Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
1969-06-11 / 135. szám, szerda
a zelőtt juhásztanya volt itt. A gazda nagy háza külön / \ állt a bérlő szerény lakásától, meiy utóbbi egybe volt f~\ építve a juhoknak épült hodállyal. Ma az állami gazdaság egyik telepe van itt: terjedelmes istállók, ólak, gépszínek sorakoznak egymás mellett, traktorok pöfögnek az utakon pótkocsit, gépeket vontatva és időnként lovasfogatok ts elhaladnak, mert az itteni hegyes-völgyes határban az embernek ezek a hűséges segítőtársai most is nélkülözhetetlenek a munkában. Valóságos nagyüzem épült az országút menti enyhe lejtőn. Ezrekre megy az itt tenyésztett állatok száma. Tucatnyi traktor, kombájn, cséplő f elszerelések és más gazdasági gépek segítik a termelést. Reggelenként hetvenkét állandó dolgozó és tíz brigádos kezd t meg a munkát. Legtöbbjük régi tagja a huszadik évfordulóját ünneplő állami gazdaságok dolgozói nagy családjának. Néhány régi alapító taggál elbeszélgettünk életükről, munkájukról. Lukács János, a vezető erős testű, vérbő ember. Az ilyen típusokra szokták azt mondani, hogy majd kicsattan az arca az egészségtől. Nemrég lépte át a negyedik ikszét, s a négy évtizedből csaknem kettő az állami gazdaság szolgálatában telt el. Gyerekfejjel, az apja által béliéit földön kóstolt bele a mezőgazdasági munkába. A föld, az állatok szeretete már akkor a vérébe szívódott. Nem is vált meg tőlük soha, kivéve azt a két évet, melyet a katonaságnál töltött. 1947-ben a családját Csehországba deportálták. Apját, anyjiát kivitték, de ő útközben megszökött és visszajött. Alkalmazásba nem léphetett. Más lehetősége híján feles művelésre alvállalta egy idősebb gazda flöldjét. Leszerelés után az állami gazdaságba jött. Mint tapasztalt mezőgazdászt csakhamar megbízták a növénytermesztési részHeg vezetésével. Három év alatt Bebizonyította rátermettségét, szervezőképességét, s kinevezték az egész gazdaság vezetőjének. A sídi gazdaság fejlődése elválaszthatatlan az ő személyéHői. „1952-ben még traktorunk sem volt, lóekével szántottunk, kézzel arattunk, egyetlen kaszálógéppel rendelkeztünk — mondja. — Azóta egész gépparkot állítottunk be, saját javítóműhelyben végezzük a javítások nagy részét; így olcsóbb, mint a központi műhelyben. Istállókat és más gazdasági épületeket építettünk. Most is folyik nálunk az építkezés, részint saját embereinkkel, részint építőtállalat útján." A faluban a szövetkezet csak vegetált. Nem ment a munka, mert nem volt fizetés, viszont nem volt miből fizetni, mert kevés volt a kitermelt érték. 1960ban véget vetettek ennek az állapotnak. A szövetkezetiek elhatározták, hogy beleolvadnak áz állami gazdaságba, amely már akkor erőteljesen állt a lábán, szép eredményeket ért el. Három híján valamennyi volt Szövetkezeti tag átjött az állami gazdaságba. Az így megerősödött gazdaság még határozottabban haladt a fejlődés útján. Annak, hogy a sídi gazdaságot a legjobbak között emlegetik a füleki igazgatóság keretében, nagy része van Lukács Jánosnak. Megfontoltság, körültekintés, következetesség jellemzi irányító munkáját. A legjobb gazdaságnak kijáró vörös zászló számos esetben került hozzájuk. 