Új Szó, 1969. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1969-04-09 / 83 szám, szerda

JOGI TANÁCSADÓ A szombati és a vasárnapi munkáért járó bérkedvezmény Nemrég jelent meg a Törvénytár 1968/200 sz. fenti tárgyú hirdetménye, amelyet a Munka- és Szociális Ügyek Minisztériuma 1968. december 28-án adott ki és amely 1969. január 1-én lépett hatályba. A hirdetmény a heti munkaidő csökkentésével és az ötnapos munkahét bevezetésével függ össze. A rendelet a szombaton és vasárnap végzett munka minden órájáért a gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek dolgozóinak az illetékes bértarifa, esetleg az illetékes havi alapbér legfeljebb 50%-ig bérkedvezményt állapít meg. Ezen bérkedvezmény összegébe be kell számítani minden kedvezményt, melyet a dolgozóknak eddig a szombati és vasárnapi munkáért folyósítottak. A szombati és vasárnapi munkáért járó új bérkedvezmény az éjjeli munkáért megállapított járulékon és a túlórai pótlékon kívül jár. Tehát ha a szombaton vagy vasárnap végzett munka a dolgozó számára egyúttal túlórai munka is, akkor igénye van az új bérkedvezményen kívül a túlórai pótlékra, ha pedig éjjeli műszakról van szó, az éjjeli munkáért megállapított járulékra is. Valószínű, hogy a munkaadó vállalatok a munkaidő elosztásával arra fognak törekedni, hogy minél kevesebb túlórai munkát vegyenek igénybe. Feltételezhető, hogy az új bérkedvezmény vonzóbbá teszi a szombati és vasárnapi munkavállalást. A hirdetmény értelmében a szombati és vasárnapi munkáért megállapított bérkedvezmény a fentiek értelmében azonban nem jár annak a dolgozónak, akinek a szombati vagy vasárnapi munkáért a vonatkozó előírások értelmében igénye van az ünnepnapon végzett munkáért járó pótlékra. Ilyen vonatkozású előírás a munkatörvénykönyv 118. paragrafusa. Ez a rendelkezés kedvezőbb, mivel az ünnepnapon végzett munkáért 100 százalékos pótdíjat állapít meg (az alapbéren kívül). A vasárnap azonban csak akkor számít a munkatörvénykönyv értelmében ünnepiek, ha az ünnep, pl. a karácsony, vasárnapra esik. A vasárnap egyébként a legtöbb dolgozó esetében munkaszüneti nap, az ezen a napon végzett munkáért 50 százalékos pótdíj jár az alapbéren kívül. Ha egyes fizetési és bérrendeletek már eddig is más módon, esetleg nagyobb mértékben nyújtottak kedvezményt a szombaton és vasárnap végzett munkáért, ezek a rendelkezések továbbra is érvényben maradnak az eddigi terjedelemben, amíg az alapbérek rendszere nem változik, ha csak az illetékes központi szerv nem határozna másként. Az olyan vállalatoknál és munkaadó szervezeteknél, ahol kollektív szerződéseket kötnek, a bérkedvezmény módját, terjedelmét és folyósításának feltételeit ebben a szerződésben kell megállapítani. A többi szervezetnél, ahol nem kötnek kollektív szerződést, a bérkedvezmény módját, terjedelmét és feltételeit a munkaadó szervezet vezetője az illetékes szakszervezeti szervvel történt megegyezés alapján állapítja meg. E hirdetmény rendelkezései azon szervezetekre ős vállalatokra is vonatkoznak, amelyek az ötnapos munkahetet még a Tt. 1968/63. sz. rendelet hatályba lépése előtt rendszeresítették. E hirdetmény végül hatályon kívüi helyezte a Tt. 1968/63. sz. hirdetmény 27. pontját, amely részben hasonló intézkedéseket tartalmazott. Dr. FÜLDES JÓZSEF Brigitta,azango! szakos Lehangoló felismerés: nem érdeklődünk az idegen nyelvek iránt Czére Brigitta angolra tanítja a kassai nyelviskola diákjait. Eperjesen végezte a szlovák—angol szakot, nem is olyan régen. Pályakezdőnek számít, de máris számos olyan észrevétellel lep meg, amely elgondolkoztat, s továbbgyürüzteti azokat a témaköröket, melyek régen foglalkoztatnak már, s melyek nem a magányiigy, hanem a közügy kategóriájába sorolandók. Bevezetőül mindössze annyit, hogy Brigitta szinte véletlenül kezdett érdeklődni a nyelvek iránt: „A szomszédunkban német szakos tanárnő lakott." A kassai magyar tannyelvű gimnáziumban aztán