy évvel meg­hosszabbította Earl Wheel er tábornoknak, u Amerika-közt fegyveres erők vezérkari főnö­kének megbízatási idejét — je­lentette be a Frfiér Ház szóvi­vője Washingtonban. DOBRINYIN, a Szovjetunió washingtoni nagykövete tárgya­lásokra Moszkvába utazott. Megfigyelők Dobrinyin váratlan elutazását azzal magyarázzák, hogy a négy nagyhatalom kö­zel-keleti tárgyalása olyan sza­kaszba érkezett, amikor döntő fontosságú határozatokat hoz­nak majd. A MAGYARORSZÁG című po­litikai napilap szerkesztőségi cikkében pozitívan értékelte Fock Jenő miniszterelnök cseh­szlovákiai látogatását és fog­lalkozott a CSKP Központi Bi­zottsága májusi plénumának határozataival. ARISZTIDES CALVANI vene­zuelai külügyminiszter kijelen­tette, hogy Venezuela diplomá­ciai kapcsolatokat akar kötni a Szovjetunióval. Szavai szerint valószínű, hogy a közeljövőben venezuelai küldöttség utazik Moszkvába. FRANTIŠEK KRAJČÍR, Cseh­szlovákia NDK-beli nagykövete baráti vacsorát adott az NDK Nemzeti Frontja Országos Ta­nácsa küldöttségének tiszteleté­re. A küldöttség az elmúlt na­pokban hivatalos látogatást tett Csehszlovákiában. A JUGOSZLÁV kormány elha­tározta, hogy elismeri a dél­vietnami ideiglenes forradalmi kormányt. Nyilatkozatot tett közzé a jugoszláv külügyminisz­térium is, amely szerint a kor­mány megalakulása „logikus következménye a vietnami nép függetlenségi harcának." LENGYELORSZÁG moszkvai, londoni és washingtoni nagy­követe letétbe helyezte a Szov­jetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányánál a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának ratifikációs ok­mányát az atomfegyverek elter­jedését megtiltó egyezményről. FOCK JENŐ magyar minisz­terelnök táviratban jelentette be, hogy a magyar kormány el­ismerte a dél-vietnami ideigle­nes forradalmi kormányt. ONGANIA argentin köztársa­sági elnök újabb miniszteri ki­nevezéseket jelentett be és a hadügyminiszteri poszt kivéte­lével már kialakította új kor­mányát. KÜZELG0 kinevezésekről tu­dósít az amerikai sajtó. Nixon elnök Kenneth Rush 59 éves volt jogászprofesszort szemelte ki Cabot Lodge utódjául bonni nagykövetnek. A szárazföldi hadsereg légi-erejének vezér­kari főnöke állítólag John D. Ryan, a stratégiai légiparancs­nokság volt parancsnoka lesz. DIÁKOK tüntettek csütörtö­kön Rio de Janeiróban és be­zúzták a First National City Bank ablakait. Az egyetemisták Rockefeller New York-i kor­mányzónak, Nixon elnök sze­mélyes megbízottjának közelgő látogatása ellen tiltakoztak. Rockefeller Washingtonban is­mét megerősítette, hogy nem mondja le latin-amerikai körút­jának hátralevő részét. AMSZTERDAMBAN folytatód­tak a diákzavargások a péntek­re virradó éjszaka. A tüntetés­sorozat a múlt hónapban kez­dődött, amikor az oktatási re­formot követelő diákok ülő­sztrájkot rendeztek az amszter­dami egyetemen. A sztrájk résztvevőit csütörtökön ítélték el különböző tartamú börtön­büntetésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom