Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-04 / 18.szám, Vasárnapi Új Szó

— A Nap életünk fenntartója, a Hold életünk szabályozója óránként 113 000 kilométer sebességgel. rohanó kozmikus űrhajónkon: a Földön, amelyen születtünk és meghalunk — mondotta egyebek között a múlt év novemberében Nyitrán megtartott nemzetközi asztrológiai konferencián dr. Balogh Barna ismert magyar egyiptológus. — A Hold van hozzánk legközelebb és legnagyobb hatással szublunáris világunkra. Most mindenképpen a Hold van az előtérben, hiszen egy éven belül az ember leszáll örök kísérőnkön. Nem különös, hogy a Holddal kapcsolatos kozmobiológiai felfedezések is épp most kerültek felszínre? Amikor később meglátogattam a kutatót budapesti lakásán, számos — a Holddal összefüggő — megfigyelését és kutatási eredményeit ismertette velem. Az alábbiakban röviden összefoglalom a legérdekesebbeket. A HOLD életünk Köztudomású a Holdnak árapályt keltő és minden folyadékra gyakorolt hatása. Hiszen még a föld alatti barlangok vize, sőt maga a földkéreg is reagál a Hold befolyására. Szervezetünk 42 százaléka vízből áll; nem csoda, ha fizikailag és idegrendszerbelileg mi is megérezzük a Hold gravitációs hatását, különösen a Nappal való op-, pozíciója és konjunkciója idején. Gondoljunk Itt egy egzakt új tudományágra, a meteoropatológiára vagy orvosi meteorológiára. Közismert, hogy melegvagy hidegfront-betörések fejfájásokat, görcsöt, betegségeket válthatnak ki, befolyásolják az ember idegrendszerét, kedélyállapotát, izgékonyságát, aluszékonyságát, fáradtságérzetét stb. Ugyancsak ilyenkor veszélyes az operáció is, mert vérzések vagy embólia léphet fel. Ha azonban hirtelen időváltozásokról, frontbetörésekről szólunk, máris a Holdra kell gondolnunk, hiszen a napkitörések okozta óriási viharoktól, ciklonoktól eltekintve — közvetlenül újhold és telihold után esedékes mindig egy-egy időváltozás. HOLD-METEOROLÓGIA A babilóniaiak, mint nagyszerű holdszakértők, állították fel azt az egyszerű, de egyszerűségében is bámulatos meteorológiai szabályt, amely már feledésbe ment, csak a néphagyomány és a földművelők hittek még benne évezredekig a világ különböző tájain. Még modern lexikonjainknak a Holdról szóló fejezetei is utalnak erre, bár kissé szkeptikusan, tudniillik, hogy „újholdkor és teliholdkor változik az időjárás". Az ősi asszír-babilóniai holdtörvény a következő: „Kétheti periódusokban lüktet az időjárás. Egy bizonyos fajta idő, mondjuk az éppen fennálló időjárás, egészen másra csak újholdkor és teliholdkor változhat — pontosabban: négy napra a naptárakban megadott újholdat vagy teliholdat követő naptól számítva. Az újhold ugyanis egy nappal később válik láthatóvá, mint a naptári vagy csillagászati újhold. Ha tehát a naptári újholdat vesszük alapul, akkor ezt is beleszámítva öt nap a Hold úgynevezett „vajúdási ideje". Ez alatt az öt nap alatt megmozgatja az atmoszférát, megváltoztatja az időt. A második törvény a következő: amilyen időjárás a Hold vajúdása után az ötödik napra kialakul, az marad meg még két hétig. Ha az újhold vagy a telihold nem változtatja meg az időjárást az ötödik napra sem, akkor ugyanolyan jellegű idő marad meg még két hétig, mint amilyen volt." Az ősi babiloni szabály tehát nem ad előrejelző prognózist a szó szoros értelmében, mert nem azt jelzi előre, hogy egy fennálló, mondjuk hideg periódus után meleg jön, csak azt, hogy másfajta idö következik. I.ehet tehát, hogy az idő melegről hidegre, hidegről melegre, szárazról nedvesre, nedvesről szárazra, szélcsendesről viharosra változik stb. Ha pedig a Hold az ötödik napon sem változtat, és például addig „kevert" volt az időjárás, naponta félig borús, félig napsütéses, futózáporokkal, akkor ugyanez a kevert időjárás