gyarapította tudását, s időközben beiratkozott egy angol nyelvtanfolyamra. Az érettségi előtt Prágába készült felvételizni, de az angol csak keleti nyelvekkel kapcsolódott. A kínai, a japán, a perzsa között választhatott, dehát nem volt felkészülve erre az eshetőségre, s bár a felvételiztető bizottság rátermettnek tartotta, mégsem kerülhetett be a már akkor alapos felkészülést igénylő prágai egyetemre. Végül, Eperjes maradt mentvárként. Tanulmányai és felvételije erősen hasonlít a kiváló francia Simenon detektív históriáira. Először pl. csak két jelentkező volt erre a szakra, s úgy látszott, nem is nyílik meg. Később mégiscsak összeverbuválódott a társaság, megindult a főiskolai oktatás, de úgy hogy az angol tanszéknek mindössze egyetlen tanára volt. Elképzelhető, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük a tanítványoknak és a tanárnak. Később Olomoucról segíttett ki egy-egy szakember, vagy néha-néha ellátogatott előadásokat tartani egy asszonyság, akinek mindössze annyi köze volt az angolhoz, hogy Amerikában járt elemi iskolába. Brigitta mosolyogva mondja, hogy fél esztendőn át csak az amerikai himnuszt tanulták, mert a hölgy ezt bírta tökéletesen. Az államvizsgák után Kassán kötött ki. A nyelviskola háromszáz diákja között egyetlenegy magyar nemzetiségű, a felnőttek csoportjában pedig körülbelül nyolc-kilenc magyar található. Ez az egymondatos statisztika sok mindent megmagyaráz és felvet. Az első, ami szembetűnik: a magyarok szinte minimális érdeklődése a nyelvek iránt. A tanárnő szerint ez eléggé maradi felfogás visszatükröződése. A maradi álláspont alappillérei: a magyar nehezen tanul idegen nyelveket, mert a magyar nyelv eléggé egzotikus, meg aztán minek egy itteni, csehszlovákiai magyarnak az angol vagy a francia? Azt hiszem, nem szükséges kommentálni, miért és mennyire téves ez a felfogás. Elég talán annyi megjegyeznem, hogy mindaddig nem léphetünk előre az idegen nyelvek oktatása terén, csehszlovákiai magyar viszonylatban, amíg annyi nyelvszakos specialistánk nem lesz, hogy gimnáziumainkat el tudjuk látni velük. frdemes lenne elkészíteni eigy olyan jellegű felmérést, amely azzal foglalkozna, vajon a magyar tannyelvű gimnáziumok közül hol tanítanak idegen nyelveket? Az eredmény nem lenne kielégítő, azt már a felszínes értékelés után is állíthatom. Megkérdezheti, persze az olvasó, mi célja lehet egy csehszlovákiai magyarnak az angollal vagy a franciával? Túl azon, hogy a nyelvek ismerete egy bizonyos alapműveltséget, kiegyensúlyozottságot ad, tudatosítanunk kell azt is, hogy a fejlődés törvényszerűségei ránk is vonatkoznak, azaz tájékozottak, rugalmasabbak, képzettek csak akkor lehetünk, ha figyelemmel kísérjük, és nem másodkézből kapjuk a világ ala kulásának tényeit. Az angol szakos tanárnő szomorúan mondja, hogy nem volt képes sem az eperjesi főiskolán, sem itt, Kassán nyomon követni a fejlődést. Ahhoz, hogy továbbképezhesse magát, sokat kell olvasnia, tanulnia. De hogyan, ha nem tud könyvekhez és folyóiratokhoz jutni? Olomoucban egészen más a helyzet. Távúton ott szeretné bővíteni szakképesítését, már ősztől kezdve. Angliában egyetlen egyszer járt, szinte véletlenül, az Ifjúsági Utazási Iroda szervezte csoporttal. Külföldön az oktatás tetemes százalékát teszi ki — nyelvszakosoknál — az illető országban történő konverzáció. Nálunk sajnos még egészen más a helyzet. Brigitta minden kapcsolata az angolokkal: levelezik két ottani ismerősével. A tanári pálya tetszik neki, tolmács is szívesen lenne, de csak vagy három-négy esztendőre. Szabad idejében az Oj Nemzedék Ifjúsági Klub összejöveteleit látogatja. Mogyoróhélyban ennyit lehetne mondani egy fiatal angol szakosról, aki nem elégedett meg azzal, amit eddig kapott, akit izgat a sorsa, aki továbbképezné magát, s aki mindent megtesz annak érdekében, hogy minél felkészültebben lépjen a katedrára. Jó érzés volt elbeszélgetni vele, még akkor is, ha a téraa