Új Szó, 1969. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1969-05-01 / 102. szám, csütörtök

Dr. Gustáv Husák elvtárs (Folytatát ax 1. oldalról) gos helyzetének okait keressük, meg kell állapítanunk, hogy ezek régibbek és mélyebbek. De vannak újabb keletűek Is. Az utóbbi évekre, sőt mondhatjuk évtizedekre számos torzulás nyomta rá bélyegét, elsősorban a szocialista demokrácia torzu­lása. Az embereket sok sérelem és igazságtalanság érte. Végső fokon az a módszer, amellyel államunkat él! pártnnkat irányí­tották, merevséghez vezetett és a lakosság minden rétegében elégedetlenséget keltett. Ez az alapvető ok, amelyből a többiek erednek. 196fl januárjában kezdődött nálunk a belpolitikai fejlődés megváltozása, amikor a párt ve­zetősége, a Központi Bizottság, majd a társadalmi és állami szervek is elhatározták, hogy eltávolítják a múlt sérelmeit, torzulásait és egyidejűleg kere­sik a szocialista demokrácia új tartalmát. Ez nemzeteink fejlő­désének történelmében mindig jelentős határkő marad. Ez szükséges, sőt azt mondhatjuk, elkerülhetetlen volt. Most viták folynak arról, hogy a párt és az állam mai ve­zetősége folytatni akarja-e a Január utáni politikát. Ez nem egy ember, vagy egy csoport Jóakaratától függ. Folytatni ezt a politikát, mindazt a pozitívu­mot, amit 1968 január utánja társadalmunk számára hozott, elkerülhetetlen törvényszerűség, ha nem akarjuk a társadalmat ismét valamilyen degenerált helyzetbe taszítani, és ha azt akarjuk, hogy fejlődjék. Ez múlt évi fejlődésünk pozitív oldala, és ezt akarjuk nagyon határo­zottan folytatni, ezt az utat akarjuk bővíteni. Januárt követő utunkat hely­telen jelenségek ls kísérték, és ezek fejlődésünkre nagyon ve­szélyesek voltak. Alkalom nyí­lott az ellenzéki erők számára, melyek fokozatosan szervezked­ni kezdtek és behatoltak közéle­tünkbe. Bár a szocialistaellenes erők néha formálisan a szocia­lizmus jelszavát hangoztatták, vagy megbújtak mögötte, sok esetben közvetlen támadást in­téztek a szocialista társadalom alapjai, a kommunista párt, a munkásosztály stb. ellen. Egy­mást licitálták túl a szabadság és a demokrácia jelszavaival, és a párt vezetőségét olyan helyzet­be hozták, amely veszélyes volt államunk számára. Néhány na­gyobb társadalmi akció — mint például az 1969 március végén történt megmozdulás — orszá­gunkat nagyon veszélyes hely­zetbe hozták. Fel kell tennünk a kérdést hogyan tovább? Engedélyez­zük-e továbbra is a belső nyug­talansághoz, bizonytalansághoz, sőt a felforduláshoz vezető irányzatok érvényesülését? Olyan irányzatokat, amelyek bi­zonyos körülmények között közvetlenül polgárháborúhoz vezetnének és állandó nemzet­közi bonyodalmakat okozná­nak? Vagy keressük a helyzet megnyugvásához vezető utat és nyugodtan gondolkodjunk prob­lémáink és azok megoldásai fe­lett? Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjában és nyilvánossá­gunkban is az elmúlt hónapok­ban megerősödött az a gondo­lat, hogy másképpen kell ren­dezni a dolgokat. Meg kell őriz­ni a január utáni politikában a párt és a Nemzeti Front alapve­tő programját, de meg kell tisz­títani a negatív jelenségektől, gátat kell vetni az ellenzéki vagy felforgató erőnek, és olyan helyzetet kell teremteni, amelyben megkezdhetjük a vál­ságos jelenségek felszámolását társadalmi életünk minden te­rületén. A CSKP Központi Bizottsága áprilisi plénumának éppen ez volt a célja. Nemcsak a szemé­lyi változásokról van szó, ha­nem mindenekelőtt olyan lég­kör kialakításáról, amelyben a párt és az állam vezetősége a párttagok és a nép többségének támogatásával, lépésről lépésre nyugodtabb halyzetet alakíthat ki, és megoldhatja az összes problémákat, hogy kivezethesse népünket és nemzeteinket a ne­héz válságból. Ehhez koncepcióra és szilárd vezetésre van szükség. E kon­cepció alapjai adva vannak pár­tunk és államunk dokumentu­maiban. Itt eMlítem meg a párt Központi Bizottságának múlt évi novemberi határozatát, a csehszlovák, a cseh és a szlo­vák kormány programnyilatko­zatát stb. Csak arra van szük­ség, hogy ezt a koncepciót kö­vetkezetesen és erélyesen meg­valósítsuk, és ne hagyjuk ma­gunkat minden héten ingadozás­sal, kétkulacsossággal stb. el­téríteni. Erről van tehát szó. Egyes emberek hiába elmélkednek ar­ról, hogy ismét visszatérünk az ötvenes évekhez, vagy a régi rendszerhez, semmi ilyesmi nem célunk. Minden állam kö­telessége, hogy válságos hely­zetekben határozott módszerek­kel teremtse meg a nyugalmat. Másképpen ez lehetetlen. Azt akarjuk elérni, hogy hazánk­ban a dolgozóknak nyugalmuk legyen és biztonságérzetük. •Hogy biztosak legyenek polgári jogaikban és polgári helyzetük­ben, hogy adva legyen a lét­biztonság és a távlat mind az egyén, mind az egész állam számára. Minden politikai veze­tőségnek ez a kötelessége, ezért felel. Nagyon hangsúlyoztuk a sza­badságot, és ez valóban helyes. Az állampolgárnak, a nemzet­nek és az államnak is őriznie kell szabadságát, és ezt szava­tolni kell számára. De a szabad­ság megköveteli az öntudatos fegyelmet, bizonyos szabályokat és a rendet, amely nélkül egy­szerűen nem létezhet korszerű, kultúrált és ipari társadalom. Kommunista pártunk új veze­tősége és államunk vezetősége sem akar ígéretekkel, vagy ol­csó jelszavakkal az emberek elé lépni. Ebből éppen elég volt. A legkomolyabb módon kell kö­zelednünk a politikai és más problémákhoz. A másik terület, ahol tisztáz­ni kell álláspontunkat, az álla­munk biztonsága, nemzett fej­lődésünk és szocialista társadal­munk külpolitikai viszonyai. Mindenki tudja, hol fekszik Csehszlovákia, és hogyan fest a mai Európa. Egész történel­münk nem más, mint a cseh és szlovák nemzet küzdelme sza­badságáért, és ez a parancs a politikai vezetőség és mindnyá­junk számára ma is érvényes. Az utolsó háborúból, amely­ben nemzeteink szabadságát Is­mét veszélyeztették — a Szov­jetunió segítségével kerültünk ki mint szabad állam. A szovjet hadsereg érdeme ez, amely ha­zánkat felszabadította. Erre em­lékezünk néhány nap múlva, május 9-én. És ezeket a kap­csolatokat, amelyek államunk szabadságának és szuverenitá­sának fő szavatosságát jelentik, megzavarták. Ezért a párt és az állam vezetősége nagy sályt he­lyez arra, hogy ismét teljes egészében felújuljanak testvéri és elvtársi kapcsolataink a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. Elsősorban ls azok a kapcsolatok, amelyeket szövetségi szerződések rögzí­tettek. Néhány nappal ezelőtt tért vissza a csehszlovák küldöttség a Szovjetunióból. Tanácskoz­tunk gazdasági problémáinkról a KGST ülésén és kétoldalú be­szélgetésekben a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Bulgária, Románia és a Mongol Népköztársaság kép­viselőivel, minden állam képvi­selőivel, amely az ülésen részt vett. Ebből az alkalomból el aka­rom önöknek mondani, hogy si­került jó politikai légkört ki­alakítani Csehszlovákia és az összes szövetséges állam, első­sorban a Szovjetunió között. Megbeszéléseink nyíltak, bará­tiak és szívélyesek voltak, nem­csak úgy, ahogyan szokás sze­rint a nyilatkozatokban megfo­galmazzák, hanem a szó legszo­rosabb értelmében. Mindkét fél igazán törekedett a normális légkör kialakítására. Sok olyan kérdésről vitatkoztunk, amelyek minket érintenek, az összes alapvető és döntő kérdésekről, amelyek népünket és vezetősé­günket is érdeklik. Röviden azt mondhatjuk, nincs olyan kérdés köztünk és a szocialista szövet­ségeseink között, amelyről ne tanácskozhatnánk és amelyet fokozatosan ne oldhatnánk meg. Ezeket a tanácskozásokat foly­tatni fogjuk. Az olyan kis államnak, mint Csehszlovákia, szövetségesre és barátra van szüksége. Erre tanít bennünket a történelem, a mar­xista tanok internacionalista szelleme, és ezt követeli a nem­zeteink sorsáért érzett aggoda­lom és felelősségtudat. A jelen és jövő sorsunk tehát saját ke­zünkben van. Ezen semmiféle idegen propaganda nem változ­tathat. Saját tapasztalataim és saját ismereteim alapján beszé­lek. E beszélgetések során meg­tudtuk azt is, hogy a cseh és szlovák népnek sok barátja van a világon. És a barátokat meg kell becsülni. Vannak a világ­ban is válságos pillanatok — a cseh és szlovák nemzet már épp elég ilyet élt át. Tudnia kell tehát, hol és kire számít­hat, kitől várhat segítséget. Ilyen irányban fogjuk tehát szilárdítani és javítani kapcso­latainkat szövetségeseinkkel. Ez egyben nyugodt belpolitikai fej­lődésünk egyik alapvető felté­tele. Ludvík Svoboda elvtárs, köz­társaságunk elnöke ez évi újévi köszöntőjében azt mondta, hogy 1969-ben olyan alkotó munkával telt nyugodt hétköznapokat vár, amelyek kisegítenek minket a nehéz helyzetből. Az év első hónapjai nem ezt mutatták. Ellenkezőleg kiélező­dött a helyzet itthon és külső kapcsolatainkban is. Visszaté­rek a gondolathoz: Nagy frázi­sok, nagy Illúziók és ígéretek nélkül építeni a nyugodt életet, biztosítani 14 millió csehnek és szlováknak a nyugalmas napo­kat, biztosítani becsületes mun­kájukat határainkon kívül és az országban is, biztosítani Jo­gaikat, de egyben ügyelni a kö­telességek teljesítésére ls, ame­lyeket mindenkitől a saját sza­kaszán elvárnak. Ilyen környe­zetben lehetőségünk lesz arra, hogy mindenekelőtt a gazdasá­gi problémákkal foglalkozhas­sunk, amelyekből túlságosan is sok van. Elvégre a mai helyzet­tel egyikünk sem lehet elége­dett. Erre kell - összpontosítani a figyelmét mind az állam ve­zetőségének, mind az egyes vállalatok vezetésének, minden dolgozónak és állampolgárnak, A mai gazdasági helyzetből sen­ki nem ránt ki bennünket, ezt magunknak kell megtenni. Az itthoni helyzet megnyug vása után, vagy ha az utóbbi időben oly gyakran használt kifejezést akarjuk alkalmazni, az itthoni helyzet normalizáló­dása és stabilizálódása után külföldi kapcsolataink meg­nyugvása és rendezése után, megoldjuk a többi problémát is. Egyelőre azzal számolunk, hogy a következő év első felében összehívjuk a CSKP kongresz­szusát ls, majd a cseh és a szlo­vák pártok nemzeti kongresszu­sait, és megtarthassuk az álta­lános választásokat, hogy ezen a téren is a rendes kerékvágás­be térhessünk. Röviden mondva, ezek a ma, a holnap és nagyjából a jövő esztendő feladatai. Tudjuk, hogy sok gondunk lesz. Tudjuk, hogy nem mindenki ért meg bennün­ket azonnal, az embereket a nagy szavak, a nagy frázisok gyakran csábítják, és a szürke, egyszerű beszéd, a tények, vagy a munkát és fegyelmet kérő fel­hívás nem nagyon népszerű! De csak ez vezet az eredményhez, a jobb korhoz. Ezért bizalommal nézünk a jövő elé. Nagyra ér­tékeljük népünk józan értelmét és ítélőképességét a cseh és szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek kultúráját. Számí­tunk rájuk is, számítunk az ő támogatásukra is. Engedjék meg, hogy e rövid beszédemet ismét az összes dol­gozók üdvözletével fejezzem be; hogy üdvözöljem azokat, akik gondoskodnak a termelésről, a munka egész menetéről — üd­vözlöm parasztjainkat, munká­sainkat, értelmiségünket és a többi állampolgárainkat. Engedjék meg, hogy üdvözöl­jem a nemzetközi munkásmoz­galmat is. Mindazokat, akik má­jus első napján az egész világon ugyanazokért az eszmékért har­colnak, amelyekért mi. Hogy ezen az úton is üdvözöljem a Szovjetunió Kommunista Párt­ját és az egész szovjet népet, a szocialista államok testvéri, kommunista és munkáspártjait a világ minden táján és eme országok népét. Kívánok önöknek május else­jén és a további napokra sok egyéni boldogságot és sikert! jókívánságok A. Dubček elvtársnak (ČSTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége a következő táviratot in­tézte Alexander Dubček elv­társhoz, a Szövetségi Gyűlés elnökéhez: Tisztelt Elnök elvtárs! Szerencsekivánatainkat fejez­zük ki abból az alkalomból, Május elsejei üdvözlet (CSTK) — A. Majorov vezér­ezredes, az ideiglenes Cseh­szlovákiában állomásozó szov­jet csapatak középső csoport­jának parancsnoka tegnap a katonai tanács és valamennyi Csehszlovákiában állomásozó szovjet katonák nevében május elseje alkalmából jókívánságait fejezte ki Zdeinék Fierllngernek, a CSSZBSZ Központi Bizottsá­ga elnökének és dr. Jan Né­metnek, a -CSSZBSZ központti titkárának. Veteránok a köztársasági elnöknél (CSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök, és felesége tegnap délelőtt a prágai vár­ban fogadta az első csehszlo­vák külföldi katonai alakulat volt tagjait. Ezt az alakulatot harminc évvel ezelőtt állították fel Krakkóban. A fogadáson je­len volt Wlodzimierz Janiurek, Lengyelország csehszlovákiai nagykövete és Tadeusz Wolosz­czuk ezeredes is. Ludvík Svoboda hadseregtá­bornok, aki 1939. júniuséban vette át ennek az alakulatnak a parancsnokságát, a baráti beszélgetés folyamán megemlé­kezett a Lengyelországban meg­indult ellenállási harc kezdetei­ről, valamint első bajtársainak sorsáról, akik később különbö­hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlé­sének elnökévé választották. Engedje meg, hogy őszintén sok sikert kívánjunk e magas tiszt­séggel egyiittjáró felelősségtel­jes tevékenységhez. Tisztelettel N. PODGORNII, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. • • » Üdvözlő táviratot küldtek: Czeslaw Wycech, « Lengyel Népköztársaság szejmjének marsallja, Kállai Gyula, a Ma­gyar Népköztársaság ország­gyűlésének elnöke, Stefan Voj­tek, a Román Szocialista Köz­társaság Nagy Nemzetgyűlésé­nek elnöke. Országaik legfel­sőbb képviseleti szerveinek ne­vében üdvözölték Alexander Dubček elvtársat és sok sikert kívántak felelősségteljes mun­kájához. ző frontokon harcoltak. Hálá­val emlékezett meg a lengyel nép segítségéről, amelyet az első csehszlovák külföldi kato­nai egység megalakításában nyújtott. Ebből az alkalomból a köz­társasági elnök a Vörös Csil­lag Érdemrendet adományozta Vladimír Znojeinskynek, dr. Vla­dimír Henzlnek, dr. Oto Ritx­Radlinskynek, Václav Pribort­nak, im memoriam Jiŕí Král fő­hadnagynak, lm memoriam La­co Kruml alhadnagynak, im memóriám Josel Sliva hadnagy­nak ős im memoriam Julián Veselý kapitánynak, az első csehszlovák külföldi katonai egység krakkói megszervezői nek. Hagyományos baráti kapcsolataink felújítása Ülést tartott a CSKP KB elnöksége (ČSTK) — A CSKP KB el­nöksége április 29-én Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB első titkárának vezetésével ülést tartott. A CSKP KB elnökségét Hu­sák és Černík elvtársak tájé­koztatták a KGST moszkvai rendkívüli ülésén résztvett kül­döttségünk tanácskozásainak eredményeiről. Az elnökség jó­váhagyta a csehszlovák kül­döttség magatartását és az ülés döntéseit, amelyeket pozitív lé­pésként minősít a szocialista országok gazdasági együttmű­ködésének új hatékonyabb for­mái felé. Az elnökség értékel­te azokat a kétoldalú megbe­széléseket is, amelyeket Husák és Íerník elvtársak folytattak az SZKP és a többi testvér­párt képviselőivel. Ezek a be­szélgetések számos időszerű kérdést érintettek, elsősorban a gazdasági és egyéb területe­ken történő kölcsönös együtt­működés további fejlődését. E beszélgetések baráti és elvtár­si légköre bizonyította, hogy az összes érdekelt felek őszintén törekednek a hagyományos ba­ráti kapcsolatok mielőbbi fel­újítására. A CSKP KB elnöksé­ge szerint a tanácskozások ked­vező légkört teremtettek kap­csolataink további eredményes normalizálásához. A CSKP KB elnöksége fog­lalkozott azoknak a komplex intézkedéseknek a programjá­val, amelyet a szövetségi kor­mány és a két nemzeti kor­mány készített elő a CSKP KB decemberi plénuma döntésével összhangban az ez évi gazdasá­gi előirányzat megvalósítása érdekében. A CSKP KB üdvöztö levele Szántó László akadémikusnak (CSTK) — STEFAN SÁDOV­SKÝ, a CSKP KB elnökségi tag­ja, az SZSZK miniszterelnöke tegnap adta át SZÁNTÓ LÁSZ­LÓ akadémikusnak 75. születés­napja alkalmából a CSKP Köz­ponti Bizottsága üdvözlő leve­lét. Az átadásnál felen volt még LADISLAV NOVOMBSKÝ nem­zeti művész, az SZLKP KB el­nökségi tagja, VIKTOR PAV­LENDA professzor, az SZLKP KB titkára és ANTON TAZK?, a Szlovák Nemzett Front Köz­ponti Bizottságának elnöke. A CSKP KB levele a követke­zőket tartalmazza: Tisztelt Szántó Elvtársi 75. születésnapod alkalmával jogadd őszinte elvtársi üdvöz­letünket és jókívánságainkat. A CSKP Központi Bizottsága nagyra becsüli a forradalmi munkásmozgalomban és a párt­ban végzett sokévi érdemdús munkádat. Nagyra értékeli azt az áldozatkész munkádat is, amelyet az tfjú szovjet állam ellenségeivel vívott nagy har­cok korszakában végeztél, va­lamint a munkásosztálynak a burzsoázia és a fasizmus feletti győzelmébe, a szocializmus győ­zelmébe vetett hitedet. Elismeri a munkásosztály egységéért vívott küzdelemben, valamint a marxizmus—leniniz­mus terjesztésében szerzett ér­demeidet és fáradozásodat, amelyet nemcsak a marxista— leninista világnézet fejleszté­séért fejtettél ki, hanem az tffú főiskolás nemzedék, vala­mint a szakképzett szakembe­rek és tudósok nevelésében is. Ugyancsak nagyrabecsüléssel nyugtázza elvhű kommunista állásfoglalásodat, újságírói és tudományos tevékenységedet, amelyekkel bekapcsolódtál szo­cialista társadalmunk jelenlegi bonyolult problémáinak megol­dásába. Kívánjuk neked, Szántó elv­társ, hogy a kővetkező években jó egészséggel és sikerekkel végezd Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk felvirágoztatá­sát célzó munkásságodat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom