Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-23 / 119. szám, péntek

A BRNÓI VASÁR MARGÓJÁRA Látni sokat, vásárolni keveset lehet Balesetelhárítás—életvédelem Régente a ragályos betegségek végzetes kimenetelűek voltak. Nem csoda tehát, ha a lakosság körében rémületet keltettek. E betegségeik okainak és terjedési módjának felfedezése után már lehetővé vált megelőzésük (pl. oltással, fertőtlenítéssel, vesztegzárral stb.), aminek következtében a ragályos betegségek, például a vörheny, a kanyaró, a torokgyík, a tuberkulózis stb. száma — a náthaláz kivételével — lényegesen csökkent, sőt néhány betegség (például a tífusz, a paratífusz, a gyermekbénulás, a nemi bajok stb.) már alig fordul elő. A ragályos betegségek csökkenésével enyhült a lakosság félelme, s a halálos kimenetelű betegségek listáján a következők kerültek előtérbe: Évente elhalálozott lakosság száma Csehország- Szlovákiában: ban: a) szív- és érbetegségek, 50 000 15 000 b) daganatok, 24 000 7 000 c) légzőszervi megbetegedések, 9 000 4 000 d) balesetek következtében 8 000 3 000 Mélyrehatóbb statisztikai elemzések után megállapíthatjuk, hogy a szív- és érbetegségek, a daganatok, a légzőszervi bajok leginkább az öreg emberek halálát okozzák, míg a közepes korúaknái, főleg a férfiaknál a balesetek vannak előtérben, melyek száma emelkedő irányzatot mutat. Például 1960-ban Csehországban 7 400, Szlovákiában 2 400 volt a halálos kimenetelű balesetek száma, ami 1965-ben Csehországban 7800-ra, Szlovákiában 2700-ra emelkedett. Érdekes képet nyújt a halálos kimenetelű balesetek statisztikája (évente). A leggyakoribb okok: Csehország- Szlovákiában: ban: — közlekedési balesetek 2 000 J 000 — megfulladás 1450 400 « vízbefúlás * 500 225 A balesetek között tehát leggyakoribbak a közlekedési balesetek. Vegyük tehát jobban szemügyre, hogy melyik balesetfajtákról van szó: Csehország- Szlovákiában: ban: — autóbalesetek 1 150 730 — vasúti szerencsétlenségek 300 170 — traktor- és 115 75 — repülőszerencsétlenségek 15 5 A feltüntetett számadutok csupán a halálos kimenetelű balesetekre vonatkoznak. Lényegesen nagyobb a munkaképtelenséget és rokkantságot okozó balesetek száma. Ide sorolhatók a közlekedési és a háztartási balesetek is, főleg a gyermekek és az ifjúság körében. Ezért került a balesetelhárítás az egész világon a szakemberek figyelmének előterébe. Hiszen a CSSZSZK ezen a téren Európában az ötödik helyen áll! A halálos kimenetelű balesetekben hazánk következő kerületei vezetnek: dél-morvaországi (Brno, Gottwaldov), észak-morvaországi (Ostrava, Karviná, Olomouc), közép-csehországi (Kladno) és nyugatszlovákiai (Bratislava, Trnava, Nitra). Hogy felvehessük a küzdelmet a balesetek ellen, úgy — a ragályos balesetekhez hasonlóan — ismernünk kell azok okát. Ezen a téren azonban nehézségekbe ütközünk, itt ugyanis több tényezőt kell figyelembe vennünk, ilyen például a munka- és a szociális környezet, a munkaeszközök minősége, a termelési folyamatok, a biztonsági berendezések és intézkedések színvonala, az új dolgozók begyakorlási módja, a munkások életének rendezettsége, fizikai és szellemi állapota (magatartás, izgalom, el tompultság, álmosság, hangulatosság, szeszes ital vagy gyógyszerek fogyasztása stb.). Tehát nem szabad elkerülnünk sem a műszaki, sem pedig a nevelési, a társadalmi és a lélektani tényezőket. A balesetelhárítást az is bonyolulttá teszi, hogy ezek a tényezők nem csupán gyakoriak, hanem szüntelenül változnak. Az előttünk álló műszaki forradalom nemcsak a termelési technika és a technológiai eljárások teljes megváltozását jelenti, később lényegesen megváltoztatja az emberek életstílusát és gondolkodásmódját. Az említettekből látható, hogy a balesetelhárításba — az egészségügyi dolgozókon kívül — intenzívebben be kell kapcsolódniuk a műszaki dolgozóknak, a pedagógusoknak, a szociológusoknak és a pszichológusoknak is. A balesetek teljes kiküszöbölése sohasem sikerül. Célunk most a balesetek számának a csökkentése, a halálos kimenetelű balesetek megakadályozása. Ennek érdekében javítanunk kell az üzemekben a laikus balesetelhárítási oktatást és nevelést, amivel legalább negyedrészben csökkenthetnénk a balesetek számát. Ebben a munkában segítő jobbot nyújthatna a rádió, a televízió, a film, valamint a napisajtó, az üzemi bizottságok stb. A balesetelhárítással ugyanis állandóan foglalkoznunk kell. D

f RICHARD TEPLÝ Takarékosságból elégtelen A bentonit ritka ásvány. Legnagyobb lelőhelyei a Szovjetunióban, Kínában, Kanadában, az Egyesült Államokban és Magyarországon vannak. Néhány évvel ezelőtt azonban nálunk Kelet-Szlovákiában, Lasztóc, Velejte és Kuzmice határában szintén gazdag bentonitkészletekre bukkantak. A bentonit felhasználása sokrétű. Némely iparágban, például a vegyi- és az építőiparban, illetve a vasöntödékben úgyszólván nélkülözhetetlen. Külföldön egyre többet hallani a bentonitnek a mezőgazdasági termelésben való felhasználásáról. Több országban rendszeresen bentonittal javítják a termőföldet, jóllehet nem szerves eredetű anyag, s a műtrágyához hasonló tápanyagpótló tulajdonsággal sem bír, óriási vízfelfogó képessége miatt különös jelentőséget tulajdonítanak neki. A bentonittal javított talaj elenyésző csapadékmennyiség esetén sem szárad ki, sőt „elraktározza" a talajnedvet. Ekkora felhasználási lehetőségek mellett érthetetlen, miért nem törődik senki sem az említett készletek kiaknázásával. Azt pedig már a józan ész fel sem fogja, miért folyamodunk költséges behozatalhoz, amikor a nyersanyag itt hever kihasználatlanul, nálunk ... Az utóbbi időben a hazai üzemek nagyobb érdeklődést tanúsítanak a kelet-szlovákiai bentonit iránt. A vágsellyei Duslo, a Prakovcei Gépgyár és a Kassai Kerámiai Üzem konkrét megrendelés formájában jelentette be igényeit. Csakhogy a bentonit termelését a tervek szerint csak a jövő évben kezdik meg. Feltéve, ha addig kész lesz a termelőüzem, amely ma még szintén csupán „papíron" létezik. Vagy mit nekünk az elúszott milliók? P. L. Por és zaj nélkül is é hetnénk Az „önműködő levegőtisztító A természetnek megvan az a képessége, hogy önmaga végezze el a levegő tisztítását. Érdekes megfigyelni a különbséget egy nagyobb, növényzettel benőtt terület és egy kopár terület között. A zöldövezetben szembeötlő a növények hatása a hőmérsékletre és a levegő páratartalmára. Nyáron ilyen helyen két-három fokkal is hűvösebb a levegő. A növények részben elnyelik, részben viszszaverik a napsugarakat: Egyes növényeknek mint a nyírnek, a vadgesztenyének, a jávorfának, a nyárfának ebben a folyamatban jelentős szerepe van. A zöldövezetben a levegő viszonylagos páratartalma 10—20 százalékkal nagyobb, mint a szabad térségen. A fák a leveleiken keresztül lélegeznek, bizonyos mennyiségű párát -is gőzölögnek ki és a hőt gőzzé változtatják úgy, hogy csökken a meleg és emelkedik a levegő viszonylagos páratartalma. Télen viszont a fák, a bokrok és az avar sűríti a meleget, s ezáltal a környező földterület is egy bizonyos mennyiségű hőt nyer. Zöld sáv — élőkerítés Az ember élete legnagyobb részét a lakónegyedekben tölti, s éppen ezért igyekszik, hogy a természetnek legalább egy kis darabkáját bevigye környezetébe. A mi városaink viszont egyáltalán nem felelnek meg a követelménynek, mely szerint egy lakosra 30— 40 négyzetméternyi zöld területnek kell jutni, ebből 10 négyzetméter a lakótelepen. Ezért valóban időszerű a minden szabad terület beültetése, e célra minden alkalmat fel kell használni, különösen a városszépítési akciókat, A zöldsávnak nagy egészségügyi jelentősége van. A fák, a bokrok és a fű nem egyenértékű a légkör tisztítása szempontjából, de helyesen kombinálva, ültetve, jelentősen megváltoztathatja a mikroklimatikus viszonyokat. A pázsit porfogó, a bokrok éppen abban az ún. biológikus zónában tisztítják a levegőt, amelyet a járókelők belélegeznek, a fák viszont felfogják a magasból jövő szennyezést (korom, pernye stb.). A por aránylag sokáig tartja magát a növényzeten, mintegy tizenegy napig. Természetes úton az eső mossa s így ismét megfelel céljának. A csapadékban szegény vidékeken vagy a túlságosan poros környezetben a növényzetet öntözéssel kell- megszabadítani a portól. Ezt az éjszakai vagy a kora reggeli órákban kell elvégezni. Ezt semmi esetre sem szabad elfeledni sem a műszaki szolgálatnak, sem a magán személyeknek. Az országúton felvert port jól felfogják az út menti sűrű leivelü bokrok, vidéki lakótelepeken az élőkerítések. Egy ilyen körülbelül 140 cm magas és 50 cm széles élőkerítés a pornak 44 százalékát, ha szélesebb, akkor 70 százalékát fogja fel. Ha fákat is lehet ültetni, a szűrés sokkal eredményesebb, csak vigyázni kell, nehogy túlságosan árnyékba borítsák a földszinti lakásokat. Mit ültessünk? A por ellen általában nagyobb levelű növényeket, továbbá barázdált vagy ragadós, illetve szőrös levelű növényeket ültessünk. Jó porfogó az orgona, a jávorfa, a bodza, a vadgesztenye, a dió, a vadszőlő, a hársfa. Gyümölcsfákat nem ajánlatos erősen poros helyre ültetni, mert a gyümölcs viaszos burkáról mosással sem lehet tökéletesen eltávolítani a port. Azzal, hogy a növényzet felfogja a port, egyúttal megtisztítja a levegőt a porral együtt terjedő bacilusoktól is. Az ipari üzemek környékén a védősávon kívül magas fákat ültessünk a felülről jövő szenynyeződés felfogására. Az ipari porral szemben rendkívül ellenálló a hárs, a jávorfa, az orgona, a borostyán, a vegyi anyagokkal szemben a vadgesztenye, a hárs, az akác, a tuja és a fenyő. A kénes kigőzölgéseket tompítja bizonyos fokig a hárs, a jávorfa, a tölgy és a A brnói könnyűipari vásárról visszás érzésekkel kell írnom. Ahhoz, hogy az ember megnézze a huszonegy pavilonban és a szabad térségeken kiállított szebbnél szebb árut, nem elég három nap sem. Annál is inkább, mivel az idén a látnivalókat huszonkét külföldi állam több mint száz cégének gyártmánya is gyarapítja. Mód nyílik az összehasonlításra is. S bizony, habár a csehszlovák gyártmányok nem egy esetben megütik a világszínvonalat, a textilneműben, a cipőgyártásban nem egy állam túlszárnyalt bennünket. Vonatkozik ez elsősorban az áru minőségére és esztétikájára, modern vonalára. S bár a kiállítás nemzetközi elismerésnek örvend, mégsem lehetünk elégedettek, mert a látottakból jóformán semmit sem lehet megvásárolni — annak ellenére, hogy az akció nevében benne szerepel a vásár szó. Az egyes nagyüzemek, cégek ezt egyrészt a nýersanyaghiánynyal, másrészt azzal indokolják, hogy a prototípus elkészítésétől a gyártásig az út nagyon nehéz, hosszadalmas, számtalan objektív akadállyal kell megküzdeniük. A hosszú folyamat természetesen a korszerűség rovására megy, s a divat gyors változása folytán, ami ma modern, egy fél év múlva már divatját múlta. Ezért azután képzőművészeink olyan modelleket terveznek, melyeknek vonala több szezont is „kibír". Kissé más a helyzet a termelőszövetkezeteknél, ahol a gyártott áru darabszáma jóval kisebb, tehát a nyersanyag beszerzése és az előállítás is gyorsabb. Sok esetben azonban kisipari termékeink nem ütik meg a kívánt színvonalat, sőt néha a gicscsel határosak, bár a tavalyihoz viszonyítva ezen a téren is javulást észleltünk. A brnói könnyűipari vásár egyben a lakáskultúra nagy szemléje is. Meg kell mondaíunk. hogy bútoriparunk az utóbbi években hatalmás lépéseket tett előre. Igaz, hogy az árak is borsosak, s ami ennél még bosszantóbb, az hogy üzleteinkben ebből a sok szépből nem látunk, illetve nem kapunk jóformán semmit. Rendkívül divatosak az egyes • kombinációk, vagy a politúrozott, lakkozott és olajfestékkel bevont összetételek. A huzatok többnyire egyszínűek, a bordó szinte kizárva, gyakori a bőr, műbőr és a szőrmeutánzat. A kiállításon nagy feltűnést keltett az északi államok bútora, főként a finnek hálószobája. Az ágy gömbölyű, az ágy főbe beleépítették az éjjeli lámpát, a kis bárpultot és vadgesztenye. A füstös környezetben ajánlatos amerikai jávorfát, akácot, nyírfát, tuját és fenyőt ültetni. Hangtompító és bűzsemlegesítő A zöldsáv alkalmas a zaj tompítására is, mert a hanghullámokat nemcsak visszaveri, hanem el is nyeli. A legtöbb hanghullámot a jávorfa, a topolya, a hárs és a fenyő nyeli el. De alkalmasak erre a célraa nagyobb levelű bokrok is. Egy hat méter széles országút záját 10 méter széles zöldövezet tompítja. Ha azt akarjuk, hogy az ilyen kedvezőtlen körülmények között vegetáló növény fejlődhessen, rendszere>sen kell ápolnunk, azaz humusszal, komposzttal kell táplálnunk a talajt. Vidéken baktériumok, rovarok, a rágcsálók szennyezik az ember életkörnyezetét. Ha kellőképpen gondoskodunk a műszaki intézkedésről, nem szabad megfeledkezni a növényzetről sem, amely illó anyagaival közvetlenül elpusztítja a mikrobákat. Erre a legalkalmasabb a topolya, dió, fekete bodza, orgona, tölgy, akác, fűzfa, rezgőnyárfa, fenyő, a virágok közül pedig a jázmin, nőszirom, rózsa. és gyöngyvirág. A különböző kellemetlen szagokat legjobban a fenyő és a tuújságtartót, az ágy végébe pedig a tévékészüléket. Ez igazán összkomfort! Főként a háziaszszonyok fogadták nagy tetszéssel az NDK-beli konyhát, amelyben együtt van a hűtőszekrény és mixer, a különböző háztartási gépek, a vasaló és a mángorlópult, bárszekrény, edénymosogató, zöldségtisztító stb., s amelyet igazán lakályossá tesz az étkezőfülke. Arról is meggyőződhetünk, hogy a külföldiek sokkal többet adnak a gyermekszoba berendezésére, mint mi. Valamennyit a célszerűség jellemzi. Nagyra kell becsülnünk kisipari termelőszövetkezeteink ez irányú törekvését, tudniillik ők a kiállításon nem egy leány-, illetve gyermekszobával szerepelnek. A bútorokkal kapcsolatosan érdemesnek tartom megemlíteni, hogy aránylag sok igazán exkluzív dolgozószobát láthatunk. A gyermekjátékokat kiállító pavilonban volt talán a legnagyobb tolongás. Annak ellenére, hogy a világban a műanyag hódít, itt túlnyomórészt a higiéniai előírásoknak nem éppen megfelelő plüssjátékokat mutattak be. A legtöbben a németek három hatalmas szobát betöltő programozott vlllanyvasútja körül tolongtak. Nagy volt az érdeklődés a világítótestek iránt is, nem azért, mintha különlegesek lettek volna, hanem azért, mert üzleteinkben nagyon gyér a választék. Említésre méltók a jabloneci bizsutéria gyárban készült modern vonalú kristálycsillárok. S ha már Jablonecnél tartunk, bűnül kell felrónunk, hogy a vitrinekben szemet kápráztató gyönyörű bizsukat mutatnak be, ám a pultokra divatját múlt olcsó bizsukat, pár filléres fém- és faláncokat tették. Ez semmiképpen sem válik dicsőségünkre, s mi több, üzleti szellemünkre sem vall, hiszen ez alkalommal nagyon sok külföldi látogatott Brnóba, s éppen a jellegzetes csehszlovák árut keresték. A 2. brnói könnyűipari vásár messze túlszárnyalja a tavalyit. Az említett okoknál fogva mégsem lehetünk elégedettek. A kiállítást csak az első nap folyamán több mint 120 ezren tekintették meg, s a rendezők egy hét alatt több mint félmillió embert várnak. Aki ide jön, többnyire vásárló szándékkal érkezik, s mi tagadás, csalódottan távozik. De aki azért megy el, hogy megszemlélje azt, amire könnyűiparunk képes, hogy szépet lásson és betekintést nyerjen a világdivatba, az minden bizonnyal nem bánja meg. OZORAI KATALIN jafa semlegesíti. A rovarok — például a legyek — ellen a leghatásosabb a dió, tuja, borostyán és a vadgesztenye. A legyeken kívül a szúnyogokat és a böglyöket is „elt< -jesztik". A rágcsálók ellen is kitűnően fel lehet használni a növényzetet. Az egerek és a patkányok ellen jó az árvacsalán. A növényzetnek nemcsak a köz szempontjából van jelentősége, hanem jó hatással van az egyénekre is. A lakások közvetlen közelében ültetett növényzet mintegy meggátolja a szenny bejutását a lakásba. Erre a szerepre a legalkalmasabbak a kis előkertek. Az udvarokat is füvesíteni kellene, az utacskákat pedig kirakni kővel. A kutat és az árnyékszéket ajánlatos bokrokkal körülvenni, s így elkülöníteni az udvar vagy a kert más részeitől. A kiskertet két felé kell osztani, az egyik része a pihenést szolgálja, a másik része pedig hasznot hajt. A kettőt ajánlatos élőnövénnyel elválasztani egymástól. A gyermekekre is gondolni kell legalább egy 12—15 négyzetméternyi területtel, ahol hintát, homokozót létesítsünk. E rövid vázlatban rámutattunk a növényzet egészségügyi jelentőségére, a városban és a vidéken egyaránt. A növényzet céltudatos kihasználása éppen úgy jellemzi egy-egy állam színvonalát, akárcsak a műszaki fejlettség. KATARÍNA ENTNEROVÄ