Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-12 / 136. szám, csütörtök

Tetteket, konkrét politikai munkát — SZ. V. CSERVONYENKO, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykö­vete szerdán baráti látogatásra Besztercebányára érkezett. A ven déget az SZLKP közép-szlovákiai kerületi bizottságán dr. Mikuláí Befto, a kerületi bizottság titkára Üdvözölte. Délután a vendég meg­beszélésen vett részt az SZLKP ke­rUleti bizottságának vezetőivel, valamint a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járási és városi tisztségviselőivel, majd a kora es­ti órákban elutazott az Alacsony­T&trába. — PRÁGÁBAN tegnap tartotta második ülését a Cseh Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága, amelyen a CSKP KB májusi plénumán hozott határozatokkal kapcsolatos szerve­zeti kérdésekről és a Cseh Nem­zeti Front szervezetei, illetve szer­vei közös fellépéséről, valamint a legközelebbi feladatairól tárgyal tak. A tegnapi ülésen a fő beszá­molót Josef Koreák, a Cseh Nem­zeti Front Központi Bizottságának elnöke tartotta. A határozatban leszögezték: „A CSSZK Nemzeti Frontja programnyilatkozatában egyértelműen csatlakozott a CSKP politikájához, amelynek vezető szerepe az egész Nemzeti Front, tehát annak minden tagja számá­ra természetes " A Polgári Honvédelmi Szövetség első szlovákiai kongresszusa teg­nap vitával folytatta munkáját. Elsőnek Emil Vizner tartalékos alezredes kapóit szót. Nagy vona­lakban felvázolta a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klubjai­nak tevékenységét és küldetését. Vladimír Zámečnik, a szlovákiai Aeroklub, Vlado Zachradnik, az Autóklub tevékenységéről és ne­hézségeiről szólottak. Peter Horka és még sok más felszólaló a szö­vetség előtt álló feladatokról be­szélt. Jaroslav Skubala, a PHSZ országos központi bizottságának elnöke elmondotta, hogy hazánk­ban két önálló nemzeti szövetség jött létre, amelyek tevékenységét az országos központi bizottság hangolja össze. Ezek után átnyúj­totta a PHSZ legmagasabb kitün­tetését: „Az önfeláldozó munkáért" érdemérmet Jurái Gvoth ezredes­nek. Ezt követően Antonin Blaiek. a PHSZ csehországi központi bi­zottságának alelnöke a további együttműködés reményének adott felszólalásában kifejezést. Juraj Gvoth ezredes, a PHSZ Tegnap ülésezett a SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizott­ságának plénuma, melyen részt vett Jarolím Hetteš elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja és titkára is. A munkabizottságok megválasztása után dr. Ján Koscelanský, a kerületi pártbi­zottság vezető titkára beszá­molt a CSKP KB májusi plénu­mának határozatairól, s az ezekről eredő feladatokról. Az ülés megállapította, hogy a CSKP KB novemberi ülését követően kerületi pártbizottság politikai irányzata alapjában véve helyes volt és pozitív eredményekhez vezetett. En­Tegnap a kora délelőtti órák­ban ült össze a Szlovák Írók Szövetsége alakuló kongresz­szusa Andrej Plávka elnökle­tével. Megnyitó beszédében üd­vözölte a kongresszus részve­vőit. Továbbá üdvözölte az SZLKP KB küldöttségét és an­nak vezetőjét, Bohuslav Graca elvtársat; a Nemzeti Front kül­döttségét, amelyet V. Daubner elvtárs vezetett, valamint a töb­bi művészeti szövetségek kül­döttségét. A kongresszus napirendi pont­jainak elfogadása után Bohu­slav Graca elvtárs tolmácsolta pártunk Központi Bizottságának az üdvözletét. Beszédében kitért a párt Júniusi plénumának hatá­rozatára, hangsúlyozta az írói alkotómunka felelősségét a tár­sadalommal szemben. Rámuta­tott a kultúra és a politika köl­csönös hatására és arra, hogy mindez az utóbbi