Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-09 / 83 szám, szerda

Bgri Viktor: MEDITÁCIÓ KRI

TIKA MMMBMB

ĽJhi-JĽ

IP-ť • HELfETT Román festő kiállítása Ligia Macovei képei és rajzai A

színház rajongója — számtalan csalódás után ts — mindig újból és fljból, csillapíthatatlan izgalommal várja azt a ritka, ünnepi pillanatot, amikor a szó és Játék mágiája elragadja és elfeledteti vele, hogy egy színpadi produkció tanúja. Megtanultam régen, hogy pengeéles viták, bölcs szentenciák vagy meghökkentő abszurditások, bravúros bukfencek helyett az élet művészi másának igazsága, tragikus nagysága és szívszorító szépsége kell, hogy a varázslatban megejtsen, a pillanat forró igazságában megigézzen. Az elmúlt hónapban is több estén, délelőtti főpróbákon vártam ezt az elragadtatást és révületet, amellyel a színpad immár kétezernégyszáz éve csábítja szerelmesét. Elvesztettem volna fogékonyságomat, eltompultam volna, hogy a várva várt varázslat a prózai Játékoknál elmaradt? A kelleténél többet ismernék az író műhelytitkaiból, a színpad temérdek ellentmondásaiból és Intrikáiból hogy józanul hűvös maradtam, és nem láttam mást, mint kulisszát, fényszórók játékát, álhajat, kócot és festéket, szemfényvesztő zsonglőrösködést? Minden alkalommal feltettem magamban a kérdést, vajon benem vagy a szerzőben, a látott darabban, a lepergett színpadi produkcióban van-e a hiba, hogy nem öntött el a várva várt láng, mely boldog pillanatokban templommá bűvöli a színpad festett világát. A felelet, amelyhez ez a meditáció elvezetett — őszintén be kell vallanom — lehangoló. A Vígszínház Várkonyt Zoltán ötletgazdag, látványos rendezésében a harmincas évek rutinos osztrák drámaírójának, Ferdinand Brucknernek Annllat Erzsébet-ét játssza, ele Ruttkay Bva páratlan alakítása sem tudja feledtetni, hogy ez a történelmi játék híján van a schíllerl romantikának, a shahespeare-i jellemábrázoló erőnek, és dialektikája, minden szfnpadiassága e".jnére, inkább hangos, mint megyőző. A szimultán színpad attrakciója, London és Madrid, Erzsébet és II. Fülöp feleselgetése látványosságával percekre lenyűgöz, ám semmiféle rendezői lelemény, udvari pompa, fáklyás csuhások nagyoperai felvonulása nem hozza meg a nagy élményt, nem győz meg arról, hogy országok sorsa — a spanyol hajóhad pusztulása, Anglia felemelkedése— a hálószobákban dől el. A vénuló királynő és a koronát áhító fiatal Essex gróf szerelmi kettőse Bruckner színpadán nem több egy színes, játékos mutatványnál. Essex az életével fizet nagyravágyásáért, a fővesztés pillanata azonban nem rendít meg, mint ahogy Johanna elítéltetése és máglyahalála — bármennyire ismerjük a történelemből a szentté avatott francia parasztlány tragédiáját — Shaw darabjában felkavar. De Bruckner nem Shaw, és sznműve egy árnyalattal sem ad többet vagy újat az ismertnél; történelmi figurái emlékezetünkben mind elhalványulnak, amint lelépnek a színpadról. A

lighanem Madách Mózes tragédiájának sikeres átdolgozása indította Kazán Istvánt, a József Attila Színház főrendezőjét arra, hogy Gabányl Arpád Aba Sámuel király című történelmi színmüvét kiássa a színházi archívumból és átdolgozza. Gabányit a századforduló kritikusai kitűnő epizodistának és gyenge drámaírónak tartották. Darabjai bemutatását bizonyára annak köszönhette, hogy a Nemzeti Színház művésze volt. Az eredeti szöveg ismerete nélkül nehéz megállapítanom, mit tett hozzá Kazán ehhez a hazafias hevületben fogant drámához, mennyit faragott le cikornyás nyelvezetéből, hogy az országépftő István király utáni belvillongásokat ábrázoló, az örök magyar széthúzás átkát példázó színmű a mai ízlésnek megfeleljen. Latba vetette vitathatatlanul sokoldalú rendezői képességeit, ám az erőfeszítés nem Járt eredménnyel. Ami Keresztúry Dezsőnek, a Mózes színpadra alkalmazójának, Marton Endrének, a tragédia rendezőjének és Sinkovits Imrének, a főszereplőnek sikerült, Gabányi drámája esetén azért nem járhatott sikerrel, mert a matéria itt silány, anyag nem engedi meg, hogy bármiféle máig érő tanulságot belemagyarázzunk, ami nyilvánvalóan a színház szándékában állott. S

zeretjük Tersánszky józsi Jenő Kakukk Marciját, Ä zöld ász és többi regényeinek esett figuráit, szeretjük sajátos emberlátását, kifogyhatatlan derűjét, ízes nyelvezetét. Kegyeletes tettnek éreztük ezért, hogy a Katona József Színház nyolcvanadik születésnapja megünneplésére előadja régen írott, eddig színpadot nem látott A kegyelmes asszony portréja című vígjátékát. Az elevenen pergő előadás, a színészek páratlanul vidám komédiázása elfeledteti a nézővel, hogy a darab valójában egy hosszabbra nyújtott kabarétréfa, és ez kevés ahhoz, hogy szépprózának nagymesterében kitűnő színpadi szerzőt is lássunk. Februárban újította fel a Madách Színház Kamaraszínháza Illés Endre Törtetők című vígjátékát. 1941-ben, első bemutatója idején a magyar színpad legkiválóbb kritikusai, Schöpflin Aladár és Kárpáti Aurél nagy elismeréssel méltatták Illés komédiáját, ugyanakkor a baloldal vakmerőnek nevezte és féltette a szerzőt, a jobboldali és nyilas sajtó pedig denunciánsként becsmérelte. Miután bemutatóján nem vehettem részt, beszámolóm teljessége kedvéért Dersi Tamás kritikájából idézem, hogy Illés nem elégedett meg a két protekciós fiatalember emelkedése és bukása történetének kibontásával, de a bonyolult, érzékeny emberi viszonylatok rajzában a törtetők egymás közötti viaskodásában eszközeik silányságát, áldozataik és pártfogóik kiszolgáltatottságát kutatja. Illés tudja — írja Dersi —," hogy nemtelen küzdelmük társadalmi háttere elpusztul, de nem temeti magával a nagyravágyását, a hiúságot, a képmutatást. Alakjaiban kimondja a csak korhoz kötöttet és a példabeszéd általános igazságát." Ismerve Illés Endre, jellemiormáló tehetségét, párouszodeinek szellemességét, nem kétséges, hogy komédiája mostani átdolgozott formá'iban maradandó értéke lesz színműirodalmunknak. K

issé elfogultan ítéltem meg a Tháüa Színház előadásait, szeretem vezetőinek kezdeményező kedvét — Fejes Endre és Örkény István darabjainak európai sikerét ők alapozták meg —, de újabban már sokallom, hogy jőhangzású, jeles nevek kedvéért szívesebben viszik színre egy nagysikerű regény színpadi változatát, mint bemutatnának egy eredeti drámát. Legutolsó bemutatójuk ls lyen színpadra alkalmazás. Ezúttal Ernst Hemingway Akiért a harang szól című regénye volt a vonzó. A mű lengyel átdolgozói a helytállás, az önfeláldozás értelmét, és a regéijy hősének, Róbert Jordán amerikai tanárnak és egy fiatal spanyol lánynak megrendítően szép és tragikus szerelmét állítják a dráma központájába. Az anyag mindenképen hálás és erős drámává formálható, az átdolgozók azonban a drámától megkövetelt zártság helyett túlságosan széttördelték, és feleslegesen még komentátorral is megterhelték. A harc és a helytállás, a halál és szerelem nagy ügye csak egy-két Jelenetben forrósodik igazi drámává, fáraszt az atomizált színpadi produkció, sok benne az üresjárat, pedig Gosztonyl János rendezői munkája dícseretet érdemel, ahol meleggé hangolja az amerikai partizán és a spanyol lány Jeleneteit, és ügyel arra is, hogy Jordán nemesen egyszerű maradjon. Ha néhány képnek van is izzásig hevített légköre, egészében a dráma alul marad a lehetőségeknek, és megint igazolódik, hogy a legjobb átdolgozás sem pótolhatja az erdei drámát. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulóját a Nemzeti Színház Száraz György A vezérkari főnök elmű dokumentum-drámájának bemutatásával ünnepelte meg. A kritika egyöntetű véleménye szerint a szerző alapos történészi felkészültsége ellenére csalódást okozott. A helyzet adta erős konfliktusokat éreztető párbeszédek nem sűrűsödnek drámává. Száraz nem nézett mélyebben főhőse, Stromfeld Aurél lelki világába, és így nyitva maradt a legdöntőbb kérdés: hogyan jutott el az egykori császári és királyi vezérkari tiszt a kommunista eszmék vállalásáig. A

mivel a prózai darabok ezúttal adósak maradtak, azt megadta az Operaház két előadása. A Rajna kincse, a Niebelung tetralógia első része nemcsak zenéjével és látványosságával nyűgöz le, de arról is meggyőz, hogy a világnézetben sokat vitatott és elmarasztalt Wagner mese- és mítoszteremtő zsenije, sokban ellentmondásos filozófiája is maradandó tanulságokkal szolgál. Békés András felfelé ívelő pályáján Wagner zenedrámájának rendezése eredeti felfogásával erősen felfigyeltető határkövet jelent. Munkájának legnagyobb érdeme, hogy az emberszabású istenek, óriások és törpék, rajnai sellők világában lejátszódó nagy harcot, a mondai köntösbe burkolt küzdelmet az átkos arany birtoklásáért — a zenedráma eszmeiségét — töretlenül és tisztán bontotta ki a sokfelé szálazó muzsika szövevényes anyagából. Az Operaház több évre tervezi a teljes Ring bemutatását. A kezdet sokat ígér, olyan művészi tett ez, amellyel a világnak kevés operaháza dicsekedhet. Ám bármily nagy élmény volt A Rajna kincse főpróbája, a várva várt nagy pillanatokkal Szokolay Sándor Hamlet-je ajándékozott meg. Nem válalkozhatom itt arra, hogy az októberi bemutatója óta sűrűn előadott opera zenei jelentőségét méltassam — hivatásos zenei kritikus tollára méltó feladat ez—, csak azt szeretném itt megjegyezni, hogy igazuk van azoknak a bírálóknak, akik megállapították, hogy a túlzottan hosszú szöveg, a shakespeare-i tragédia minden árnyalatának megragadása, fékezi a zenei jelentés kibontását. Fél annyi szóval nyilván még kifejezőbbé, laikus fül számára könnyebben érthetővé vált volna Szokolay tagadhatatlanul zseniális muszikája. De a szöveg barokkos elburjánzása ellenére is Szokolay zenéje új utat mutatóan eredeti, és különösen az opera második befejező részében olyan hatásos, amilyyet Bartók Kékszakálú-ja óta magyar zeneköltő nem alkotott, s ez biztosítéka a Hamlet-opera várható világsikerének. Országunkban most találkozunk először az újabb román festészettel. A pozsonyi Barátság Házának falain 88 mű kapott helyet, melyeknek alkotója Ligia Macovei érdemes művész, aki 1916-ban született Bukarestben. A főváros Szépművészeti Akadémiáján végezte tanulmányait. Huzamosabb Ideig ismerkedett Párizs és Itália művészetével. Norvégiától Görögországig, Olaszországtól Kínáig bejárta földünket, s müveit egyéni és gyűjteményes kiállításokon mutatta be számos nagyvárosban, többek között a 28. Velencei Biennálén ls. Az öröm és bánat kettőssége él a mélyen érző és gondolkodó asszonyban. Ligia Macovei filozófiája szerint világunk nem a lehető legjobb világ. S ő forradalmi hittel egy különb és szebb világ, tisztább és nemesebb emberi kapcsolatok mását akarja vásznain rögzíteni. — Szépségre szomjas lélek. Érdeklődése gócpontjában nem elvont esztétikai kérdések állanak. Benne él a szociális valóságban. Az ember és környezete, a táj, a virágok tarka sokfélesége foglalkoztatja. A jelenségek festésénél nem ragaszkodik szigorúan a tárgyak valós | ALLA

S j • Felveszünk technikai szerkesztőt főiskolai végzettséggel. Cím a hirdetőirodában. 0F-392 ! ADASVÉTEt. H Eladó Kárpátia teherautó jó állapotban, 35 000 km. Ár meg egyezés szerint. Štátny majetok n. p. Jesenské, okr. Rim. Sobota. ŰF-349 • Ftllek mellett kertes családi ház eladó. Ára megegyezés szerint. Jelige: Előnyösen. 0 399 | ISMERKEDÉS ^ • 25/166 főiskolát végzett csinos barna leány, Ismeretség hiányában keres hozzáillőt. Jelige: Komoly. 0-400 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak, akik drága jó édesanyánk, özv. Kosztra litvánné szül. Banclk Teréz elhunyta alkalmából testvéri részvétellel Igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat és elkísérték öt március 28-án Rimaszombatban utolsó útjára. A Durda és a Kosztra család 0-402 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, a Klrályflakarcsal EFSZ A M A j V A formájához. A kompozíciót aszszocláclől finom szálaiból szövi össze. Színeiben a román népművészet üdén gazdag tónusai ragyognak. Á nálunk látható, 1964—68 között keletkezett munkái olajképek és vegyes technikájú guasok. — Portréi közül kiválik a nagy román költő: Eminescu lehunyt szemű, tragikus vonásokkal barázdált markáns arca. Majd Jellegzetes hazai tfpusok tűnnek elő a dekoratív hátterekből, vagy tiszta arcélű, finoman átírt népviseletbe öltözött Ifjú nők. — Lírai kihangzásúak a bontakozó szerelem bűvöletében egymásra találd fiatalok, és a bimbózó leánytest aktja. Friss ecsetkezelés, poétikus látás Jellemzi a virág csendéletetnek vágyakozón kitáruló kelyheit, s a dús színfoltokból öszszeálló egzotikusan buja szirmokat. — Említésre méltó „Lldicel asszonyok" című rajza, amelyért államdíjjal tüntették ki. A baráti Románia rokonszenves, tehetséges festőművészének bemutatkozását közönségünk szíves örömmel és meleg érdeklődéssel fogadta. BÁRKÁNY JENÖNfi vezetőinek és tagságának, akik vlrágadományalkkal és részvétükkel enyhítették fájdalmunkat és elkísérték utolsó útjára váratlanul elhunyt férjemet, Puha Móricot a göncölkarcsal temetőbe. Puha Mórlcné és a gyászoló család. 0 402 • Köszönetet mondunk mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára Kucman Ernőt, drága jó férjemet, édesapánkat, szerető nagyapánkat. A gyászoló család. 0-403 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik tragikusan elhunyt szeretett katona fiúnkat. Farkas Ücsit, utolsó útjára az érsekújvári temetőbe elkísérték, ravatalára virágot helyeztek és részvétükkel enyhítették a megtört szülők, testvérek és az egész rokonság megrendítő, mély fájdalmát. A gyászoló család. 0-404 • Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, a mezőgazdasági technikum igazgatóságának, a tanulóknak, tanári karnak, akik elkísérték utolsó útjára tragikusan elhunyt drága kislányunkat. Molnár Évikét, a dunaszerdahelyi temetőbe és koszorúikkal, virágaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-405 » TE CHNOIMPEX « GÉPIPARI KÜLKERESKEDELMI VALLALAT ez évben ismét kiállítást rendez Bratislavában 1969 április 10 és 18 között. A kiállítás területén a Pihenés és Kultúrparkban Bratislava, Karloveská cesta — bemutatásra kerülnek a Technoimpex által képviselt magyar szerszám- és híradástechnikai gépek A kiállítás naponta 10—17 óráig tart nyitva. Szakemberek részére szerszámgépekről két alkalommal, április 11-én és április 15-én, a híradástechnikai gépekről pedig április 14-én, mindenkor délelőtt 11 órai kezdettel a kiállítás területén filmvetítéssel egybekötött előadást tartunk. A kiállítás időtartama alatt szakemberek a látogatóknak részletes felvilágosítást adnak. ÚF-371