842 hektár mezőgazdasági terület, ebből csaknem hatszáz liektár szántó megművelése, száz tehén, három és fél száz növendékmarha, ezer sertés, hatszáz juh, nyolcezer baromfi gondozása sok gonddal jár. Az élő anyaggal dolgozó, a természet szeszélyeivel küszködő mezőgazdasági vezető sokkal nehezebb helyzetben van, mint mondjuk az ipari vezető. Emellett nemcsak az időjárás, elemi csapás vagy járvány szól bele a tervezésbe, hanem olyan „véletlenek" ls, hogy például az év vége felé a felvásárló vállalat egyszerűen lemondja kétszáz levágásra előkészített hízott sertés átvételét, ami érezhető kiesést jelent az évi bevétel alakulásában. Nagyon tagolt a sídi határ, hegyek-völgyek szabdalják. Ismerni kell tulajdonságát, összetételét, azt, hogy milyen művelést kíván, mely növények termesztésére a legalkalmasabb. A vezető itt nőtt fel, mint a tenyerét, úgy ismeri a határt. De Ismeri az alkalmazottak többsége is, valamennyien kiváló értői munkájuknak. Ezt bizonyítja az, hogy nemcsak a tervezett bevételt érik el, hanem terven felOl ls több százezer korona jövedelem kerül a .számlájukra. Mindez meglátszik a fizetések alakulásában is. Kezdetben meglehetősen gyenge volt a jövedelmük —• mondja a vezető. — Most már elég jó. Tavaly a tizenharmadik fizetés is megvolt, ezenkívül jelentős összegű részesedést is kaptunk. Egy traktoros havi átlagos keresete 2100, a kocsisoAs irodában beszélgetünk. A kocsis nem félszeg ebben a környezetben, nem a szék sarkán ül, hanem otthonosan, természetes magától értetődéssel foglal helyet. Nem feszélyezi a vezető jelenléte. Szokatlan talán csak az, hogy a szeme többet tekint az ablakra, mint a Jelenlevőkre, mintha gondolatár messze járnának beszélgetés közben. Később veszem észre, bogy a lovait tartja szemmel. Odaállította őket az ablak elé/ Szép lovak, négy-hatévesek, most vannak a legjobb erőben. Hat pár igása van még a gazdaságnak. Olyan helyeken használják őket, ahová nem jut el a traktor. Lovak nélkül talán az életét sem tudná elképzelni. Hiszen gyerekkora óta minden nap nagyobb részét az ő társaságukban töltötte. „A kereset? Attól függ, menynyi a munka. A jeleségem is itt dolgozik több mint tizenegy éve. A sertéshizlaldában van. Nem A BRATISLAVAI DIMITROV VEGYIMŰVEK I afk a l maz * fonókat, betanításra is órabér a betanítás utáni 12-14 korona. Nyereségrészesedés. - Lakás a munkásszállóban. OF-3M Nagyüzem a tanya helyén ké 1850, az állattenyésztési dolgozóké 2050 korona. Iparkodnak az emberek, mert tudják, ha többet dolgoznak, több jut. Ha szükség van rá, ünnepnap is szívesen dolgoznak." A falu öreg tanítója, Szilágyi bácsi egyszer, még a hatvanas évek elején behívta magához Lukács Jánost. A tanító több évtizedre visszamenőleg rendszeresen feljegyezte a község határában elért termés mennyiségét. összehasonlították, hogyan alakultak a terméshozamok. „Megállapítottuk, hogy 27—23 százalékkal nagyobb a termés mennyisége a háború előtti színvonalnál. Szilágyi bácsi feljegyzései szerint azelőtt évente átlagosan 45—47 vagon gabonát termett a sídi határ, tavalyelőtt már 68 vagont csépeltünk ki." Mikor kezdődik a vezető munkanapja? A mezőgazdasági dolgozók nemigen várhatják meg, hogy a hasukra süssön a nap. Itt ma is szigorúan érvényes, aki korán kel, aranyat lel közmondás. Lukács János hajnali négy órakor rendszerint már az istállókban jár, utána a határba megy ki, s legtöbbször csak este kerül haza. Régi igazság, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Alapos áttekintés nélkül nem lehetne irányítani a gazdaság munkáját. Meg aztán az igazi parasztembernek a legnagyobb gyönyörűsége, ha saját szemével látja a növények fejlődését, a jószág gyarapodását. Aki ezt tudja, nem csodálkozik azon, ha a vezetőt motorkerékpárján vasárnap is gyakran ott látja a zöldellő határban. Haris Gáspár kocsisként dolgozik az állami gazdaságban. A negyvenesek közé tartozik, ő is leszerelése után lépett alkalmazásba közel két évtizeddel ezelőtt. Az állami gazdaságok megalapításának huszadik évfordulóján csaknem