hónapokban hogyan nyilvánul meg. Elítélte azok nézeteit, akik igyekeztek W X CSEHSZLOVÁK Nemzeti Front Központi Bizottságán teg­nap megkezdték a tárgyalásokat a Román Szocialista Egységfront Nemzeti Tanácsának küldötteivel, akik kedd óta tartózkodnak ha­zánkban. A tárgyalásokon a román küldöttséget Dumitru Petrescu, a Román Szocialista Egységfront Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának alelnöke vezeti. A csehszlovák küldöttség vezetője Evžen Erban, a CSKP KB elnöksé­gi tagja, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának el­nöke. — Dr. KOLOMAN BOĎA, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Szö­vetségi Bizottság elnöke tegnap fogadta Kovács Imrét, Magyaror­szág csehszlovákiai nagykövetét, hogy megtárgyalja vele a két or­szág mezőgazdasági és élelmezési téren kifejtett együttműködését. Az NF KB Elnökségének ülése Tegnap Prágában ülést tar­tott a Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége. Az ülésen a CSKP KB májusi plé­nnmának eredményeivel foglal­kozott. Mivel a tárgyalásokról kiadott közleményt csak lap­zárta után kaptuk meg, holna­pi számunkban közöljük. szlovákiai központi bizottságának újonnan megválasztott elnöke zár­szava után jóváhagyták a szövet­ség új alapszabályzatát. A Polgári Honvédelmi Szövetség I. szlovákiai kongresszusának résztvevői levéllel fordultak az alapszervezetekhez, tagokhoz, hogy az elkövetkező időben az eddigiek­nél még aktívabban kapcsolódja­nak be a szövetség munkájába. Ogyszintén felhívták Szlovákia lakosságát, üzemeit, hivatalait és iskoláit, hogy a jövőben a honvé­delmi nevelés terén segítsék elő a szövetség munkáját, és támogas­sák azon igyekezetében, hogy ha zaszeretetre, internacionalista test­vériességre neveljék a jövő gene­rációt. A küldöttek levélben arról bizto sították az SZLKP Központi Bizott­ságát, hogy mindent megtesznek a párt határozatainak teljesítése érdekében, mind a szövetség ke­retében, mind pedig a munkahe­lyükön. Ezen igyekezetükről tesz tanúságot a kongresszuson elfoga­dott határozat is. -nj­nek ellenére előfordult, hogy a párttagok egy része, sőt né­hány pártszervezet is különbö­zőképpen értelmezte a CSKP és az SZLKP KB dokumentu­mait. A kerületi pártbizottság annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ezeknek a párttagoknak túlnyomó részét türelmes meggyőző munkával sikerült megnyerni a pártpoliti­ka aktív megvalósítására. A ke­rületi pártbizottság jövőbeni te­vékenységét konkrét feladato­kat tartalmazó munkaterv ha­tározza meg. Ezt követően a plenáris ülés káderkérdésekben hozott dönté­seket. —k.— a politikai ténykedést a kultúra síkjára átvinni. Befejezésül azt kívánta, hogy a kongresszus sikeresen oldja meg a reá há­ruló feladatokat. A Szlovák írószövetség tevé­kenységéről szóló beszámolót lvan Kupec olvasta fel Vázolta a szövetség kétéves tevékeny­ségét és figyelmeztette a kong­resszust arra, hogy ez az idő­szak az írói alkotőmunkaszem­pontjából problematikusnak mondható. Ivan Kupec beszá­molója után a kongresszus kül­döttel hosszabb vita után elfo­gadták a Szlovák Írószövetség új alapszabályzatát. Ezután vita következett, majd az ebédszünet befejeztével a küldöttek megválasztották az elnökséget, az ellenőrző bizott­ságot és a szlovák irodalmi alap vezetőségét. A választás után a Szlovák írószövetség kongresz­szusa vitával folytatta munká­ját IgsJ (Folytatás az 1. oldalról) tumtervezet helyesen kifejezi, a világ új erőviszonya jellemzi, amely lényegében a szocializ­mus és a haladás előnyére ala­kul. Az dokumentumtervezet platformja tetteket szülő út­mutatás az