Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-24 / 120. szám, szombat

MIRŐL ÍRNAK A PRÁGAI LAPOK Amint ismeretes, a múlt héten változások történtek a cseh szakszervezeti napilap, a Práce vezetésében. A lap szerdai számában a szerkesztőség körvonalazta olvasói előtt jövő célkitűzéseit. „Olvasóink hittek bennünk — és mi azt akarjuk, hogy továbbra is higgyenek. Higgyenek szavaink őszinteségében s abban, hogy olyasmit ezentúl sem írunk, amit nem tartunk helyesnek és szükségesnek" — áll a cikkben. — A múlthoz hasonlóan továbbra is a szakszervezetek* sajtóorgánuma kívánunk lenni. Olyan újság, amely együtt él a szakszervezeti mozgalommal, kifejezi a tagság és a vezetők véleményét. Állandóan szem előtt tartjuk azonban azt a tényt, hogy a lap nem csupán a funkcionáriusok lapja". A szerkesztőségi cikk hangoztatja, hogy a Práce nemzetközi tájékoztatások terén következetesebben figyelemmel fogja kísérni a dolgozók haladó szervezeteinek nemzetközi együttműködését, s gyakrabban és kifejezőbben fogja tájékoztatni olvasóit a szocialista országok életéről. A hazugság és korrupció bírálata állandó igény A PRÁCE „Szükségtelen tabu" címmel glosszát fűz ahhoz az egészségtelen jelenséghez, hogy az egyes gazdasági intézmények körömszakadtáig védekeznek. a munkájukban mutat-, kozó hiányosságok nyilvánosságra hozása ellen. „Az utóbbi időben a tömegtájékoztatási eszközök a párt és állami szervek bírálatának kereszttüzében állnak. Vannak emberek, akik hozsannával fogadják ezt a kritikát, de egészen más szempontból, miňt a bíráló szervek. Ogy gondolják, hogy a sajtó szájára ezentúl szájkosarat tesznek, és nem lehet majd írni a hanyagságról, a felelőtlenségről, a korrupcióról, hogy tilos lesz a kormányszervek hibás döntéseinek bírálata" — állapítja meg a Práce glosszája. A MLADÁ FRONTÁ-bem dr. Miroslav Koudelka, a szövetségi kormány pénzügyminiszterének helyettese minden héten élénk stílusú gazdaságpolitikai eszmefuttatásokat ír. Legutóbbi cikkében (május 21.

j a legidőszerűbb gazdasági feladatokkal foglalkozik. „Most a felgyülemlett hibákat kell eltávolítanunk és helyre kell állítanunk a gazdasági egyensúlyt... Az 1970—72-es időszakra konkrét intézkedéseket dolgoznak ki, amelyeknek az a céljuk, hogy a népgazdaság szekerét kivezessék a kátyúból. Véleménye szerint meg kell határozni azokat a feladatokat, amelyeket mindenáron teljesíteni kell. S ilyen feladat a konvertábilis valútaövezetekbe Irányuló export. Azoknak a vállalatoknak, amelyek előnyös exportot bonyolítanak le, szabad kezet kellene adni mind a bérezés, mind pedig a bsruházás terén. A másik fontos feladat szerinte a lakáskérdés megoldása. Ha ezt a kérdést megoldjuk, akkor a legérzékenyebb ponton emeljük az életszínvonalat, segítjük a népesedőst, és örömtelibb lesz az életünk. Ezt a két kérdést valóban következetesen kellene megoldanunk. A cseh ifjúsági napilap csütörtökön első oldalon közölte, hogy a Cseh Gyermek- és Ifjúsági Szövetség tanácsa értékelte a lap tevékenységét. Az újság érdemeinek elismerésén kívül a közlemény azt is leszögezi, hogy a „szerkesztőségi kollektíva nem volt mentes a tévedésektől, egyoldalúságoktól és hibáktól". Miroslav Jelinek, a lap eddigi főszerkesztője levéllel fordult a tanácshoz, hogy tegye lehetővé a funkcióból való távozását. Kérésének a tanács eleget tett, és a lap élére Zdenék Domkárt, a Mladá fronta szerkesztőjét nevezte kl. Azonos mérce mindenki számára Dr. Karel Pomaizl cikke a nemzetiségek igazi egyenjogúságáról, amelyet az Űj Szó olvasói is ismernek, nemcsak a szlovákiai magyarok körében talált nagy visszhangra. A DOBA 19. számában Walter Piverka német nemzetiségű CSNTképviselő, reagálva dr. Pomaizl cikkére, érdekes megállapításokat tesz a német nemzetiség életéről, s figyelemre méltóan kommentálja a fél évvel ezelőtt elfogadott nemzetiségi alkotmánytörvényt. El kell ismernünk, hogy a csehek és németek együttélése sohasem volt a legjobb. A fasiszta Németország München és a megszállás ezt még csak betetőzte.. Ezért került sor 1945-ben a németek kitelepítésére. 1948 után a kitelepítési egyezmény elvesztette jelentőségét. Á kitelepítést leállították, de az ötvenes években a nemzetiségi politikában sok hiba történt. Mivel a kitelepített németek többsége Nyugat-Németországba került, csehszlová kiai hozzátartozóikkal szemben a történelmi bizonytalanságon kívül politikai bizonytalanság is kialakult. A hatvanas években, amikor az alkotmány tudomást. sem vett az itt élő németekről, sor került kulturális tevékenységük teljes felszámolására. Kétségtelen, hogy a múlttal szemben a nemzetiségi alkotmánjjförvény nagy előrehaladást jelent. Azonban azt is tudatosítani kell, hogy rövid idő alatt és milyen körülmények közepette született meg ez a törvény. Az a nézet, hogy a nemzetiségek többet kaptak a kelleténél, eleve kizárja az egyenlőség gyakorlati alkalmazását. Ha az értékek alkotásából együtt, azonos részben veszszük ki részünket, akkor az elosztásnál is formamértéket kell használnunk, nem pedig valamiféle alá- és fölérendeltségi fokozatokat, — írja W. Piverka képviselő. A párttagság alakulása 1969 első negyedében A ŽIVOT STRANY 20. számában közölt adatok szerint a párttagok száma 1969. április 1-én 1650 587 volt. Az év első három hónapjában 4035 új tagot vettek föl a pártba. Ugyanez időszak alatt azonban a párttagok száma 21 050-el csökkent, ami több, mint a tavalyi év alatt összesen. Az alapszervezetek kimutatásai szerint a kizárt és törölt párttagok száma 12 369. Az első negyedévben az évzáró taggyűlések idején, 313-al csökkent a pártalapszervezetek száma. önbírálatot várnak A RUDÉ PRÁVO, ahogy lapunkban már hírt adtunk róla, május 17-én közölte 130 újságíró és publicista nyilatkozatát, amelyben a tömegtájékoztatási eszközök munkáját bírálva felszólítják kartársaíkat a nyilatkozat támogatására. A lap naponta közli az aláírók névjegyzékét. . A nyilatkozat aláírói sajnálattal állapítják meg, hogy az újságíró szövetség vezetői és általában a tömegtájékoztatási eszközök munkatársai, elsősorban a kommunista újságírók, nem vonták le a KB és a KBelnökség bírálatából a következtetést. A január utáni időszak jelenségeivel foglalkozva a nyilatkozat ismerteti a tömegtájékoztatási eszközökben megnyilvánult legsúlyosabb hibákat: ártatlan emberek elleni támadások, a jobboldalról jövő veszély lebecsülése, a szocialista szövetségesek, és főleg a Szovjetunió elleni támadások stb. A nyilatkozat élesen elítéli a prágai újságírószervezet akcióját, amikor a prágai Lucernában a novemberi plénum alatt „nyílt, provokatív ellenakciót szervezett", mely hátráltatta a konszolidálás! folyamatot. Az aláírók elhatárolják magukat az újságíró szövetség vezetőségétől, s követelik, hogy hibáikból vonják le a gyakorlati következtetéseket. Megállapítják továbbá, hogy a Cseh Ojságlró Szervezet vezetői még mindig adósak az önblrálattal. /smj B