két és fél ezer korona hűségjutalmat kapott. Gyermekkora kitörölhetetlen élménye: édesapjának, az eladósodott kisgazdának udvarán megszólalt a kisbíró dobja, idegen emberek tolongtak a portájukon, fel-felhangzott a hivatalos személy hangja: „... Senki többet... harmadszor ..." Nekik pedig el kellett menniük az otthonból. A hétgyermekes család egyik tanyáról a másikra vetődött, egyik nyomorúságos cselédházból a másikba költözve tengette életét a szűkös kommencióból. „Nem volt akkor négy-öt pár cipője a gyereknek, mint most — mondja Haris Gáspár. — Egyetlen párra is alig tellett." Gyerekfejjel szolgának állt, tizennyolc éves korában már egész kommenciőt kapott. Nagy segítség volt ez a népes csalódnak: panaszkodhatunk a fizetésre. Most még jó... csak az árak ne emelkednének nagyon!" Házat épített. Két fia már más körülmények között nevelkedik fel, mint annak idején ők. „Elégedett vagyok-e a munkámmal? Azt mondom én, hogy aki ezt a munkát gyermekkorában megszokta, az nemigen kívánkozik máshová!" Dancso Ilona borjúgondozót munkahelyén találtuk. A szikár, magas teremtés típusa lehetne azoknak a kidolgozott falusi asszonyoknak, akiknek életeleme a munka és a családdal való törődés. Munkabírásuk vetekszik a férfiakéval. Dancsó Ilonáról azt mondta a vezetői „Ha hozzáfog a munkához, három asszonyt is ledolgozik!" Az utóbbi szó azt jelenti, hogy ugyanannyi idő alatt többet elvégez, mintha három más nő dolgozna a helyén. A vasvilla, amivel az almot teregeti a borjúketrecben, beszélgetés közben sem áll meg a kezében. A munkát el kell végezni, szinte minden percnek megvan itt a maga megszabott, úgy is mondhatnánk, megszokott teendője. A megállás perceit már a családra fordított időből kellene elvenni. Ezt pedig nem lehet, mert otthon magatehetetlenül fekszik rokkant férje. Törődni kell a serdülő fiúval is, tizenöt éves, most igényli a legnagyobb gondoskodást. 1951-ben fiatal asszonyként lépett be az állami gazdaság alkalmazottjainak sorába. Hajába az évtizedekké sokasodó évek ősz szálakat vegyítettek, munkabírását, munkaszeretetét azonban nem gyengítették. Reggel ötkor ma is olyan kedvvel fog munkához, mint a kezdeti években. A borjak, ezek a jámbor tekintetű jószágok már várják jöttét, feléje fordítják fejüket, megszokták, hogy az aszszony belépését követően hamarosan jó szagú takarmány kerül eléjük. Az istállóban száz növendékállat van. Két asszony gondozza őket. A szopós borjaknői nyolcvanöt deka, a hízó borjaknál hatvanöt-hetven deka a napi súlygyarapodás. A gondozók a növekedés szerint kapják a fizetésüket. A másfél ezer koronát rendszerint jóval meghaladja a havi átlag. Ma már nehéz lenne összeszámolni, hogy az évek hosszú során hány borjú „nőtt ki" Dancso Ilona keze alól. De biztos, hogy nagyon nagy gulya lenne belőlük. Az elv, amit a dolgos asszony beszélgetésünk végén egy mondatban fogalmazott meg, manapság igen időszerű: „Mi lenne a világból — jelentette kl —, ha a fizetésért nem dolgoznánk meg becsületesen!" GÁL LASZLO A BRATISLAVAI DIMITROV VEGYIMŰVEK alkalmaz: «-» munkásokat a vegyiüzemekbe, * tolató munkásokat, *• rakodó munkásokat, kőműveseket, ácsokat, segédmunkásokat építkezési munkára (különélési pótlékot és útiköltséget fizetünk), lakatosokat hegesztőket, — villanyszerelőket, — szerelőket, — mérlegkarbantartókat és mérő, valamint szabályozó műszerészeket, — mázolókat, — takarítónőket, fizetés: 900-1100 korona Kereseti lehetőség btto 1700-2000 korona, beosztás szerint nyereségrészesedés. Középiskolát végzettek már 18 hónap után segédlevelet szerezhetnek. Lakás a munkásszállóban. Egész évi