Új Szó, 1969. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

1969-06-09 / 133. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1969. június 9. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXII. ÉVFOLYAM 133. szám Ara 50 fillér Folytatja munkáját a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezlete Az egység megszilárdításának, az imperializmus elleni harcnak legyében LEONYID BREZSNYEV SZOMBATON BESZÉDET MONDOTT Moszkva — Szombat délelőtt E. Hilnek, Ecuador Kommunis­ta Pártja küldöttsége vezetőjé­nek elnökletével folytatta mun­káját Moszkvában a kommunis­ta és munkáspártok nemzetközi értekezlete. Szombat délelőtt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára emel­kedett szólásra. A sajtóközpont vezetőjének közlése szerint Leonyid Brezsnyev beszédét, amely több mint két óra hosz­szat tartott, nagy figyelemmel hallgatták végig a küldöttsé­gek. A beszéd befejeztével vi­haros taps tört ki. Beszéde bevezetőjében Leo­nyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tanácsko­zás fő feladata az imperializ­mus elleni harc taktikájának megvitatása, a kommunista és munkáspártok, illetve minden antiimperialista erő akcióegy­ségének megteremtése. Rámu­tatott arra, hogy a tanácsko­zás fő dokumentumában vilá­gosan megfogalmazták a prob­lémák lényegét, amelyeket meg kell vitatni. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága úgy véli, hogy ez a dokumentum és a továb­biak is megfelelnek a kommu­nista mozgalom jelenlegi fel­adatainak. Az SZKP nagy figyelemmel kíséri testvérpártjainak tevé­kenységét. A történelmi fejlő­dés és az osztályharc tapasz­talatai meggyőzően bizonyít­ják, hogy az emberiség számá­ra mennyire fontos a kommu­nista pártok tevékenysége. Mindannyian megegyezünk ab­ban, hogy az imperializmus je­lenti az emberiség történelmi fejlődésének útján a legna­gyobb akadályt! Az imperializ­mus az oka, hogy sok alapve­tő probléma mindeddig nem ol­dódott meg. Az imperializmus a kommunista mozgalom leg­nagyobb ellensége, és általá­ban mindenkinek az ellensége, aki a dolgozók jogaiért és a nemzetiségi elnyomás ellen száll síkra. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy az im­perializmus hatalmas és jól szervezett termelési mechaniz­mussal rendelkezik. A szocia­lista országok gazdasági és tu­dományos-műszaki sikerei, va­lamint az osztályharc arra kényszerítik a tőkéseket, hogy több kérdésben bizonyos en­gedményeket tegyenek. Így próbálják meg elterelni a fi­gyelmet a kizsákmányolás egy­re magasabb fokáról. Brezs­nyev elvtárs hangsúlyozta, hogy az imperialisták a jövő­ben is mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy hatalmon maradhassanak, s ezt a tényt a kommunista pártoknak poli­tikájuk kialakításában figye­lembe kell venni. Nem szabad lebecsülni, de túlbecsülni se az ellenség lehetőségeit — szö­1 gezte le Leonyid Brezsnyev. Abból kell kiindulnunk, hogy a szocialista világrendszer áll a forradalmi harc élén, s az imperial ist aellejies mozgalom támasza. A BO-as évek a szo­cializmus világtörténetében kü­lön helyet foglalnak el. Ebben az évtizedben rakta le a szo­cialista országépítés alapjait egy sor baráti szocialista ál­lam. A szocialista társadalmak egyre erőteljesebben rámutat­nak a szocializmus gazdasági és társadalompolitikai előnyei­re, s mindez fontos tényező közös harcunkban. Leonyid Brezsnyev beszéçje további részében elismerően szólt a Varsói Szerződés tagál-­lamainak haderejéről. Megálla­pította, hogy a szocialista or­szágok a legújabb és legkor­szerűbb fegyverekkel rendel­keznek. Rámutatott arra is, hogy a szocialista államok tel­jes mértékben támogatják a hős vietnami népet, amely im­már néhány éve harcol az amerikai imperialisták ellen, s támogatják a kubai kommunis­tákat is, akik nagyon nehéz körülmények között (diverzió, gazdasági blokád) építik a szocializmust. Ugyancsak támo­gatásukról