eteg vagyok és gyógyulni szeretnék. Fák, füvek, virágok, orvosok és antibiotikumok után most az állatoktól várok segítséget. Meggyógyítanak? Miként szalmaszálba a fuldokló, úgy kapaszkodom a jegesmedve bolyhos fülébe s az egzotikus madarak színes farktollába. Zúgó fejjel állok a fehér mackó kőterasza előtt. Öt szeretem a legjobban. Tavaly óta szüntelenül a fejét ingatja jobbra-balra, állítólag enni kér. Ez hihető, hiszen valószínűtlenül sovány, csontjai szinte átlyukasztják remek bundáját. Különben a pozsonyi állatkert valamenynyl lakója ilyen sovány. A hatalmas tigris például deszkaszerűvé vékonyodott, mintha éhségsztrájkot folytatna. Ogy látszik, itt is történt valami tavaly óta. Állatkertben A jegesmedve ettől függetle nül vidáman ingatja a fejét ideoda. Néha elmosolyodik, vagy úgy tesz, mintha mosolyogna. A bedobált kockacukrot már a levegőben elkapja. A csokoládét is szereti. Míg párja az árnyékban bóbiskol, ő remek étvágygyal majszoljá a sok gyermek ajándékozta _ édességet, s kissé eszelősen ingatja a fejét. Érzem, hogy lassan én is ingatni kezdem a fejem, rám ragad ez a konok tagadó gesztus. Inkább gyerünk tovább ... I Az^oroszlán rezidenciája körül nagy a tömeg. Holott csak az vroszlánasszonyság van jelen, őfelsége a barlang mélyén szendereg, vagy talán már el is pusztult tavaly óta. Tény, hogy nincs jelen, nem fogad bennünket. Az „állatok királya" nincs rám gyógyító hatással. Sajnálom őt, hogy ilyen méltatlan helyzetbe került, s még csak meg sem próbálja szétszedni ki rályi ketrecét, s szétkergetni ezt a kíváncsi népséget. Elbújt, vagy elpusztult. Ki tudja?! Őnagysága viszont nyugodtan alszik. Ezzel szemben a farkasok tele vannak életkedvvel. Vidáman kergetőznek, enni kérnek, sőt jnég „szolgálnak" is. Fütyülnek Petőfi megénekelte szabadságukra. Olyanok, mintha csak farkaskutyák lennének. El is fogadnám az egyiket, ha nekem adnák, ámbár nem tudom, rá bízhatnám-e a házam. Mindenesetre itt, a farkasoknál - kezd enyhülni a fejfájásom, amely már napok, sőt, hetek óta kínoz. A majmoknál is megállok néhány percre, holott ezt a népséget nem szeretem. Túlságosan emlékeztetnek az emberre, veszettül ugrándoznak és futkosnak, „megjátsszák magukat", szeretnének meghódítani minden látogatót. Akkora a zűrzavar a ketrecükben, mint a tévéhíradóban. Sajnos, a madárketreceket éppen tisztítják, lakóikat sötét és undok kamrába zárták. A papagájok, kakadúk, hollók, baglyok és keselyük kétségbeesetten rikoltoznak, visítoznak és kárognak. Érzem, hogy hőemelkedésem van. A tevék szomorúak, a szőrüket vedlik s a vaskorlátot harapdálják. A szarvasok, az őzek, az antilopok, a lámák és a kameruni kecskék közönyös pofával néznek bennünket. Már azt sem várják talán, hogy megetessük őket. Lehet, hogy olvasták már a táblát: „Füvet tépni tilos!". De a zebrát, ezt a kedves, pizsamás lovat, amely mintha csak a gyerekek kedvéért jött volna a világra, mindenesetre megkínálom egy-két maroknyi fűvel. Még csak tépem a füvet, s ő már kitátja hatalmas száját. ' Mintha kacagna. Aztán a fűvel együtt az ujjaim is bekapja, de ... nem harapja meg. lUlég az elefántot is szeret*'* tem volna megnézni, de ebben az állatkertben nincs