Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-25 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

Európa érzékeny pontja 0 Halódá város? 0 Kevés a munkaerő 9 Lázadó ifjúság £ Mit hoz a jövő? A XIII. században még alig tudtak róla. Valamilyen okmányban tűnt fel először a Berlin név. Berlin csak 1871-ben lett német birodalmi főváros, miután Poroszország megerősítette vezető szerepét a német államok között. Berlin az akkor viszonylag türelmes porosz kényurak érdeméből is fejlődött, mert sok száműzött és menekült — előbb franciák, majd csehek — menedékhelyévé válhatott. Elég belelapoznunk a terjedelmes telefonkönyvbe. Egész oldalakon szerepelnek benne Novakok, Nowakok és Noackok, ezek összesen 14 hasábot foglalnak el, utánuk következnek a Bendák, Sedlacekek és Sedlatzekek, sok a Krahl, Krahlek és Grahlek, van köztük Cizek, Benes, Benesch, sőt Novotny is. Berlin ma „neuralgikus pontként", „nagyhatalmi súrlódások és európai válságok tárgyaként" ismert. Am idegenforgalmi nevezetesség is, kulturális és ipari központ, állandóan szaporodó üzletházak városa (a lakosság ugyan nem gyarapszik), szakállas, sörényhajú, dühös, radikális diákok eldorádőja, olyan város, ahonnan a fiataloknak nem kell bevonulniuk a hadseregbe, mert a nyugatnémet Bundeswehr keze ide nem érhet el. És az a város, amelynek egyik múzeumában őrzik a szép Nofretete egyiptomi királyné gyönyörű mellszobrát. Nyugat-Berlinre nem éppen hízelgő jelzők is tapadnak azóta, hogy 1945-ben egész Berlin nagy romhalmazzá vált. Csak néhányat a legutóbbiakból: „nyugati kémek eldorádója", „a féktelen szex városa", „öngyilkosok és nyugdíjasok városa", öregedő város", „haldokló város" stb. Az utóbbi években éppen ezt az utóbbi jelzőt emlegették leggyakrabban. VÁROSNÉZÉSEN Nyugat-Berlinnek mintegy ezer éjszakai szórakozóhelye, több mint hétezer vendéglője és büféje van. Záróra nem létezik. Nyugat-Berlinnek vannak egyetemei dühöngő diákokkal, vannak széles útvonalai, amelyeken mindkét irányban három-négy sávon robognak az autók, s amelyeknek útkereszteződésein a rendőrök páratlan ügyességgel irányítják a gyakran áttekinthetetlen forgalmat. A ZOO pályaudvar halljában csoportokba verődött törökök, olaszok és jugoszlávok. A munkaerőhiányt jöttek enyhíteni. A bár ablakokat félmeztelen és meztelen lányok képei tarkítják. Arcukon kényszeredett vagy fáradt mosoly. Valahol a sarkon túl van egy bár, itt a felszolgáló fiatalemberek női ruhában járnak. A központtól nem messze van a Hilton-szálló, milliomosokra szabott árairól híres. Portása operett-tábornokra emlékeztet. Néhány utcával tovább a Repulikánus Klub, a parlamenten kívüli ellenzék egyik központja. A Meineckestrassén neonbetűk hívják fel a figyelmet a Zlatá Praha állandóan zsúfolt vendéglőre, ahol Jó pilseni sör kapható. A Gethinerstrassén egy másik vendéglő előtt pedig fosef Lada Svejkjének utánozhatatlanul mosolygó életnagyságú képe invitálja a vendégeket. Az esti fényben érdekes a filharmónia épülete. Több száz méterrel tovább a Reichstag komor tömbje burkolódzik sötétbe. Még mindig nem kapott új kupolát. Aztán felmerül egy nagy probléma: a fali Egészen átkarolja Nyugat-Berlint. Odaát, a város keleti részében antifasiszta védőgátként emlegetik. A falon túl felszán1967-ben legalább nyolc üzem átköltözött az NSZK-ba, ugyanakkor mintegy kétezer munkaalkalmat adó üzem telepedett le Nyugat-Berlinben. A nyugat-berlini társadalmi össztermék tavaly névlegesen 8 százalékkal gyarapodott s elérte a 20 milliárd 800 millió márkát. A tényleges növekedés azonban csak 6 százalékos volt. 1967 ősze óta mind több megrendelést kapnak a nyugat-berlini iparvállalatok. Haldokló város-e NyugatBerlin? Aligha. Äm a szenátus több intézkedése ellenére a nyugdíjasok városává válik. harmada maradt ép. Mintegy 300 ezer lakás hevert romokban, a többi megrongálódott, egy részük csak ideiglenesen volt lakható. Ma Berlin nyugati részében