Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-04 / 18.szám, Vasárnapi Új Szó

ELÉG A SZAVAKBÓL Ä dolgozók véleménye legfontosabb feladatainkról KÖVETKEZZENEK • Mit tart a csehszlovákiai dolgozók legfontosabb feladatának? 0 Hogyan akar munkahelyén hozzájárulni e feladat valóra váltásához? Ezekre a kérdésekre kértünk választ kis ankétunkban néhány dolgozótól. S hogy kérdéseink mennyire időszerűek, arról az egyes válaszok kellően meggy őztek bennünket. Valamennyi válasz azt bizonyítja, hogy ki-ki felsorolja a ránk váró feladatokat, és valóban igyekszik mn nkahelyén saját maga is hozzájárulni megoldásukhoz. A válaszokból azonban egyben az is kitűnik, liogy nem-minden esetben elegendő a puszta igye

kezet .. . De talán adjuk át a szót a megkérdezetteknek! Először is az egész országban meg kell szilárdítanunk a munkafegyelmet, Másodszor pedig a nemzetek és nemzetiségek közti jő viszonyt meg kell erősítenünk. A munkahelyemen, mint a műhely vezetője, mindent elkövetek azért, hogy a cukorgyárat a lehető legjobban előkészítsük a szezonra. Célunk, hogy a száznapos idény alatt minimális legyen a gépek üzemzavara. A munkahelyen sose kelljen vesztegelni illetve vezető helyen olyan ember legyen, aki arra méltó, vagyis élvezi a nép, illetve beosztottjai bizalmát. Saját magam úgy járulhatok hozzá a legfontosabb feladatok teljesítéséhez, ha olyan fiatalokat fogunk az iskolánkon nevelni, akik minden tekintetben helyt tudnak állni. Szerintem ennek minden feltétele adva van. Két vélemény a vágsellyei Mából Nagyobb munkafegyelmet! követnünk kell, világos. Éppen ezért végre fel kell hagyni mindennemű provokációval. Nagy hibának tartom, hogy már jó ideje úgyszólván kizárólag a politikával törődünk, ugyanakkor a gazdasági kérdések megoldása elmarad. Ezzel függ öszsze, hogy a Jednota üzleteiben nagyon kevés az áru. Például hazai gyártmányú tv-készüléket faluhelyen már egyáltalán nem kapni. így én a munkahelyemen a legfontosabb feladatok teljesítéséhez nem járulhatok hozzá, hiszen hiába akarok minél nagyobb forgalmat lebonyolítani, ha nincs rá lehetőségem. Két vélemény a diószegi cukorgyárból LIPKA SANÜOR, a brai.slavai Nyugat-szlovákiai Bútorüzemek asztalosa Légfontosabbnak gazdaságunk fellendítését tartom. Ezt szerintem akkor érjük el, ha megadunk az embereknek minden lehetőséget ahhoz, hogy dolgozhassanak. A mi népünk általában munkaszerető emberekből áll, akik szívesen dolgoznának, ha látnák, hogy munkahelyükön minden rendben van. Sajnos azonban, olykor két-három órát is kell az embereknek a munkára (az elosztásnál) várniuk. Ezért mindenkinek becsületesen el kell végeznie, amit rábíztak. Munkahelyemen már 24 éve dolgozom. Az újítások, illetve az új munkamódszerek bevezetését nagyon helyesnek tartom. Szerintem azonban nem karoljuk fel ós nem jutalmazzuk kellően az újítókat. Jómagam is újítottam már, és annak ellenére, hogy az újításom évente körülbelül 100 000 korona hasznot hoz az üzemnek, nfekem nincs belőle semmi hasznom. Sőt, 30 százalékos normaszilárdítást értem el vele. A fiatalok helytállására számíthatunk TAKÁCS ZOLTÁN, a főműhely kovácsa WEISZ iMRE termelési vezető Másfél év eltelte után ideje lenne a sok politizálást abbahagyni, s végre el kellene kezdeni dolgozni. Csakis becsületes munkával érhetjük be a gazdaságilag fejlett nyugati országokat. Saját munkahelyemen elsősorban a technikus-kollektívával és a munkásokkal igyekszünk a cukorgyárat úgy előkészíteni az Idényre, hogy a társadalmunk által ránk bízott feladatokat el tudjuk végezni, s Így hozzájáruljunk az ország helyzetének konszolidálásához. VOJ X o-S >01 o U) N lO -r <— A I! > E — 11

1 P á i « S O N = w a u RUDcbt iia^rtiM ineruuiv, a vállalat gazdasági igazgatója ÉRSEK ISTVANNĽ, a somorjai tanonciskola szaktanítója Hogy mindenben egységesek legyünk — főleg azonban a politikai kérdésekben, munkahelyén mindenki 100 százalékosan teljesítse a rábízott feladatokat. A feletteseink utasításait fogadjuk el, és akiket megválasztottunk, azoknak higgyünk. Ehhez magától értetődően az szükséges, hogy minden tisztségben, Legyünk egymáshoz őszinték — jelenleg nem vagyunk azok. Megítélésem szerint a munkásságot nem eléggé tájékoztatják. Nagy baj az is, hogy az irodákból az alkalmazottak akkor mennek el, amikor akarnak; ugyanakkor a munkások akkordban dolgoznak és ha el mennek, nem keresnek. Szerintem túl sok a hivatalnok. A munkahelyemről csak anynyit, hogy mivel akkordban dolgozunk, mindenkinek el kell végeznie a munkáját. Ugyanakkor azt is állítom, hogyha jobban tájékoztatnák a munká sokat, és őszintébben beszélnének velük, akkor még nagyobb teljesítményekre lennének képesek. Műhelyünkben példáID UO.ÍA a deáki EFSZ mázsamestere Szerintem manapság az lenne a legfontosabb, hogy az egész társadalomban nagyobb fegyelmet vezessünk be. Továbbá szükségesnek tartom a mezőgazdaság iránti érdeklődés felkeltését úgy, hogy a fiatalok is akarjanak a földdel dolgozni. Nálunk már most is gyakran előfordul, hogy a csoportvezetők a nyugdíjasok után járnak, és csalogatják őket dolgozni, mert a főidényben nincs elég munkaerő. Ráadásul ebben az évben ismét 12 tagunk nyugdíjba megy. Szükségesnek tartom azt is, hogy a hazánkban élő nemzetiségek- megkapják teljes jogaikat JOZÍ ? U A t a Jednota felsőszeli üzletének vezetője A legfontosabb tennivaló neon lehet más, mint teljesíteni a CSKP plénumának határozatait Ezek szerint az irány, amelyet Egyik legfontosabb feladatnak az ország és azon belül Szlovákia gazdasági konszolidálását tekintem. Szerintem gazdasági konszolidálódás nélkül semmilyen téren nem várhatunk javulást. Ennek eléréséhez mindannyiunk jóakarata és összefogása szükséges. Ogy vélem, megvannak az objektív felételei annak, hogy célunk teljesüljön. A konszolidáció kérdése fokozatos, kitartó, aktív munka kérdése. Mindenkinek a saját munkahelyén kell leginkább bizonyítania, hatni a munkatársaira. Növelnie kell saját és munkatársai szaktudását, politikai színvonalát; ismernie a problémákat és azok megoldását. Szükségesnek tartom az új módszerek bevezetését az irányításban és a korszerű számítótechnika alkalmazását. Ez nagy szakmai igényeket támaszt a dolgozókkal szemben. Nem járulhatok hozzá a feladatok teljesítéséhez ul nem Ismertették a dolgozókkal a kollektív szerződést. Kértem is a vezetőséget, hogy a legküzelebbt iiiá nkásgyűlésen számoljanak be, miért nem vették figyelembe a munkások véleményét. Mindenki olyan munkát végezzen, amelyhez ért is! MAJOROVITS LÁSZLÓ, a pozsonyeperjesi EFSZ dolgozója Azt tartom a legfontosabbnak, hogy mindenki végezze becsületesen és jól a rábízott munkát. Ez persze csak akkor lehetséges, ha ki-ki olyan munkát végez, amelyhez ért is. Vagyis minden munkahelyen és tisztségben megfelelő embereknek kellene lenniük. Nálunk azonban ezt a követelményt sokszor elhanyagoljuk. Gyakori az olyan eset is, amely kényszerből ered. Én például szabó vagyok, és annak ellenére, hogy szerettem is és értettem is a szakmámat, mégis már több mint tíz éve a mezőgazdaságban dolgozom, mert a szabók munkáját nagyon gyengén fizetik. A munkahelyemen becsületesen akarok dolgozni továbbra is, de úgy érzem, ez magába véve kevés. Szükséges lenne a mezőgazdasági munkák további korszerűsítése. Itt, a kertészetben például a munka 90 százalékát még mindig kézzel végezzük. Rend a lelke mindennek POLÁK LAJOS, a szenei vasútállomás forgalmistája Szerintem a gazdasági konszolidálódás a legfontosabb tényező, mivel nélküle a politikai konszolidálódás sem valósulhat meg. Ez persze nem valósulhat meg máról holnapra, de túlságosan hosszú ideig sem tarthat. Az ígérgetésekből már mindenkinek elege van. A konszolidálódás legfontosabb feltétele szerintem az, hogy kevesebbet „politizáljunk" és többet dolgozzunk. És természetesen minden munkaszakaszon végre teremtsünk rendet. Hogy erre valóban nagy szükség van, arról az elmúlt napokban az NDK-ban járva is meggyőződhettem. Ott például a gyárak udvarain is imponáló rend van, nem úgy mint nálunk. Régi Igazság, hogy a rend a lelke mindennek. Ezt végre tudatosítanunk kellene. Az eddiginél lényegesen jobban ki kellene használnunk a munkaidőt ls. Ami az én munkahelyemet illeti, itt csakis precíz munkát lehet végezni. Ha egy forgalmista nem teljesítené 100 százalékra a feladatait, annak súlyos, esetleg tragikus következményei lennének, és a felelősségrevonás sem maradna el. Végre el kellene érnünk, hogy minden felelőtlen, rosszul végzett munkáért szigorúan vonják felelősségre az embereket. Sajnos, a múltban Igen gyakran egyesek nagy-nagy károkat okoztak, de nem kellett érte felelniük. FUIOP IMRE