antiimperialista erők széles körű tömörülésére. Nem érthetünk egyet azokkal az elképzelésekkel, amelyek megbontanák a javasolt ok­mány hatékony logikáját és olyan struktúrát és értelmezést akarnának előterjeszteni és el­fogadtatni, amelyek az okmány alapvető kiindulópontjait és gondolatait a valóságban ella­posítanák. Mindenekelőtt úgy véljük, hogy az okmány helyesen fo­galmazza meg a jelenkori nárom nagy erő elvi platformját és az Imperializmus ellen, a demokrá­ciáért, az egyenjogúságért és a békés együttélésért folytatott harccal összefüggő közös érde­küket. Meggyőzően részletezi, hogy ezek az er&k miben egysé­gesek, miért alkot egységes egé­szet az imperialistaelleres világ­mozgalomban, valamint azt is, hogy miért nem lehet valame­lyik összetevőjét megkerülni, vagy jelentőségét csökkenteni. Ez azonban semmiesetre sem gyengíti a kommunista világ­mozgalom sajátos integráló fel­adatát, mivel világnézete, a marxizmus—leninizmus, lehető­vé teszi a világ fejlődéséből eredő szükségletek objektív elemzését, s ennek alapján megállapítja helyes taktikáját és stratégiáját az imperialista­ellenes mozgalom optimális cél­jának elérése érdekében. Helytelennek tartom azokat a nézeteket, amelyek nem ér­tékelik kellően a nemzetközi kommunista mozgalom felada­tát az antiimperialista áram­latban, megfeledkeznek ennek az áramlatnak az osztályszerke­zetéről és ellentéteiről. Az anti­imperialista harc erőinek egysé­ge és egyenlősége, ezeknek az el­veknek a betartása nem ellen­tétes a nemzetközi kommunista mozgalom élcsapat küldetésé­vel. Emellett tiszteletben tartja azt a tényt, hogy e mozgalom fő áramlatainak sajátos érde­kei is vannak és léteznek elté­rések az imperializmus ellen folytatott harc lehetőségeiben Ezért különböző e áramlatok súlya, feladata. A kommunista világmozgalom tapasztalatai egyértelműen bi­zonyítják, hogy az imperializ­mus elleni mozgalom fő ereje a szocialista világrend. Ezt a történelmi tényt nem lehet megkerülni, sem ignorálni A szocialista rendszernek, melynek fő pillére a Szovjet­unió, történelmi küldetése, hogy gazdasági, politikai-hatal­mi és katonai ellensúlya a je­lenlegi kapitalizmusnak s ezért az imperiallstaellenes mozga­lom pillére is. A szocialista tá­bor nélkül nem lehetne elkép­zelni a munkásosztály és a töb­bi haladó erő harcának mai fel­tételeit a tőkés világban, sem annak az osztályharcnak nö­vekvő intenzitását, amely szin­tén befolyást gyakorol a világ változó erőviszonyaira. Szeretném itt néhány szóban kifejteni véleményünket a Szovjetuniónak a szocialista tá­borban betöltött szerepéről. Aki dolgozott a koirimunista mozga­lomban az utolsó világháború előtt, jól tudja, mit jelentett a világ első szocialista államának keletkezése és léte a munkás­mozgalom, a világ haladó erői, a gyarmatellenes és a demok­ratikus mozgalom számára. Mit jelentett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, Lenin ne­ve és a szocializmus épüése a Szovjetunióban, a leigázott osz­tályok és népek számára. Aki átélte a második világháborút és részt vett az antifasiszta harcban, sohasem felejti el a Szovjetunió egyedülálló szere­pét a népek szabadságáért foly­tatott küzdelemben, áldozatait, népének és hadseregének hő­siességét. Nem feledjük el, hogy ez a harc és a Szovjetunió ál­dozatai tették lehetővé számta­lan nép számára, hogy felújítsa nemzeti szabadságát és állami szuverenitását, valamint azt, hogy elkezdje a harcot a mun­kásosztály győzelméért és hogy a szocializmushoz vezető útra lépjen. Mivel egyesek erről ma még­is csak megfeledkeznek, vagy a Szovjetuniónak ezeket a