biztosították a Ko­reai Munkapártot is, amely az amerikai provokációk és a szöuli bábkormány intrikái kö­zepette építi szocialista hazá­ját. Lenin hangsúlyozta, hogy a szocializmus felé vezető út so­hasem lesz egyenes, hanem hihetetlenül összetett. Az SZKP saját tapasztalataiból nagyon jól tudja, hogy ez az út nem könnyű, hisz évszázados hagyo­mányok lerombolásáról, egy új típusú társadalom kiépítéséről van szó. Leonyid Brezsnyev kiemelte és nagyra értékelte a kapita­lista országokban működő kom­munista és munkáspártok har­cát, a francia dolgozók sike­reit, az olasz munkások nagy­szabású sztrájkmozgalmait, de a többi ország kommunista és munkáspártjairól is a legna­gyobb elismerés hangján szólt. A 60-as évek jelentős válto­zást hoztak az ázsiai és az af­rikai országok nemzeti felsza­badító és szociális harca kö­vetkeztében. Ez alatt az idő alatt 44 volt gyarmat vívta ki függetlenségét. Ugyanakkor azonban még mindig 35 millió ember sínylődik gyarmati el­nyomásban. (Brezsnyev elvtárs beszédét lapunk holnapi számában is­mertetjük részletesen.) Ugyancsak a szombati napon szólalt fel Max Reimann, a Né­met Kommunista Párt első tit­kára. Kijelentette, hogy az NKP küldöttsége egyetért az alapvető dokumentumokkal. Továbbá az NSZK-ban uralko­dó vizsonyokat boncolgatta és hangsúlyozta, hogy a nyugat­német imperializmus katonai és politikai stratégiája közvet­lenül a szocialista országok ellen irányul. Max Reimann felszólalását követően a tanácskozás részt­vevői megvitatták az arab mun­káspártok küldöttségeinek és az Izraeli Kommunista Párt küldöttségének kiáltvány-javas­latát az izraeli agresszió má­sodik évfordulóával kapcsolat­ban. A vita után a kiáltványt egyhangúlag elfogadták. A Guatemalai Munkapárt küldöttségének vezetője, A. Martinez bejelentette, hogy le­tartóztatták Alvadort, az is­mert guatemalai kommunistát, írót és közéleti tényezőt, aki­nek az élete veszélyben forog. Martinez arra kérte a tanács­kozást, hogy tegyen felhívást a világ közvéleményéhez Alvador élete megmentésének érdeké­ben. A tanácskozáson felszólalt Waldeck Rochet, a Francia Kommimista Párt küldöttségé­nek a vezetője is. Hangsúlyoz­ta, hogy az imperialisták az utóbbi időben különböző konti­nenseken bizonyos átmeneti jellegű károkat okoztak az an­tiimperialista erőknek. Kihasz­nálták az esetleges tévedése­ket, és az összeforrottságban jelentkező hézagokat. Ogy vél­jük, hogy e tények előtt nem szabad behunyni a szemünket, és le kell vonnunk a következ­tetéseket. Ezzel szemben az im­perializmus történelmi jelentő­ségű vereséget is szenvedett, ami a vietnami nép hősi harcá­nak az érdeme. Waldeck Rochet beszédében foglalkozott a francia elnökvá­lasztással, illetve az FKP takti­kájával, a különféle, baloldali elhajlásokkal, a Kínai Kommu nista Párt legutóbbi kongresz­szusával és elfogadott új alap­szabályzatával, amellyel kapcso­latban megjegyezte, hogy a kí­nai vezetők tovább mélyítették antileninista és szovjetellenes irányzataikat. A CSKP KÜLDÖTTSÉGE LENINGRÁDBAN Leningrád — Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldött­sége, amely részt vesz a kom­munista és munkáspártok nem­zetközi értekezletén, dr. Gustáo Husákkal, a CSKP KB első tlt­. kárával, a küldöttség vezetőjé­vel az élén szombaton délután Leningrádba érkezett. A cseh­szlovák pártküldöttséget Bajba­kov minisztrelnök-helyettes, a Goszplán elnöke kíséri. A kül­döttséggel együtt Leningrádba érkezett Vladimír Koucky, Cseh­szlovákia moszkvai nagykövete is. A leningrádi repülőtéren V. Tolsztikov, a leningrádi ke­rületi pártbizottság első titkára és G. Popov, a leningrádi váro­si pártbizottság első titkára, to­vábbá A. Sztzov, Leningrád pol­gármestere és több közéleti sze­mélyiség várta a CSKP küldött­ségét. Küldöttségünk megtekintette a várost és ellátogatott a Szmolntj palotába, ahol 1917 októberében a forradalom pa­rancsnoksága székelt. Dr. Gus­táv Husák, a CSKP KB első tit­kára a következő sorokat írta a palota emlékkönyvébe: „A kommunista mozgalom és a for­radalom nagy vezére iránti mély tisztelettel szemléltük meg a történelmi helyeket, ahol Lenin élt. Ez a látogatás is erőt ad munkánkhoz. Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának küldöttsége a kommunista és munkáspártok nemzetközi kongresszusán". A csehszlovák pártküldöttség ezt követően ellátogatott az Auróra cirkálóhajóra is. A sérelmek jóvátételéről TARGYALT A CSKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSAGA (CSTK) — A CSKP Központi El­lenőrző és Revíziós Bizottság« Prágában 1966. június '5-én és 6-án ülést tartott. A tanácskozást MiloS lakéi elvtárs, a bizottság elnö­ke irányította. (Az ülésről kiadott közleményt péntek este lapzárta után kaptuk meg.) A Központi Ellenőrző és Reví­ziús Bizottság elsősorban kijelen­tette, hogy tevékenységével mara­déktalanul támogatja a CSKP má­jusi plenáris ülésén hozott hatá rozatokat. Ezek a határozatok a párt további tevékenységére vonat­kozó Irányelveket tartalmazzák. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy az ellenőrző és revíziós bizottságok jelentős mértékben járulnak hozzá pártunk politikájának valóra vál­tásához. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság erre való tekin­tettel elhatározta, hogy a soron le­vő feladatok ismertetése céljából összehívja a kerületi s a járási ellenőrző és revíziós bizottságok országos értekezletét. Az ellenőr­ző és revíziós bizottságoknak fon­tos szerepet kell betölteniük a párt rendeződését célzó folyamat­ban. A párt egységének és akció­képességének, valamint a demok­ratikus centralizmusnak megszi­lárdítására kell törekedniük, szor­galmazniuk kell a párt alapsza­bályzata ellen vétők felelősségre­vonását, s azon párttagok felelős­ségre vonását is, akik a CSKP KB novemberi és májusi ülésén hozott határozatokkal összeegyeztethetet­len magatartást tanúsítottak. Az ülés résztvevői hangsúlyoz­ták, hogy minél előbb aktivizálni kell a párt egészüzemi, valamint helyi ellenőrző és revíziós bizott­ságait. Ezért azt javasolta, hogy minden járásban össze kell hívni az említett bizottságok elnökeinek aktíváit. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság a CSKP KB határozatai­val összhangban úgy döntött, ja­vaslatot kell előterjeszteni arra való tekintettel, hogy a párt 14. kongresszusának esetében milyen elvekhez igazodjék a bizottság te­vékenysége. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság felmentette a bizottság tavaly létesített veze­tőségét. A bizottság tagjait beosz tották az adott munkacsoportokba s elhatározták, hogy az ellenőrző tevékenységet folytató csoportot 5. Velcicky elvtárs, a revíziós te­vékenységet kifejtő csoportot, Machácek elvtárs, a párttagság kérdéseivel foglalkozó csoportot pedig E. Mandák elvtárs vezeti. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság megvitatta az arról tájé koztató beszámolót, hogy 1968-ban miként alakultak a párttagságot érintő kérdések, s hogyan oldot­ták meg ezeket. Megállapította, hogy a pártban megnyilvánuló válságjelenségek e téren is tükrö­ződnek. Hangsúlyozta, hogy a pártalapszervezetekben a marxiz­mus—leninizmus szellemében hat­hatósabb politikai nevelőmunkát kell folytatni. Egyidejűleg azt ja­vasolta, hogy ki kell dolgozni a párt összetételének s fejlődésének sokoldalú elemzését, amelynek alapján kell a jövőben szabályozni a párt tagalapjának a felépítését. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tárgysorozatá­nak további pontjaként 27 javas­latról tárgyalt. Ezek a javaslatok a tagsággal összefüggd, valamint a fegyelmi kérdések megoldására vonatkoznak. Javaslatot tett annak érdekében, hogy a párt rehabili­tálja dr. jaroslav Fadrhonc nym­burki lakost, és Albin Hejtmáne­ket, akiket az ötvenes években párt- és társadalmi szempontból indokolatlanul sérelmeztek. Ext követve azt javasolta a központi bizottságnak, hogy a pártból kizárt további 9 elvtársnak párttagságát ismerjék el, többek között Ladislav Priessol kassai, Jaroslav Pyskaty bfeclavi és Bohumil Jaros Morav­ská Tfebová-i elvtárs párttagságát. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság eleget tett négy kérvé­nyezőnek, akik előző párttagságuk elismerését, illetve pártbüntetésük hatálytalanítását és törlését kér ték. Tizenkét esetben elutasította azok kérvényét, akik a pártból va ló kizárásuk felülvizsgálására tar­tottak igényt. A bizottság tudomásul vette a CSKP KB elnöksége ez év január 7-i határozata egyik fejezetének felülvizsgálásáról tájékoztatb be­számolót. A felülvizsgálás célja a sajtó, a rádió és a televízió párt­ás állami irányításának a tökéle­tesítése. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság a CSKP KB májusi ülé sén hozott határozat teljesítése érdekében kinevezett egy csopor­tot, amelyet megbízott azzal, hogy a párt szempontjából indítsanak új vizsgálatot a 2D00 szó szerzői s szervezői ügyében. Mivel a Központi Ellenőrző és Revíziós Bixottság egyes tagjaival, éspedig Z. Braun, K. Kaplan és V. Kolmistr elvtársakkal kapcsolat­ban több ízben bírálat és figyel­meztetés hangzott el, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság egy külön csoportot bízott meg az említettek ügyének felülvizsgálá­sával. Ezt követve megvitatta az arról tájékoztató beszámolót, hogy milyen eredménnyel zárult V. Salgovic elvtárs, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagja tevékenységének kivizsgálá­sa. Nevezettet az augusztusi ese­ményekkel kapcsolatban megvá­dolták. Az ellene emelt vádakat a tömegtájékoztató eszközök ré vén a tények ellenőrzése nélkül széleskörűen nyilvánosságra hoz­ták, minek következtében hiszté­ria légköre alakult ki Salgovif elvtárs körül, besszennyezték be­csületét, valamint hozzátartozói­nak becsületét is. A Központi El­lenőrző és Revíziós Bizottság a Belügyminisztérium jelentése, va­lamint következtetése, nemkülön­ben saját vizsgálata eredményei­nek alapján elutasítja a Salgovic elvtárs ellen emelt vádakat, mivel nevezett magatartása s tevékeny­sége az említett bonyolult időben teljes összhangban volt a köztár­saságunkban érvényes törvények­kel. A Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottság ezért teljes bizal­mat szavazott V. Salgovic elvtárs­nak. A Központi Ellenőrző és Reví­ziós Bizottság ez alkalommal új­fent rámutatott arra, hogy pár­tos magatartásuk miatt több elv­társat is megrágalmaztak. Vala­mennyi becsületét helyre kell ál­lítani. Mindazoknak, akik a tö­megtájékoztató eszközök révén s a szervezetekben hozzájárultak az ilyen megtévesztésekhez, ax a kötelességük, hogy következete­sen gondoskodjanak a sérelmek jóvátételéről, a kérjenek bocsána­tot ax említett elvtársaktól ét családtagjaiktól. Két nemzeti front vezetőinek találkozója (CSTK) — Évien Erbannak, a CSKP KB elnökségi tagjának, a Csehszlovák NF KB elnökének meghívására 1969. június 5-től 7-ig baráti látogatást tett Cseh­szlovákiában a Német Demokra­tikus Köztársaság Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsának küldöttsége, amelyet ez alka­lommal dr. Erich Correns pro­fesszor, az NDK Nemzeti Front­ja Nemzeti Tanácsának elnöke, az Államtanács tagja vezetett. A látogatás alkalmátról folyta­tott beszélgetésen mind a köt fél kifejezte azt az egyhangú meggyőződését, hogy ez a láto­gatás is hozzájárul a két szocia­lista népi mozgalom szorosabb együttműködéséhez, s a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és á Német Demokratikus Köz­társaság népe barátságának megszilárdításához. A találkozó résztvevői szívélyes légkörben teljes nyíltsággal, a barátság, a testvériség és a kölcsönös meg­értés szellemében folytatták megbeszéléseidet

Next

/
Oldalképek
Tartalom