marad meg még két hétig. Legtöbbször teliholdkor vagy újholdkor, illetve a rájuk következő öt napon belül történnek frontbetörések, nagy viharok, amelyek olyan rossz hatással vannak a szervezetre. Egyetlen ritkább kivétel zavarhatja csak meg az időjárásnak ezt a Hold által szabályozott ritmusát: a nagy napkitörések és napfoltok okozta váratlan viharok, ciklonok néhánynapos átvonulása. A HOLD ÉS A FÖLDI ÉLET Érdekes — legalább évezredes — megállapítás, mennyire hat a Hold a növények fejlődésére. Ojholdtól teliholdig — mint Van Tromp írja — a növényben, fában a nedvesség leárad a gyökerekbe. Az újholdkor vágott fa kevés nedvtartalmú, hamar szárad és kitűnő tüzelőanyagot ad. Ezzel szemben a holdtölte előtt kivágott fák rendkívül nehezen száradnak, tele vannak nedvességgel s a férgek is hamar kikezdik. Dél-Amerikában, Kanadában a fakitermelési szerződésekben előre kikötik, hogy ennek megfelelően mikor szabad a fákat kivágni s csak fogyó holdnál kitermelt fát vesznek át. — Számtalan orvosi megállapítás is igazolja, milyen hatásokat tud előidézni a Hold az epilepsziásoknál, a hisztériásoknál, a neuraszténiásoknál és a holdkórosoknál — folytatta magyarázatát (fr. Balogh. A babilóniaiak különösen a Holdat, annak mozgását, fázisait vizsgálták olyan bámulatraméltó pontossággal, hogy ők voltak az elsők, akik holdfoÓJA... gyatkozások bekövetkezését szároszszámításaik alapján évszázadokra előre meg tudták mondani. A Hold megfigyelése igen nagy szerepet Játszott Babilóniában és a kaldeusoknál, hiszen az újholdak és a teliholdak, a fázisok, a „szerencsés" és a „szerencsétlen" napok, a születés és a halál „előrejelzései", ahogy ma mondanánk, igen fontos szerepet játszottak az asszír birodalomban. Szargon király 72 köteles csillagászati munkájáról a British Museumban találhatók ékírásos kőlapok. Rudder „Über sogenannte kosmische Rithmen bei Menschen" című művében megemlíti Kirchhoff és Harist vizsgálati eredményeit a Holdnak bizonyos életjelenségekkel kapcsolatos nagy hatására vonatkozóan, miszerint az Északi-tenger partján az apályt megelőző és követő egy-egy órának 188 szülésével szemben a dagályt megelőző és követő órában 249 születés volt. A dagály idején tehát kereken 30 százalékkal gyakoribb a születés, mint apály idején. „Vajon befolyásolja-e az emberi életet — kérdezi a szerző —, hogy megtermékenyülése vagy születése pillanatában a Hold vagy annak árapályhulláma milyen fázisban volt?" — Erre, azt hiszem, minden várakozást felülmúló feleletet adott dr. Eugen Jonáš nyitrai főorvos — folytatta dr. Balogh. — Nézetem szerint korszakalkotó felfedezésévél a születendő gyermek nemének a nemzés idejéből és a holdfázisokból előre való kiszámításával, és munkatársa dr. Kurt Rechnitz budapesti professzor, nőgyógyász-szakorvos, aki a steril napok ugyanezen az alapon való kiszámításával legalább fél hónap fogamzásra alkalmatlan napokat fgér a házaspároknak ... A BIORITMUS — A Holddal kapcsolatban ismertetni szeretném még egyik felfedezésemet ... összefügg a Vliess-féle bioritmussal. A bioritmus kutatói tudják, hogy Vliess alapján Frankhauser, Welnínger és Svoboda rajzolták tel először a férfi és a női bioritmusát, amelynek első grafikonja már 34 éve megjelent. A bioritmus tan lényege a következői Minden nőnek van egy születése napjától haláláig 14 napon át felfelé ha* ladó és 14 napon át lefelé haladó életi ritmusa. A nő biociklusa tehát 28 na* pos. A kéthetes fenti hullámhegy alatt a szervezetnek nagyobb a vitalitása, eli lenállóképessége, aktivitása, mint aki kor, amikor a görge újabb két héten át negatív hullámvölgyön halad át. A! férfiaknál ugyanez a ritmus 23 nap, tehát 11 és fél nap hullámhegy után lí és fél nap hullámvölgy következik. Ebből Frankhauserék azt a következtetést vonták le, hogy beteg csak akkor lehet valaki, ha épp azokban a napokban „devitalizált", tehát hullámgörbéje lemí van, és gyógyulása is csak akkor következhet be, amikor görbéje fölfelé indul. Nos, ez szép .