elefánt. Halak sincsenek, pedig a halakat is szeretem. Különösen a delfint. Hazaballagok hát —• félig betegen, félig gyógyultan. ZS. NAGY LAfOS • •••••••••••••• • -0 J FILMEK• ••••••••••••••• BALESET (angol) E film bizonysága szerint is: az ember rendszerint a negyedik X körül jön rá tudatát mélyebben megrázkódtatóan, hogy öregszik. Úgy ám, elmúlnak az évek, s vajon mi értelmük volt, mi szépet-jót hoztak vagy vittek — ágaskodik fel a nagy kérdés. Jellem, temperamentum és a nagybetűs Sors a kritériuma: ki mint válaszol rá. Ritka ember, aki elégedett. A dolog, persze, nincs rendjén, de igényeinkből, vágyainkból adódik, hogy így természetes. Ami nem természetes, az rendszerint ezután köv^kezik: kétségbeesés a múló évek láttán, s a kurta-furcsa reakció, amelyet a döbbenet kivált. A világ legkiválóbb filmrendezői közé tartozó foseph Losey (Betondzsungel és A királyért, a hazáért című filmjét már láthattuk) két oxfordi professzor példáján mondja el a „négy X problémájának" általa hitelesnek vélt tanulságait, azaz megkísérli, hogy két tipikus magatartás révén ráébreszszen: az élet értelme alighanem a teljesség, vagyis a később bánkódásra okot adó mulasztások megelőzése, az önrealizálást és önkielégítést jelentő aktivitás, valamint az igazi én érvényesítése a félmegoldások, a megalkuvások és a képmutatás helyett. A fél eredmény fél élet: játékban, szerelemben, munkában; a fél élet mulasztás, a mulasztás boldogtalanság, s mindezt teljességgel jóra fordítani már sosem lehet. Ogy érzem, ez a mondanivaló kerekedik ki Losey filmjében egy tisztázatlan baleset kapcsán (még ebben sem mondja ki a teljes igazságot). Erre vall nemcsak a mű tartalma, hanem szerkezete, stílusa, egész művészi koncepciója is. Egyeseknek például feltűnhet, hogy két tanár-főhőse mellett két diákhősét a rendező mennyivel halványabban jellemzi, hogy tetteiket szinte semmivel sem motiválja. Azt hiszem, ezzel is fő célját szolgálja: a háromszorosan körülrajongott szépséges diáklány (jacqueline Sassard), valamint ifjú lovagja (a diák-; Michael York] még messze jár attól a kortól, amely az öregedés válságát magával hozza. Az ő korukban levők még megelőzhetik a mulasztást, de a két tanár (mindkettőt híres színész alakítja: Dirk Bogarde, Stanley Baker) már csak látszólag pótolhatja, azzal, ami éppen jön. Azaz már azzal sem, mert vannak kötöttségeik, van kispolgári életrendjük. Losey nem mutat részvétet hősei iránt, s ez főként azért meglepő, mert példát sem mutat arra, hogy a teljes életet miként lehet elérnif Két fiatal hőse közül az egyik meghal, a másik csalódottan távozik Londonból. A néző magára van hagyatva: végezzen önvizsgálatot, mi és hogyan menthető meg a menthetőből. Mert a kalandnak vége, sorsunk vagy visszazökken régi kerékvágásába, vagy hasznunkra válik ez a tanulságos, mesterien megrendezett történet... MOLL FLANDERS SZERELMI KALANDJAI (angol) m m ® A legangolabb író, Daniel Defoe remekműve, a Moll Flanders alapján készítette ezt az alkotást a James Bond filmek révén nagy hírnévre szert tett Terence Young. Persze, a Defoeféle Moll Flanders-ből, aki tizennégyszer ment férjhez, többek közt saját fivéréhez is, majd tolvaj lett, börtönbe került és aztán Amérikában új életet kezdett, a filmben nem sok maradt. Kim Novak alakításában megmaradt ugyan szeszéyes, romantikusan célra törő, elbűvölő