több lakás van, mint a második világháború előtt, amikor egész Berlinnek négy és fél millió lakosa volt. Ma Nyugat-Berlinben 2 millió 200 ezren, az NDK fővárosában (egész Berlin területének mintegy harmadrésze) 1 millió 200 ezren élnek. Érdekes, a várostervezők ügyelnek arra, hogy Berlin mindkét része egységes legyen, hát ha egyszer a jövőtott földsáv, tankakadályok, magas drótkerítés. Berlinben „fal előtti" és „fal utáni" időről beszélnek. A „fal előtt" rendszeresen átjártak egyik városrészből a másikba. A nyugatiak igen olcsón vásároltak Kelet-Berlinben élelmiszert, mert a két márka fekete árfolyama igen kedvezett a nyugat-berlinieknek. NDK-ban végzett szakemberek Nyugatra mentek dolgozni, s bedőltek a nagyobb fizetésnek és telt üzleteknek. Azt mondogatják az NDK-ban, hogy a fal létfontosságú lett, mert az ország a nyitott berlini határok miatt elvérzett volna. Más tekintetben viszont igen sok nehézséget okozott a lakosságnak. Minden második berlininek van rokona Nyugat-Berlinben ... SZIGET Nyugat-Berlin elsősorban politikai problémát jelent. Éppen a megoldatlan és nehezen megoldható politikai probléma miatt szenved a város. Gazdasága is megsínyli ezt. Nyugat-Berlin az NDK közepén valamilyen szigetként terül el. Az NSZK határaihoz 168 kilométer hosszú országút vezet az NDK területén keresztül. Az ún. nyugat-berlini polgári bizottságnak az a véleménye, hogy „Nyugat-Berlinnek ki kell használnia kedvező fekvését belül és a három nagy gazdasági tömörülés — a Közös Piac, a Szabadkereskedelmi Társulás és a KGST között is", s hogy „Nyugat-Berlin ipari szerkezetének az eddiginél jobban kell alkalmazkodnia az NDK és a többi közép-európai szocialista ország gazdasági szükségleteihez. Á berlini gazdasági életnek figyelembe kellene vennie az NDK és a többi közép-európai ország népgazdaságaiban lezajló racionalizálódási és specializálódást folyamatot, s ezzel a maga részéről hozzájárulhatna a politikai feszültség feloldódásához". A berlini polgári bizottság többé-kevésbé a parlamenten kívüli ellenzékhez tartozik, egyelőre nem tud érvényesülni. Javaslatainak megvalósítása természetesen nagy politikai és gazdasági segítséget jelentene. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy beigazolódott egyes nyugati újságírók borúlátása, mert a város gazdasági helyzete egyáltalán nem amolyan „halál előtti utói só rövid feélénkülésre" vall. Statisztikai adalok bizonyítják ezt. Nyugat-Berlin iparának súlypontja az elektrotechnikai, gépipari és vegyiparban van. Azt állítják, hogy az ipar szerkezeti felépítése jó, nem kíván módosítást. Kiderült, hogy nyilván politikai okokból, számos nyugatnémet segélyakció eredményeként — éppen a nyugat-berlini ipar vészelte át legkönnyebben az 1967-es gazdasági kilengéseket. Igaz, hogy 1966-ban és anarchiát hirdet, dicsőíti Che Guevarát és fennhangon bírálja Ulbrichtot, nem érti meg a maotzmust visszautasító csehszlovák diákokat, de lelkesen beszél a csehszlovák kommunisták január utáni politikai irányzatáról, beszél a baloldali erők egységéről, de kétféle baloldali májusi tüntetést szervez. A munkásegységet szorgalmazza, de önmagát elitnek tartja. Ellenzi a vietnami háborút, de két-három további Vietnamot sürget. Ezrével vannak ilyen dühös fiatalok. Mély demokratizálódást követnek, de nincsenek világos elképzeléseik róla. Azt sem tudják, hogyan küzdjenek érte. REALITÁS Nyugat-Berlin nem csupán a világfeszültség fokát mutató barométer. Valóban „neuralgikus pont". Elég hozzáérni s fokozódik a feszültség. Az okok mélyebbek, de látszólag Így fest a helyzet: „Ném«rSország egyesüléséig a város Bonn és a nyugat-berlini szenátus számára egyszerűen az NSZK szerves része. Hivatalos beszédekben ezt nem állítják ilyen egyöntetűen, de beszélnek róla, hogy NyugatBerlin szorosan összefügg az NSZK jogi, gazdasági és pénzügyi rendszerével, s hogy a három nyugati szövetséges, amely a város felszabadítása