adta összefüggések eléggé lehangoló felismerésekre döbbentettek rá. BATTA GYÖRGY A svájci Laussane-ban megrendezendő IV. biennáléra nemzetközi zsűri választotta ki a műveket. A bizottság Jaroslav Červený (a képen) prágai festőművész munkáit is bemutatásra érdemesnek tartotta. (E. Bican — ČSTK f el v. j Dicséretes kezdeményezés Nem maradnak a szavaknál % Mezei tégylagyár — 600 000 téglát termel # A harmaciak egy helyben topognak 0 Újbáston évente 5 400 000 téglával egyenlő betonelemeket gyártanak 0 A helyi forrásokból kielégítik az egyéni építkezés igényeit A rimaszombati járásban évente mintegy tízmillió tégla hiányzott. Ez a tény bizony sok bosszúságot okozott az egyéni építkezőknek, gondot a járás vezetőinek. Ezért is határozták el: ki kell használni a kiöregedett téglagyárakat, több építőanyagot kell gyártani. A szolgáltatásokat és a helyi gazdálkodási üzemeket irányító szakbizottság ülésén elhangzottak azt bizonyítják, hogy a rimaszombati járásban nem maradtak csak a szavaknál. Ha a Harmacon levő téglagyártási gépeket ls kihasználják, annyi téglát gyárthatnak, liogy ki tudják elégíteni az egyéni építkezők igényeit, sőt a „Z"-akcióban készülő építkezésekre is jut belőle. Hazánk második legnagyobb építkezésén, a vfesovái szénfeldolgozó kombinátban három évvel ezelőtt kezdődött meg a termelés. Az l. szakasz üzemelése azonban nem akadályozza a további szakaszok folyamatos építését. Felvételünkön: a kombinát már üzemelő része „ütőerének," a bonyolult csőhálózatnak egy része. (B. Krejöí felv. — ČSTK) RATKÖLEHOTÁN Két év alatt harmincszorosára növelték a téglagyártást. Míg ugyanis az indulás évében — 1967-ben — 20 000 téglát gyártottak, tavaly már 200 000 téglát adtak el. A növekvő igényeket azonban így sem tudták kielégíteni. Elhatározták, hogy a berendezések jobb kihasználásával, körültekintőbb szervező munkával az idén már 600 ezer jó minőségű téglát hoznak forgalomba. Így reagálnak Ludvík Svoboda köztársasági elnök újévi beszédére, amelyben a lakásépítés fontosságát emelte ki. EGY TÉGLAGYÁR — KÉT GAZDA Az Uzapanyiti és a Nagybalogi HNB közös tulajdonában levő üzemben 500—600 000 tégla előállítását tűzték ki célul. Április első napjaiban megkezdik a termelést. Két présgép és két égetőkemence biztosítja majd a folyamatos termelést. Az üzembe befektetett 150 000 korona még ez idén megtérül, sőt — a számítások szerint — 75 000 korona tiszta haszonra is szert tesznek. így hát nemcsak, hogy kielégítik a környék építkezőinek téglaigényét, hanem jövedelemhez is jutnak, amit az üzem továbbfejlesztésére és a falu szépítésére használnak majd fel. GAZDÁT CSERÉL? Harmanecon sem hiányzott a kezdeményezés. Ám annak ellenére, hogy a gépi berendezéseket beszerelték, tavaly csak 10 000 téglát gyártottak, ami bizony nem mondható elégségesnek. Mivel nem volt meg a kezesség arra, hogy ez idén jobb eredményt érnek el, a járási szakbizottság határozata értelmében az említett téglagyárat a feledi szolgáltató üzem veszi át. FOKOZZÁK A BETONELEMEK GYÁRTÁSÁT Űjbáston tavaly a HNB és a JNB közös beruházással egy betonelemeket gyártó üzemet létesített. E létesítmény berendezései igen kezdetlegesek voltak. Mindez már a múlté. Tökéletesítették a gépi berendezéseket, s most azt latolgatják, hogy bevezetik a második műszakot is. Számításaik szerint ez idén 600 000 betonelemet gyártanak, ami 5 400 000 téglának felel meg. Várgedén 1963-ban megszüntették a betonelemek gyártását. Az épületekkel senki sem törődött, tönkrementek. A helyi nemzeti bizottságoknak csaknem mindent újjá kellett építeniük. Ennek ellenére még ez évben 200 000 betonelemet adnak át az építkezőknek. ÖNELLÁTÓK LESZNEK A felsorolt üzemeken kívül másutt is szorgalmazzák az építőanyagok gyártását. A számítások szerint az idén a HNB-k melletti üzemek mintegy 4 millió téglaegységet és több tízezer betonelemet gyártanak. Így akarják elérni, hogy a járásban elegendő építőanyag legyen. -né-