kalandornőnek, de nem lett egy hatalmas társadalomábrázoló tükör központi defoe-i mozaikkockája. Ám Terence Young aligha bánkódott emiatt. Sőt Hollywoodi kalandfilinMOUCHETTE kliséivel láthatóan elsősorban arra törekedett, hogy a szórakozni vágyó mozilátogató örömét és élvezetét fokozza, hogy elsősorban ámulkodásra és izgalomra adjon lehetőséget. A pazar szereposztás is ezt szolgálta. Az említett amerikai híresség mellett például Vittorio De Sica, Richard Johnson, Lilli Palmer és 'Angela Lansbury is komédiázik a vásznon — természetesen többnyire tiszteletteljesen, rokonszenvet érdemlőn. Tulajdonképpen nem is az a baj, hogy ez a film mindenáron csak szórakoztatni akar, hanem hogy mennyivel több lehetne, ha nejn csak ennyit akarna. s

z- G(francia) A Mouchette című francia film — melynek forgatókönyve Georges Bernanos regénye alapján készült — a mai filmművészet egyik legkiválóbb rendezőegyéniségének a műve. Róbert Bresson, a Hogyan tovább Baltazár, A bűn angyalai, A vidéki plébános naplója című filmek neves rendezője újabb, nyolcadik filmjében Jelképesen az ember boldogtalanságára és megaláztatására utal. A drámai hangvételű film egy 14 éves vidéki leány tragédiáját jeleníti meg. Főhőse, Mouchette (Legyecske) részeges szülők gyermeke, zilált családi körülmények közt, nyomorúságosan él. Egy napon megszökik az iskolából, elbolyong az erdőben. sok viszontagságot, megpróbáltatást és megaláztatást MENEKÜLŐ FÉRFI átélve kerül ismét haza. A családban azonban nem találja nyugalmát, nincs aki meghallgassa, nincs kinek elpanaszolja bánatát. Az elhagyatottság és száműzöttség érzése olyanynyira hatalmába keríti, hogy súlyos megrázkódtatáson, lelki válságon megy át, mely végiil is tragédiába torkollik. A döbbenetes erejű, rendkívül megrázó, komor történet életrekeltése mesteri ötvösmunka. Hatásosságát csak növeli a kiváló zenei aláfestés, Monteverdi zenéjének felcsendülő akkordjai. A szerző sajátos életszemlélete és egyéni kifejező módja biztosíték arra, hogy alkotása maradandó, mely az igényesebb nézők számára is ieazi élményt nyújt. m_ (cseh) Václav Sklenár cseh rendező „Menekülő férfi" című új alkotása filmgyártásukban még az átlagos színvonalat sem üti meg. Éspedig azért, mert a kalandos és izgalmas élményre való törekvés során nem tartotta be a műfaj alaptörvényeit: az igazi feszültséget, az események lefolyásának gyors ütemét. Maga az ötlet nem volt rossz: egy politikai fogoly nagy szakértelemmel előkészített kiszabadítása. A „jótevőkről" azonban kiderül, hogy céljuk nem a fogoly kiszabadítása, hanem vádolása. A felmentett nem sejti, hogy jótevői — akik nagyon Jól ismerik háborús bűnös mivoltját — csak a nála még nagyobb gonosztevő, s valahol Európában élő bátyjának címét akarják megszerezni tőle. Sklenár a történetet dokumentum- és riportszerűen filmezte. A brutalitás kihangsúlyozása érdekében torzképű statisztákkal dolgozott. Ez nem újszerű. A bökkenő azonban ott van, hogy az esemény jellege és a „riport" módja szembekerül egymással, ugyanakkor hiányzik belőle az ötletesség, feszültség, s a végeredmény: unalóm. A „Menekülő férfi" tehát figyelmeztet, hogy az ilyen zsánerű filmeknél nagyon lényeges a műfaj minden törvényének betartása. (RP/ • A Rnbin Hood újabb televíziós változata készül Angliában; Davld Butler ezúttal húsz XIV. századi ballada alápján Irta a forgatókönyvet.