után megszállta ezt a városrészt, most a védő hatalmak szerepét tölti be. E nézettel szemben a szocialista országok azt állítják, hogy Nyugat-Berlin az NDK, közepén fekvő különleges politikai egység. Különleges statútum vonatkozik rá, a három A Kfirfürstendammon, Nyugat-Berlin második központjában áll Vilmos császár emléktemploma, száz méterrel odább az Európa-Centrum 22 emeletes épülete. A lakosság kor szerinti megoszlásából kifolyólag mind kevesebb fiatal kapcsolódik be a termelési folyamatba, mint ahány öreg nyugalomba vonul. A húsz éven aluliak arányszáma csak 19,6 százalék, a húsz és negyvenöt év közöttieké 31,5 százalék. A lakosság fele azonban 45 és 65 év közötti vagy még idősebb. A következő tíz évben 374 500-an mennek nyugdíjba, viszont addig csak 188 500-an érik el a keresőképes kort. Tavaly 18 ezren költöztek át az NSZK-ból Nyugat-Berlinbe. Ez még akkor is kevés volna, ha időközben kilencezren nem tértek volna vissza. A külföldi, főként török és jugoszláv munkaerő beözönlése sem oldja meg kielégítően a problémát. LAKÁSOK A város „sziget" helyzete tehát még inkább kidomborítja, mennyire szükséges, hogy Nyugat-Berlin fiatal vért kapjon. Ezért a szenátus megkülönböztetetten nagy jelentőséget tulajdonit a lakásépítésnek. Valószínűtlennek tűnik, de a hivatalos statisztika megerősíti és városnézés közben saját szemével is meggyőződhet róla az ember, hogy az elmúlt húsz évben több mtnt 300 ezer lakás épült Nyugat-Berlinben. Csak tavaly 18 ezer lakás készült el, ugyanannyi, mint az előző két évben együttvéve. A második világháború után a lakásállománynak csak egyben egyesülni fog a két városrész. Ennek az egyelőre nem elég reális elképzelésnek rendelik alá a közlekedés kiépítését. Egyébként a tervezők már 1954-ben arra számítottak, hogy a jövőben minden ötödik nyugat-berlini saját autóján fog közlekedni. Ezért alul- és felüljáros városi útrendszert javasoltak, s évekkel ezelőtt e terveket az NDK-beli városrész tervezőinek elképzeléseivel is összhangba hozták. DUHOS FIATALOK Eleinte a felsőoktatás demokratizálását, főiskolai reformot követeltek. Már régen esedékes volt, de máig sem valósult meg. Az ifjúság radikalizálódott. Más nyugat-európai országok ifjúságához hasonlóan a nyugat-berlini fiatalok is hadat üzentek mindennek, ami szerintük gátolja a demokratizálódást. Szembefordultak az establishmenttel, a rendszerrel, a hatalommal. Nyugat-Berlinben sokkal élesebben vetődnek fel a problémák, mert itt a nyugati világ a keletivel érintkezik. Különféle hatások érvényesülnek. A főiskolások itt politikailag sokkal elkötelezettebbek, mint másutt. Mintaképet és utat keresnek. A káoszban nehezen ismerik kl magukat. A nyugat-berlini diák Mao híve, ugyanakkor nyugati nagyhatalom csapatai még mindig megszállva tartják, tehát felelősek mindenért, ami a városban történik. Nyugat-Berlin tehát nem tartozik az NSZK-hoz. A szenátus sem tagadja a nyugati nagyhatalmak felelősségét, sem az ún. berlini statútum létezését. Ám hangoztatja, hogy ez a státus az évek folyamán kibővült, s többé-kevésbé bizonyos szokásjogra hivatkozik. Bizonygatja, hogy az NDK fővárosában is valami hasonló történt az elmúlt években. Az ún. berlini státus bonyolult ügy. A város státusát ugyanis számos okmány alkotja, közülük az első a németországi megszállási övezetekről és Nyugat-Berlin közigazgatásáról szóló jegyzőkönyv, melyet 1944 szeptemberében írtak alá és két hőnap múlva kiegészítettek. Ez az 1943. évi moszkvai külügyminiszteri értekezleten létrehozott Európai Tanácsadó Bizottság tárgyalásainak eredményeire támaszkodik. A berlini státus sohasem volt elég világos, pedig egy egységes, globális, pontos és általánosan elismert és kötelező státus lényegesen hozzájárulna az európai és nemcsak az európai feszültség enyhítéséhez. Az összeurópai biztonsági értekezlet ezzel kapesolatban is kezdeményező lehet. Pavel Giinsberg nyugat-berlini levele