üdülési lehetőség a vállalat harmóniai üdülőjében. ÖF-395 ALLAS sága Bratislava, Mterové nám, 3—4. ÜF 804 • 1000 KORONA MUNKAERÖTO BORZÄSI KÜLÖN JUTALOM BAN RÉSZESÜLHETNEK. A DOPRASTAV nemzeti vállalat 4-es, zvolení üzeme azonnal alkalmaz ütgyalu (gréder), HON, toló (bulldozér) és hengerezö földmunkagép — kezelőket. A földtolók (bulldózerek] kezelőire az Ipoly szabályozási munkálnál van szükségünk Kővárnál (Kolérynál), a többi gépek — az útgyaluk (gréderek) és a HON ok kezelőit Banská Bystrica és Prievidza körzetében alkalmazzuk. As érdeklődőknek Igazolniuk kell az ttletékes földmunkagép kezelésére szóló Jogosítványukat — kellő szakképzettséggel kell rendelkezniük. A munkaviszonyba lépő dolgozóknak 1000 korona munkaerfitoborzási különjutalmat fizetünk ki: 500 koronát a munkába lépéskor, 500 koronát pedig egy év letelte ntán. Szállást és étkezést közvetlenül a munkahelyen biztosítunk. A felvételi kérvényt személyesen vagy frásban Juttassák el a következő címre: DOPRASTAV, n. p. závod 4, personálne oddelenie, Zvolen, Mraziarenská" cesta OF 595 t ál y i z a t : A CSEMADOK Központi Bizottsága pályázatot hirdet 2 szakelőadói munkahely betöltésére azonnali belépéssel. Feltételek: 1. Népművelési szakelőadó: egyetemi, 111. főiskolai végzettség (jogi, bölcsészeti, közgazdasági), felkészültség önálló kutatómunka szociológiai végzésére és szervezésére. 2. Népművelést szakelőadó: Széles körű éltalános műveltség, szervezőkészség, több éves gyakorlat a népművelési munka terén. Cilii: CSEMADOK Központi BlzottADASVÉTEl • Eladó kitűnő állapotban levő kereszthúros, angolmechanikás, fekete, szárnyas zongora. Ár megegyezés szerint. Cím: Hencz Pál, Calovo, 1233. ŰF-8Í3 • Eladó Belföldi bélyeg első sorszámtól! 1154-ig, repülő sorozat 7től 29-lg 2500 db, értéke hétezer korona. Továbbá Brehm Allatok fiiága, Guttenberg kiadás és régi Színházi Élet kötve. Cím a hirdetőirodáfian. _ 0 611 • Jó karfian íevő Volgát elcserélnék új Wartfiurg, Moszkvics vagy MB 1000-re. Jelige: Wartburg előnyben. 0-617 • HáTőszoEa Bútor eladő. Bratislava, Podjavorinskej 3, I. em. 12 sz. 0-615 ISMERKEDÉS J • Idős, egyedülálló nyugdíjas férfi keres magához illő társat, falura, 65 éves korig. Jelige: Még dolgozom. 0 605 • 59 éves özvegyember keresi házias, szolid nő ismeretségét 50 év körül, aki szereti a háztartást és nyugodt, Boldog életre vágyik. Jelige: Érsekújvár előnyben. 0 807 • 32/170 Barna fiatalember megismerkedne hozzáillő leánnyal. Jelige: Május. 0 618 KÖSZÖNTŐ • M éry Margitkának Kvetoslavovra névnapja alkalmából sok sikert, szerencsét, boldogságot és hosszú életet kíván Jözsl 0-614 • Szevecsek Margitkának Várknnyba névnapja alkalmából szívből gratulál Gyuri 0-598 • Décsi Sándoréknak Ekecsre, házasságuk 21. évfordulójára jó egészséget és még nagyon hosszú életet kíván leányuk Emília A hasznosat a kellemessel A bratislavai Jan Zižka nevét viselő katonai középiskolában évek óta aktív tevékenységet fejt kl á „motoklub" elnevezésű érdekkör, amelyben mintegy 40 fiatal tevékenykedik. Már több éven keresztül az érdekkör tagjai a nyári hónapokban Pionír motorkerékpáron körutat rendeznek hazánkban, hogy megismerjék az ország egyes tájait és elsajátítsák a motorkerékpár-utazáshoz szükséges mfiszakl felkészültséget. Az idei rendezvényen 20 Pionír motorkerékpáros vesz részt. Az útirány Bratislava— Trenčín— Žilina— Opava— Jeseníky— Hra- jjj; dec Králové—Náchod—Špindlerúv Mlýn. Az úton minden Ja- • vitást az iskola diákjai maguk végeznek el Vlačtchovský őr- Vj nagy felügyelete alatt, aki egyben az említett csoport és mo- * toklub vezetője is. ^ rt ^