Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-09 / 83 szám, szerda

Bgri Viktor: MEDITÁCIÓ KRI TIKA MMMBMB ĽJhi-JĽ IP-ť • HELfETT Román festő kiállítása Ligia Macovei képei és rajzai A színház rajongója — számtalan csalódás után ts — mindig újból és flj­ból, csillapíthatatlan izgalom­mal várja azt a ritka, ünnepi pillanatot, amikor a szó és Já­ték mágiája elragadja és elfe­ledteti vele, hogy egy színpadi produkció tanúja. Megtanultam régen, hogy pengeéles viták, bölcs szentenciák vagy meg­hökkentő abszurditások, bra­vúros bukfencek helyett az élet művészi másának igazsága, tra­gikus nagysága és szívszorító szépsége kell, hogy a varázs­latban megejtsen, a pillanat forró igazságában megigézzen. Az elmúlt hónapban is több estén, délelőtti főpróbákon vár­tam ezt az elragadtatást és ré­vületet, amellyel a színpad im­már kétezernégyszáz éve csá­bítja szerelmesét. Elvesztettem volna fogékonyságomat, eltom­pultam volna, hogy a várva várt varázslat a prózai Játé­koknál elmaradt? A kelleténél többet ismernék az író műhely­titkaiból, a színpad temérdek ellentmondásaiból és Intrikái­ból hogy józanul hűvös marad­tam, és nem láttam mást, mint kulisszát, fényszórók játékát, álhajat, kócot és festéket, szemfényvesztő zsonglőröskö­dést? Minden alkalommal feltet­tem magamban a kérdést, va­jon benem vagy a szerzőben, a látott darabban, a lepergett színpadi produkcióban van-e a hiba, hogy nem öntött el a várva várt láng, mely boldog pillanatokban templommá bű­völi a színpad festett világát. A felelet, amelyhez ez a me­ditáció elvezetett — őszintén be kell vallanom — lehangoló. A Vígszínház Várkonyt Zol­tán ötletgazdag, látványos ren­dezésében a harmincas évek rutinos osztrák drámaírójának, Ferdinand Brucknernek Annllat Erzsébet-ét játssza, ele Ruttkay Bva páratlan alakítása sem tudja feledtetni, hogy ez a történelmi játék híján van a schíllerl romantikának, a sha­hespeare-i jellemábrázoló erő­nek, és dialektikája, minden szfnpadiassága e".jnére, inkább hangos, mint megyőző. A szi­multán színpad attrakciója, London és Madrid, Erzsébet és II. Fülöp feleselgetése látvá­nyosságával percekre lenyűgöz, ám semmiféle rendezői lele­mény, udvari pompa, fáklyás csuhások nagyoperai felvonulá­sa nem hozza meg a nagy él­ményt, nem győz meg arról, hogy országok sorsa — a spa­nyol hajóhad pusztulása, Ang­lia felemelkedése— a hálószo­bákban dől el. A vénuló királynő és a koro­nát áhító fiatal Essex gróf sze­relmi kettőse Bruckner színpa­dán nem több egy színes, játé­kos mutatványnál. Essex az életével fizet nagyravágyásá­ért, a fővesztés pillanata azon­ban nem rendít meg, mint ahogy Johanna elítéltetése és máglya­halála — bármennyire ismerjük a történelemből a szentté ava­tott francia parasztlány tragé­diáját — Shaw darabjában fel­kavar. De Bruckner nem Shaw, és sznműve egy árnyalattal sem ad többet vagy újat az ismert­nél; történelmi figurái emléke­zetünkben mind elhalványul­nak, amint lelépnek a színpad­ról. A lighanem Madách Mózes tragédiájának sikeres át­dolgozása indította Kazán Istvánt, a József Attila Színház főrendezőjét arra, hogy Gabá­nyl Arpád Aba Sámuel király című történelmi színmüvét ki­ássa a színházi archívumból és átdolgozza. Gabányit a század­forduló kritikusai kitűnő epizo­distának és gyenge drámaíró­nak tartották. Darabjai bemuta­tását bizonyára annak köszön­hette, hogy a Nemzeti Színház művésze volt. Az eredeti szöveg ismerete nélkül nehéz megállapítanom, mit tett hozzá Kazán ehhez a hazafias hevületben fogant drá­mához, mennyit faragott le ci­kornyás nyelvezetéből, hogy az országépftő István király utáni belvillongásokat ábrázoló, az örök magyar széthúzás átkát példázó színmű a mai ízlésnek megfeleljen. Latba vetette vi­tathatatlanul sokoldalú rende­zői képességeit, ám az erőfe­szítés nem Járt eredménnyel. Ami Keresztúry Dezsőnek, a Mózes színpadra alkalmazójá­nak, Marton Endrének, a tra­gédia rendezőjének és Sinko­vits Imrének, a főszereplőnek sikerült, Gabányi drámája ese­tén azért nem járhatott siker­rel, mert a matéria itt silány, anyag nem engedi meg, hogy bármiféle máig érő tanulságot belemagyarázzunk, ami nyil­vánvalóan a színház szándéká­ban állott. S zeretjük Tersánszky józsi Jenő Kakukk Marciját, Ä zöld ász és többi regé­nyeinek esett figuráit, szeret­jük sajátos emberlátását, ki­fogyhatatlan derűjét, ízes nyel­vezetét. Kegyeletes tettnek éreztük ezért, hogy a Katona József Színház nyolcvanadik születésnapja megünneplésére előadja régen írott, eddig szín­padot nem látott A kegyelmes asszony portréja című vígjáté­kát. Az elevenen pergő elő­adás, a színészek páratlanul vi­dám komédiázása elfeledteti a nézővel, hogy a darab valójá­ban egy hosszabbra nyújtott kabarétréfa, és ez kevés ahhoz, hogy szépprózának nagymeste­rében kitűnő színpadi szerzőt is lássunk. Februárban újította fel a Ma­dách Színház Kamaraszínhá­za Illés Endre Törtetők című vígjátékát. 1941-ben, első bemu­tatója idején a magyar színpad legkiválóbb kritikusai, Schöp­flin Aladár és Kárpáti Aurél nagy elismeréssel méltatták Illés komédiáját, ugyanakkor a baloldal vakmerőnek nevezte és féltette a szerzőt, a jobboldali és nyilas sajtó pedig denun­ciánsként becsmérelte. Miután bemutatóján nem vehettem részt, beszámolóm teljessége kedvéért Dersi Tamás kritikájá­ból idézem, hogy Illés nem elé­gedett meg a két protekciós fiatalember emelkedése és bu­kása történetének kibontásával, de a bonyolult, érzékeny embe­ri viszonylatok rajzában a tör­tetők egymás közötti viaskodá­sában eszközeik silányságát, áldozataik és pártfogóik kiszol­gáltatottságát kutatja. Illés tud­ja — írja Dersi —," hogy nem­telen küzdelmük társadalmi háttere elpusztul, de nem teme­ti magával a nagyravágyását, a hiúságot, a képmutatást. Alak­jaiban kimondja a csak korhoz kötöttet és a példabeszéd álta­lános igazságát." Ismerve Illés Endre, jellem­iormáló tehetségét, párouszo­deinek szellemességét, nem kétséges, hogy komédiája mos­tani átdolgozott formá'iban maradandó értéke lesz színmű­irodalmunknak. K issé elfogultan ítéltem meg a Tháüa Színház előadásait, szeretem ve­zetőinek kezdeményező ked­vét — Fejes Endre és Örkény István darabjainak európai si­kerét ők alapozták meg —, de újabban már sokallom, hogy jőhangzású, jeles nevek kedvé­ért szívesebben viszik színre egy nagysikerű regény színpadi változatát, mint bemutatnának egy eredeti drámát. Legutolsó bemutatójuk ls lyen színpadra alkalmazás. Ezúttal Ernst He­mingway Akiért a harang szól című regénye volt a vonzó. A mű lengyel átdolgozói a helyt­állás, az önfeláldozás értelmét, és a regéijy hősének, Róbert Jordán amerikai tanárnak és egy fiatal spanyol lánynak megrendítően szép és tragikus szerelmét állítják a dráma köz­pontájába. Az anyag mindenké­pen hálás és erős drámává formálható, az átdolgozók azon­ban a drámától megkövetelt zártság helyett túlságosan szét­tördelték, és feleslegesen még komentátorral is megterhelték. A harc és a helytállás, a ha­lál és szerelem nagy ügye csak egy-két Jelenetben forrósodik igazi drámává, fáraszt az ato­mizált színpadi produkció, sok benne az üresjárat, pedig Gosz­tonyl János rendezői munkája dícseretet érdemel, ahol meleg­gé hangolja az amerikai parti­zán és a spanyol lány Jelene­teit, és ügyel arra is, hogy Jor­dán nemesen egyszerű marad­jon. Ha néhány képnek van is izzásig hevített légköre, egé­szében a dráma alul marad a lehetőségeknek, és megint iga­zolódik, hogy a legjobb átdol­gozás sem pótolhatja az erdei drámát. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évforduló­ját a Nemzeti Színház Száraz György A vezérkari főnök el­mű dokumentum-drámájának bemutatásával ünnepelte meg. A kritika egyöntetű véleménye szerint a szerző alapos törté­nészi felkészültsége ellenére csalódást okozott. A helyzet adta erős konfliktusokat érez­tető párbeszédek nem sűrűsöd­nek drámává. Száraz nem né­zett mélyebben főhőse, Strom­feld Aurél lelki világába, és így nyitva maradt a legdöntőbb kérdés: hogyan jutott el az egykori császári és királyi ve­zérkari tiszt a kommunista esz­mék vállalásáig. A mivel a prózai darabok ezúttal adósak maradtak, azt megadta az Operaház két előadása. A Rajna kincse, a Niebelung tetralógia első ré­sze nemcsak zenéjével és lát­ványosságával nyűgöz le, de arról is meggyőz, hogy a világ­nézetben sokat vitatott és el­marasztalt Wagner mese- és mítoszteremtő zsenije, sokban ellentmondásos filozófiája is ma­radandó tanulságokkal szolgál. Békés András felfelé ívelő pályáján Wagner zenedrámájá­nak rendezése eredeti felfogá­sával erősen felfigyeltető határ­követ jelent. Munkájának leg­nagyobb érdeme, hogy az em­berszabású istenek, óriások és törpék, rajnai sellők világában lejátszódó nagy harcot, a mon­dai köntösbe burkolt küzdel­met az átkos arany birtoklásá­ért — a zenedráma eszmeisé­gét — töretlenül és tisztán bon­totta ki a sokfelé szálazó mu­zsika szövevényes anyagából. Az Operaház több évre terve­zi a teljes Ring bemutatását. A kezdet sokat ígér, olyan művé­szi tett ez, amellyel a világnak kevés operaháza dicsekedhet. Ám bármily nagy élmény volt A Rajna kincse főpróbája, a várva várt nagy pillanatokkal Szokolay Sándor Hamlet-je ajándékozott meg. Nem válal­kozhatom itt arra, hogy az ok­tóberi bemutatója óta sűrűn előadott opera zenei jelentősé­gét méltassam — hivatásos ze­nei kritikus tollára méltó fela­dat ez—, csak azt szeretném itt megjegyezni, hogy igazuk van azoknak a bírálóknak, akik megállapították, hogy a túlzot­tan hosszú szöveg, a shakes­peare-i tragédia minden árnya­latának megragadása, fékezi a zenei jelentés kibontását. Fél annyi szóval nyilván még kife­jezőbbé, laikus fül számára könnyebben érthetővé vált vol­na Szokolay tagadhatatlanul zseniális muszikája. De a szö­veg barokkos elburjánzása elle­nére is Szokolay zenéje új utat mutatóan eredeti, és különösen az opera második befejező ré­szében olyan hatásos, amilyyet Bartók Kékszakálú-ja óta ma­gyar zeneköltő nem alkotott, s ez biztosítéka a Hamlet-opera várható világsikerének. Országunkban most találko­zunk először az újabb román festészettel. A pozsonyi Barát­ság Házának falain 88 mű ka­pott helyet, melyeknek alkotó­ja Ligia Macovei érdemes mű­vész, aki 1916-ban született Bu­karestben. A főváros Szépművé­szeti Akadémiáján végezte tanul­mányait. Huzamosabb Ideig is­merkedett Párizs és Itália mű­vészetével. Norvégiától Görög­országig, Olaszországtól Kínáig bejárta földünket, s müveit egyéni és gyűjteményes kiállí­tásokon mutatta be számos nagyvárosban, többek között a 28. Velencei Biennálén ls. Az öröm és bánat kettőssége él a mélyen érző és gondolko­dó asszonyban. Ligia Macovei filozófiája szerint világunk nem a lehető legjobb világ. S ő for­radalmi hittel egy különb és szebb világ, tisztább és neme­sebb emberi kapcsolatok mását akarja vásznain rögzíteni. — Szépségre szomjas lélek. Érdek­lődése gócpontjában nem elvont esztétikai kérdések állanak. Benne él a szociális valóság­ban. Az ember és környezete, a táj, a virágok tarka sokféle­sége foglalkoztatja. A jelensé­gek festésénél nem ragaszko­dik szigorúan a tárgyak valós | ALLA S j • Felveszünk technikai szerkesz­tőt főiskolai végzettséggel. Cím a hirdetőirodában. 