Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-25 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1969. május 25. A NAP kel: 3.56, nyugszik: 19.26 órakor. A HOLD kel: 12.08, nyugszik: 1.03 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ORBÁN nevű kedves olvasóinkat • 1879-ben született EMIL PACOVSKf festő és grafi kns (+1848). 1884-ben sxBletett |EAN RICHARD BLOCH francia kommunista író (+1947). • 1899 ben halt meg MARIE-ROSALIE BONHEUR francia szobrísz ís festőnő, a barbixonl iskola fiatalabb nemxedékének tagja (szül.: 1822). • 1919-ben alakult meg a Bolgár Kommunista Pírt. Nyári terveink Bizonyíra legtöbb olvasónk elkészítette már nyíri terveit, és már alig vírják hogy megkezdhessék a megérdemelt sxabadsígot. Szeretnénk, ha ax Üj Sxó a sxabadsíg idején is eljntna olvasóinkhoz és a tájékoztatáson kívül szórakozást, sok jó olvasmányt, kellemes időtöltést nyújtana. Ezért már ml is eikésxitettük nyíri tervünket, és ha még nem is végleges és helyes, azért elírnlunk néhíny érdekességet belőle: Júliusban héthetes rejtvénypílyíxatot hirdetünk értékes jutalmakkal. Szeretnénk ax eddigiektől eltérő formít kitalálni, ós célunk ax, hogy lehetőleg minél többen résxt vegyenek benne. Exért mír most eláruljuk, hogy nem akarunk semmiféle nehéz szellemi olimpiít, hanem olyan fejtörő versenyt, amelyben minden átlagolvasónk résxt vehet. Sokan kérték mír szerkesztőségünktől, hogy közöljünk kt.<egényeket. Ennek a kérésnek is eleget teszünk és júliusban megkezdjük Jókai Mór egyik híres regényének közlését. Sxímltásunk sxerlnt, ha a hétfői négy oldalas szám kivételével mindennap közölnénk egy folytatíst, két hónapig eltarthatna a közlés. Minden bizonnyal sxímos olvasónk örülni fog ennek ax íj műfajnak és sokan megkedvelik. Rendszeresíteni fogjuk a detektív- és bünügyi történeteket. A szabadság idején sokan kedvelik az ilyen könnyű olvasmányt. Fiókunkban már gyűlnek az Ixgalmas tőrténetek. Termésxetesen a köxnapi számokat is igyekszünk majd ellítni több olvasmínnyal. Fontolóra vettük két érdekfeszítő dokumentum-soroxat kőxlését is. Egyelőre csak ennyit terveinkről. Reméljük olvasóink nyíron is hűek maradnak lapunkhox. SZERKESZTŐSÉG A Vasírnapi Dj Sxó következő sxímíban érdekes Iríst talílnak olvasóink a bíróságokról, a bírókról és a polgárjogokról. Gál Sándor novellískötetéről Fónod Zoltán fr recenziót. Fiókok címen Duba Gyula eibesxélését közöljük. A Szép magyar novellák soroxatban Vértesi Arnold: Ax urak polemizálnak című írísít Jelentetjük meg. Olvasóink a rídió és televízió egész heti műsorén kívül érdekes riportokat, tudósítísokat, humort, rejtvényeket és sportanyagot találnak majd lapunkban. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Áremelés — tapasztalatokkal Aligha tudnánk kifejezőbb tanújelét adni gazdasági helyzetünk rendezetlenségének a napokban érvénybe lépett áremelésnél. Erre a népszerűtlen lépésre ugyanis egy olyan pártvezetés és kormányzat kényszerült, amelynek a konszolidálás céljai elérésére irányuló törekvésében legsajátosabb érdeke éppen a közvélemény támogatásának a megnyerése. Még a kiút keresését is bizonyos mértékben meghatározó nyomasztó gazdasági körülmények között sem nélkülözhette ez az intézkedés a körültekintő józanság, a Jövőbe vetett derűlátás mellett a kockázatvállalás bátorságát Friss tapasztalataink igazolják, hogy népünk érettségére, a dolgozók tömegeinek politikai megfontoltságára építhetünk. Az áremelés visszhangja alapján lemérhető elsősorban az, hogy az emberek zöme tisztán látja — ilyen kényszerhelyzetbe a nem egy alapvető vonásában elhibázolt több éves gazdaságpolitika juttatott bennünket. Nem kis dolog ez. ha megfontoljuk, hogy vannak „barátaink" — főleg a határokon túl, de idehaza is —, akik el szerelnék velünk hitetni: ezt a buktatót is a tavalyi augusztusi eseményeknek „köszönhetjük". Persze, tévedés ne essék, az árak emelkedése senkit sem tölt el örömmel, ezen lelkendezni senki sem fog. Szükséges rosszat látunk benne, aminek célja az infláció veszélyének az elhárítása, az időnyerés, hogy más, hatékonyabb gazdasági intézkedésekkel és feltehetőleg szocialista partnereink segítségével is folyamatosan kievickéljünk a bajokból. Ezen a ponton elértünk a különböző társadalmi rétegekben mind gyakrabban elhangzó követelményig: rendben van, tudjuk, hogy most összébb kell húznunk, a nadrágszíjat, de meddig7 Vagy: ez a lépés szükséges volt, de mikor és hogyan szüntetjük meg a gazdasági nehézségek fő okait? Kétségtelen, hogy pártpropagandánk már régen volt olyan aktív, mint ezekben a napokban, amikor magyaráznunk kellett kormányunk gyakorlati intézkedéseit. Kár, hogy ebből a felette szükséges politikai munkából az állami szervek egyelőre nem