és érdekes elmélet volt, amelyet egyebek között a nemek előre való megállapítására is igyekeztek felhasználni. Csak egy hibája volt: még a rendkívül nehéz és körülményes kórházi, betegségi statisztikák felhasználásával is csak 50—80 százalékos volt a találata. Dr. Rechnitz professzor ösztönzésére, hogy próbáljam meg a Vliess—Frankhauser-féle bioritmust valamiképpen 90—100 százalékos találati pontosságúvá tenni, hozzáfogtam a kísérlethez, amely 100 százalékos eredménnyel végződött — folytatta dr. Balogh. — Dr. Rechnitz ugyanis egy, egészen egyszerű statisztikai megoldást ajánlott nekem: Ha Frankenhauserék az mondják, hogy az ember csak akkor lehet beteg, amikor-bioritmusának görbéje lent van, mennyivel inkább így, kell lennie, amikor meghal? Más szóval: mindenki csak akkor halhat meg, amikor biogörbéje lent van. Ez pedig rendkívül gyorsan és egyszerűen ellenőrizhető, mert a nagy lexikonok tele vannak híres emberek pontos születési és halálozási dátumával. Az pedig, hogy a születés és a halál dátumából hogyan kell megállapítani, hogy az Illető hány napos volt akkor, illetve hol állt a ritmusgörbéje, Frankenhauser rövid képlete alapján percek alatt megállapítható. Kutatásom azonban azt mutatta, hogy, még ezen az alapon — amely már addig is ismeretes volt — a Vliess-féle bioritmusban valami hiba van, s a találati pontosság a régi 60 százalékos marad. Előfordult ugyanis, hogy valaki akkor halt meg, amikor a biogörbéje fent volt. Mi lehetett itt a titok? Amikor aztán eszembe jutott, hogy az időjárást, az atmoszférát és az egész emberi szervezetet úgy megmozgató újhold és telihold babiloni törvényét próbáljam a hiányzó 40 százalék megoldására alkalmazni, az eredmény megdöbbentő volt. Kiderült ugyanis, hogy mindazoknál, akik akkor haltak meg, midőn bioritmusuk fent volt, mindig újhold vagy telihold volt s a rájuk következő öt vajúdási nap. A közbejövő lunáciők rossz hatása tehát az egyén életfonalát hamarább elvágta, mintsem az a legközelebbi hullámvölgyéhez ért volna. Más szóval: a Frankenhauserféle 40 százalékos hiba úgy oldódott meg, hogy Ilyenkor mindig újhold vagy telihold van, s ez a fenti görbét is negatívvá, hullámvölggyé teszi. Felfedezésemnek Rechnitz professzor szerint az a nagy gyakorlati haszna van, hogy az orvosok ezek után a kórházakban a beteg állapotát, krízisét, operációját a megfelelő erősítő szerekkei doppingálhatják újhold és telihold idején, bioritmusuk megfigyelése közben. Meg vagyok győződve különben, hogy ugyanez a bioritmus görbe az újholdak és a teliholdak hatásával tökéletesítve, a gyermek neme megállapításával és a nők nem pontosan 28 napos menses-periódusával is összefügg... Lóm — gondoltam —, miután elbúcsúztam dr. Balogh Barnától, a Hold nem csupán űrhajózási szempontból rejt még számos titkot, hanem életünk alakulásával összefüggésben is. Az elmondottak számos problémát, felderítésre várót, igazolásra szorulót vetnek fel. Mindenesetre érdekes és elgondolkoztató megállapítások ezek, amelyekkel a kutatók a jövőben nyilván még mélyrehatóbban fognak foglalkozni. Azfán ismét eszembe jutottak vendéglátóm szavai: „A Nap életünk fenntartója, a Hold életünk szabályozója." És felpillantottam a Rákóczi út felett aranyszínben ragyogó holdkorongra ... DÓSA JÓZSEF A szublunáris világ befolyásol ó ja > A legkedvezőbb időjárású szabadság kiválasztása € A Hold befolyása az él

etfolyamatokra 0 Befolyásolja-e legközelebbi égitársunk q termelékenysége*? Í Mikor halhat meg az ember? > Érdekes következtetések a terápia számára SZABÁLY0