Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-01 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

GONDOLATOK A KIÁLLÍTÁSON m pozsonyi vár kiállítóterme. At jQ új köntösbe öltözött, évszázadókat átélt falak között most egy időre a 20. század követelt magának helyet. Pontosabban a közép-európai 20. századé. Bartók élete egy részének felvillantásával, közvetlenül vagy közvetve, végigvonul előttünk az a sok „szent akarat", amely végre megértést, testvériséget áhít e sokat szenvedett és sokak által pusztított földrésznek, de közvetve itt kísért a kiállításon a mindkét oldalról jelentkező elfogultság és nemzeti gyűlölet sötét árnya is. Bartók és Szlovákia — hirdetik a plakátok. A teremben több mint félezer dokumentum, egykorú kéziratok, jegyzetek, kottaskiccek, műsorfüzetek, fényképek Idézik a nagy magyar zeneszerző életének szlovákiai vonatkozású eseményeit. Szép kiállítás ez, hű maradt Bartók szelleméhez. A zeneszerző fiatalságát és népdalgyűjtő tevékenységét idézi fel, s ugyanakkor Bartók hallatlan akaraterejéről és kitartásáról Is vall. A tevékenységét gátoló, sőt munkásságát eltiporni igyekvő sötét szándékokról Itt nem szerzünk tudomást, igaz ezek nagyrészt nem Szlovákiából származtak. A kiállítás tablói kozoít Dokumentumok Bartók fiatal éveiből. Pozsonyban járt gimnáziumba, itt is érettségizett. Az egykorú fényképek mellett érdekes dokumentumot láthatunk, amely Bartók jiatalkori zeneszeretetéről és rajongásáról tanúskodik: görög nyelvtankönyvének lapszélein mindenhol kottaskiccek, Beethoven fmoll szonátájának és Schubert egyik szerzeményének részlete. A következő tablón a gimnáziumi milléneum-ünnepségek műsora, ahol Liszt, Brahms, Bérlő: és Weber neve mellett már ott szerepel az ifjú Bartók neve is. Behatóbban megismerkedhetünk Bartók első küljöldi szereplésének körülményeivel Is. Batka lános pozsonyi levéltárof és publicista jó érzékkel ismerte jel Bartók zeneszerzői és előadói tehetségét. Abban az időben Batka az európai zenei élet kiválóságai közül úgyszólván mindenkivel levelezett és elintézte, hogy Bartók első nagyobb lélegzetű művét, a Kossuth-szimfóniát 1904-ben Manchesterben a neves karmester Hans Rlchter vezényelje. A hangversenyen az ifjú zeneszerző is fellép, és előadóművészetével egyelőre nagyobb sikert arat, mint zeneművével. Az 1904. év fordulópontot jelent Bartók életében. Az angliai hangverseny után több hónapon keresztül a Rozsnyói melletti grlicei kastélyban él, itt indul első hosszabb népdalgyűjtő körútjára. Ekkor bizonyosodik meg végérvényesen a közép-európai népi dallamok rokonságáról és kölcsönhatásáról. Tudja, hogy sok hasonló dallam, közös sóhaj és bánat csendül fel magyar, szlovák és román nyelven. Ez a felismerés egész életét meghatározza ... •m A kiállítás Időbeli sorrendje itt meg-\ szakad. A következő rész már Bartóki életének későbbi dokumentuma, a kottákon és hanglemezen megjelent alkotások, népdalfeldolgozások, hangszerszólók, azután A kékszakállú henceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin és „zenei ars poeticája" a Cantata profana. Egy évvel e mű megkomponálása után, 1931-ben Bartók szavakban is kifejezte a zenében már megformált gondolatait: „Az én Igazi vezéreszmém, a népek testvérré válásának eszméje; a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magamat semmiféle hatás alól, eredjen a szlovák,. román, arab, vagy bármilyen más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrást" Ezt 1931-ben írta, amikor kíméletlen, embertelen támadások özöne zúdult rá. Először a felfuvalkodott földesúr és arisztokrata-réteg édeskés zenei frázisokhoz szokott ízlése tört ellene. Hétéves népzenei gyűjteményét hivatalos helyeken mindenhol ellenszenvvel fogadják. Elutasítják első vokális kompozíciójának, A kék szakállú herceg várának bemutatását is. A fából faragott királyfit is csak hosszú huzavona után adják elő. Népdalfeldolgozásai először külföldön, Szlovákiában jelennek meg. Bartókot Bukarestbe hívják, állítólag Csehszlovákiába is, hogy náluk teleped tiszt* fmáftrH A kiállítat »gy rewiete Bartók hangversenyeit hirdető piafcútofc IIIIIII IMNNIR-RÜ WÍWTIF TR^-""" IIIIIHÉIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII II W jen le. ö nem fogadja el az invitálást. Elsősorban azért, mert magyar volt. S talán érezte, hogy a meghívás mögött nemcsak őszinte segíteni akar ás rejlik .. . A harmincas években a hivatalos szervek már nem olyan merevek a muzsikájával szemben. Annál inkább „nem ízlik" viszont Bartók lobogó eszméje. Túlságosan fényesen világított a sötét tervektől fűtött, a kölcsönös gyűlölettől egyre inkább elboruló Közép-Európának. S Bartók távozni kényszerül. Alkotómunkájának minden gyökere ide köti, szinte elszakíthatatlan ez a fonal, csak egy oldozhatja el: a tiszta, fennkölt eszme. Amerikába megy, ahol viszonylag kisebb a hullámverés. Ott egy ideig még tisztán csenghet fel fonográfról, viaszlemezről és később lemezről az egyszerű magyar, szlovák és román ember évszázadok gondját és örömét népdalokba sűrítő hangja ... A kiállítóterem sarkában fekete hanglemez forrQ. Bartók egyik gyermekdalának zongora feldolgozása hallatszik. Egyszerű, tiszta dallamvezetése ismét visszahoz a mába. Ma már lassan a 20. század hetedik évtizedébe lépünk. Bartók zenéje ma már a modern zeneirodalom gyöngyszemei közé tartozik. Bartók eszméje éppúgy csillog, mint évtt' zedekkel ezelőtt és csaknem olyan Időszerű, mint amikor először látott napvilágot. A sötét gondolatok és erők, melyek a tiszta forrást igyekeztek bemocskolni, eltűntek, vagy eltűnőben vannak. A Jólsikerült kiállítás megtekintőinek és Bartók ismerőinek a sok benyomás és gondolat mellett, gyar, román, szláv összefogást szaval jutnak az eszébe. Ezze

i Bartók szelleme ts. Életével és saival ls ezt szorgalmazta: a megbecsülésen nyugvó harmóniát. vyfífit

> ' junttáif

1