vállaltak olyan részt, amilyen a kérdés jellege és szerepük alapján megilleti őket. Ez egyrészt azzal a következménynyel jár. hogy ismét pártunk vállalja szinte a teljes felelősséget egy törvényszerűen megosztott felelősséget követelő intézkedésért. Másrészt Így érvelésünk csak a sajtó, a rádió és a televízió közvetítésével jut el a pártonkívüli többséghez. Márpedig vannak arra utaló jelek, hogy múlhatatlanul szükséges minél változatosabb formában megrendezett akciók segítségével közvetlen kapcsolatot teremteni ezzel a réteggel is. Ilyen jel például az, hogy míg a párttagság áremelésre reagáló visszhangját nagyjából ismerjük, addig alig van áttekintésünk a pártonkívülick nézeteiről, hangulatáról. További óva intő körülmény, hogy itt-ott olyan nézetek is elhangzanak, amelyek meggyőző választ követelnek. Ide sorolhatjuk például a bérek jól-rosszul leplezett nivellizálásának, a műszaki vezetők anyagi érdekeltsége csökkentésének követelményét, sőt a szórványosan Jelentkező értelmiségellenes hangulatkeltést is. Az áremelés visszhangjával összefüggő tapasztalatok egyike tehát az, hogy sürgősen Javítanunk kell a tömegek körében kifejtett politikai munkánkat. Végeredményben ez életünk normalizálásának egyik és nem kis Jelentőségű feltétele. GALY IVAN Nem reménytelen Amikor Bukarestben 1966 júliusában a Varsói Szerződés tagállamai felszólították az európai kormányokat, hogy együttes erővel hozzanak létre egy biztonsági rendszert, amely lehetővé tenné a NATO és a Varsói Szerződés feloszlatását, a javaslat nem keltett nagyobb visszhangot. A nyugati sajtó és számos politikus is nyomban rásütötte, hogy a kezdeményezés csak propagandafogás. A szocialista közösség országai azonban nem nyugodtak bele e közömbösségbe és elutasításba. A Varsói Szerződés 1969 novemberi budapesti értekezletén újabb felhívással fordultak földrészünk kormányaihoz, amelyben lényegében megismételték és részletezték a biztonsági rendszer megteremtéséhez vezető út lehetőségeit. Egyik ilyen láncszeme lenne az európai biztonsági értekezlet összehívása, amelyen tisztázni lehetne az álláspontokat, a reális lehetőségeket. A javaslat előterjesztése óta csak két hónap múlt el, de már most megállapítható, hogy jelentős visszhangra talált. Még a NATO-tanács áprilisi ünnepi ülésén sem utasították el, az amerikai külügyminiszter pedig „barátibb hangúnak" minősítette az előző Javaslatoknál. A nyugati lapok arról íruak: e tervezetnek nem az az alapvető célja, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat Európából, hiszen annak sincs akadálya, hogy ha az értekezlet megvalósul, ott az amerikaiak is képviselve legyenek. Angol hivatalos körök ragaszkodtak is ehhez. Cgy tűnik, hogy az európai értekezletnek ma Bonn a legjelentősebb ellenzője. Persze nem utasítják el nyíltan, fenntartásaik azonban olyan jellegűek (a két német állam elismerésének megakadályozása, a jelenlegi határok véglegességének elutasítása stb.), amelyek lehetetlenné tennék a termékeny eszmecseréket. A tanácskozás összehívásáról tovább folyik a vita. Különféle országok neves politikusai helyeslik, támogatják. A legjelentősebb lépés talán a finn kormány emlékirata, amelyben felajánlja, hogy Helsinkiben tartsák meg az előkészítő tanácskozásokat és az európai biztonság kérdésével foglalkozó értekezletet. Ez már konkrét, bíztató lépés. Persze megkönynyítené az elkészületeket, ha előtte sor kerülne egy magas szintű szovjet—amerikai ezmecserére. Ha a a két vezető nagyhatalom megbeszélései eredményesek lennének, közelebb jutnánk az európai értekezlet összehívásához is. Európa továbbra is a világpolitika igen érzékeny területe. A biztonsági értekezlet hozzájárulhatna számos probléma rendezéséhez. Tudjuk, hogy ilyen történelmi előzmények után egyik napról a másikra nem valósítható meg ilyen széles körű tanácskozás, a tények azunban azt bizonyítják, hogy nem reménytelen. SZŰCS BÉLA Ivan Basev, Bulgária külügyminisztere és neje május 20-án rövid látogatást tett Bratislavában. Basev minisztert I balról tt negyedik) és kíséretét Ladislav Abrahám, az SZLKP KB titkára fogadta az SZLKP KB elnökségének irodájában. A Cospar (nemzetközi űrkutató bizottság) XII. plenáris ülésén Prágában résztvevő amerikai küldöttség tagjaként Csehszlovákia fővárosába érkezett Frank Borman, az Apollo 8. űrhajó parancsnoka. (CSTK — Telefoto felv. J Bratislavában május 20-án adták át rendeltetésének a Liberecl Állami Textilipart Kísérleti Intézet 24 millió korona költséggel épült új flóktntézetét, amelynek helységeiben Csehszlovákia négy textil- és ruhaipari kísérlett intézetének kiállítása is megnyílt. (ČSTK — Alojz Prakeš felv.) Franciaország de Gaulle után. Tülekedés a kormánykerékért (Süddeutsche Zeitung)