0F-392 ! ADASVÉTEt. H Eladó Kárpátia teherautó jó állapotban, 35 000 km. Ár meg egyezés szerint. Štátny majetok n. p. Jesenské, okr. Rim. Sobota. ŰF-349 • Ftllek mellett kertes családi ház eladó. Ára megegyezés sze­rint. Jelige: Előnyösen. 0 399 | ISMERKEDÉS ^ • 25/166 főiskolát végzett csi­nos barna leány, Ismeretség hiá­nyában keres hozzáillőt. Jelige: Komoly. 0-400 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Ezúton mondunk hálás köszö­netet mindazoknak, akik drága jó édesanyánk, özv. Kosztra litvánné szül. Banclk Teréz elhunyta alkalmából testvéri rész­vétellel Igyekeztek enyhíteni fáj­dalmunkat és elkísérték öt már­cius 28-án Rimaszombatban utolsó útjára. A Durda és a Kosztra család 0-402 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, isme­rősöknek, a Klrályflakarcsal EFSZ A M A j V A formájához. A kompozíciót asz­szocláclől finom szálaiból szö­vi össze. Színeiben a román népművészet üdén gazdag tónu­sai ragyognak. Á nálunk látható, 1964—68 között keletkezett munkái olaj­képek és vegyes technikájú guasok. — Portréi közül kivá­lik a nagy román költő: Emi­nescu lehunyt szemű, tragikus vonásokkal barázdált markáns arca. Majd Jellegzetes hazai tfpusok tűnnek elő a dekoratív hátterekből, vagy tiszta arcélű, finoman átírt népviseletbe öltö­zött Ifjú nők. — Lírai kihang­zásúak a bontakozó szerelem bűvöletében egymásra találd fiatalok, és a bimbózó leánytest aktja. Friss ecsetkezelés, poétikus látás Jellemzi a virág csendéle­tetnek vágyakozón kitáruló kely­heit, s a dús színfoltokból ösz­szeálló egzotikusan buja szir­mokat. — Említésre méltó „Lldicel asszonyok" című rajza, ame­lyért államdíjjal tüntették ki. A baráti Románia rokonszen­ves, tehetséges festőművészé­nek bemutatkozását közönsé­günk szíves örömmel és meleg érdeklődéssel fogadta. BÁRKÁNY JENÖNfi vezetőinek és tagságának, akik vlrágadományalkkal és részvétük­kel enyhítették fájdalmunkat és elkísérték utolsó útjára váratla­nul elhunyt férjemet, Puha Móricot a göncölkarcsal temetőbe. Puha Mórlcné és a gyászoló család. 0 402 • Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik elkísérték utolsó útjára Kucman Ernőt, drága jó férjemet, édesapánkat, szerető nagyapánkat. A gyászoló család. 0-403 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik tragikusan el­hunyt szeretett katona fiúnkat. Farkas Ücsit, utolsó útjára az érsekújvári te­metőbe elkísérték, ravatalára vi­rágot helyeztek és részvétükkel enyhítették a megtört szülők, testvérek és az egész rokonság megrendítő, mély fájdalmát. A gyászoló család. 0-404 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, bará­toknak, ismerősöknek, a mezőgaz­dasági technikum igazgatóságá­nak, a tanulóknak, tanári karnak, akik elkísérték utolsó útjára tra­gikusan elhunyt drága kislá­nyunkat. Molnár Évikét, a dunaszerdahelyi temetőbe és koszorúikkal, virágaikkal enyhí­tették mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-405 » TE CHNOIMPEX « GÉPIPARI KÜLKERESKEDELMI VALLALAT ez évben ismét kiállítást rendez Bratislavában 1969 április 10 és 18 között. A kiállítás területén a Pihenés és Kultúrparkban Bratislava, Karloves­ká cesta — bemutatásra kerülnek a Technoimpex által képviselt magyar szerszám- és híradástechnikai gépek A kiállítás naponta 10—17 óráig tart nyitva. Szakemberek részére szerszámgépekről két alka­lommal, április 11-én és április 15-én, a híradás­technikai gépekről pedig április 14-én, mindenkor délelőtt 11 órai kezdettel a kiállítás területén film­vetítéssel egybekötött előadást tartunk. A kiállí­tás időtartama alatt szakemberek a látogatóknak részletes felvilágosítást adnak. ÚF-371

Next

/
Oldalképek
Tartalom