tör­ténelmi érdemelt csak szavak­kal és formálisan ismerik el, szükséges, gondolom, figyel­meztetni a mai Szovjetunió anyagi, gazdasági, tudományos­technikai és emberi potenciál­jára, jelentőségére a szocialista táborban, és a világban a kapi­talizmussal folytatott békés versengés és a válságos hely­zetek időszakában. A lényeg az, hogy mi marxisták fennkölt szavak, s gyakran a fantázia és üres frázisok szárnyain is, szűklátókörű nemzeti szempon­toktól vezettetve ne szakad­junk el ennek az osztályszem­pontból megosztott világnak realitásától, lehetőségeitől és veszélyeitől, s mindenekelőtt attól az alapvető reális ténytől, hogy a szocialista tábornak és az imperialistaellenes mozga­lomnak fejlődése, reményeinek és lehetőségeinek ereje minde­nekelőtt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének erejétől és fejlődésétől függ. Fantaszták, nem pedig tudomá­nyos szocialisták volnánk, ha nem a valóság reális értékelé­séből indulnánk ki. A művészetek területén az egyéni fantáziának megvan a maga törvényszerű helye. A po­litika területén a fantázia nem­egyszer felelőtlenséghez, moz­galmak és népek tragédiáihoz vezetett. Erről nem lenne sza­bad megfeledkeznünk. Csehszlovákia Kommunista Pártja elvi marxista—leninista indítékokból, történelmi néző­pontokból és népeink lehetsé­ges fejlődésének szempontjából a Szovjetuniót és a Szovjetunió Kommunista Pártját a szocialis­ta tábor és a nemzetközi kom­munista mozgalom fő pilléré­nek tartja. Egyetlen új .társadalmi for­máció sem győzedelmeskedett könnyen, fájdalmak, nehézsé­gek és tévedések nélkül. Igy volt és így van ez a szocialista társadalom építésével is. Bo­nyolult dolog a politikai hata­lom kivívása. De még bonyolul­tabb az egész társadalom szo­cialista alapokon való átépíté­se. Saját bőrén tapasztalta ezt valamennyi szocialista ország. Oj utakat törni a társadalmi ha­ladásnak a gyakorlatban sokkal bonyolultabb, mint erről elmé­letileg elgondolkodni. Végül is a politikát emberek csinálják, akik nem mindig rendelkeznek csupán eszményi tulajdonsá­gokkal. A szocializmusba való átmenet időszakában keletkez­nek objektív és szubjektív jel­legű problémák, előállnak el­lentétek és véleménykülönbsé­gek. Meg kell látni, mikor van csak részletekre kiterjedő és mikor elvi jellegük. Részletkér­désekről lehet vitatkozni, civa­kodni. Tanításunk és politikánk elveiért igen következetesen kell harcolnunk. Ügy gondol­juk, hogy így kell hozzáállni a nemzetközi kommunista mozga­lomban mutatkozó ellentétek­hez. A szocialista országok a bel­ső fejlődés és a nemzetközi együttműködés új szakaszába lépnek. Olyan korszakba, mely­ben még Intenzívebben fognak hatni a tudományos-technikai forradalom és a nemzetközi szocialista integráció törvényei, amelyeknek széles területe le­het a fejlődéshez éppen a szo­cializmusban, mert itt nincse­nek a burzsoá társadalom osz­tályellentéteiből származó kor­látozások. A marxista—leninista értel­mezésű szocializmusnak egybe kell kapcsolnia a munkásosz­tály és a dolgozó tömegek nem­zeti érdekeit. Minden egyolda­lúság tévedésekhez vezethet. Ezért mindenki, aki a szocia­lizmust csak az egyes szocia­lista országok szűk nemzeti ke­retei közé akarja szorítani, és szembe akarja állítani nemzet­közi és nemzeti érdekeiket, a szocializmus kibontakozása ob­jektív világszükségleteivel és az egyes országok nemzeti érde­keivel. ellentétben cselekszik. Saját felismerésünk és más testvérpártok tapasztalatai iga­zolják, hogy a dogmatikus és a revizionista eredetű torzítások nagyon ártanak a nemzeti és nemzetközi érdekek kölcsönös viszonyának. A dogmatikus bal­oldalias szemlélet abszolutizál­ja az internacionalista szem­pontok érvényességét, s nem veszi kellőképpen tekintetbe a szocialista társadalom fejlődé­sének nemzeti sajátosságait. Ez­zel szemben a revizionista, jobboldali opportunista koncep­ciók egyoldalúan előnybe he­lyezik a „nemzeti szemponto­kat", s következésképpen gyön­gítik a szocialista országok kö­zös harcát. Mindkét szélsőség nagyon nem kívánatos módon befolyásolja minden egyes párt és szocialista ország tevékeny­ségét és érdekeit, árt a szocia­lista közösség és a nemzetközi kommunista mozgalom akció­képességének és erejének. A jelenkori imperializmus po­litikájának megértése és az, hogy kellőképpen reagáljunk rá, megköveteli, hogy né es­sünk egyoldalúságba. Dogmatiz­musba esnénk, ha csak az im­perializmus szélsőségesen erő­szakos megnyilvánulásait és terveit látnánk, csak a nyílt frontális összecsapásra számíta­nánk és nem készülnénk fel az áldemokratikus, álszocialista és álhumanista pozíciókból mért rafinált csapásokra. Ép­pen ezért a másik oldalon nem szabad túlbecsülnünk és abszo­lutizálnunk az imperializmus politikai taktikájának új voná­sait. Hamis ábrándokba ringat­nánk magunkat, opportunizmus­ba esnénk, lefegyvereznénk sa­ját frontunkat az ellenség tá­madása előtt, ha az imperializ­mus régi szándékainak és mód­szereinek végleges feladását látnánk bennük. Amikor a világimperializmus törekvéseinek súlypontját a szocializmus gyors katonai megsemmisítésére irányuló erő­feszítéseiről a szocializmus hosszú aláásására és bomlasz­tására helyezi át, ez nem ere­jének a jele, viszont a veszély sem csökken, ha nem eszmé­lünk rá idejében, teljes mérték­ben és következetesen. Az imperializmus új straté­giája és taktikája rendkívül nagy súlyt fektet a szocialista országok felé irányuló eszmei politikai ráhatásra, az eszmei politikai intervencióra, s — túl­zás nélkül állíthatjuk — a po­litikai és ideológiai aknamunka széles skálájára. Az imperialis­ta befolyás módszereinek egyes alapvető változásairól van szó. A csehszlovákiai tapasztala­tok ebben a tekintetben tanul­ságosak lehetnek. Csehszlová­kia a legutóbbi másfél évben a világ, barátaink és ellenségeink figyelmének a tárgya lett. Ha­zánkban az utóbbi évek és kü­lönösen a_ legújabb időszak fej­leménye tüzetes és sokoldalú elemzést igényelnek. Ez a cseh­szlovák társadalom további fej­lődésének az érdeke, s érdeke a nemzetközi kommunista moz­galomnak is, hogy tanuljon be­lőle. Ma csupán néhány szem­pontra szeretnék rámutatni. (Husák elvtárs beszédének befe­jező részét holnapi számunkban közöljük.) A Szovjetunió jegyzéket intézett Kínához Moszkva — A Szovjetunió külügyminisztériuma szerdán jegyzéket intézett a Kinai Nép­köztársasághoz, amelyben töb­bek között megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaság jegyzé­ket tett közzé a június 10-i ha­tárincidenssel kapcsolatban, amelyben elferdíti a tényeket. A valóságban a határinci­denst kínai részről provokálták ki, a tüzelést indokolatlanul a kínai határőrök kezdték, s a szovjet katonák védekezni vol­tak kénytelenek, tehát viszo­nozták a tüzet. A jegyzéknek az az állítása, hogy szovjet részről tankokat és páncélos kocsikat vetettek be egyszerű­en kitalálás, s provokációs cé­lokat követ. A felelősség az in­cidensért a kínai hivatalokat terheli — hangsúlyozta a jegy­zék. Véget ért a PHSZ szlovákiai alakuló kongresszusa A honvédelmi nevelés társadalmi ügy Ülést tartott a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság Összeült az írószövetség kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom